Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-31 / 178. szám

Kedd, 1984. július 31. * 5 Ablak és optika Belenéztem az Ablakba. Mármint a. tévé szolgáltató műsorába, mostanaban többször. Az utolsóba. a péntekibe figyelmesebben, hiszen a stáb fele leköltözött Szegedre, eondolom, azzal a szándékkal, hogy az ilyenkor különösen eleven délvidéki központból a köz érdeklődésére számot tartó tudnivalókkal szolgáljon. Gondoltam, valahogy úgy. mint a múltkoriban a Duna-kanvarról. a Silvanus Szállodából. Bár már akkor is csalódtam kissé, pontosan ugyan nem emlékszem, miféle információkat hiánvoltam. csak arra. hogy többfélét. Ügy tűnt, bőbeszédűbbé vált az Ablak, mint korábban volt, a sok beszédnek sok az alja. s a kevesebb több lenne alapon bíráltam — magamban — az adást. Mintha a kezdeti jótékonv lezserség, tudatos elengedettség mostanában átcsapna spontán szétszórtságba, nemtörődömségbe: a stílus, a forma — a tartalmat fenyegeti. A pénteki adásban a Nagyáruház étterme találtatott megfelelő főhadiszállásnak, gondoltam, helyesen, hiszen innen valóban, látszik a nagy „nyüzsi", ami most van a városban. Felkínálódnak a témák: az ellátásról, a kereskedelmi és vendéglátóipari szolgáltatásokról, a zöldség- és gyümölcsáraktól az isten szabad ege alatt hálózsákos rockerekig. A város idegenforgalmi vonzerejét adó Tiszáról és strandjáról, a kulturális kínálatról, meg az ipari vásárairól. Egyszóval valami aktuális tájékoztatás kerekedik Szegedről, a kornyékről — ha már helyszínnek választatott. A műsor standard blokkjain (kertművelés, utiníörm, időjárás stb.) kivül hallottunk a településfejlesztési hozzájárulásról, a batton.vai gyermekfaluról, a Maros iszapjáról, arról, hogy Szatymazon már „leérett' az őszibarack. A „hogvan juthatnak lakáshoz a fiatalok" témában a szegediek képviselője, Tóth Tamás városi KISZ első titkár is szóhoz jutott, s a vele készített beszélgetés bizonyult a leginkább informatívnak, annak ellenére, hogv ugyancsak szőrmentén, hozzávetőlegesen kezelődött ez a probléma is — a műsoregészben. Akárcsak a városkörnyéki tavak ügye. Volt még egv frappáns glossza arról, hogy a szolgáltatók megunták a szolgáltatást, ezennel felkérik a lakosságot, mindenki szolgálja ki magát, cserébe jutalmakat sorsolnak ki közöttük. Az indító példa nem szegedi volt, szerencsére, s az oktatás a dolog helytelenségéről, szint úgy általában szólt, mindenkinek, akit illet. Az egész Ablak nem Szegedről szólt, hanem úgy általában, s mindazoknak, akik képesek voltak figyelni. Nem lehettek túl sokan. A nyári szegedi pezsgés, miért, gondoltam, innen » közvetítés — úgy ahogy van, kimaradt. Az idevágó témák feldolgozását két-három fotográfia helyettesitette a járókelőkről, és pár röpke programajánlat. Mielőtt provinciális elfogultsággal vádoltatnék, sietek leszögezni, nem én találtam ki. hogy „szegedi Ablak" legyen. Egyszerűen csak úgy vagyok megszerkesztve, mint 60kan mások, hogy azért nézek, mert látni szeretnék. Legtöbbször azt, ami ott van, ahova nézek. A saját latószervem csak ritkán szokott becsapni, ezért a másokéban is hajlamos vagyok megbízni. A mostani csalódásom tanulságos: azt kell hinnem, az Ablak szerkesztői, riporterei egyre kevéssé törekednek megmutatni a látni érdemest. Inkább csak műsort akarnak csinálni, valahogy, akárhogy, „ahogy esik, úgy puffan"-alapon, mert — elmegy. Végtére a műsortípusnak nincs vetélytársa a tévében. Gondolom, ezért is engedik meg maguknak, hogy helyismerettel rendelkező szegedi kollégáikkal, az itteni stúdió munkatársaival még ilyenkor. Itteni közvetítés esetén