Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-19 / 168. szám
8 Csütörtölí, 1984. július 26. Nyelvrokonság, jó barátság (2.) Rendhaevó sorozatunk második részére utal a cimbéli 2-ee szám. Az első Nyelvrokonság. jó barátság tudósítás ugvanis 1983. szeptember 15-én ielent meg tanunkban. A Turkui Ifiusági Bizottság delegációiának szegedi látogatásáról. A testvérvárosi kaDcsolatok iegvében a két választott ifiúsági testület évek hosszú során egvre gyümölcsözőbb kaocsolatokat énitget sikerrel. Hogv megörökítsük, azért a krónikaírói szándék. A Turkui Ifjúsági Bizottság meghívásának 1984. június 29-től július 5-ig tett eleget a KISZ Szeged városi bizottsaga küldöttsége. Tóth Tamást, a városi KISZbizottság első titkárát, a delegáció vezetőiét kértük, segítsen a nvelvrokonságon nvuevó. baráti kancsolat második íeiezetét összefoglalni: — Idén tízéves a testvérvárosi kapcsolatok jegyében kötött finn-magyar ifjúsági együttműködés. Büszkék vagvunk a nagv múltra. mert jóllehet, a testületek tagjai a fiatalok akaratától függően cserélődtek, a baráti szálak nem lazultak. Mostani látogatásunkkor megerősítettük a Turkui Ifiúsági Bizottság tíztagú testületével való ió együttműködésünket. A bizottságban a finnországi Dártok ifiúsági szervezeteinek kéDviselői munkáilkodnak. Elvi-politikai irányítást, a pártközi koordinálást végzik. A bizottság mellett ifiúsági iroda működik, amelv a határozatok végrehaltáséért felel. Az ifiúsági szervezetnek csak olvan fiatal lehet tagia. aki vállalta a fönntartó párt tagságát. Két kérdésben minden szervezet egyetért: közös erőfeszítéseket tesznek a békéért. a pályakezdő fiatalokkal a fiatalok szociális helyzetével, életfeltételeivel való foglalkozás is összefogásra készteti őket. Vendégül láttak bennünket a koalíciós párt ifiúsági szövetségének turkui területi szervezetében. a szociáldemokraták turkui Ifiúsági szövetségében, a demokratikus ifiúsági szövetség turkui szervezetében, vendégeskedtünk közéDDártoknál is. A turkui kulturális iroda úi vezetőie. Markko Aukla is fogadott bennünket aki a turkui egyetemen tanult, iól beszél magvarul. Közös elhatározásunk. hogy 1985-től öt esztendőre szóló kulturális együttműködési szerződést kötünk, mindenféle utópisztikus elképzelés nélkül. Kisebb csoportok, vagv egy-két fiatal finn képzőművész kiállítását rendeznék például Szegeden, cserébe szegedi ifiú alkotókkal ismerkedhetnének Turkubam. Aztán együttesek, néptánccsoportokat fogadnánk a szegedi ifiúsági napokon, segítenénk hazánk minden táián megismertetni a testvérvárosunkból érkezett együtteseket, előadókat. (Erre az ország öt nagyvárosának KISZ-bizottságával kötött együttműködés korlátlan lehetőségeket biztosítana.) Szeged fölszabadulásának évfordulóián a SZEOL AK-kal élsportolók és amatőrök bevonásával hálastafétát szervezünk, amelyen várhatóan részt vesznek turkui élsportolók is. Fölvettük a kapcsolatot a turkui Finn—Magyar Baráti Társaság vezetőivel. Jussi Nurmi. az elnök kért bennünkert. hogv az iskolákban, szakkörökben, gvermek- és felnőtt közösségekben használható Magvarországról szóló útikalauzokkal. maevar nvelvű szépirodalmi művekkel, finn—magvar szótárakkal segítsük munkájukat A Szegeden működő társaságot ők ugyanezekkel támogatnák. Sose