Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-19 / 168. szám

8 Csütörtölí, 1984. július 26. Nyelvrokonság, jó barátság (2.) Rendhaevó sorozatunk második részére utal a cim­béli 2-ee szám. Az első Nyelvrokonság. jó barátság tudósítás ugvanis 1983. szep­tember 15-én ielent meg ta­nunkban. A Turkui Ifiusági Bizottság delegációiának szegedi látogatásáról. A test­vérvárosi kaDcsolatok iegvé­ben a két választott ifiúsági testület évek hosszú során egvre gyümölcsözőbb kaocso­latokat énitget sikerrel. Hogv megörökítsük, azért a krónikaírói szándék. A Turkui Ifjúsági Bizott­ság meghívásának 1984. jú­nius 29-től július 5-ig tett eleget a KISZ Szeged váro­si bizottsaga küldöttsége. Tóth Tamást, a városi KISZ­bizottság első titkárát, a de­legáció vezetőiét kértük, se­gítsen a nvelvrokonságon nvuevó. baráti kancsolat má­sodik íeiezetét összefoglalni: — Idén tízéves a testvér­városi kapcsolatok jegyé­ben kötött finn-magyar if­júsági együttműködés. Büsz­kék vagvunk a nagv múltra. mert jóllehet, a testületek tagjai a fiatalok akaratától függően cserélődtek, a ba­ráti szálak nem lazultak. Mostani látogatásunkkor megerősítettük a Turkui If­iúsági Bizottság tíztagú tes­tületével való ió együttmű­ködésünket. A bizottságban a finnországi Dártok ifiú­sági szervezeteinek kéDvise­lői munkáilkodnak. Elvi-poli­tikai irányítást, a pártközi koordinálást végzik. A bi­zottság mellett ifiúsági iro­da működik, amelv a határo­zatok végrehaltáséért felel. Az ifiúsági szervezetnek csak olvan fiatal lehet tagia. aki vállalta a fönntartó párt tagságát. Két kérdésben minden szervezet egyetért: közös erőfeszítéseket tesznek a békéért. a pályakez­dő fiatalokkal a fia­talok szociális helyzetével, életfeltételeivel való foglal­kozás is összefogásra készte­ti őket. Vendégül láttak ben­nünket a koalíciós párt if­iúsági szövetségének turkui területi szervezetében. a szociáldemokraták turkui If­iúsági szövetségében, a de­mokratikus ifiúsági szövet­ség turkui szervezetében, vendégeskedtünk közéDDár­toknál is. A turkui kulturá­lis iroda úi vezetőie. Mark­ko Aukla is fogadott ben­nünket aki a turkui egyete­men tanult, iól beszél ma­gvarul. Közös elhatározá­sunk. hogy 1985-től öt esz­tendőre szóló kulturális együttműködési szerződést kötünk, mindenféle utópisz­tikus elképzelés nélkül. Ki­sebb csoportok, vagv egy-két fiatal finn képzőművész ki­állítását rendeznék például Szegeden, cserébe szegedi ifiú alkotókkal ismerkedhet­nének Turkubam. Aztán együttesek, néptánccsoporto­kat fogadnánk a szegedi if­iúsági napokon, segítenénk hazánk minden táián meg­ismertetni a testvérvárosunk­ból érkezett együtteseket, előadókat. (Erre az ország öt nagyvárosának KISZ-bizott­ságával kötött együttműkö­dés korlátlan lehetőségeket biztosítana.) Szeged fölsza­badulásának évfordulóián a SZEOL AK-kal élsportolók és amatőrök bevonásával hálastafétát szervezünk, amelyen várhatóan részt vesznek turkui élsportolók is. Fölvettük a kapcsolatot a turkui Finn—Magyar Baráti Társaság vezetőivel. Jussi Nurmi. az elnök kért ben­nünkert. hogv az iskolákban, szakkörökben, gvermek- és felnőtt közösségekben hasz­nálható Magvarországról szóló útikalauzokkal. ma­evar nvelvű szépirodalmi művekkel, finn—magvar szó­tárakkal segítsük munkáju­kat A Szegeden működő társaságot ők ugyanezekkel