Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-29 / 177. szám

MiiGo VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! / > V ; m \ J .' 1K"' 74. évfolyam 177. szám 1984. július 29., vasárnap Ara: 1,40 forint AZ MSZMP SZEGED V Á R OSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Kockázatos kockázat? N em tudnám kapásból felsorolni, hogy az új foglalkoztatási formákon belül hányféle mó­don lehet munkaviszonyt létesíteni. Azt hi­szem, a közvélemény nagy resze — természetesen aki nincs érdekelve — a mai napig is tanulja az új fo­galmat. Azzal már tisztában vagyunk körülbelül, hogy az önálló gmk különbözik a vállalati gazdasági munkaközösségtől. Nem iehet egy kalap alá vonni a szövetkezetnél működő szakcsoportokat az iparban szaporodó leányvállalatokkal. A szerződéses üzletek pedig nem tartoznak a magánkereskedelemhez és a kisvállalatok nem téveszthetők össze a kisiparosok­kal. Nem sorolom tovább, közgazdasági szótárunkban az új fogalomkészlet ennél sokkal bővebb. Leegysze­rűsítve a kérdést, általában ezt a gazdasági folyama­tot, amelynek néha részt vevői, de inkább tanúi va­gyunk, kisvállalkozás gyűjtőnéven jelöljük. Három éve vitatkozunk, hogy legyen, mint le­gyen. egyáltalán engedélyt kapjon-e a szerződéses ke­reskedő, a leányvállalat, a gmk. Fizetés gyanánt a jól értesültek mesés pénzekről rebesgetnek. De a sta­tisztikából kiderül, szó sincs vagyonszerzésről. Csongrád megyei felmérés szerint, tavaly az önálló gmk-ban dolgozók átlagos jövedelme 43 ezer forint volt. Természetesen évente és nem havonta, amint az irigykedő észrevételek jegyzik. A vállalati gmk-ban csak 28 ezer forintot kerestek. Ezeket a jövedelmeket az állán adóztatja, és a pénzek az egész társadalom hasznát szolgálják, hiszen akik megkeresik, munka­időn kívül plusz feladatokat végeznek. Egy felelős testület, a megyei tanács végrehajtó bizottságának véleményét tolmácsolom, amikor leírom, a kisvállal­kozások hozzájárulnak a nemzeti jövedelem, a haté­konyság növeléséhez. Elősegítik a kapacitások jobb kihasználását, kezdeményezésre ösztönöznek, alkotó energiákat szabadítanak fel... Az új gazdasági folyamat lassan indult el, az első lépéseket az óvatosság jellemezte. Amikor az 1981-ben megjelenő jogszabályok lehetőséget terem­tettek a kisvállalkozáshoz, még azok is, akik kedvet éreztek, féltek a kockázatvállalástól. Ez a mentalitás a mai napig tipikus maradt. Az emberele többsége a biztos munkahely mellett géemkázik. A biztonságra törekvés jelzi, hogy a vállalat gmk-k száma jóval meghaladja a gazdasági munkaközösségek arányát. És amíg az önálló gmk-ban 935-en, addig a vállalati­ban több mint 5: ezren dolgoznak Csongrád megyében. Ez az érem egyik oldala. Az üzleti életben mindig kockázatot kell vállal­ni. Amit azonban néhány szerződéses vendéglátó­helyen bemutattak, az enyhe túlzással egyenesen az őrültséggel határos. Az alkuszok néha egymásra úgy rálicitálnak, hogy végül is, aki a boltot elnyeri, a biztos bukás lehetőségével húzza fel a redőnyöket. Vállalásaikban az irreális haszonhatárig mennek el, és a legjobb üzleti érzékkel megáldott személy sem tudja a beígért összeget produkálni. A megyei fő­ügyészség tájékoztatásából tudom, hogy a szerződé­ses üzletek 10 százaléka ellen peres eljárást kezde­ményeztek a felügyeleti szervek, mert azt az átalányt nem tudták fizetni, amit pedig maguk vállaltak. Mindjárt hozzáteszem, föltehetően nem dacból, ha­nem mert fizetésképtelenek, egyszerűen megbukott a bolt. Ezzel a megjegyzéssel nem szeretném azt az érzést kelteni, hogy a szerződéses