Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-25 / 173. szám

Szerda, 1984. július 18. 64 Amerikai válasz • Washington (MTI) Az amerikai külügyminisz­térium közlése szerint ked­den átadták a Szovjetunió­nak az Egyesült Államok vá­laszát arra a szovjet terve­zetre, amely az űrfegyverke­zéssel foglalkozó tárgyalá­sokról szóló közös közle­ményre vonatkozik. Mint is­meretes. a Szovjetunió ter­vezetet terjesztett elő arról, hogv a két ország — néhány korábbi tárgyaláshoz hason­lóan — közösen jelentse be a megállapodást a tárgyaiá­sok ideiéről, helyéről, és mindenekelőtt témaköréről. A7. amerikai válasz erre a tervezetre vonatkozik. A külügyminisztérium szóvi­vője nem ismertette a wa­shingtoni választ, csupán annyit mondott, hogy arról diplomáciai úton folytatódik az eszmecsere. Izraeli választások A kommunista párt nyilatkozata 0 Jeruzsálem (MTI) lások révén kormányra ke­Nem döntötték el 6 kor- rül, a választások az izraeli mányalakitás kérdését a hét- belpolitika holtpontját je­főn rendezett izraeli tör- lentik. vényhozási választások. A A Likud-blokk. amelyet leadott voksok kilencven- szeptemberi lemondásáig negy szazalekan alapuló elo- Menahem Begin irányított, zetes felmeresek szerint, azzal számoi hogy kiegyez­amelyek lényegeben a veg- het a vallási-etnikai. és eredmenvt is tükrözik. Si- részérdekeket képviselő pár­mon Peresz. ellenzéki Izraeli tokkai Ezek most rekol-d. Munkapartja mindössze há- szamban kerültek be a par­rom-negy mandatummal lamentbe: a leköszönő knesz­tudta megelőzni kormány- szetben a két vezető párttal Franciaország Fallís p rasnleszéde o Párizs (MTI) velésével lehet csökkenteni, Laurent Fabius miniszter- de ennek előfeltétele a gaz­elnök az új kormány legfon- dasági egyensúly és a fran­tösabb feladatának a fran- cia ipar versenyképességé­cia gazdaság korszerűsítését nek helyreállítása, ez pedig párti ellenfelét, Jichak Sa­együtt 10 politikai csoport mir miniszterelnök Likud- volt jeien Az üj törvénvho­tombjet. A keddi részered- z^ban tizenöt pártnak, vagy mények szerint a munka- frakciónak lesz — előrelát­parti szövetség negyvenöt hatólag - döntő szava olyan parlamenti helyhez jutott, kérdésekben, mint a gazda­amit partközi alkudozások- sagj egyensúly fenntartása, a kai esetleg negyvenhatra nö- megszállt területek izraeli velhet. A Likud-blokknak az benépesítése, Ciszjordánia új parlamentben negyvenkét mandátuma van. Bár mindkét fél bizakodó­an szólt arról, hogy az el­következő, és bizonytalan ideig tartó koalíciós tárgya­Új szakasz a bolgár— jugoszláv kapcsolatokban Milka Planinc asszony sze- nia — mondotta — az embe­mélyeben a múlt héten a rek kölcsönös látogatásainak, második világháború óta el- a javak cseréjének, a határ sö ízben járt jugoszláv mi- menti találkozóknak, s az niszterelnök Bulgáriában. A együttműködés többi formá­niagas rangú jugoszláv ven- jának. ' elég szófiai tárgyalásait ez a A bolgár—jugoszláv ál­té'ny már egymagában is a lamközi együttműködés za­figyelmet érdemlő nemzet- vartalan fejlődését eddig közi események sorába eme- többek között az úgyne­li. vezett macedón kérdés­A látogatás alapját az te- ben meglevő véleménykü­remtette meg, hogy mindkét lönbségek akadalyoztak. A fél kijelentette: túlteszi ma- jugoszláv kormány elnöke gát a vitás kérdéseken, véle- szófiai tárgyalásain ezekről ményeltéréseken. tudomásul többször is szólt, aláhúzva veszi a belső szocialista