Délmagyarország, 1984. július (74. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-17 / 166. szám

8 Kedd, 1984. július 17; Új kezdeményezés Nyári nyílt Pécsett Először szerveztek hazánk- A szállodát diákigazol­ban építőtáborként működte- vánnyal vehetik igénybe a tett diákszállót. A fiatalok fiatalok. Az éjszakai szállás által ÉT Hotelnek nevezett díja — reggelivel együtt — 35 forint, kétszerese. uj típusú ifjúsági fogadó, amely a hazai és a külföldi diákturistáknak nyújt olcsó ven személyt szállást a nyári vakáció ide- lyezni. Szerte jen, hétfőn nyitotta meg ka­külföldieknek a Egyidejűleg het­tudnak elhe­a városban, többek között a MÁV és a púit Pécsett. A Zipernovszky Volán pályaudvarain tájé­Károly Gépipari Szakközép­iskola kollégiuma adott ott­hont a szállodának, és a mű­ködtetését is az iskola ta­nulói látják el épitőtábori megbízatásként. A Baranya megyei KISZ­bizottság és a pécsi városi tanács művelődésügyi osz­tálya karolta fel a KISZ Központi Bizottságának kez­deményezését. hogy alakul­janak nyaranta az ország leglátogatottabb városaiban, és az ott dolgozó fiatalok munkáját ismerjék el építőtábori munkának. Ennek.nyomón jött létre az első — kisérleti jellegű — ÉT Hotel egy pécsi belváro­si kollégiumban. koztató táblák hívják fel a figyelmet a diákszállóra, amely az idei nyáron au­gusztus 13-ig fogad vendé­geket. Az ilyen nyári diákszállók működtetése külföldön el­terjedt gyakorlat, nálunk azonban teljesen új kezde­ményezés, a pécsi kísérlet tehát tapasztalatgyűjtésre is diákszállók szolgá1' Megkérdezik és fel­jegyzik a vendégek vélemé­nyét, esetleges igényeit, ame­lyeket a jövőben hasznosíta­nak. A tervek szerint ugyan- , is a következő nyáron a KISZ megveti az országos ÉT-hotellánc alapjait. (MTI) „Vizsgára" UMaszei gép a HQSGÉP-töl a Szovjetunióba öt nagy teljesítményű, új típusú uborkaszedő gépet szállított a Szovjetunióba a hódmezővásárhelyi HÖD­GÉP Vállalat. Éppen a be­takarítási idény kezdetére érkeznek meg rendeltetési helyükre, s nyomban be­kapcsolódnak a munkába. Ez lesz a vizsgájuk a szov­jet nagyüzemekben; ennek eredményétől függnek a to­vábbi megrendelések. A szocialista országok kö­zül elsőként e magyar vál­lalatnak sikerült megolda­nia a rendkívül munkaigé­nyes uborkaszedés gépesí­tését. Ennek alapján a HÖDGÉP lett e gép gyártá­sának gazdája, s ha konst­rukciója más országokban j is beválik, nagy megrende­| lésekre számíthat. A trak­torvontatású gép 8 órás műszakban 4 hektárról gyűjti össze, mégpedig fel­dolgozásra készen, tisztán az uborkát. (MTI) A kezdet most is nehéz Gazdák boltja Forráskúfon Beszédes kis ország a mi- ami valahol fölhajtható, de enk, hátaslovon járó futár a járatlan ember fejébe se­is össze tudná szedni egy hogy nem fér be, miért hét alatt, mit keresnek az nincsen közcsavar, amikor emberek a boltokban. Mi- öntödéink régóta panaszkod­ért keresik, ha nincs? Azért, nak, 1 jgy beszűkült a piac, mert kellene, és ha nagyon keresik, az ország túlsó fe­lén, ahol a madár se jár, ta­lán rá is akadnak. Senki nem számolja össze, meny­nyibe kerül egy félcolos közcsavar, ha nincsen. Leg­alább száztizenöt boltot at­kutat érte a nyájas vevő, koptatván drága kocsiját, el­füstölvén mégdrágább ben­zinért, mégse kap. Ha arany­ból lenne, és dupla áron ad­nák az aranyat is, akkor is jobban járna vele, ha egy­általán