üzletvezetők fele­lőtlenül kockáztatnak. Szűkebb pátriánkban több mint 400 vendéglő, bolt működik ebben a formában és ragyogóan prosperálnak. Életképességük mellett azt is bizonyították, hogy rendkívüli rugalmassággal olyan mértékig javítható a hatékonyság, ami a vál­lalatnál eddig elképzelhetetlen volt. Az ésszerű koc­kázatvállalás igénye mint mindenütt, például a kis­iparosoknál is felvetődik, hiszen nagyon rövid időn belül sokan mondanak le jogosítványukról. Természe­tesen a haszon a legnagyobb mozgatóerő, de azzal tisztában kell lenni, hogy mindenkinek nem éri meg, ha elmegy taxisnak, teherautó-fuvarozónak, vagy akárminek. Az új gazdálkodási formákat nálunk sokkal na­gyobb érdeklődés kíséri, mint a környező megyékben. Talán ez a magas urbanizáltsági szinttel is össze­függ. Ennek ellenére nem lehet állítani azt, hogy a kisvállalkozások egymást, vagy intézményeket, válla­latokat versenyre serkentenek. Pedig az egészséges verseny azt szolgálná, hogy az ipari termékeknél bővüljön a választék, a szolgáltatások mennyisége és minősége kifogástalanabb legyen, munkáskezek sza­baduljanak fel és ott találjanak megélhetést, ahol a gazdaságnak a legnagyobb szüksége ván rájuk. Csök­kenjenek az árak, amennyire lehetséges. A gondolat­menetből következik, hogy jótékony hatással lenne, ha még jobban kihasználnák valamennyi vállalkozási formában a konjunkturális lehetőségeket. A mikor a népgazdaság a tisztelt állampolgárt erre ösztönzi, egyúttal arra is felhívja a fi­gyelmet, hogy saját egészségének mindenki maga az őre. Hiába figyelmeztet a szakszervezet, hogy a mellékfoglalkozás munkaideje nem haladhatja meg a főállás 50 százalékát, ha ezt az előírást soro­zatosan és jelenségszerűen megszegik. Végül is, az a legnagyobb kockázatvállalás, amikor egészségünket tesszük kockára. Halász Miklós II kambodzsai küldöttség látogatásai A kambodzsai párt- és kormányküldöttség — ameiy Chan Synek, a Kambodzsai Népi Forradalmi Párt KB Politikai Bizottsága tagjá­nak. a Kambodzsai Népköz­társaság Minisztertanácsa elnökének vezetésével hiva­talos. baráti látogatáson tar­tózkodik hazánkban — szom­baton délelőtt a csillebérci vézetöképzö és úttörőtábor­ba látogatott. A vendégeket — akiknek kíséretében volt Hetényi István pénzügymi­niszter. Nagy Gábor külügy­miniszter-helyettes. és Kar­sai Lajos. a Magyar Néo­köztársaság Phnom Penh-i nagykövete — Baller Ká­roly, az úttörőváros vezető­je köszöntötte, majd tájé­koztatta a mintegy 137 hek­táron elterülő, immár a 37. nyáron pajtásokat fogadó tábor történetéről, életéről. Az illegális ifjúkommums­ták egykori titkos találkozó­helyén létesült táborban nyaranta tízezernél löbb kis­diákot látnak vendégül. Té­len a kisközségekből, tanyák­ról érkező, kisdobosok taní­tással egybekötött munka­programját szervezik meg. Ugyancsak a teli hónapok­ban rendszeresen megrende­zik a felnőtt úttörővezetők képzését, felkészítését Külföldi kisdiákok is rend­szeresen vendégeskednek Csillebércen. Jelenleg 23 or­szág képviseletében több mint .1300 paitás lakóiq a gyermekvárosnak, amelyben két izben kambodzsai gye­rekek is eítölthettek néhány, élményekben gazdag hetet. Chan Sy miniszterelnök érdeklődésére a táborvezető elmondta: az állandó dol­gozókon kívül májustól au­gusztus végéig mintegy 8— 900 pedagógus irányítja a Ma­gyar Úttörők Szövetségének felügyelete alatt működő tá­bor munkáját, s a gyermek­várost anyagilag támogató Kommunista Ifjúsági Szö­vetség építőtábora működik Csillebércen. Délután Chan Sy és a kül­döttség tagjai a Budai Vár­palota nevezetességeivel