épí- azt az óhaját, hogy ez a kér­tés terén, valamint az álla- dés is a jószomszédi viszony maik nemzetközi státusában keretében nyerjen megol­levő különbségeket (Jugo- dást- A díszvacsorán kijelen­sz.lávia az el nem kötelezett te«e: Jugoszlávia megkü­mo/galomhoz tartozik, Bul- lönboztetett figyelmet fordít gária pedig a Varsói Szerző- a nemzeti kisebbsegek fejlő­dés tagja). désére. Kifejtette, hogy Ju­. . ,. , * , „ goszlávia minden dolgozója, A jugoszláv kormány elnö- ^ d n(mzete és nemzeti­ke nemcsak vendeglatojava, é üdvözölné a macedón Grisa Filipov miniszterei- * létezésének. törtenelmé­nőkkel folytatott a kétoldalú kapcsolatok fejlesztési lehe­tőségeiről és időszerű nem­zetközi témákról átfogó esz­mecserét, hanem Todor Zsiv­kowal. a BKP KB első tit­nek, kultúrájának, nemzeti felszabadítási harcának, va­lamint Jugoszláviában betöl­tött államiságának bolgár részről való elismerését. , , . , A közzétett állásfoglalá­kárával az Allamtanacs el- ó] kitűnik hogy Szófia nőkével ». Egyetértettek ab- ^ Belgrád azonos nézetet ban hogy az utóbbi időben nemzetközi élet szá­a „bolgár—jugoszláv kapcso­latok egészében felfelé ível nek kiaknázatlan, s problémák zőbb kapcsolatok és a leg­megfelelőbb légkör kialakí­tásában". Grisa Filipov han­goztatta ra, hogy együtt, közösen munkálkodjunk, kutassunk a kölcsönösen elfogadható ügyekbe való be nem avat kozás, a kölcsönös előnyök és a politikai realizmus szel­lemében". balkáni államok legfőbb fel­adata a térség békéjének „ ., , megóvása, szilárdítása. En­,Kl:s.zeY aUV:nk a.r; nek érdekében Grisa Filipov . elSÓsorban a balkáni atom­mentes övezet létrehozását , ., . P , sürgette. Milka Planinc a megoldást. a barulsr.g^ a bel- téwég országai közti sokol­dalú együttműködés fejlesz­tésére helyezte a hangsúlyt, mondván, hogy „a Balkán igy válhat a béke, biztonság ^ ket ország gazdasági ¿s együttműködés olyan szi­agyüttműködése egeszében i^rd övezetévé, amely men­eredményesen fejlődik, de a tes a nukleáris és minden kooperáció és a szakosítás más fegyver alkalmazása­területén még komoly ki- tdl". használatlan lehetőségek Figyelmet érdemel a láto­vannak. Ezért a mostani tár- gátasról kiadott közös köz­gyalásokon emlékeztetőt ír- íeménvnek az a megállapítá­tak alá. amely kijelöli az sa amely szerint „Bulgária együttműködés fő" irányait, s Jugoszlávia, a két szom­egyúttal elhatározták: közös szédos szocialista ország kész dokumentumot dolgoznak ki, arrBi hogy a függetlenség, amely a továbbiakban részié- szuverenitás, egyenlőség, te­tesen körvonalazza a gazda- rületi integritás, a határok sági, tudományos-műszaki sérthetetlensége, a kölcsö­kapcsolatok fej4esztésének nös előnyök és a belügyekbe gyakorlati feladatait. való be nem avatkozás álta­Megelégedéssel nyugtázták lánosan elismert elveinek az utóbbi években a műve- következetes tiszteletben tar­lödesi és tudományos együtt- tásával és alkalmazásával to~ működés terén elért kedvező vábbfejlessze kapcsolatait . efedmenyeket is. Planinc Milka Planinc szófiai lato­as.sz.ony kifejtette kormányá- gatása minden bizonnyal je­nak azt a véleménvét, hogy lentős ösztönzést ad a boj­Szófia es Belgrád között gár—jugoszláv egvuttmu­s/ükség van a tartalmas és ködésnek. Pozitívan hat sokoldalú tájékoztatás sza- olyan feltételek kialakitasá­had áramlására, a kulturális ra, amelyek lehetővé teszik értékek kölcsönös megisme- az eddig vitás kérdések kol­résére. a