támogatnák. Sose tudtuk, hogv a szá­razföldön vagv szigeten va­gvunk. Az ország valóban az ezer tó országa. A mi tizemeletes szalaaházaink méreteit idézték az óriási tengeriáró haiók. Feledhe­tetlen élmény volt látni a turkui skanzent, amelv a múlt századi nagv tűzvész elől szerencséses megmene­kült városrész, a mi ligetünk méretéhez hasonló nagyságú. Céhmesterek, cipészek, csip­keverők. heigedűkészítők. könyvkötők élnek ott. tisz­teletre méltón őrzik a finn néoi folklórt. Turkunak is van folvóia. az Aura. Har talmas zöld övezetek hatá­rolnák. remek kirándulóhe­lyek. A polgármester-helyet­tes fogadásán nemcsak tör­téneti rokonságunkra hivat­kozhattunk. hasonló a két város több szempontból is. Legfőképp, hogv kapcsola­tunk testvéri. Mag Edit Környezetvédők Szerdán befejeződött Sop­ronban a környezetvédelmi nyári egyetem. Az egyhetes kurzuson több mint százan vettek részt, akik 18 előadást hallgattak meg, és megis­merkedtek a Sopron környé­ki hegyvidéki és a Fertő tavi természetvédelmi terü­letekkel. Az előadások központi tó­mája a bioszféra rezervátu­mokban folytatott kutatás volt. Mint az előadások alá­húzták: az emberi környezet aktív védelméhez a helyi erőfeszítések nem elegendő­ek, nemzetközi összefogásra van szükség, miután a kör­nyezetszennyezés nem tisz­teli az országhatárokat. A pagoda csapdája Ssínes, szovjet film. Ir­ta: Georgij Markov és Eduárd Sim. Fényképezte: Valerij Ginzburg. Zene: Mark Minykov. Rendezte: Jurij Ivanc-.uk. Főbb sze­replök: Vladlen Birjukov, Natalja Jegorova, Vja­caeszlav Baranov, Alek~ szandr I'otapov, Vaszilij Maszlakov. Rejtély, miért éppen olya­nok emberemlékezet óta a háborús filmek, amilyenek. Az alaptípus nagyjából a következő: dűl a harc, ugyebár. Mennek, illetve jönnek. Sőt, vonulnak. Me­netoszlop. Dzsipen a tisztek. Fegyverropogás; robbanások. Hull a föld alá a magasból. Tankok. Barázdált arcú, mozdulatlan szemű, kemény, de emberséges parancsnok. A mókamester, ki idővel szük­ségszerűen tragikus halált hal. Némi filozofálgatás, ha­salva, fegyverrel a kézben, vagy pihenőben. Nő, szere­lem, vágyakozás. (Többnyire hasztalan.) A vége felé utol­só nagy, sőt, legnagyobb harc. Igen sokan meghal­nak. Aki megmarad — a fő­hősök közül garantáltan legalább három — szóval vagy tettel sumázza a tör­ténteket. Kész. Hogy A pagoda csapdája című film szerencsére nem teljes mértékben fenti séma szerint készült, érthető. Hi­szen az alkotók úgy vélhet­ték. lévén ezúttal a háborús színtér a megszokottaktól jócskán eltérő — a szovjet hadsereg mandzsúriai harcai a japánok ellen a háború legvégén. 1945 augusztusá­ban —; mindez modai Bjfú*t eredetibb megközelítés(ek)­re is. A baj mindössze az, hogy olykor következetlenül tesznek így. Igaz, e műfajnál eleve illúzió elmélyült jel­lemábrázolást, végig megfe­lelően motivált helyzeteket és a háborús pszichózist a maga valóságában felmutató dramaturgiát várni, de az csak túlzás kissé, hogy a fölöttébb rejtélyes szerepet betöltő, vöröskeresztes kar­szalagot viselő Kátya körül dongó vitézekről nem tud­juk, pontosan mily plátói avagy monogám-poligám vi­szonylatban is lel edzenek. S egyáltalan: miért van szük­ség erre a még e műfajon belül is teljességgel kidolgo­zatlannak számító cselek­ményszálra ? Ami A pagoda csapdájá­ban feltétlenül (és