is csak felületes nexusba keveredjenek; akár más alkalmakkor, s akár a pécsiekkel. A műsorokon legalábbis ez látszik. Kérdés, menjek szemorvoshoz, vagy mégiscsak lehet jobb Ablakot produkálni? Sulyok Erzsébet Finn kórus Szegeden A Szabónegyedszázad A városi tanácsháza Muzsikáló udvarának nyárszezonja finn énekkar vendégszereplésével zárul holnap, szerdán este fél 9-től. Szeged testvérvárosának, Turkunak kamarakórusa, a Melos látogat el hozzánk, Esa Yli-Fossi dirigálásával. Műsorukon többségben finn szerzők kompozíciói szólalnak meg, de hallhatunk tőlük Pilkingtont, Montcverdit. sőt Bárdosművet is. A 15 éves kórus tagjainak átlagéletkora 30 év, tehát fiatalok. Orvosok,- ápolónők, tanítók, egyetemisták. Repertoárjuk a legkülönbözőbb stíluskorokat öleli föl, énekelnek madrigálokat, romantikusokat, modern műveket, egyházi és világi zenét egyaránt. Gyakran lépnek föl a turkui szimfonikusokkal, énekeltek a rádióban, sót lemezre is. Karmesterük Esa Yli-Fossi, a turkui konzervatórium, elméleti tanára, kitűnő fölkészültségü szakember, aki in ás együttessel mar koncertezett hazánkban. A készülék, emlékszem, a konyhában állt. egy polcon az asztal fölött. Tévenek még jóformán híre-hamva sem volt. a hétvégeken népes családi csapatok kerekedtek föl. együtt nézni valahol az új csodát. De a rádió. az régi, kipróbált, egyelőre -rendíthetetlennek tűnő nepszerüség fényében sütkérező, familiáris ünnepeszköznek számított, amire rendszeresen illett nagyon figyelni. Ott a konyhában szólalt meg először azon a régesrégi napon az a műsor is. Nyolceves voltam, és — mi tagadás — legjobban nekem a huligánok tetszettek, örültem ugyan, hogy Szabó bácsinak az affér folytán nem lett nagyon nagy baja, de azok a srácok ... Micsoda hangok és micsoda nevek: Karikás, Prézli... (Később a suliban, rajzórán, név helyett, sugallatomra, őket jelöltük meg a beadott rajzlapokon. meg is kaptuk érte, ami járt.) • És azután folytatódott. Sokáig, mi több. örökkönörökre. Ha en pár het múlva el is vesztettem a fonalat, anyám évekig pontosan tudta, ki kicsoda, kivel, miért, minek, s gyanítom, ő is azok közé tartozott, akik — az ország rádióhallgató lakosságának kilencvenöt százaléka — azt óhajtották volna. hogv a Zenthe Ferenc által alakított Tibor ne haljon meg. a részeges Zsiga (Keleti László) Rózácskájával (Fónay Márta) még nagyon sikáig szóljon kedd estéként a hangszóróból, tetszett neki a Gázon Gyulahangú Kancler Franci (vajon jól irom-e a nevét?) továbbá Péteri úr (Horváth Tivodar). és egyáltalán: mindenki. Az egész Szabó család. A Magyar Rádió talán Iegdédelgetettebh és oly hosszú ideig Je&tobbet targyalt gyermeke. Huszonöt évesek most. Még belegondolni is szédítő: mondhatják és írhatják, hogy másutt, Angliában és Amerikában ennél is hoszszabb életű tömegkommunikációs műsor-családok és hasonlóak léteznek. Szabóék egyszerre jelentenek -intézményt — és foglalatát valaminek. Igen: Magyarország utójjbi negyedszázadának roppant sajátos, de valahol, valamennyire mégiscsak nem mindennapi dokumentatív rekvizitumai. 