Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-04 / 155. szám

¡Szerda, 1984. július 11. 5 Hallgatunk és beszélünk Carl Rogers sajtótájékoztatója Beszélünk? Vajon eleget, vagy éppenséggel nem túl Sokat? Ki tudjuk-e fejezni gondolatainkat, érzelmeinket, örömeinket, fájdalmunkat? Meg tudjuk-e osztani önmagunkat, hagyjuk-e. hogy embertársunk gondolatvilágának, érzelmeinek részesei legyünk ? Emberek között élünk egész nap, férjünkkel, feleségünkkel, gyerekeinkkel, főnökünkkel, tanítványainkkal. útitársainkkal. Kommunikálunk (sajnos sokkal ritkábban. mint kellene!) kézmozdulatokkal, mimikával fejezzük ki megértésünket, rosszallásunkat, türelmetlenségünket. De vajon valóban azt fejezzük ki, amit gondolunk, érzünk? S ha igen. akkor a másik ember „veszi-e az adásunkat"? Vizsgálatok sora támasztja alá azt a hétköznapi megfigyelést, hogy milyen kevéssé ismerjük önmagunkat, viselkedésünk hatásait. Hogy gyakran félreértjük egymást, az valójában nem csoda: minden ember másfajta tapasztalatokkal, előélettel rendelkezik. A kommunikációs nehézségek leküzdésétől nem kisebb dolog függ. mint egyéni boldogulásunk. közösségünk hatékonyabb működése, a népek békés egymás mellett élése. Szegeden vasárnap kezdődött az a nemzetközi munkaértekezlet, amelyet a Kultúrközi Kommunikációs Központ (Párizsban van a székhelye) és a Magyar Pszichiátriai Társaság hívott életre. Július 8-ig tart, a közel 400 • pszichológus, pszichiáter, tanár és ideggyógyász 21 or-. szágból utazott városunkba, hogy a kultúrközi kommunikáció, vagyis a kulturált népek, nemzetek közötti pórbeszéd hatékonyabbá váljék, gyümölcsözőbb legyen az együttműködés. A találkozó díszvendége Carl Ro. gers, az Egyesült Államokban dolgozó nemzetközi szaktekintély, aki tegnap, kedden, a találkozó színhelyén, az Ifjúsági Házban tartott sajtótájékoztatót, értékelve a résztvevőkkel a találkozó eddigi tapasztalatait. A szegedi munkaértekezletet rendkívüli jelentőségűnek ítélte. A Kultúrközi Kommunikációs Központ 15. munkaértekezletét, az ideit, első ízben rendezték szocialista országban — hangsúlyozta. Az évente megrendezett eszmecserék legfontosabb cél. ja. hogy a különböző politikai rendszerben alkotó tudósok, szakemberek a nyelvi nehézségeket leküzdve őszintén. nyitottan, fnegértó szán. dékkal hozzák a kollégák tudtára véleményeiket, következtetéseiket. Minden résztvevőnek más-más alapélményt nyújt a találkozó Ám mindegyikben közös hogy egy cél érdekében, az emberért, az emberiségért dolgoznak. M. E. Terhes Sándor—Nagy István: Lífejíek, pöfögi a vaspályán Szemelvények a száz éve indult szegedi lóvasút történetéből 8. A történet következő fontos állomása a Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság 1905. augusztus 4-én benyújtott úgynevezett emlékirata. Az okmány lényegében az engedélyi okirat, a város és a részvénytársaság között megkötendő szerződés nyers alapja, tervezete. A hosszú huzavona mégsem akart véget érni. A városi tanáCs 38 215 905. Szolgáltatása: tervezés, tanácsadás Mi az az ÁCSI ? — Miben segít ? Anyagmozgatás és csoma- gyártási ütemet is megható- gáltatásai közül kiemeliük golás a magyar gazdaságnak rozza. az úgynevezett lagvállalati két olvan területe, ahol igen- Szerencsére akadnak na- rendszert. A szerződéses