tudtuk, hogv a szárazföldön vagv szigeten vagvunk. Az ország valóban az ezer tó országa. A mi tizemeletes szalaaházaink méreteit idézték az óriási tengeriáró haiók. Feledhetetlen élmény volt látni a turkui skanzent, amelv a múlt századi nagv tűzvész elől szerencséses megmenekült városrész, a mi ligetünk méretéhez hasonló nagyságú. Céhmesterek, cipészek, csipkeverők. heigedűkészítők. könyvkötők élnek ott. tiszteletre méltón őrzik a finn néoi folklórt. Turkunak is van folvóia. az Aura. Har talmas zöld övezetek határolnák. remek kirándulóhelyek. A polgármester-helyettes fogadásán nemcsak történeti rokonságunkra hivatkozhattunk. hasonló a két város több szempontból is. Legfőképp, hogv kapcsolatunk testvéri. Mag Edit Környezetvédők Szerdán befejeződött Sopronban a környezetvédelmi nyári egyetem. Az egyhetes kurzuson több mint százan vettek részt, akik 18 előadást hallgattak meg, és megismerkedtek a Sopron környéki hegyvidéki és a Fertő tavi természetvédelmi területekkel. Az előadások központi tómája a bioszféra rezervátumokban folytatott kutatás volt. Mint az előadások aláhúzták: az emberi környezet aktív védelméhez a helyi erőfeszítések nem elegendőek, nemzetközi összefogásra van szükség, miután a környezetszennyezés nem tiszteli az országhatárokat. A pagoda csapdája Ssínes, szovjet film. Irta: Georgij Markov és Eduárd Sim. Fényképezte: Valerij Ginzburg. Zene: Mark Minykov. Rendezte: Jurij Ivanc-.uk. Főbb szereplök: Vladlen Birjukov, Natalja Jegorova, Vjacaeszlav Baranov, Alek~ szandr I'otapov, Vaszilij Maszlakov. Rejtély, miért éppen olyanok emberemlékezet óta a háborús filmek, amilyenek. Az alaptípus nagyjából a következő: dűl a harc, ugyebár. Mennek, illetve jönnek. Sőt, vonulnak. Menetoszlop. Dzsipen a tisztek. Fegyverropogás; robbanások. Hull a föld alá a magasból. Tankok. Barázdált arcú, mozdulatlan szemű, kemény, de emberséges parancsnok. A mókamester, ki idővel szükségszerűen tragikus halált hal. Némi filozofálgatás, hasalva, fegyverrel a kézben, vagy pihenőben. Nő, szerelem, vágyakozás. (Többnyire hasztalan.) A vége felé utolsó nagy, sőt, legnagyobb harc. Igen sokan meghalnak. Aki megmarad — a főhősök közül garantáltan legalább három — szóval vagy tettel sumázza a történteket. Kész. Hogy A pagoda csapdája című film szerencsére nem teljes mértékben fenti séma szerint készült, érthető. Hiszen az alkotók úgy vélhették. lévén ezúttal a háborús színtér a megszokottaktól jócskán eltérő — a szovjet hadsereg mandzsúriai harcai a japánok ellen a háború legvégén. 1945 augusztusában —; mindez modai Bjfú*t eredetibb megközelítés(ek)re is. A baj mindössze az, hogy olykor következetlenül tesznek így. Igaz, e műfajnál eleve illúzió elmélyült jellemábrázolást, végig megfelelően motivált helyzeteket és a háborús pszichózist a maga valóságában felmutató dramaturgiát várni, de az csak túlzás kissé, hogy a fölöttébb rejtélyes szerepet betöltő, vöröskeresztes karszalagot viselő Kátya körül dongó vitézekről nem tudjuk, pontosan mily plátói avagy monogám-poligám viszonylatban is lel edzenek. S egyáltalan: miért van szükség erre a még e műfajon belül is teljességgel kidolgozatlannak számító cselekményszálra ? Ami A pagoda csapdájában feltétlenül (és egyértelműen) színvonalas, mi