1959-et írtunk akkor és 1984-et most. A tévé hétköznapibb már, mint a kőbányai sör (pláne, ha utóbbit olykor nem is kapni), s ami ebben az országban ennyi idő alatt történt, generációk egymást váltó sorainak életélménveként beépült abba a csodálatosan gyötrelmes folyamatba, amit úgy nevezünk — magyar történelem. A Szabó-negyedszázadra emlékezett a rádió a múlt hétfőn este két teljes órán át a Petőfi-adón, péntektől pedig sorozat indult, ami az elmúlt 25 esztendő adásaiból kínál válogatást. Értékelni ezúttal — hpdd ne értekeljük ezt az egyedülálló sorozatot, három szerző, Baráti Géza, Forgács István és Laska Dénes, no meg a gondozószervező-irányító Major Anna félelmetes arányú vállalkozását. Megtették úgyis elegen. Legyen elég. amit a műsorvezető Szepesi Györgyvek László Endre rendező mondott: számára már „Szabó család-i időszámítás" létezik. Nem kérdés ma már, irodalmi-e, s ha igen, menynyire az a sorozat. Az sem, hogy a szerzők a napi aktualitások speciális feldolgozásával a jellegzetes. kispolgárinak is mondott közönség-attitűd uszályába kerültek-e. Tény ugyan, hogy a Szabó család súlya a magyar életben meg sem közelíti a régit, de mi nem változott mee vajon a hatvanas évek eleje, a kiteljesedett popularitás időszaka óta. jégszekrénytől, Berva motortól, Calypso magnótól, orkánkabáttól, Hruscsovtól— Kennedytől, Elvis Presleytől—Beatlestől kezdve? Minden. Vagy — majdnem. Szabóék viszont — váltig vannak, léteznek. Igaz. már korábbi időpontban, hiszen a tévéhíradóval konkurrálni nekik is lehetetlen, ám a fájdalmas, kényszerű szerepcserek ellenere élve. jelt adva önmagukkal valamiről — továbbra is. Hogy mindebbe mi a megható kissé, kiki döntse el világképe vagy vérmérséklete szerint. A rádió pedig ezúttal szálljon kissé magába: ugyan mi, ha nem a Szabó család érdemelte volna meg születésének huszonöt éves évfordulóján, hogy ne egy tizenöt évvel ezelőtt, 1969-ben, a tízéves jubileumra készült adás ismétlésével „tudják le" éppen a szülőotthonban? Amely program roppant bántó korabeli aktualitásokat tartalmazott, és egyáltalán: olyan volt. mintha , kedves gyermekünknek születésnapjára a korábban .vett és persze kissé tönkrement-elavult ajándékautót kissé kikalapálva-kifényesítve, újként szeretettel átadnánk az ünnepeltnek. Hogy ez az eljárás mire engedne következtetni, inkább elhallgatom. És reménykedem: talán mégis rosszul gondolkodom. Domonkos László Bővülő élelmiszerkereskedelmi hálózat Legyen bár hűvösebb, vagy zalékos kölcsönt igényelheímelegebb az időjárás, nva- nek gépek vásárlására, ranta az élelmiszer-kereske- A hűtőgépek karbantartádelemnek is egvik főszerep- sa, javítása az utóbbi éveklőjévé válik P hűtőszekrény, ben érezhetően gyorsult. A és a fagyasztóláda, hiszen gyártók é9 forgalmazók oregvre több olé'an élelmiszer szagos • szervizhálózata töbovan forgalomban, ami hűtést nyíre átalánydíjas szerződéigényei. A hűtőhálózat fo- sek keretében javítja az ellyamatosan bővül, javult a romlott gépeket. Az alkatgépek alkatrész-ellatottsági részhiány megszűnt: amíg is. erről tanúskodik a Bel- korábban az aggregátokat kereskedelmi Minisztérium n. ^^ ma már a7 osszesitese. ,. . , ,, . . , , j- ui tipusu. hermetiKus rendAz élelmiszer-kereskede- * lem és a vendéglátás háló- szerű kompresszorokat telzata jelenleg 12,5 ezer nor- les egészében cserélik Ezekmái és 25 ezer mélyhűtőgéppel rendelkezik. 20. illetve 80 százalékkal többel, mint öt évvel ezelőtt. A fejlődés « vendéglátásban gyorsabb ütemű; itt normái hűtőgépekből 25 százalékkal több. mélyhűtőkből pedig háromszor annyi van. mint a legutóbbi felméréskor. Az élelmiszer-kereskedelemben az üzletek 84 százalékában — 18 ezer helyen — van hűtőberendezés, s mintegy hétezer üzletben mélyhűtő. Lemaradás főként a zöldség-, gyümölcsértékesítésben tapasztalható. ma még ugyanis igen kevés zöldségüzletben van hűtőpult, noha ezek az aruk is tovább eltarthatok. és kisebb veszteséggel árusíthatók hűtéssel. A kereskedőknek és a vevőknek egyaránt gondol okoz, hogy a kistelepülések élelmiszerboltjaiban jórészt csak kisebb kapacitású háztartási hűtőszekrények