Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-13 / 137. szám

Szerda, 1984. június 13. 74 Tisztelgés Berlinguer ravatala előtt 0 Róma (MTI) Hétfő este óta tízezrek rótták le kegyeletüket En­rico Berlinguer ravatala előtt. Az Olasz Kommunista Párt hétfőn elhunyt főtitkárának vörös és nemzeti színű zászló­val letakart koporsóját a párt római székházában ra­vatalozták fel. A koporsónál a párt vezetői, a szakszerve­zetek é6 az üzemek képvise­lői állnak díszőrséget. Rómának azt az utcáját, ahol az OKP székháza ta­lálható, már hétfőn délután lezárták, az emberek hosz­szú sorokban várakoznak, hogy elvonulhassanak Ber­linguer ravatala előtt Kedden az olasz politikai élet, a diplomáciai képvise­letek több vezetője tisztel­gett a koporsónál. A koalí­ciós pártok bejelentették, hogy a temetés napján, szer­dán minden politikai tevé­kenységet felfüggesztenek. Enrico Berlinguert, a csa­lád kívánságának megfelelő­en. Róma Príma Porta-i te­metőjében helyezik nyuga­lomra. Magyar felszólalás 0 Genf (MTI) A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet dolgozzon kl ja­vaslatokat abból a célból, hogy az emberi munkát csoportosítsák át a hadiipar­ból a békés célú termelés­be. s oldják meg a dolgozók legsúlyosabb szociális gond­jait — hangoztatta a szer­vezet konferenciáján dr. Rácz Albert államtitkár, ai Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal ' élnőke Az ILO Genfben ülésező évi tanács­kozásán kedden elhangzott beszédében a magyar kor­mány képviselője a többi között rámutatott: a nemzet­közi munkaügyi normák vonatkozásában olyan ellen­őrzési rendszerre van szük­ség. amelyet nem lehet szűk politikai célra felhasz­nálni, Leszerelési értekezlet 0 Genf (MTI) Szerinte többoldalú tárgya­Megnyílt a leszerelési ér- lásokon kellene korlátozni a tekezlet ú) ülésszaka ked- rakétaelhárító rendszereket, den Genfben. A felszólalók a robotrepülőgépeket és egybehangzóan aggodalmuk- más új fegyvereket — köz­nak adtak hangot a szov- tük azokat, amelyek az űr­jét—amerikai viszony ki- hadviselésre alkalmasak, éleződése és a nemzetközi Párizs véleménye szerint helyzet megromlása miatt, jelenleg nincs mód arra, Mielőbbi leszerelési megál- hogy a világűrt teljesen lapodásokat sürgettek. mentesítsék a fegyverektől. May-Britt Theorin svéd Lehetséges volna azonban nagykövet, az ülésszak el- olyan fegyverzetkorlátozási nöke megnyitójában ki- megállapodásokat kötni, emelte, hogy a legfontosabb amelyek nem érintik ugyan feladat valamennyi atomkí- a két nagyhatalom hadásza­6érlet betiltása, tehát a ti egyensúlyát, sem az földalattiaké is. Az üléssza- egyensúly ellenőrzését bizto­kon érdemben kell foglal- sító műholdakat, de korlá­kozni az űrfegyverkezés tozzák, illetve betiltják az megakadályozásával. az újtípusú, az egyensúlyt fe­atomháború megelőzésével, nyegető fegyvereket és a vegyi fegyverek eltiltásá- fegyverrendszereket, val. Szükség van a leszere- A Szovjetunió köztudottan lési értekezlet kibővítésére többször javasolta, hogy is — mondotta a svéd nagy- kössenek egyezményt a vi­követnő. lágűr fegyvermentesítéséről. A be Sintaro japán kül- Az Egyesült Államok a ja­ügyminiszter sürgette a két vaslatokat figyelmen kívül nagyhatalom tárgyalásainak hagyva, gyors ütemben va­újrafelvételét, a Szovjet- lósítja meg több tízmilliárd uniótól igényelve a „vissza- dolláros, hosszú távú űr­térést" a tárgyalóasztalhoz fegyverkezési programját. — megkerülve azonban Wa- amely — amint a genfi shington felelősségét a hely- francia felszólalás tükrözte zet alakulásáért. — szövetségesei aggodalmát Közvetve az Egyesült