Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-19 / 168. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 168. szám 1984. július 19., csütörtök Ara: 1,40 forint MSZM P S Z E G ED VÁRÓ S I B IZOTT S Á G Á N A K L APJA Időző aratók St*?* f jC. mtwl Ám 1JJ-' Jjg lálhm yK 1 HJLM| 8 iwlii '*r'v< W^M s ' ¿y , 'Wtím Jm. f gtl... E | l Molnár József felvétele A pusztaszeri kombájnszérűn .. • A pusztaszeri Hétvezér Tsz kombájnszérűjén Ott­lik János lapáttal fogadja az érkezőket. No, nem azért, hogv elriassza az éppen ar­ra járókat. Ö a keddi ügye­letes söprögető a gabona­hordó kulinál. Társa, Öcsai Mihály, a tolólap körül se­gédkezik, s „oda se bagóz­nak" a kövér cseppeket pö­työgtető esőre. Akárcsak a többiek, kik szintén az ár­parakással vannak elfog­lalva. Molnár Ferenc a szá­ritóba zuhogó gabonát kö­veti szemével, ö a hőméi'­seklet-felelős, hogy száraz árpa kerüljön a fészer alá. S2ász György ellép a tisz­títótól,, int Popp, Istvánnak,. hogv hamarjában húzza­nak fóliát a szállítószalagra, mert hiába börmög a ha­lalmas Sirokkó, ha a végén, vizet kap az árpa. Kiss József tői, a növény­termesztés összefogójától megtudjuk, hogy az idei ár­pát a múlt heti száraz me­leg miatt éppen csak át kell futtatni a szárítón. Előtte mindenkor mintá­kat vesznek, műszer jelzi, melyik rakomány hová dön­tödik. Ha az árpaszemek­ben több a víz a kelleté­nél — meghaladja a 14,5 százalékot — nem tárolha­tó a takarmány. Mert az is kiderül a hatalmas sárga gabona sáríckupacok láttán, hogy a pusztaszeriek meg­közelítően 10 ezer mázsa árpát tisztítanak meg a tél­re. Kell a jószágoknak. A major bejáratánál — Szeri Károlyék lerninyi irodájában — munka köz­ben is szemügyre lehet ven­ni a vízmérőket. Bárányi Béla a fő-főmérő, amit mond, ha nem is szentírás, de Szeriné Erzsike följegy­zi. összegeznek, átlagol­nak, táblázatot hasonlíta­nak, zsebszámolót villog­tatnak, patikamérlegen de­káznak, a végén földerítik a vizet a gabonában. Mig szemel az eső, szót válthatunk a napi munká­ról. Kiderül: korábban a kombájnszérűn 15—20-an dolgoztak, mostanra az ösz­szes aratnivalóval birkóz­nak ennyien. Az sem marad titokban: miként fér meg két tarlófelelős egy tarlpn. Ugyanis az aratás rendjét Hatvani Benedek és Gyön­gyi István brigádvezetőre bízták, és hogy ne legyen ~mmi gond, a kombájno­k kapitánya ilyenkor ran­r abb parolit viselhet. Et­től függetlenül mindkettő­jüket azzal bocsátják dol­gukra a többiek, hogy ver­je meg őket minél gyor­sabban egy kiadós eső. Ma­guk is ezt kívánják, mert nagyon kellene, jót tenne a paprikának és a többi síny­lődő veteménynek. Az eső már lógatja a lá­bát, de nem bátorodik meg. Annyi azért esik, hogy a pálmonostori határból is­mét beparancsolja a kom­báj nosok csapatát... * A szövetkezetben a ga­bonaföldek egyharmadáról már biztos helyre hordták a termést. A napokban a búzatáblákat borotválják a motollás gépek. Eddig nincs panaszuk a cséplésre, hi­szen a mostoha tél ellené­re „megemberelték magu­kat a búzaföldek". A re­méltnél bővebb termést adnak. A pusztaszeriek 12 ezer mázsa búzájára — akár á többi gazdaságéra — bfizios Vevő a Csongrád me­gyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat. Érkez­nek ig a teherautók az át­v evőhelyekhez jeléül, hogy ahol csak tehetik — arat­nak. , * Szalmát kockáz a gép az ópusztaszeri műrét melletti tarlón. A