egyértel­műen) színvonalas, mi több, bármiféle nemzetközi össze­hasonlításban megállja a he­lyét, az a csatajelenetek pi­rotechnikai trükksorozata. Többször igen hatásos, szin­te ijesztően valósnak tűnő megoldásokkal. Domonkos László Pályázat A Magyar Tudományos Akadémia és a New York-i Soros Foundation közös bi­zottsága nyílt pályázatot hirdet. A bizottság e pályázattal támogatni kívánja a külföl­di kulturális és tudományos eredmények magyarországi meghonosodását, a magyar gazdasági, társadalmi és kul­turális fejlődés értékeinek a világba való szétsugárzását, valamint az önálló szellemi értéket létrehozó, tudomá­nyos és kulturális alkotó te­vékenységet. A pályázatra vállalatok, intézmények jogi- és magán­személyek. és társulások egyaránt nevezhetnek. A pá­lyázati részvétel módjáról, a részletes feltételekről az MTA-Soros Foundation Bi­zottság titkársága (Budapest, Pf. 34. 1525) adja meg a szükséges információkat. Külföldön magyart tanítóknak Anyanyelvi konferencia Debrecenben Tizedik alkalommal adott otthont a Debreceni Tanító­képző Főiskola a Magyarok Világszövetsége és az Anya­nyelvi Konferencia Védnök­sége által o külföldön ma­gyar nyelvet tanító pedagó­gusok részére szervezett to­vábbképző tanfolyamnak. Szerdán az ünnepélves megnyitón Fóldessy Béla fő­igazgató-helyettes köszöntöt­te a konferencia vendégeit. Az első előadást Lőrincze Lajos, az Anyanyelvi Konfe­rencia Védnökségének elnö­ke tartotta A nyelvmegőrzés módjai címmel. Az idei kurzuson ötvenöt tanár vesz részt, okik Ang­liából. Ausztriából. Dániá­ból. Hollandiából. Francia­országból. Svédországból, az Egyesült Államokból és Ka­nadából erkezlek. A külföldi pedagógusok nyelvészeti, kultúrtörténeti, helvtörteneti. gazdasági, módszertani elő­adásokat hallgatnak, s meg­ismerkednek Debrecen, va­lamint a Tiszántúl neveze­tességeivel. A tanfolyam jú­lius 28-án zárul. (MTI) Hét percből százhetven — avagy följegyzések egy tanácskozásról — Hát kérem, ez a baj: azt mondják, fontosnak tartja a városi tanács, hogy a peremkerületekkel fog­lalkozzanak, és most Is mi történik? Elintéznek ben­nünket egy hétperces beszá­molóval — így az egyik hozzászóló a minap rende­zett településfejlesztést megbeszélésen, az Acél ut­cai pártház tanácskozási központjában. — Kedves elvtársak — így az előadó, aki a precíz felszólaló hitelesített méré­se szerint hétperccel „in­tézte el" Petőfitelep fejlődé­sének, ellátottságának át­tekintését — most van hét óra 29 perc és még nincs vége az összejövetelnek ... Vagyis, mi lett volna, ha a városi tanács képviselői, mondjuk egyórás referá­tummal állnak elő? Ilyen­kor szokták a jegyzőkönyv­vezetők feljegyezni záróje­lek között, hogy „élénk moraj", „derültség", „he­lyesles", miegyéb ... Szó­val, miután az elénk han­gulatúnak csak tompító ud­variassággal nevezhető, va­lójában darázsfészek-boly­dulásű tanács-lakosság pár­beszéd utolsó szavai el­hangzottak, az önkéntes időmérő megállapíthatta: százhetven perc Lett a hét­ből. A tanács gyakorlatában immáron visszavonhatatla­nul meggyökerezett „in­tézmény", a tanácskozási központ, az első kézből va­ló információszerzésnek olyan zsilipjeit nyitogatja fel, amelyek együtt zúdít­ják a testület képviselői­nek nyakába a hüvö6 sta­tisztikai mutatók mögött rejlő élő-lüktető valóság forró láváját a jogos és vélt