bizalom elmélyité- csönösen kielégítő rendeze­sere. Ezt a célt kell szolgál- sét is. bekebelezése, és a libanoni megszállás. Ebből a kommentátorok arra következtetnek, hogy bármelyik főbb párt alakít­son is kormányt, koalíciós partnereinek rabja lesz. * A választások kimenetele nem felelt meg a tömegek várakozásainak, nem orvo­solta az ország gazdasági és politikai válságtüneteit, nem adott megfelelő választ a libanoni háború után kiala­kult helyzetre — jelentette ki az Izraeli Kommunista Párt szóvivője. A szóvivő hozzáfűzte, gyenge szereplését az Izra­eli Munkapárt önmagának köszönheti, mivel nem hatá­rolódott el kellőképpen a Likud-blokk irányvonalától, — Ami a kommunista párt szereplését illeti, ezzel igen elégedettek vagyunk — mon­dotta többek között a szóvi­vő. — öt mandátumukkal az izraeli kommunisták a parlament harmadik legerő­sebb frakciójává léptek elő. Ez nagyón kómblV' ered­mény, figyelembe véve a vá­lasztási hadjárat számúkra hátrányos körülményeit, és azt is. hogy a haladó béke­lista lényegében megosztotta a szimpatizáns szavazókat. — Az Izraeli Kommunis­ta Párt harcolni fog a par­lamentben minden olyan kormányzat ellen, amit a Likud-tömb vezet. Harcot vívnak egy olyan kabinet el­len is, amelyet a Likud és jelölte meg, és határozottan visszautasította az ellenzék­nek azt a követelését, hogy oszlassák fel a nemzetgyű­lést és tartsanak új válasz­tásokat. A nemzetgyűlésben csak az ipar korszerűsítésé­vel érhető el. A beruházáso­kat azonban nem költségve­tési eszközökkel kívánják Sajnálkozását fejezte ki, hogy az FKP nem vesz részt a kormányban. . A francia külpolitika alan­elveiként azt jelölte meg, hogy Franciaország ragasz­kodik függetlenségéhez, tá­mogatja a fejlődő országo­kat. szívügyének tekinti a fejleszteni — mint azt az békét, a népek önrendelke­FKP javasolta hanem a aég. jogát és az emberi jo. gokat, s nagv fontosságot tu­kedd délutón előterjesztett vállalatok terheinek csök­kormányprogramjában han- kentésével' akarja a be'ruhá­goztatta, hogy a munkanél- zósok fokozására ösztönözni la.idonít a közös piaci együtt­küliséget csak a termelés nö- a magántőkét. működés fejlesztésének. Magyar—szingapúri tárgyalások 0 Bangkok (MTI) Kedden befejezte szinga­púri látogatását Faluvégi La­jos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal el­nöke. A nap folyamán a szingapúri kereskedelmi és iparkamarák szövetsége szer­vezésében — Li Ki Mingnek, a szövetség elnökének veze­tésével — találkozóra került sor az üzleti körök képvise­lőivel. A találkozón magyar részről tájékoztatás hangzott el a két ország közötti ke­reskedelem bővítésének le­hetséges területeiről. Körvo­nalazódott, hogy lehetőség van a magyar élelmiszeripa­ri, vegyipari és egyes gép ipari termékek elhelyezésére Szingapúrban, és ezen ke­resztül a délkelet-ázsiai tér­ségben. Eséllyel vehetnek részt magyar vállalatok a szingapúri tömegközlekedés és egészségügyi ellátás fej­lesztésében. Az üzleti lehe­tőségek felmérésére a szin­gapúri kamarák ez év szep­temberében piackutató dele­gációt küldenek Magyaror­szágra. A. miniszterelnök-helyette«.