csak akad szervezési és kor- gyon jó példák is. A szaty- rendszerű kaocsolat lénvegö, szerűsítési tennivaló. Túl mazi Finn—Magyar Barát- hogy az ACSI a saiát kiadsok ember foglalkozik még ság Termelőszövetkezet a Ványait. esettanulmányait a vállalatok közötti és a paprikacsumázás görgőná- külön díjazás nélkül eljutgvárkapukon belüli anyag-. Ivás megszervezését rendel- tatja a nartneréhez. Ezenfélkész- és késztermékszál- te meg az ACSI-tól. A pá- kívül évente 15 mérnöknalitással. Nem lehet vitaié- lvába egy mérleget is beik- bot dolgoznak szakemberei ma. hogy az Anyagmozgató- tattak. amely rögzíti a rai- a vállalat által kért tei vesi és Csomagolási Intézet ta áthaladó paprika súlyát, zéseken és szervezéseken. (ACSI) tevékenységére szük- Az idei szezontól mér való- Ezért körülbelül harmincség van. színűleg nem várakoznak ezer forint a térítési díiEz a szervezet az Országos órákat a naprikával telt jár- átalány. Ilyen szerződést Műszaki Fejlesztési BizoU- művek a szatymazi csumá- kötöttek öt évvel ezelőtt t ság támogatásával tizenöt zó előtt. Szegedi Konzervgyárral, a évvel ezelőtt alakult. Azóta A csomagolásban az inté- CSOMIÉP-pel és a Paprikakiépült. a már majdnem or- zet csak meglevő gvártóhát- feldolgozó Vállalattól. Most szágosnak nevezhető háló- térrel rendelkező technoló- kezdődték a tárgyalások a zata. A vidéki irodák is azé- gtát aiánl. A Décsi Sopianae szegedi Füszérttel. les körű tevékenységet vé- gépgvár kifejezetten kor- jó lenne, ha az új raktágeznek. Szinte csak a labor- SZerű csomagológépeket rak ^rúttetői még a terv®vizsgálatokat hagyják a bu- gyárt. Ezekkel a gyűjtőcso- zés időszakában kérnék az dapesti kozpontra. A szege- magolásban és egységrako- iroda véleményét akkor di iroda 1976-ban kezdte mány-képzésben jelentkező nem fordulhatna elő. hogv működését. Jelenleg harman igények szinte maradéktala- a termékféleségnek egváltádolgoznak a Horváth Ml- nuj kielégíthetők. S a pécsi- ian nem megfelelő méreíehály utcai helyiségekben. eknek konkurrenciáiuk is zésű raktár készül el. Előbb Megrendelések, munka hia- van: a Nagykőrösi Fa- és nya miatt nem panaszkod- Fémipari Szövetkezet, amely nak. Az ACSI a anyagmozgatási és csomagolóeszközök. gépek, berendezések közül elsősorban azokat ajánlja, amik sorozatban gyárthatók és rendszerben alkalmazhatók. De az egvedi speciális igényekkel az idei évtől Csongrád és jelentkező megrendelőknek Békés megye mellett tevéls a rendelkezésére áll. kenységét Bács-Kiskun meA raktározási szakmán SVere is kiterjesztetté. Szolbelül az állványokból monda raktározási technológiát kellene meghatározni. és csak azután a fölé emelhétö épületet Az ACSI szervezeti változások előtt áll. de bizonyos, hogv továbbra is tárcaközi intézmény marad. Dí jtála Ar ACSI szeeedi irodáia nul vé*?zett szolgáltatásainak Az ACSI szegedi irodája Száma nem csökken_ Teve. egyre jobb és viszonylag olcsó gépekkel jelentkezik. A raktározás, korszerd fogyasztói csomagolásra nagyon kevés hazai példát lehetne felsorolni! kenységi köre különösen tanácsadásban bővül. BŐÍe István Szegedi lóvasúti kocsi jellegrajza ja ,... határozatilag kimond- A villamosítás, illetve az a közgyűlés, hogy a köz- új vonalak építése ekkor sz. úti vasútnak a város által már tervezési