Al- is kiváltja, lamok űrfegyverkezés! ter- Kazimir Vidasz, iugosz'áv veit is bírálta a francia nagykövet ugyancsak sür­nagykövet. Francois de La gette az atomkísérletek va­Gorce keddi felszólalásában lamennvi faitáiának a betil­kormánya aggodalmának tását. Felszólalásában em­adott kifeiezést amiatt, hogy lékeztetett rá. hogy mi­az új technológiák megjele- közben a fejlődő országok nésével a rakétaelhárításban összes adóssága 800 milliárd és az űrhadviselésben súlyos dollár, a világon ma már veszélybe került a nemzet- évente 070 milliárd dollárt közi katonai egyensúly, költenek fegyverkezésre. Á népi Lengyelország 40 éve 1. Potenciál és távlatok A népi Lengyelország az elmúlt négy évtizedben el­ért eredményeit az utóbbi esztendőkben felmerült ne­hézségek ellenére sem von­hatja kétségbe senki. Visz­szavonhatatlanul a múité már a krónikus munkanél­vábbá számítógépeket és számítógép-kiegészítő be­rendezéseket. 1982 óta pedig mikroprocesszorokat állíta­nak elő. Aránylag magas fejlettségű a lengyel szer­számgépipar. Ami Lengyelország élelmi­küliség. és a falusi lakos- szer-gazdasági potenciálját ság nyomora, a kirívó szo- illeti, erről is szemléltetés­ciális különbségek sora. képpen néhány adat. Az or­Már csak az idősebb nem- szágban jelenleg évente több KORLÁTOZOTT TŰZSZÜNET FOLYIK A KIKÉPZÉS Nicaraguának jelenleg Kedden, kora hajnalban nincsenek sugárhajtású va- korlátozott tűzszünet lépett dászgépei, de a jelenlegi életbe Irak és Irán között, helyzet ilyen gépek beszerzését a borúban álló felek nem lő Szovjetuniótól, Franciaor- nek polgári célpontokat. Ar­szágtól, vagy máshonnan. ról egyelőre nem érkezett Már folyik a korszerű ka- jelentés, hogy be is tart­tonai repülőgépek nicara- ják-e a tűzszünetet. Előző­guai pilótáinak kiképzése — ieg a két fél egymás ha­jelentette ki Managuában tár menti városait ágyúzta, Dániel Ortega, a nicaraguai és mindkettő kilátásba he­kormányzótanács koordiná- lyezte, hogy megtorolnak zedéknek vannak személyes emlékei a hatmillió ember­áldozatot követelő és mér­hetetlen pusztításokat okozó második világháborúról, va­lamint az ország újjáépíté­séről. Lengyelországban az el­múlt 40 esztendőben több mint 500 nagy- és több ezer kisebb ipari üzem épült, a nagyobbak gépparkját a 70-es években felújították és korszerűsítették. Üj ásványi nyersanyag-lelőhelyek egész sorát tárták fel: az ország keleti részében, Lublin kór­nyékén a szénmedencét, az alsó-sziléziai Lubin és Glo­gow körzetében a rézbányá­kat. és még sorolhatnánk a példákat. A kőszénbányák­ból ma évi mintegy 200 millió tonna szenet hoznak felszínre, barnaszénből kb. 45 millió tonnát, a villa­mosenergia-termelés 130 milliárd kilowatt (most épül az első atomerőmű Zarno­wiecben). Nyersacélból 18— 20 millió tonna, tiszta réz­ből több mint 360 ezer ton­na, géokocsiból (személy- és tehergépkocsi, valamint au­tóbusz együtt! mintegy 400 ezer darab az éves terme­lés. Az elmúlt 40 esztendő során Lengyelországban szá­mos új iparág jött létre. Ezek évente több mint 400 ezer magnetofont, kb. 600 ezer televíziót (ezen belül 200 ezer színes tv-t), több mint 2,1 millió rádiót, to­mint 22 millió tonna gabo­nát takarítanak be. A gyü­mölcstermés nagyságát te­kintve (ami pl. almából 2— 2.5 millió tonna) Lengyelor­szág az európai országok él­vonalába tartozik, s ugyan­csak fejlett a zöldségter­mesztés. A Lengyel Népköztársaság gazdasági életének a fellen­dítésében fontos szerepe van a vállalatok önállósá­gára, önfinanszírozására és önigazgatására épülő gazda­ságirányítási rendszer álta­lános reformjának, amelyet 1982-ben vezettek be. Ugyancsak fontos a szerepe a szocialista közösség orszá­gaival folytatott. mindin­kább szorosabbá váló gaz­dasági együttműködésnek és árucserének. A feladatok, amelyek a lengyel nép előtt állnak, természetesen, még nagyok. Valóra váltásuk sokéves munkát és komoly ráfordí­tásokat igényel. (Interpress—KS) KÉRDÉSEK: í. Lengyelország legfőbb nyersanyagkincse a kőszén. Mennyit termelnek belőle évente? 