lenne. Forráskúton most nyílt egy bolt, a szomszéd megye néhány újvágású üzletének mintájára „Gazdabolt" lett ennek is a neve. Az a szán­dék szülte, legyen benne minden, amire a gazdálkodó embernek otthon és a föld­jén szüksége lehet. Elvileg jól jár a szövetkezet is, ha nem kell végigfuttatnia anyagbeszerzőit az országon, csak odaszól saját boltjába. Most is ideszólt éppen, de nem tudtak neki mást mon­dani, csak azt, hogy érdek­lődjön a hét végén. Csak­hogy ilyen halogatásokkal nem tudják eladni áruikat. Nehéz az átállás? Persze, persze, nagyon nehéz, de most éppen ráérnek a vas­öntők. Alátétet is csinálhat­nának, mert az sincsen se­hol a kerek világon, és vas­szeget is. Azt mondja a bol­tos Forráskúton, lesz majd hamarosan, mert Jugoszlá­viából és Ausztriából is ho­zunk be nemsokára. Meny­nyiért? Ami eddig 47 fo­rintba kerüit, annak 117 lesz az ára. És mi lesz ad­dig a magyar vasöntödék­kel? Senkit nem akarok bántani, mindenkinek elég a maga baja, de azt hiszem, néhány közcsavarunk be­rozsdásodott egy kicsit. Azokra gondolok, amelyek a gyártókat és a fogyasztókat kapcsolják össze. Szegeden gyártják a mo­toros kapákat. Ha a íorrás­kúti boltos ilyet akar árul­ni, el kell mennie Pestre, mert megrendelnie csak ott lehet. Biztosan lesz olyan ál­lapot is, hogy házaló keres­kedőre bízzák egyszer, any­nyi lesz belőle, de most azon és biztosak lehetünk benne, meg is találja. Szombaton­ként körülbelül százezer fo­rint körül van így is a for­galma, az első hónapban egymilliót árult. Mindenki talál valamit, amit eddig hiába keresett máshol, és ha a boltosok kedvessége akkor is megmarad, amikor már árujuk1 is bőven iesz, öröm lesz* Forráskútra jönni vas­szeget venni. Beszéljünk inkább arról, hogy a vevő náluk még min­dig türelmes, és a boltos nyugodt. Forráskúton az a nóta, ha lehet, ne engedjünk el embereket üres kézzel. Ezt keresi ? Ne tessék ke­resni, mert mi is keressük. Ha nálunk * nincsen, tessék elhinni, egyelőre máshol se talál, de azonnal jelentke­zünk, ha hozzájutunk. Fölír­nak mindent, és ők keresik tovább. Mi ebből a hasz­nuk? Egyelőre nem sok, de fordulhat a kocka. Ha min­denkit kedvesen fogadnak, ha minden ígéretet igyekez­nek beváltani, akkor a for­galmas út mellé települt új üzletre fényes jövő vár. Ha az egész szövetkezet rugal­masságát örökölni tudja a bolt is, jön ide vevő bőven. Ha egy helyen kaphat csi­llém lehet vízvezetéket sze­relni. Kétszázas szeg is szakítószilárdságát a ponton állunk, hogy min- gaport, akkumulátort, gumi­dén régi beidegződésünk köpenyt, ékszíjat, áteresztő igyek­kellene? Az sincsen. Kér­het húszat, vagy két ton­nát, akkor sincsen. Azt mondják a boltban, vízveze­téshez való szerelvényekből ötmillió forint értékűt az ón­nal el tudnának adni. Na­ponta keresik, és naponta nincsen. Egy boltnak az a legnagyobb ráfizetés, ha embereinek ezt kell ismétel­niük: talán a hónap végén kapunk, a főnökünk most is Szolnokon van, meglátjuk, mit sikerül kapnia. Jön a gáz a környékre, szerelnék vagy átszerelnék a központi fűtést szinte minden ház­ban, de hiányzik a félcolos meg a kétcolos. A kis zán is hiányzik. Hamar mondom, nem a hiánylista kedvéért jöttem. A forráskúti szövetkezet le­leményért soha nem ment a szomszédba, noha minden okos ötletet magába olvaszt, amit valahol lát. Biztos va­gyok benne, nem kell hozzá szünk kipróbálni