stádiumban végzéssel küldött bizottságot való kiépítésének és házi volt, jóváhagyott szerződés, jelölt ki a helyzet — ki kezelésbe vételének... a bi- építési engedély nélkül, tudja, hányadik — tisztá- zottságilag megállapított és Végre 1903 október 15-én zásóra Ez időben több irá- tanácsilag elfogadott föltéte- . , , ' Pvfirav . nyú vita dúlt. Vitatkoztak lek mellett való villamos ar Lazar uvorS-v P°'Saraz újázegedi vonalról, a üzemre leendő átalakítására mester, Weiner Miksa és közvágóhídi (Petőfi Sándor a Szegedi Közúti Vaspálya Lőw Mózes igazgatósági tasugárúti) vonalról, a fővo- Részvénytársaságnak az en- gok aláírták a város és a nal kétvágánvúsításáról, de gedélyt kiadja . . . Jelen vaspálya részvénytársaság legtöbbet a szerződés terve- szerződés engedélyesre között megkötött villamos zetéről. nyomban az aláírás után vasút építésére vonatkozó Taschler Endre tanácsnok, kötelezővé válik, attól ő szerződést. A szerződést — tanácsi előadó a törvényha- vissza nem léphet, ellenben kisebb módosításokkal, illettósági bizottságnak irt elő- Szeged szab. kir. városra ve kiegészítésekkel — a adói javaslatából (1905. nézve csak a m. kir. bel- belügyminiszter (a kereskeszeptember 20.) megtudjuk a ügyi és kereskedelemügyi delemügyi miniszterrel döntés elodázásának igazi (?) miniszter úr jóváhagyása egyetértésben) 1906. decemokait. Mint kiderült, a ta- után válik kötelezővé... A ber 22-én hagyta jóvá. Az nács mindvégig latolgatta, szerződésnek a város kő- engedélyokirat, illetve az hogy „nem volna-e czélsze- zönsége nevében leendő annak kiegészítő részét kérőbb, ha a lóvasút meg- megkötésével és aláírásával pező „építési és üzletberenváltása mellett a vil- Dr. Lázár György polgár- dezési feltételek" 1907. jalamosvasútat a város mester blzatik meg. Az ek- nuár 18-án 922 1907. szám vagy maga, vagy új vál- ként hozott határozat... alatt kelt „magas rendelettel lalkozás útján létesítené"? közhírré teendő, s a 15 na- adatott ki." Sőt azon is tanakodtak a DÍ kihirdetési határidő le- Még alig száradt meg a városatyák, hogyan juthatna telte után a m. kir. bel- tinta az okmányokon, mára vállalat „megváltástól el- ügyminiszter úrhoz külön js akadtak szép számmal térő más pénzügyi, művelet felirat mellett, oly kérelem- módosítási indítványt teútján" a város tulajdonába, mel terjesztendő fel misze- vök (Lábdy Antal és társai). Ez utóbbi nem volt járható rint azt a kereskedelemügyi sgt fellebbezők űt, mért mint írja: „meg- m. kir. miniszter úrral mann József és akadályozza az a vagyon- egyetértőleg jóváhagyni kezelési eljárás, mely a tör- méltóztassék.. vényhatóságot ebben a te- jgaz ugyan, hogy annak kintetben szigorú törvényes e g móf) gzerint g formákhoz kotr. ... , , ... A levélből az is kitűnik, szerződéstervezetet jovahngv a részvénytársaság leg- hagyásra megküldték, de a utolsó ajánlatában foglalt kereskedelemügyi miniszterfeltételek, és a város pénz- nek sem volt sürgős a doügyi érdekei között „jelen- log. Érdemben 1906. áprilitékeny közeledés mutatko- sában foglalkozott az ügyzík több lényeges kérdés- gyei. amikor közigazgatási ben". A további taktikázást bejárás megtartását rendelmár nem tette lehetővé sem te el. Az 1906. május 2—3a lóvasút leromlott műszaki án megtartott helyszíni állapota, sem pedig a „kö- szemléről felvett jegyzőzönség sürgető követelése." könyv tanúsága szerint: „a Az időközben tekintélyes- tervezet ellen általánosságre duzzadt villamosítási ak- ban észrevétel nem merült ta a város törvénvhatósági fel". Üjabb helyszín és időbizottsága elé került. Az pont: Budapest kereskede1905. december 22-i — rend- lemügvi minisztérium. 