­eUátogaiof -a 'több mtht 150 pénzintézetet tömörítő bank­szövetségbe. ahol Allan Ng Poh Meng elnök és a nagy­bankok vezetői tájékoztatást kaptak hazánk nemzetközi pénzügyi kapcsolatairól, és a magyar—szingapúri gazda­sagi együttműködésről. Faluvégi Lajos programja a szingapúri munkáltatók szövetségében fejeződött he. az Izraeli Munkapárt eset- ! ahol. Jack Chia ejnök adott leg közösen alakítana. Ez I tájékoztatást a szervezet sok és a Magvarországról való technológiaótvétel le­hetséges területei érdekelték. Faluvégi Lajos szingapúri tartózkodás^ alatt tárgyalást folytatott Szuppiah Dhana­balan külügyminiszterrel, Tony Tan Keng Jam pénz­ügyi, kereskedelmi és ipar­ügyi miniszterrel. Tiltakozási nap Chilében # Santiago de Chile (MTI—AFP) A Demokratikus Szövetség nevű, ellenzéki polgári pár­tokat tömörítő chilei szerve­zet felszólította a lakossá­got. hogy szeptember 4-én és 5-én tartson újabb tiltakozá­si megmozdulásokat Augus­to Pinochet tábornok kato­nai diktatúrája ellen. Közéleti napló HAVASI FERENC FOGADTA M. DAST lálkozón szívélyes légkör­ben véleménycserét foly­tattak hazánk és a Mongol Népköztársaság mezőgazda­sági együttműködésének kér­déseiről. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára kedden fogadta M. Dast, a Mongol Népi For­radalmi Párt Központi Bi­zottságának titkárát. A ta­ugyanis semmiben sem kü­lönbözne a Likud-kormány­zattól. munkájáról. A szövetségben részt vevő üzletembereket el­sősorban a közös vállalkoza­A KAMBODZSAI NAGYKÖVET MEGBlZÖLEVELEN EK ÁTADÁSA Gáspár Sándor, az Elnöki gyarországi nagykövetét, aki Tanács-. helyettes elnöke ked- atadta megbízólevélét:' •' A den fogadta Chim Nguon , . ., ., , - . • , rendkívüli, és meghatalma- megbízólevél átadásán jelen zott nagykövetet, a Kambod- v0't Naey Gabor kűlugymi­zsai Népköztársaság új, ma- niszter-helyettes. HO KANG LATOGATASA HAZÁNKBAN ködés bővítésének lehetősé­geiről. A kínai miniszter és kísérete meglátogatott több mezőgazdasági nagyüzemet, oktatási és kutatóintézetet is. Ho Kangot fogadta Ha­vasi Ferenc, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság Ijitkára és Mai'jai József miniszter­elnök-helyettes. Ho Kang, a Kínai Nép­köztársaság mezőgazdasági, állattenyésztési és halászati minisztere, aki Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszter meghívására július 13—24. között kül­döttség élén látogatást tett hazánkban. Itt-tartózkodása sprán magyar partnerével tárgyalt a két ország közöt­ti mezőgazdasági együttmű­mos lényegbevágó kérdósé­u . i i , - ben, de például a Kambod­de sok lehetőseg meg zsa és az Afganisztán körüli ••1 u fi „„n^awT helyzetet másként ítélik meg. ^ gy"m0lw: Egyetértenek abban, hogy a Bálint Sándor Á szegedi papucs 7. Szintén a kellő szín. fénvesség érdekében vizezik be ezután a talpbői't is. amelvet ló. vaev marha csontióból alkalmas módon kifaragott esontké ssel dörgölnek fényesre. A csont uavanis nagvobb felületen tisztábban csiszol, mint a fa. Mindezek utón végre leveszik a miDucsfáról a papucsot, és a munka kész. legföliebb.a szalagozás van még hátra. Ennek riselés. risölés szakmai neve is hallható. Egy pár papucs elkészítése egy mun­kásnak mintegy három órányi munka­iát ielenti. A varrás három szálú ken­derfonállal történik, amelyet a fonál­készítésre szolgáló sodró segítségé­vel sodornak össze. Egyébként suszter­tűt használnak, a fonalat hozzákötik a lvuk végéhez. Különben egyszerre két tűvel varrnak, mint a szíiiártók. Az úiabb oapucsosok mór nemigen varr­nak. csak ragasztanak. Ha a műhelyben az önálló kismes­terek korában többen is dolgoztak, akkor sem igen volt munkamegosztás, mert mindenki akkordban, darab­számra dolgozott. A harmincas évek­ben kísérleteztek az órabérrel is. de