előbb. Aki­szelepet, színes tévét, rotá­nek kell a kapa, menjen ér- ci°s kapát, gáztűzhelyet, hű­te Pestre, és kuncsorogjon tógépet, permetező szereket, ott. Gumiköpenyért is men- vascsöveket és szögvasakat, jen. ha nem akar zsebből fi- hálás ]es/ A boltosok türel. zetni az ellenőrző őrmester­nek. Keresik a gazkazánt, met kernek• es szívesen ve­nincsen. A gázkonvektort, az zetgetik a vevőket most is a sincsen. A hűtőládákat — pultok között. Nem azzal nincsen. A radiátorokat — vigasztalják, hogy máshol se nincsen. Szivattyú van, több talál, inkább megmutatják, is, de ami a homoki gaz- ami van. Nagyon várják a dálkodáshoz kellene, hogy a telefont is, sok fölösleges ki­föld többet teremhessen, az lométertől szabadulnának nincsen. Szórófejek is kel- meg ők is, és a vevők is. lenének az öntözéshez, majd karácsonykor biztosan kap­hatunk belőlük. A kereske­dőt azért ütögeti a guta, ka- mert most mindent el lehet­ne adni, de nincsen. Sajnos, nincsen, tessék érdeklődni máskor. Negyedannyi ener­giával ki lehetne elégíteni a legvérmesebb vevőt is. Fil­léres dolgok miatt megáll az élet. Ne essünk túlzásokba, ez a bolt egy hónapja nyitott, Horváth Dezső több, mint pénz Pazar pazarlásainkról F urcsállom erősen a számomra vélet­len formai egybeesést pazar és pa­zarló szavaink között. Nvelvész barátom azonban kiokosít: igenis van kö­zük egvmáshoz. A kereskedik, ad. vesz. elad. vásárol értelmű szerb-horvát pa­zariti igéből a magvar nyelvben ielentés­feilődéssel alakult ki az eltékozol szavunk. Pazarlóból a pazar, elvonással keletkezett a nvelvúiítás ideién. Akkoriban azonban pazarló szavunk még azt is jelentette: bőkezű. Ez idő táit aligha ielenti ezt. Aki pa­zarol. az könnyelműen bánik iavainkkal. Pazarolni mindent lehet: időt. energiát, anvagot. pénzt, szaktudást, emberi hitet, értékeket. Régi igazság, hogv az idő pénz. De az idő több. mint a munkaerőnkért kapható pénz. Az idő pazarlása életünk pazarlása. A hazai telefon áldatlansága következ­tében egv számításból tudjuk — évente kétmilliárd nerc megy veszendőbe. Több tízezer ember munkáidé ie ez évente. Időt rabol sok minden más is: a késve érkező vonat, a hivatal lassú ügyintézése, a szer­viz. ha tologatja a határidőt. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúlt­ban országos vizsgálattal tárta fel annak okait, hogv mi kényszerít magántermésze­tű ügvek intézésére munkaidőben. Az okok listáián a laza munkafegyelem mel­lett épp úgy megtalálni a hivatalok ru­galmatlan munkaideiét, mint az ügyinté­zés nehézkességét. Az is gvakori panasz, hogv a megjelölt időpontban nem érkezik meg a tüzelő, vagv a vásárolt bútor, a kéményseprő, vagv a háztartási gépek ja­vítója. Mindennapos bosszúságok sora: nemze­ti társasjáték az idővel. természetesen másokéval. Zárás előtt negyed órával az élelmiszerbolt eladói már takarítanak. Ilventáit a vásárló az üzletben nem kí­vánatos személv. Méltán bosszankodik is miatta: jogában érte sérelem. S persze, hogv nem jut eszébe: maga is hasonló­képp cselekszik munkahelyén. Igazságér­zete csak akkor tiltakozik, ha ő a szenve­dő fél. A hivatalban, asztalnál, a munka­padnál. a postai kiszolgálóhelyen magától értetődőnek tartia. s nem kötelességsze­gésnek. ha más ideiével packázik. Jó ideie divatos a kifejezés: emberi té­nvező. E tényezőnek — mások mellett — meghatározó a