működnek. Éppen ezért a SZÖVOSZ rekonstrukciós programjának keretében — az j anvagi lehetőségektől fügj gően — folyamatosan kicserélik ezeket P régi. 250 literes vagy annál kisebb készülékeket A Belkereskedelmi Minisztérium szorgalmazza a bolthálózat hűtőkapacitásának bővítését, ennek érdekében pályázatokat hirdetnek hűtőgépek vásárlására. A pálvázat keretében a vállalatok 20 százalékos állami hozzájárulást, vagy 50 száKiállítók Teheránban First Sándoremlékünnepség Fürst Sándor-emlékünnepséget rendeztek vasárnap a Vas megyei Rum községben. A Rába-parti faluban, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő harcosának szülőházánál a megye minden részéből érkezett KlSZ-fiatalok. valamint a Fürst Sándor nevét viselő brigádok és iskolák képviselői, a község dolgozói megemlékeztek arról, hogy az ellenforradalmi rendszer bírái 52 esztendővel ezelőtt ítélték halálra és vegeztették ki Fürst Sánből. valamint a szükséges I dórt és Sallai Imrét, az ílautomatikaelemekbő] elegen- legális kommunista part védő áll rendelkezésre. Izetőit. Véget értek az ifjúsági napok Tegnapelőtt, vasárnap délben fejeződtek be az ifjúsági napok. Legalábbis a programok java akkorra ért veget. Délre a Tisza-parti KRESZ-vetelkedő. amelynek megszervezésében a Közlekedésbiztonsági Tanács seŰjszegeden bábukat készíthettek a kicsik. A Kodálv téren ugyancsak az aprókhoz szólt Remusz bácsi — a Mini Színház — meséivel. Ne feledjük a polkaszinőt, a Móra-parki programot, meg az utolsó nap derekáig gédkezett a városi KISZ-bi- zajos rakpartot, ahol Rakozottságnak. Mintegy 50 fia- vics István bluesgitáros és a tal versengett, bizonyítva. Latin Combo együttes korimennyire jártas a közieke- certezett. dés szabályaiban, túlsó partján, az oldalon a vizes zajlottak, vasárnap A Tisza Ügyszólván nonstop szóújszegedi rakozást nyújtottak a b^lváversenyek rosi ifjúsági klubok az ifiúdélelőtt. sági napok idején. Még vaKét medencében közel 80-an sárnap éjszaka is zsúfoltak vettek részt strandpartin, voltak: diszkózhattak, filmeEzuttal több volt a szurk o- ket. előadásokat láthattak a ló. Legalább ezren drukkol- fiatalok. Akiről szólni kell; tak a fürdöruhásoknak talán ha melegebb az idő. többen állnak rajthoz. MmM. Kecskés András, A pantnmimmüvész. négv produkcióval jelentkezett. a Hét denesetre bebizonyosodott, n főbűnnek a Fintorral, az Egv napok e két hagyományos kiállítás képeivel es az örrendezvényét érdemes volt dögi kísértetekkel. M. Kecsmegtartani a tizennyolcad!- kés népszerűségét mi sem kon is. igazolta jobban, mint, hogy Minden eddiginél nagvobb egvik éjszakai, pontosabban sikert aratott a népművésze- éjfélkor kezdődő DIK-előti vásár — ezúttal nem a adáson százak voltak kénvSzéchenvi. hanem az Árpád telenek az utcán maradni, téren. Csaknem 70 sátras Már jóval az előadás előtt iz.lése« megtelt a klub. avatott A sok-sok program mega háromnapos a rendezvények sikere a rendezőket dicséri, zsikájukal Köztük nemzeti- a KISZ Szeged városi bizott! ségi együttesek. Föltétlen sagát és az Express IfiúsáHuszonöt magyar vállalat vesz részt a szeptember 11- említeni kell a vasárnapi gi és Diák Utazási Iroda árulta többségében portékáit, miközben előadók (szólisták és egvüt- szervezése, tesek) népi hangszereiken helytállás, szólaltatták meg népi műén kezdődő X. Teheráni Nemzetközi Vásáron. A magyar vállalatok — mintegy 1200 négyzetméternyi területen — az ipar több fontos ágazatának termékeit népszerűsítik. városrészi műsorokat. Tar- Csongrád megyei kirendeltlánban a Kód együttes ze- ségét. nélt. a víztorony tövében, M. E. I