hamarosan visszatértek a régihez. A varrás három szálú kenderfonál­lal történik, amelvet a fonál készíté­sére szolgáló sodró segítségével so­dornak össze. Susztertűt használnak, a fonalat belekötik a lvuk végébe. Meg is szokták szurkozni. Az ilven. szur­kozott fonalat régebben d r a t v a ré­ven is emlegették. A papucsos álta­lában nem szögez. A tekszelt paou­.csot kivéve, csak'egv esetben, amikor a férfi papucs feiét faszöggel odaerő­sítik a talphoz, hogv tartósabb legven. Már említettem, hogv a papucsos leg­hűségesebb dolgozó társa a felesége. A piac állása szerint és anvagi körül­ményeihez kénest szokott egv vagv több papucsoslegényt, és paoucsosinast tartani. Az inas szülei és a mester között kötött szer­ződésnek több faitáia volt. Ha szülei­nél lakott és étkezett, akkor 2 eszten­deig tartott, az inasidő. Ha sazdáiától lakást és wlies ellátást kapott, akkor 3. ha pedig még szabaduló ru­hában is megegveztek. akkor 4. esetleg 5 esztendő volt az inaskodá.s ideie. amelvre a legtöbben keserű.+eg­gel gondolnak vissza. Bér nem volt. A szabadulóruhát régebben kötötték ki. ami még céhes haevománv. Ennek ér­telmében felszabaduláskor a mester vett neki két pár fehérneműt, dolgozó­és ünneplőruhát. esetleg télikabátot is. Az inas az utolsó időkben már segéd avanánt dolgozott, és ezzel könnyítet­te meg gazdájának a felruházást, ami­kor a szabadulás ideie elkövetke­zett. Az inasok közül aránvlag sokan Szeged távolabbi vidékeiről, sokszor idegen ajkúak (svábok kevéssé. in­kább bum'evácok. bolgárok stb.) kö­réből kerültek ki. akik itt. a város­ban szabadultak fel. és itt. voltak se­gédek. Főleg régebben, akárhánvan valamelvik törzsökös szegedi magvar papucsos lánvát vették feleségül, és így természetszerűleg váltak magvar­rá. gvökeret vert szegedivé. Innen érthető azután az úiabb szegedi mes­terek között itt-ott felbukkanó ide­genes hangzású név. A felszabadult, nem szegedi szár­mazású segédek régebben általában szintén mesterüknél laktak, ettek, de természetesen már bérük is volt Utóbb már csak bérért dolgoz­tok. és szállásról, ellátásról maguk gondoskodtak. Egyik-másik segeü akárhányszor jobb munkás volt a gazdánál, de főleg anyagiak miatt nem tudta önállósítani magát. Az olvan segednek. aki finoman, tisztán tudott dolgozni. fehérmunkás volt a szakmai neve. ,es iobb bér járt neki. Az ilven munkának különösen a gvöngvös. pillangós, selvempanucs ké­szítésénél volt jelentősége. Ha egv műhelvben többen dolgoztak, akkor természetesen munkamegosztás is ki­alakulhatott. de ez nem volt általá­nos. Idős mesterek mondi'ák. hogv a múlt században a oaDucsoslegénnve! úgv egyeztek, hoev az heti 20 pár pa­pucs elkészítésére kötelezte magát. Ez volt a szakmán v. ami heti 60—70 munkaórának felelt meg. A munkaerő­nek e kiuzsorázásához még az. Is hoz­zájárult. ha nem készítette el. akkor a hiánvzó oár akkordbérének kétsze­resét vonták le a megszolgált bér­ből. A legényeknek ez a kisz.olgálta­tottsága később is nagyfokú szociális elégedetlenségnek volt a forrása, ame­lvet nem kisebb ember örökít meg negvven esztendővel ezelőtt írt riport­jában. mint Móricz Zsigmond. A segédek bére általában mindig igen nyomorúságos volt. ígv a har­mincas évek eleién a nagv gazdasági válság ideién csak darabonként 50— 65 fillér, míg azután 1936-ban. há­romheti sztráik után. 100 százalékos béremelést vívtak ki. (A befejező rész következik.) á

Next

/
Thumbnails
Contents