szerepe a muAkakultiíra alakulásában. Tapasztalatok szerint van­nak munkahelyek, ahol elképzelni sem le­het a lazítást. A SZklagszerű termelésben dolgozók munkafeltételei szigorúak. ott egyetlen ember kiesése azonnal fennaka­dást okozna. Csakhogy nem lehet minden munkafolyamatot hasonló módon megszer­vezni. Ráadásul mostanában kezdik felis­merni. hogv a szalagszerű termelés külső kétszer. s nemcsak monoton, hanem ki­iktatja az ember kezdeményezését. Van­nak országok, ahol emiatt arra kezdenek áttérni, hogv a munkacsoportok maguk szervezzék meg önmaguknak a részmun­kák elvégzését. Az eredmények várakozá­son felüliek, mert az úgynevezett időtér­képpel is támogatott csoportok teljesítmé­nye jóval magasabb, mint korábban volt. amikor még a szalag sebessége szabta meg munkaintenzitásukat. Döbbenetes adatot közölt egy ízben a tárca vezetője az ipari igazgatók egyik ér­tekezletén: ..A szakértők szerint a terme­lés hullámzása évente mintegy 35—40 mil­liárd forint veszteséget okoz." De mitől válhat hullámzóvá a termelés? Tudjuk a leckét: a lógástól. az anyaghiánytól, a szervezetlenségtől, a munkaerőhiánytól. Ezekért az ellenőrzés fogyatékosságait szo­kás okolni. Csakhogy az ellenőrzés nem merülhet ki revizori búvárkodásban. Az ellenőrzés ugyanis a vezetői munka szer­ves része, más megfogalmazásban a ter­melést nélkülözhetetlenül segítő tevékeny­ség. A minap a Központi Bizottság ülésén értékelték a különféle kisvállalkozások helyzetét, tevékenységét, hasznát. Szóba került az is. hogv ott. ahol a munkát jól megszervezik, ahol érvényesül az anvagi ösztönzés, ott nincs szükség annyi válla­lalati gmk-ra. mint másutt. „Nálunk még a takarékosság is pazar­lást okoz" — mondta a közelmúltban né­mi malíciával egy gazdasági szakember. A készletgazdálkodás szigorú előírásait gya­korta úgv kerülik meg a vállalatok, hogy selejteznek. Még ez is olcsóbb számukra, mint leróni az óriási készletekért kirótt tetemes bírságot. Egy vidéki vállalatot két másikkal együtt több millió forintos gazdasági bír­ság megfizetésére kötelezték. A bírság oka: alibieladás. Az áru csak papíron mozgott, persze. így is drágult, ahányszor gazdát .cserélt. A tetemes különbözetet pe­dig megfizettették a vásárlókkal. A Bei­kereskedelmi Kutató Intezet szakemberei alig tucatnvi cikket, illetve cikkcsoportot vizsgáltak meg. és megállapították, hogy e kis körben egyetlen évben a pazarlás meghaladta a kétmilliárd forintot. Vajon mennyi lehet az elkótyavetyélt érték a több tízezerre tehető és a kereskedelem­ben kapható terméknél? Gépkocsitulaido­nosok a megmondhatói, hogv miiven ne­héz bizonyos alkatrészekhez hozzájutni. A műhelyekben jószerivel csere folyik. és nem javítás. Hiába járna jobban az ügyfél is. a szerelő is. a iavitásra nincs lehető­ség. hiányoznak hozzá az elemi alkatré­szek. Húszforintos apró cikkecske hibáia miatt nemegyszer több száz forint érté­kű. nagyobb egységet kell kompletten cserélni. Ha e jelenség oka meglehetősen sokrétű is. mindenkéoden szerepet játszik benne a kereskedelemnek a nagyobb té­telek értékesítéséhez fűződő érdeke. H Tol kezdődik a Szocialista ember^ — tette fel a hallgatóságnak a kér­dést néhai tanárom. Maga felelt rá; ott. ha valaki nemcsak otthon kapcsolja le maga mögött a villanyt. Ö jut eszem­be valahányszor a hibás, tehát hamis cé­lok felé irányuló szabályozók