1906. kívüli — törvényhatósági augusztus 16. A napirend ülésen (közgyűlésen) nyert pedig: az engedélyezési első ízben hivatalos megfő- feltételeknek ható a legjobbnak a hazai ellátás. A beruházók könnyű és többféle ¡néhéz állványzatból választhatnak. A gyártók — a Fémmunkás Vállalat és a Salgótarjáni Kohászati Üzemek (SKU) — között már a piáéi verseny csírái is felfedezhetők. Nem ennyire jó a helyzet a targoncaellátásban. A megrendelő általában neül jut hozzá ahhoz a típushoz, ami a legmegfelelőbb lenne a számára. Ehhez ugyanis nem ritkán éveket kelléne várni a beszerzéssel. Általában nincs minden rendben a kezelőK érdekeltségével sem. Nagy Sándor, az ACSI szegedi irodájának vezetőié, aki targoncakezelőket képző tanfolyamokon is oktat, a problémáról a következőket mondta: — A résztvevők közül sokan targoncakezelőként majd kevesebbet keresnek, mint előző beosztásukban, Nagyon sok vállalatnál a targoncások sem anyagilag, sem erkölcsileg nincsenek ösztönözve a gép megfelelő kezelésére. Ez annál is inkább elgondolkodtató. mert nem kis értékű gépekről van szó. Ma egv átlagos emelőtargonca vételára 250—300 ezer forint, egy magasabb és elfordítható villás emelő félmillióba is belekerül. Sok vállalatnál a belső anyag(dr. Kuz-! mozgatást, még ma sem a társai). Az gyártástechnológia részeként új indítványokat éppúgv, mint a fellebbezést, elutasították. (Folytatjuk.) kezelik. Pedig ez a folyamat megszabja az átfutási idő hosszúságát. A konve.ior és görgőpálya alkalmazása a Hajózásiörténeti múzeum A MAHART és a Közle- természeti népek hajóépítékedési Múzeum közreműkö- si szokásairól, ezzel kapcsodésével az ismeretterjesztés latos díszítőművészetéről, és a közművelődés szolgála- szerszámairól, s általában a tóba állítják Farkas Vince hajózásról, és a haiózás tőrnyugalmazott folyamhajó- ténetéről. Sok sajátos csózási kapitány hajózástörté- naknak. hajónak méretaráneti gyűjteményét. Bemuta- nvos. pontos másolatát is tására a Duna-kanyar egyik elkészítette. Gyűjteményéidegenforgalmi központjá- nek egves darabjai már réBuda Ferenc dalszerű történeti kérdésekre adott verse (Fölöttem hold is. válaszait ethéli kl. csillag is) vezeti be az ui A Tanulmány rovatban szám szépirodalmi anyagat. Csapody Miklós a két háPáskándi Géza művei kö- borü közötti romániai mazül a Kegyelmes katasztró- gvar jf1usaa Erdélvi Flatai'át, „Ezagh tónversét" emel- lok néven emlegetett mertjük ki. (Ezagh az író játé- gaimának történetéről ír. kos alteregója, s eddig — eszmeiségüket (ezen belül Is többek kozott a Tiszata.iban a világnézeti függetlenség és — prózai írások hőseként a politikamentesség elvét), találkoztunk vele.) Vari az Erdélvi Fiatalok e« S« Attila „ajanlott levelenek" Országos Magvar Párt kapfeladója Kos Károlv. A vers csoIatót vizsgálja. Ket költő „a fészek melegét' elhagv- cimmel pinter Lajos a ni akaróknak azok példáját kolozsvári