vasparipa irányí­tója Kiss Gábor megjegy­zést tesz az esőre: — Megázott a teteje a rendnek, szalajt miatta a bálázó, nem tudja rende­sen bekötni. De — mutat a vékony szalmacsíkra — ezt már nem hagyom itt. Arrébb aprócska ember méregeti a bálákat. Vagány sapkával a fején, minden mozdulatát lesi a gépnek. Nem nehéz kitalálni, hogy a nyári szünetet töltő kis ember a traktoros fia. Az apa újságolja. — Fölkelt már négy óra­kor Gábor, mert mondtam, hogy itt a közelben dolgo­zok. Alig várta, hogy bá­lázzunk. Most. hogy az eső miatt le akarok állni, kéri, menjünk fükaszázni. Mindez akkor vésődött a noteszba, amikor a bálázó­gép erős madzag rángatása után „becsukta magát". Kiss Gábor azt is elsorolja még, hogy embert próbáló mun­ka nemcsak az aratás, ha­nem a kazlazás is. — De még mennyire — erősíti Szabó Antal kazal­mester lent a Rétben. — Ugyan miket beszélsz — szól rá valaki a mű­helykocsi alatt hasalók kö­zül — hiszen te csak állsz és mutogatsz, mint annak idején a Kuka Belányi. — Jó, hogy nem kézzel rakom már a mázsás gu­rigákat, akkor minek a bá­larakó. De jobb, ha te hall­gatsz ... * Futja az időből a hason­ló tereferére, hiszen a kis­teleki Üj Elet Tsz aratóbri­gádját is lustálkodásra kényszerítette az cső. — Döntené már el az idő, hogy mit akar — jegyzi meg Mckalicza István kom­bájnos. — Hete majd meg­sültünk, most meg ... Olyan idő kellene, mint a hétfői. Akkor lehetett haladni. A tétova délelőtt kártyát csal elő a farzsebből, ' és hosszú nyújtózkodásra is ad lehetőséget. A műhely­kocsis Pigniczki Sándor­nak kevés a munkája, a többiekkel behúzódott a ía­bodega emeletére. Kaczur Lajosnak jut ideje elmon­dani, hogy szerinte nem mindig úgy van, ahogy az újság írja, mert ő például azt olvasta, hogy a trak­torosokkal baj van. Ebből nem keletkezik vi­ta,. mert a kazalrakó cső­re tátogni kezd, s azonnal elvonja a figyelmet. Cihe­lodni kezd a csapat. Ágos­ton Mihály a körbálázót veszi útba, .Tóth István Ré­kasi Sándor a pótkocsikat méregeti tekintetével, míg Zelei Pál, Mucsi György és Varga László . egymásra pislognak, hogy ki is in­duljon a kombájnnal a ra­gadós talajon. Győző Já­nost pedig ugratják, hogy „utász"-e még, s ő töredel­mesen bevallja, hogy igen, mert a szegedi laktanya műszaki alakulatánál szol­gál. Gyovai Istvánnak plusz munka is jut, összeszámol­ja a csapatot, hogy úgy van-e, ahogy Makalicza mondja.. Azzal válunk el, bár­mennyire is fontos az ara­tás, senki se haragudna, ha par nappal tovább tartana néhány komoly eső miatt. Tán még Magony Tivadar brigádvezető sem, akinek gondjára bízták a réti ara­tást. Mivel előbb-utóbb úgy is kitisztul az ég, és a rek­kenő hőségben arathatnák kedvükre... Majoros Tibor Rekordszámú résztvevő a Szegedi Ipari Vásároa Külföldiek öt országból — Sok új cikket árusítanak Tegnap, szerdán tartották meg a Szegedi Ipari Vásár kapunyitása előtti szokásos sajtótájékoztatót. Dr. Csikós Ferenc, a szegedi városi ta­nács vb-titkára, a vásár igazgatótanácsának elnöke elmondta bevezetőjeben, hogy a közel 110 esztendős múltra visszatekintő Szege­di Ipari Vásár nem kíván változtatni korábbi célkitű­zésein, megmarad az újdon­ságok vásárának. A vasár célkitűzései kö­zött továbbra is fontos az. hogy alkalmat adjon a ter­melők. a kereskedők és a fogyasztok találkozójára. Ezenkívül — éppen tradíció­jából és földrajzi helyzeté­ből