sérelmek izzította indula­tok áradatával — s az ér­tetlenség salakjával . .. Örök feszültség forrása, amikor egy kisebb terüle­ten, városrészben, kerület­Jó pár kolléga eltűnődött már: vajh, mit ér az új­ságíró-igazolvány? A kér­dés költői, bár választ is adnak rá. rendszerint va­lamely lesajnáló hasonlat formájában. Kedden este, hogy a szabadtérin először mártózott meg közönség előtt az István, magunk is tapasztalhattuk. igaznl­vánvügyben nincs új a nap alatt. A megerősített nézőtéri felügyelet fölkészült a ro­hamra. Kivonult a rendőr­ség is; mindez helyénvaló, nem árt az elővigyázatos­ság. Hanem a tumultusbari akadt pár ember, aki — rajtuk kívül — szintén dol­gozott. volt személyi iga­zolványa. újságírc-igazol­vánva. érvényes belepőie. mindenfajta céduláia. Még­sem dolgozhatott. Üt.iát áll­ta néhány csitri lyány, aki föltehetően azért szegődött szabadtéri szolgálatba (ki­egészítendő a jegykezelők Tájékoztatás törzsgárdáiát), hogy lássa a produkciókat, jelesül éppen az Istvánt. Nehéz másra gondolni, hiszen fönntar­tott padsort vindikált ma­gának. amikor kíváncsi ér­deklődők fürtökben álltak­lógtak egymás nyakán. S ha valaki leülni merészelt, mert a mögöttiek kapaci­tálták, rögvest rendőrkor­dont varázsolt a tetthely­re. Négy-öt újságiró dol­gozik ott esténként- Azzal az átkos tehertétellel, hogy az esemenyek közelébe fér­kőzhessek. s tudassa a jegyhez nem jutottak tízez­reivel is. mi történik a té­ren. Tapasztalatból állítjuk, fénvképes. ötnyelvű, nem­zetközileg egyeztetett és el­fogadott igazolványunkkal külföldön (Keleten és Nyu­gaton egyaránt) készséggel rendelkezésünkre állnak. bármely hasonló, netán na­gyobb vállalkozásoknál. Mert tudják, az újságíró tollánál nincs olcsóbb „rek­lám". (Az tudniillik ingyen van.) Pont idehaza vonnák ezt kétségbe? A j egyszeri ő lyányok vígan kuncogtak a néző'ér fölső harmadában, a maguknak önkényesen fönntartott padsoron paro­láztak. miközben föladatu­kat rendörök sorfala látta el. Nemregiben hivatalos fórumon került szóba a szegedi Játékok propagan­damunkája. Javítani kell. hangoztatták, csak éppen a mikéntjéről nincs szó to­vább. Hát? Valószínűleg így nem. Ma van az István nyil­vános főpróbája. A roham várhatóan tetőzik Tisztelt i egy szedők. nézőiéri fel­ügvelők! Ha újságírót lát­nak. jusson eszükbe, hátha dolgozni jön ... s az is ember ... Már amelyike ... D. M. ben az összes többi érde­keit — a maguk szempont­jából teljesen érthetően — figyelmen kívül hagyva az igencsak szűkös közpénzek nagyobb arányát követelik a saját környezetük fejlesz­tésére. Nagyon nehéz az asztal túloldalán ülőknek kimondani: nincs! S persze nem is mindig lehet ilyes­mivel elvágni a beszéd fo­nalát Petőfitelepről indult a disputa, ám a szomszéd te­rületről jött érdeklődők je­lenléte úgy hozta, hogy Baktó is terítékre került, s nem sok kellett hozzá, hogy kiderüljön, hasonló cipő szorítja a körgáton kí­vül lakókat az Algyői út­nak mindkét oldalán. Egyi­kük így foglalta össze a kö­zös gondoltat: „messzi esünk a várostól". Mondta mind­ezt a városhatárt jelző táb­lán jóval belül, a minden urbanizációs értékkel fel­ruházott Tarjánvárostól kel­száz méterre ... A közlekedés jó — mond­ta az előadó. Nem jó, mondták, akik túl laknak az ide járó buszok végálloimá-' sán. s mondták azok a bak­tóiak, akik