több, bármiféle nemzetközi összehasonlításban megállja a helyét, az a csatajelenetek pirotechnikai trükksorozata. Többször igen hatásos, szinte ijesztően valósnak tűnő megoldásokkal. Domonkos László Pályázat A Magyar Tudományos Akadémia és a New York-i Soros Foundation közös bizottsága nyílt pályázatot hirdet. A bizottság e pályázattal támogatni kívánja a külföldi kulturális és tudományos eredmények magyarországi meghonosodását, a magyar gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés értékeinek a világba való szétsugárzását, valamint az önálló szellemi értéket létrehozó, tudományos és kulturális alkotó tevékenységet. A pályázatra vállalatok, intézmények jogi- és magánszemélyek. és társulások egyaránt nevezhetnek. A pályázati részvétel módjáról, a részletes feltételekről az MTA-Soros Foundation Bizottság titkársága (Budapest, Pf. 34. 1525) adja meg a szükséges információkat. Külföldön magyart tanítóknak Anyanyelvi konferencia Debrecenben Tizedik alkalommal adott otthont a Debreceni Tanítóképző Főiskola a Magyarok Világszövetsége és az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége által o külföldön magyar nyelvet tanító pedagógusok részére szervezett továbbképző tanfolyamnak. Szerdán az ünnepélves megnyitón Fóldessy Béla főigazgató-helyettes köszöntötte a konferencia vendégeit. Az első előadást Lőrincze Lajos, az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének elnöke tartotta A nyelvmegőrzés módjai címmel. Az idei kurzuson ötvenöt tanár vesz részt, okik Angliából. Ausztriából. Dániából. Hollandiából. Franciaországból. Svédországból, az Egyesült Államokból és Kanadából erkezlek. A külföldi pedagógusok nyelvészeti, kultúrtörténeti, helvtörteneti. gazdasági, módszertani előadásokat hallgatnak, s megismerkednek Debrecen, valamint a Tiszántúl nevezetességeivel. A tanfolyam július 28-án zárul. (MTI) Hét percből százhetven — avagy följegyzések egy tanácskozásról — Hát kérem, ez a baj: azt mondják, fontosnak tartja a városi tanács, hogy a peremkerületekkel foglalkozzanak, és most Is mi történik? Elintéznek bennünket egy hétperces beszámolóval — így az egyik hozzászóló a minap rendezett településfejlesztést megbeszélésen, az Acél utcai pártház tanácskozási központjában. — Kedves elvtársak — így az előadó, aki a precíz felszólaló hitelesített mérése szerint hétperccel „intézte el" Petőfitelep fejlődésének, ellátottságának áttekintését — most van hét óra 29 perc és még nincs vége az összejövetelnek ... Vagyis, mi lett volna, ha a városi tanács képviselői, mondjuk egyórás referátummal állnak elő? Ilyenkor szokták a jegyzőkönyvvezetők feljegyezni zárójelek között, hogy „élénk moraj", „derültség", „helyesles", miegyéb ... Szóval, miután az elénk hangulatúnak csak tompító udvariassággal nevezhető, valójában darázsfészek-bolydulásű tanács-lakosság párbeszéd utolsó szavai elhangzottak, az önkéntes időmérő megállapíthatta: százhetven perc Lett a hétből. A tanács gyakorlatában immáron visszavonhatatlanul meggyökerezett „intézmény", a tanácskozási központ, az első kézből való információszerzésnek olyan zsilipjeit nyitogatja fel, amelyek együtt zúdítják a testület képviselőinek nyakába a hüvö6 statisztikai mutatók mögött rejlő élő-lüktető