bírálata ke­rül szóba. Persze, nem ok nélkül beszéd­téma az érdekeltség és a takarékossag más feltételeinek hiánya. Csakhogy az em­berek nem mindig és kizárólag anvagi érdekük szerint cselekszenek, elvégre le­het valaki önnön értékeivel szemben is fe­lelőtlen. Jogos tehát a feltevés, hogv * mainál hatásosabb anvagi érdekeltség tü csak morális reformmal párosulva hozraá el a kívánt hatást. Azt. hogv az érdekek ne torzán jelentkezzenek és érvényesül­jenek. Azt tehát, hogv a valódi teljesít­mény kifizetődőbb legyen a látszatmun­kánál. a valódi takarékosság a pazarlásnál. Fejér Gyula Á kirekatverseny győztesei Ezentúl csak kétévenként A múlt hét végén Merena Sándor nak, a Magyar Rek­lámszövetség dekoratőr szak­osztálya titkárának elnökle­tével befejezte munkáját az ünnepi hetek tiszteletére már 26. alkalommal meg­rendezett kirakatverseny bí­ráló bizottsága. A díjakat Prágai Tibor tói, a városi ta­nács elnökének általános helyettesétől a négy megyé­ből érkezett kirakatrende­zők legjobbjai vehették át. fél év, és minden lesz itt, most keresi saját csatornáit, Görgőspapucsok Tizennégy új csapágytí­pust alakítottak ki az év első felében a debreceni nalú mozgást végző alkat­részek vezetéséhez szüksé­ges papucsok hazai gyártá­Magyar Gördülőcsapágy sának megoldása évente Müvek konstruktőrei. A fő újdonság a görgős­papucs, a legkorszerűbb megmunkáló berendezések — az NC, a CNC szerszám­gépek — nélkülözhetetlen alkatrésze. Az egyenes vo­mintegy tízmillió forint ér tékű tőkés importot pótol. Az idén hat típusban öt­ezer görgőspapucs készül a Magyar Gördülőcsapágy Művek debreceni gyárában a szerszámgépipar számára. A tizenhét kirakat alko­tóinak versenyében — a ru­házati kategóriában — a Belvárosi Divatház vitrin­jével Kutzora Mária és Dus. noki Lászlóné (Komplett) lett a győztes. A paksi Áfész-nál dolgozó Vince Bá­lint nyerte meg az iparcikk­kirakatok versenyét a cent­rumbeli vitrinnel. Az élel­miszer-kirakatok legjobbja az Árkosiné Bihari Nóra és Árkosi Attila készítette centrumvitrin lett. A zsűri megállapítása szerint a verseny színvonala átlagos volt, hiányoztak a nemzetközi mércével is mér­hető kirakatok. Kehesebb volt ugyanakkor a rendezé­si hiba. A szövetség fődíját az idén nem adták ki, s a szegedi kirakatverseny rang­ját emelendő, ezentúl min­den második, az ipari vá­sárral ellentétes évben hir­detik csak meg a versenyt. Környezet­védelmi szolgálat Környezet- és természet­védelmi szolgálatot alakítot­tak a Tatabányai Szénbá­nyáknál. A vállalat összes föld alatti és külszíni üze­mében környezetvédelmi felelősöket neveztek ki. Feladatuk az, hogy rendsze­resen ellenőrizzék a környe­zet védelmére megjelent régi és új központi rende­letek és vállalati utasítások végrehajtását. Munkájuk se­gítésére és irányítására a vállalat központjában kör­nyezetvédelmi szakmérnö­köt is foglalkoztatnak. Az üzemi felelősök tennivalója többek között, hogy figyel­jék a felszíni vizek tisztasá­gát és megelőzzék ezek szennyezését. Ügyelnek arra is, hogy a veszélyes ipari hulladékokat az előírások­nak megfelelően kezeljék. A Tatabányai Szénbányák­nál eddig is példamutatóan gondoskodtak a környezet védelméről. Az utóbbi két évtizedben mintegy 200 mil­lió forintot költött a válla­lat rekultivációra, a bá­nyászkodás külszíni nyomai­nak eltüntetésére.

Next

/
Thumbnails
Contents