Lászlóffv Aladar, mutatja fol, kiket „kötött a és az újvidéki Tolnai Ottó sors' : szóltak a „tompító költészetét jellemzi. Mindkodben", hogy a „nyal" el két költŐnek nagy szerepe ne szeledjen. Takats Gyula voit a r0mániai, illetve a négy szonettel szerepel, s vajdasági magvar líra ket olvashatjuk meg Szikszál évtizeddel ezelőtti megújüKároly, Deák Mór, Újhelyi lásában. Ágnes és Zalán Tibor ver- , .. , , , , A Kelet-európai Nezoben seit. Kormendy Zsuzsanna Fried jstván a szlovák—maAbortusznovella című irá- gyar irodalmi kapcsolatok sának a megfigvelés pontos- néhány továbbgondolásra sága, a lélektani érzékeny- éldremes, kérdésére irányítja a figyelmet. Megállapítja, seg egyik erőssége. A Tisza- hogy mennyiségileg mindjárás 54. folytatásában két oldalon rendben van Tóth Béla a magyar ¿elvi- minden, de „a magyar irolágosodás nagv alakiártak. dal™ szl°^k. a szlovák irodalom magyar forditasa. Bessenyei Györgynek a népszerűsítése vagy néhány szülőfalujába, Tiszabercelre elszánt kultúraközvetítő érkezik. A szülőfpld szerete- "gye. vagy protokolláris téről az író és ' Bessenyei jjgv'''' Fried j t szlov?k J hungarológia és á magyát' Anna furcsa kapcsolataig sziovakisztika utártpótláM sok minden' fölvillan itt gondjait is fölvéti. A nerftBercel híres szülöttének re- r<tó Szegeden is járt Szergénybe illő életútjából. sej Salifiinról Babus Antal, a mai eszt líráról es proza„A magyar néprajztudo- ról Árpás Károly írása olmány egyik legnagyobb vasható. egyénisége, Györfí.v István ban. Zebegényben vásároltak házat, s ebben hamarosan megnyílik hazánk első megállapítása i haiózástórténeti állandó kiés a iránti javaslattétel" gaimazást a város részvénytársaság közötti lása. Üjabb kérések, javas szerződés. Az okmány ha- latok, amelyek „felsőbb döntárgya- állítása. Farkas Vince 28 évig szolgált különböző hajókon, s e gen múzeumba kerültek, a teljes anvag kiállításának azonban csak most teremtődtek meg a feltételei. A július 12-én Zebegényben (Szőnvi utca 9.) megnyíló haiózástörténeti kiállítás tálybalénésérői a kővetkezőt t.és végett jegyzőkönyvbe vé- csaknem 3 évtized alatt gaz- szakmai felügyeletét a Közolvashatjuk: tettek." ' dag anyagot gyűjtött össze a lekedési Múzeum látja el. nemcsak saját szaktudományán belül, de messze azon túl, a tudományos és az „ , , ... irodalmi világban époenúgy Gáli Ernő, Szeli István. Joó Rudolf és Beke GvörgV könyvéről Vekerdi László. Lipcsey emléket, művet, tanítványo- és, Í4tr?n kat, utódokat és követőket .. fní .mee biral4 mint NlkolenVl István a szegedi színház elmúlt évadiát értékeli. A felszabadulástól számítva 40. évad tablóiéh töprengve a háború utáni indulást, a nagy korszakot idézi. mely végérvényesen elmúlt. „Hullámvölgyek és hullámhegyek követik azóta hagyott maga után ahogy művelődéspolitikai nézetei napjainkig hatóan élnek tovább." — írja Balassa Iván abban a tanulmányban, amely a nagy néprajztudós születésének centenáriumán jelent meg. Hofer Tamás A népművészet Györffv István k"tótá- egymást, most momentán a satban című munkájában cZedelözködés. az erőgyűjtés nemcsak a nagv összegzőt. , .. ... korát eli a színház." A iüllhanem egv űj tudománytörténeti szakasz kezdőjét is usi Tiszatájt Tardi Sarlóin méltatja, a Györffynek a rajzai illusztrálják.