adódóan — a határ menti kereskedelmi, terme­lési, gazdasági és áruházi csere, valamint kooperációs együttműködésnek fóruma legyen. Ezenkívül arra is törekszik, hogy Szeged test­vérvárosai a sokrétű kap­csolataikon túl gazdasági vonatkozásban is találkoz­zanak a vásáron, mutassák be termékeik keresztmet­szetét, ezzel is elősegítve az árucsere kiszélesedését. Köztudott, hogy a Szege­di Ipari Vásár nem csupán regionális és hazai rendez­vény, hanem nemzetközi szerepe es jellege is elis­mert. E vonatkozásban , a határ menti áruforgalomban, áruházi árucserékben, ter­melési együttműködések­ben, vásári kontingensek­ben és kompenzációkban, illetve az itt elinduló és a későbbiekben realizálódó export-import ügyletekben jelentős a szerepe. E téma­körnél még arra - utalt dr. Csikós Ferenc, hogy a határ menti forgalom a legutób­bi esztendőben is több milliós nagyságrendű volt. Ezenkívül a vásár elősegí­ti olyan közös gyártási kooperációk létrejöttét, amelyek eredményeként magyar és jugoszláv cégek harmadik piacon is eredmé­nyesen jelenhetnek meg. Az idén a vásár iránt nagyobb volt az érdeklődés, mint bármikor korábban: a hazaj kiállítók száma 321. Ha a 321 kiállítóhoz hozzá­számítjuk a 34 magánkis­iparost, kézművest, akkor 355 a magyar résztvevők száma. Több kiállítót terü­let hiányában nem is tud­tak fogadni, mivel az vál­tozatlanul 34 ezer négyzet­méter. Külsőségeiben viszont so­kat változott a kéD: jól ki­épített pavilonsorokkal gya­rapodott. A kiállítók között országos nagyvállalatok, Magyar-francia szerződés Szerdán Budapesten ha z­szú lejáratú, tiz évre szóló kooperációs szerződést kö­tött a Huv.garotex Textil­külkereskedelmi Vállalat és a Pamuttextilművek a fran­cia Cernay S. A. céggel. A két ország textilipara kö­zött ez az első kooperációs megállapodás. A szerződés alapián a ma­gvar termelővállalat megho­nosítja partnerének világ­színvonalú komplex gyártás­technológiáját. know how­iát. a nyerspamut feldolgo­zásától a kész szövet gyár­tásáig. A magyar szakembe­rek a következő három cv­ben franciaországi üzemek­ben elsajátíthatják az otta­ni eljárás szerinti különböze kikészítő és gyártási művele­teket. szakmai továbbkép­zésben részesülnek. A kooperációban részt v,e­vő magyar és francia part­nerek fokozatosan átalakít­iák. választékosabbá, színvo­nalasabbá és az eddigieknél sokkal versenyképesebbé te­szik a Pamuttextilművek ter­mékválasztékát. Az együtt­működés. eredményeként tiszta és kevert pamut alap­anyagokból divatos sport ­és szabadidő-. valamint munkaruházati méterárukat gyártanak maid a minden­kori divattendenciáknak megfelelően. (MTI) Kiállít a vásáron a szegedi Széria Vegyesipari Szolgáltató Kisszövetkezet is. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés kezdemé­nyezésére 60 négyzetméter alapterületű víkcndházzal (ké­pünkön) mutatkoznak bc. (32 négyzetméter földszint- és huszonnyolc pedig a tetőtér-beépítés.) Reklámfogásnak is szánják, hogy tombolajegy ellenében a szerencsés magáé­nak tudhatja a negyedmilliót érő víkendházat, amelyet a vásár zártával sorsolnak ki közép- és kisüzemek, ipari és mezőgazdasági szövetke­zetek, _ kül- és belkereske­delmi 'cégek, kutatói'htéze­tek, magániparösok és egyéb szervezetek vesznek részt. A magyar kiállítók az ország egész területéről érkeznek. Legtöbben — 115­en — Budapestről jönnek. Csongrád