is­merkedtek. A Magyar Nem­zeti Galériában Csorba Gé­za főigazgató-helyettes ka­lauzolta a vendégeket. A Budapesti Történeti Múze­umban Székely György fő­igazgató a középkori Buda királyi várpalotájával és gó­tikus szobraival ismertette meg a vendégeket. A. Munkásmozgalmi Mú­zeum volt a látogatás kö­vetkező állomása. A kam­bodzsai ' kormányfő Szikossy Férenc főigazgató-helyettes segítségével. követhette nyo­mon a magyar munkásmoz­galom történetét 1919-től napjainkig bemutató tárla­tot. Chan Sy érdeklődéssel tekintette meg az egykori mozgalmi életet felelevení­tő fotókat, a munkásélet hétköznapjairól tudósító ko­rabeli berendezési tárgya­kat, öltözékeket, valamint azokat az archív felvétele­ket, amelyek a szocializ­must építő Magyarország elmúlt évtizedeiben készül­tek. A városnéző program vé­gén a vendégek a Halász­bástyáról gyönyörködtek Budapest panorámájában. (MTI) Szovjet vendégek Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására Viktor Lobuszovval. az SZKP KB levelezési osztá­lya vezetőjének első helyet­tesével az élen július 23. és 28. között szovjet pártmun­kásküldöttség tett látogatást hazánkban. A delegációt fo­gadta Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja. P KB titkára. A szovjet vendégekkel meg­beszélést folytatott Katona István, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a KB irodájának vezetője, és Somogyi Imre, a Központj Ellenőrző Bizottság titkára, valamint Borbély Gábor, az MSZMP budapesti bizottsá­gának titkára. A küldöttség, amely többek között elláto­gatott Győr-Sopron megyé­be, magyarországi tartózko­dása során tanulmányozta az MSZMP tapasztalatait a közérdekű beielentések. ja­vaslatok. panaszok intézésé­ben. (MTI) Növekedett a termelés a textiliparban Az állami textil- és textil­ruházati ipar 1983 azonos időszakához képest folyó áron számítva 9,1 százalék­kal növelte termelését az el­ső félévben. A korábbinál jóval több harisnya, haris­nyanadrág került az üzle­tekbe. 30 százalékkal többet készítettek, mint tavaly. Fo­kozták a selyem- és gyapjú­szövetgyártást is, és mint­egy jl. százalékkal több al-i só-felső kötöttárut adtak ai hazái és a külföldi vevők részére. Egyedül a pamut­szövet termelése csökkent, ebből a tavalyinál 3 száza­lékkal kevesebbet gyártottak. Jelentősen — 16.5 száza­lékkal — emelkedett a kon­vertibilis elszámolású ex­port. Ezen belül is kiemel­kedik a textilipar, ahol a növekedés a tavalyi gyen­gébb első félévhez képen 40 százalék volt. Az ágazat­ban jelentősen nőtt a terme­lékenység is. amit bizonyít, hogv a többlettermelést ke­vesebb dolgozóval érték el. A belföldi értékesítés a tervnek megfelelően ajakult. Javult nz alapanyag-ellá tás. és a piaci értékesítés is fellendülőben van. Ez segí­tette az ütemesebb termelést is. Gondot okozott viszont, hogy az export közvetlen ösztönzéséből adódóan a textilgyárak és a konfekcio­náló vállalatok közötti belső kooperáció és a szerződéses fegyelem nem volt kielégítő. Jelenleg — az egész ipart figyelembe véve — a textil­ruházat vállalatainál a leg­alacsonyabb a bérszínvonal. A helyzet megváltoztatására központi ihtézkedég született énnek értelmében még az idén 4—5 százalékkal eme­lik az e vállalatoknál dolgo­zó szakmunkások, gyárt­mánytervezők. közvetlen ter­melésirányítók bérét. (MM) " \ 1 Karnevál Tegnap, szombaton folyta­tódtak a Szegedi Ifjúsági Napok programjai. Délután igazi látványosságot ígért a karnevál, a békefel­vonulás. (A tegnapi ese­ményekről lapunk 5. oldalán számolunk be.) Nagy Lúszlú felvételed

Next

/
Thumbnails
Contents