valóság forró láváját a jogos és vélt sérelmek izzította indulatok áradatával — s az értetlenség salakjával . .. Örök feszültség forrása, amikor egy kisebb területen, városrészben, kerületJó pár kolléga eltűnődött már: vajh, mit ér az újságíró-igazolvány? A kérdés költői, bár választ is adnak rá. rendszerint valamely lesajnáló hasonlat formájában. Kedden este, hogy a szabadtérin először mártózott meg közönség előtt az István, magunk is tapasztalhattuk. igaznlvánvügyben nincs új a nap alatt. A megerősített nézőtéri felügyelet fölkészült a rohamra. Kivonult a rendőrség is; mindez helyénvaló, nem árt az elővigyázatosság. Hanem a tumultusbari akadt pár ember, aki — rajtuk kívül — szintén dolgozott. volt személyi igazolványa. újságírc-igazolvánva. érvényes belepőie. mindenfajta céduláia. Mégsem dolgozhatott. Üt.iát állta néhány csitri lyány, aki föltehetően azért szegődött szabadtéri szolgálatba (kiegészítendő a jegykezelők Tájékoztatás törzsgárdáiát), hogy lássa a produkciókat, jelesül éppen az Istvánt. Nehéz másra gondolni, hiszen fönntartott padsort vindikált magának. amikor kíváncsi érdeklődők fürtökben álltaklógtak egymás nyakán. S ha valaki leülni merészelt, mert a mögöttiek kapacitálták, rögvest rendőrkordont varázsolt a tetthelyre. Négy-öt újságiró dolgozik ott esténként- Azzal az átkos tehertétellel, hogy az esemenyek közelébe férkőzhessek. s tudassa a jegyhez nem jutottak tízezreivel is. mi történik a téren. Tapasztalatból állítjuk, fénvképes. ötnyelvű, nemzetközileg egyeztetett és elfogadott igazolványunkkal külföldön (Keleten és Nyugaton egyaránt) készséggel rendelkezésünkre állnak. bármely hasonló, netán nagyobb vállalkozásoknál. Mert tudják, az újságíró tollánál nincs olcsóbb „reklám". (Az tudniillik ingyen van.) Pont idehaza vonnák ezt kétségbe? A j egyszeri ő lyányok vígan kuncogtak a néző'ér fölső harmadában, a maguknak önkényesen fönntartott padsoron paroláztak. miközben föladatukat rendörök sorfala látta el. Nemregiben hivatalos fórumon került szóba a szegedi Játékok propagandamunkája. Javítani kell. hangoztatták, csak éppen a mikéntjéről nincs szó tovább. Hát? Valószínűleg így nem. Ma van az István nyilvános főpróbája. A roham várhatóan tetőzik Tisztelt i egy szedők. nézőiéri felügvelők! Ha újságírót látnak. jusson eszükbe, hátha dolgozni jön ... s az is ember ... Már amelyike ... D. M. ben az összes többi érdekeit — a maguk szempontjából teljesen érthetően — figyelmen kívül hagyva az igencsak szűkös közpénzek nagyobb arányát követelik a saját környezetük fejlesztésére. Nagyon nehéz az asztal túloldalán ülőknek kimondani: nincs! S persze nem is mindig lehet ilyesmivel elvágni a beszéd fonalát Petőfitelepről indult a disputa, ám a szomszéd területről jött érdeklődők jelenléte úgy hozta, hogy Baktó is terítékre került, s nem sok kellett hozzá, hogy kiderüljön, hasonló cipő szorítja a körgáton kívül lakókat az Algyői útnak mindkét oldalán. Egyikük így foglalta össze a közös gondoltat: „messzi esünk a várostól". Mondta mindezt a városhatárt jelző táblán jóval belül, a minden urbanizációs értékkel felruházott Tarjánvárostól kelszáz méterre ... A közlekedés jó — mondta az előadó. Nem jó, mondták, akik túl laknak az ide járó buszok végálloimá-' sán. s