megyét és Szeged városát 86 kiállító képvi­seli. A szomszédos Bács­Kiskun megyéből 21, Bé­késből 17 kiállító lesz je­len. Pest megyéből 14 és Baranyából. Győr-Sopron­ból 11—11. Szolnok megyé­ből 10 kiállító lesz. A magyar kiállítók mel­lett a „C" pavilonban — a Szabadkai Nemzetközi Vá­sárigazgat óság szervezésé­ben — 119 jugoszláv cég képviselteti magát. Egész Jugoszláviából érkeznek. Termékeik eddig is érdek­lődést váltottak ki, s infor­mációink szerint sok újdon­sággal találkozhatnak majd a szakemberek és a látoga­tók egyaránt. Szeged szovjetunióbeli testvérvárosa, illetve Csong­rád megye test vérmegv éje, Odessza terület részvétele is már hagyományosnak mondható. Ez évi vásárun­kon 58 termelőszövetkezet mutatja be termékét, illet­ve tevékenységét a „H" pa­vilonban. A finnországi testvérvárosunkat, Turkut 14 bemutatkozó képviseli élelmiszer, gép- és könv­nyűipari termékkel. Len­gyelországból Lódz jelent­kezik, ismét. Elsősorban az ott működő neves textil­es konfekcióipar termékeit mutatják be. Első ízben vesz részt egy francia gép­gyártó cég, Avignonból. A kiállítók közül 104-en nyújtottak be pályázatot a vásári díjbizottsághoz. Az új termékek száma a 200-at meghaladja, amely igazolja, hogy a vásár az újdonságok vására. A díjakat ma, csü­törtökön adják át. A vásár ünnepélyes meg­nyitására július 20-án, pén­teken, 10 órakor kerül sor. A vásárt a nagyközönség délután 2 órától tekintheti meg és minden nap 10 és 19 óra között várja a szakem­bereket és látogatókat. A vásár ideje alatt a Ma­gyar Kereskedelmi Kamara és a Szabadkai Gazdasági Kamara a szegedi, itieíVé a szabadkai vásárigazgatóság­gal közösen szakmai napokat szervez július 23—25 között különböző ágazatokban. Szá­mos vállalat, szövetkezet tart partnerei részére szak­mai napot és rendez sajtó­tájékoztatót. A nyitvatartás ideje alatt „vásárló utcája" is lesz a vásárnak, ahol 33 kiállító, illetve 34 kisiparos árusít­ja termékeit. Érdemes közü­lük is megemlíteni a Pécsi Kesztyűgyárat, a Minőségi Cipőgyárat, a Budaprint Pamutnyomóipari Vállalatot, az Április 4. Cipőipari Szil vetkezetet, a székesfehérvá. ri UniVerzal Szövetkezetet, a Budapesti Harispyagyárat. A Tisza Füszért két mozgó­boltjában is árusít. Számos kiállító a bemutatott ter­mékekre megrendeléseket vesz föl. A vendéglátást is kultúrál, tabbá kívánják tenni. Az Alföldi Vendéglátó Vállala­ton kívül a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat üzletei, éttermei várják a látogató­kat étellel, itallal. A vidéki látogatók részére 33 száza­lékos utazási kedvezményt ad a vasút. A vásári életet színesebbé teszi, hogy a Marx téri, illetve a techni­kumi udvar területén az OKISZ Labor és a Magyar Divatintézet mindennap ze­nés divatbemutatókkal szó­rakoztatja a látogatókat. Érdekességnek számít, hogy a Granvisus Látszeré­szeti Gyár 20—-26-ig kompu­teres vizsgálóberendezésé­vel megvizsgálja bárkinek a látását, s ha szükséges, pil­lanatok alatt kicserélik a szemüveget. A vásár ideje alatt alkalmi postahivatal működik. A posta alkalmi bélyegzőt használ. Tehát minden vonatkozásban sok újdonság, érdekesség várja azokat, akik megtekintik az idei Szegedi Ipari Vásárt. * A délutáni órákban meg­tekintették a vásárvárost Csongrád megye és Szeged párt- és tanácsi vezetői. El­ismeréssel nyilatkoztak az előkészületekről.

Next

/
Thumbnails
Contents