kilométerben mérik a gyalogutat a sű­rűbben jövő tömegközleke­dési járatokig. Járjon a busz körjáratban a Petőfitelepen, mondták. Nem járhat ott, ahol nem megfelplő az út a buszköz­lekedéshez — mondták, s amikor a tízmilliós „beke­rülési költségek" jöttek szó­ba. csendes morajban halt el a kérők kórushangja. A nem és a nincs azon­ban nem mindig tud hall­gatást teremteni. A baktói­ak már nem egyszerűen a kényelmüket — vagyis ter­mészetes igényeik városi szintű kielégítését — féltik sokkal inkább a nyugodt lakólétüket érzik veszé­lyeztetve: saját vizüktől. A csatornázás katasztrofális helyzete náluk azt jelenti: egy esőzéskor bokáig jár. nak a vízben, s eső sem kell hozzá, mégis „vízbe fulladnak" a kertek gyü­mölcsfái. A lakások szenny­vizeit maholnap a derítők sem képesek feltartóztatni. A régebbi építésű családi hazak kertjei elvizesedtei; — az újakét feltöltik. Hogy a víz átfolyhassék a me­lyebb területekre. Ott van­nak a régi telkek .. . (Egyéb­kent viszont: a nemi se­gítséget nyújtó vízelvezető árkokat a panaszkodó la­kók tették használhatatlan­ná De: ha ezeket kitaka­rítják. akkor sem lesz meg­nyugtató a helyzet!) „Gázos ügyek", ezek mi ként a várva vért gázbe­vezetés ügyei is. A tanács­kozók szavaiból tűnt ki sokat adnának azért a szem­üvegért, amellyel tisztán látnák át a helyzetet. Egv példa, számokkal. Az egyik baktói utca egyik aktivistá­ja másfél éve „hajtja" a vezetéképítést, szervez- tár­gyal, összeír — s végén sa­ját lakótársai vágták a szemébe. hogy szélhámos. Mert. hogy: a DBGÁZ-zal az utca 30 lakója nevében elkészíttette a hivatalos megrendelőre a költségve­tést. Aszerint — maximált áron — 98 ezer 389 forint­ba kerülne az anyag es a munkadíj, ehhez jönne a lakó által vállalt földmun­ka (árokásás. -temetés) 127 ezer 985 forint értékben, így együttesen egy lakosra mintegy 4800 forintos költség jönne ki ahhoz, hogy a lakásáig érjen a gáz­vezeték. Erre viszont az IKV e feladatra szervezett részlegénél közöltek vele. fizessenek be 10 ezer fo­rintot és ezen felül ássanak és temessenek árkot ma­guk! Ezzel a hírrel nyu­godt szívvel visszamenni az utcabeliek köze. aligha leányálom. Ehhez már csak annyit: a petőfitelepi Bú­zavirág utcában vezetik a gázt. Már be is szedték a lakóktól a 12 ezer forin­tot... A tanácskozási központ, ban elhangzottakat a közel­jövőben értékelik. Igriczi Zsigmcnd Kiskunsági pásztor­és lovasnapok A Dumsod melletti Apaj­pusztán július 27. és 29. kö­zött rendezik meg a XVIÍ. kiskunsági pásztor- és lovas­napokat — jelentették be szerdán az esemény helyszí­nén tartott sajtótájékozta­tón. A rendezvénysorozat program jában szerepel a Bu­dapesti Honvéd nemzetközi lovasversenye, a kettes foga­tok versenye, és a négves­fogatok meghívásos bemu­tatója. A lovassportok ked­velői nemzetközi díjugrató­és terepversenyeket tekint­hetnek meg. s lesz úttörő­lovasbemutaLo is. Az apajpuszlai lovasnapok ideién lelelevenilik a pusz­tai hagyományokat, amelyek közül az egyik leglátványo­sabb a ménesha.itás lesz. A versenyek és bemutatók szü­neteiben népi együttesek lépnek fel. A műsort birka­pörkölt- és halászléfőzö ver­seny és az ökörsütés is szí­nesíti. A hagvománvokhoz híven az idén is rendeznek tombo­lát. A szerencsések három­éves csikói és rackajuhot flüíerhetnek. ..

Next

/
Thumbnails
Contents