mondták azok a baktóiak, akik kilométerben mérik a gyalogutat a sűrűbben jövő tömegközlekedési járatokig. Járjon a busz körjáratban a Petőfitelepen, mondták. Nem járhat ott, ahol nem megfelplő az út a buszközlekedéshez — mondták, s amikor a tízmilliós „bekerülési költségek" jöttek szóba. csendes morajban halt el a kérők kórushangja. A nem és a nincs azonban nem mindig tud hallgatást teremteni. A baktóiak már nem egyszerűen a kényelmüket — vagyis természetes igényeik városi szintű kielégítését — féltik sokkal inkább a nyugodt lakólétüket érzik veszélyeztetve: saját vizüktől. A csatornázás katasztrofális helyzete náluk azt jelenti: egy esőzéskor bokáig jár. nak a vízben, s eső sem kell hozzá, mégis „vízbe fulladnak" a kertek gyümölcsfái. A lakások szennyvizeit maholnap a derítők sem képesek feltartóztatni. A régebbi építésű családi hazak kertjei elvizesedtei; — az újakét feltöltik. Hogy a víz átfolyhassék a melyebb területekre. Ott vannak a régi telkek .. . (Egyébkent viszont: a nemi segítséget nyújtó vízelvezető árkokat a panaszkodó lakók tették használhatatlanná De: ha ezeket kitakarítják. akkor sem lesz megnyugtató a helyzet!) „Gázos ügyek", ezek mi ként a várva vért gázbevezetés ügyei is. A tanácskozók szavaiból tűnt ki sokat adnának azért a szemüvegért, amellyel tisztán látnák át a helyzetet. Egv példa, számokkal. Az egyik baktói utca egyik aktivistája másfél éve „hajtja" a vezetéképítést, szervez- tárgyal, összeír — s végén saját lakótársai vágták a szemébe. hogy szélhámos. Mert. hogy: a DBGÁZ-zal az utca 30 lakója nevében elkészíttette a hivatalos megrendelőre a költségvetést. Aszerint — maximált áron — 98 ezer 389 forintba kerülne az anyag es a munkadíj, ehhez jönne a lakó által vállalt földmunka (árokásás. -temetés) 127 ezer 985 forint értékben, így együttesen egy lakosra mintegy 4800 forintos költség jönne ki ahhoz, hogy a lakásáig érjen a gázvezeték. Erre viszont az IKV e feladatra szervezett részlegénél közöltek vele. fizessenek be 10 ezer forintot és ezen felül ássanak és temessenek árkot maguk! Ezzel a hírrel nyugodt szívvel visszamenni az utcabeliek köze. aligha leányálom. Ehhez már csak annyit: a petőfitelepi Búzavirág utcában vezetik a gázt. Már be is szedték a lakóktól a 12 ezer forintot... A tanácskozási központ, ban elhangzottakat a közeljövőben értékelik. Igriczi Zsigmcnd Kiskunsági pásztorés lovasnapok A Dumsod melletti Apajpusztán július 27. és 29. között rendezik meg a XVIÍ. kiskunsági pásztor- és lovasnapokat — jelentették be szerdán az esemény helyszínén tartott sajtótájékoztatón. A rendezvénysorozat program jában szerepel a Budapesti Honvéd nemzetközi lovasversenye, a kettes fogatok versenye, és a négvesfogatok meghívásos bemutatója. A lovassportok kedvelői nemzetközi díjugratóés terepversenyeket tekinthetnek meg. s lesz úttörőlovasbemutaLo is. Az apajpuszlai lovasnapok ideién lelelevenilik a pusztai hagyományokat, amelyek közül az egyik leglátványosabb a ménesha.itás lesz. A versenyek és bemutatók szüneteiben népi együttesek lépnek fel. A műsort birkapörkölt- és halászléfőzö verseny és az ökörsütés is színesíti. A hagvománvokhoz híven az idén is rendeznek tombolát. A szerencsések hároméves csikói és rackajuhot flüíerhetnek. ..