1 50 millió tonnát. x 100 millió tonnát. 2 Mintegy 200 millió ton­nát. 11. Mikor vezették be Lengyelországban a gazda­ságirányítási rendszer álta­lános reformját? 1 1975-ben. x 1982-ben. 2 1965-ben. A NÉPI LENGYELORSZÁG 40 ÉVE Az Interpress lengyel sajtóügynökség és a Központi Sajtószolgálat közös pályázata Most és a következő öt héten egv-egv alkalom­mal cikk található lapunkban I,engvelországról. a vé­gen két kérdéssel, totoszerűen három válaszlehetőség­gel (1. x. 2). Kériük a válaszokat grűitsék össze, és együtt küldiék be a következő címre: Lengvel Kultúra 1065 Budapest VI.. Nagymező utca 15. A beküldési határidő: 1984. július 31. A helyes megfejtők között a következő díjakat sor­solják ki: Fődíj: kétszemélyes, négynapos tartózkodás a var­sói Fórum Szállóban, oda-vissza ingyenes repülő­jeggyel. További díjak: 20 értéke* lengvel népművészeti tárgv. az Interpress. az Orbis. a LOT és a budapesti Lengvel Kultúra ajándékai. Sorsolás: 1984. augusztus 15-én lesz. a nyertesek névsorát augusztus 20-a után laounkban közöljük. amnios szükségessé teszi amelynek értelmében a há- Szocialista GÍSzádok életéből >ek beszerzését a borúban álló felek nem lő- 9 Afomeromüvek Rcmáníaban tora. Már nem sci-fi... S okáig azt hittük: ez A Szovjetunió példát már a sci-fi, a tudo- mutatott, amikor a műit mányos-fantasztikus iro- évben egyoldalúan úgy dalom szférájába tartó- döntött: nem telepít mú­zik. Tévedtünk. Az űríegy- holdromboló fegyvereket a verkezés egyre riasztóbb világűrbe. Washington — méreteket ölt. S a leg- mint már oly gyakran egy­frissebb hír: az amerikai- egy szovjet tárgyalási ja­ak sikerrel kipróbálták a vaslat esetében — hűvö­Csendes-óceán egyik ko- sen fogadta Csernyenko raliszigete fölött azt a ra­kétafegyvert, amely meg­semmisített egy Minute­man-rakéta által fölbocsá­tott célpontot a világűr­ben. Amíg a ko.zmosz kutatá­sa tudományos célokat szolgált, minden jóérzésű ^t'kőránt^m m^mo sen moratóriumindítványát, amelyben „semmi újat'' nem talált. Ami viszont a közvéle­ményt illeti, világszerte növekszik az aggodalom a fegyverkezési hajsza, a nukleáris háború veszélye ember őszintén szurkolt a sikereknek. Csakhogy, 'z solyogni való annak a két férfinek az esete, akik űrfegyverkezés^nem egyez-. hétf6n hajnalban fölmász tak a londoni Big Ben óratornyára, s 97 méter 3 magasban jól látható transzparenst függesztettek ki. amelyen a nukleáris kísérletek leállítását kö­vetelik. Ilgyancsak hétfőn, Wa­" shingtonba érkezett az Egyesült Államok külön­böző tájairól több ezer gyermek. Békemenetük­kel figyelmeztetve a fel­lethető össze a békés ku­tatással. Éppen erről a té máról adott interjút az amerikai Hearst-lapoknak Konsztan­tyin Csernyenko. az SZKP KB főtitkára. Felhívta a figyelmet a műholdrombo­ló rakéták veszélyeire, és Ismét haladéktalan tár­gyalásokat javasolt betil­tásuk, az űrfegyverkísérle­tek befagyasztása és ál­talában a kozmosz milita­rizálásának megakadályo- főtteket T " fel tik' ~jövö j ükét zása céljából. Csernyenko atomfegyverektől. A egyértelműen fogalmazott: vermekek ugVanis szeret­vagy sikerül megakada­lyozni a világűr milita­minden olyan akciót, amely bármi módon megsérti a tűzszünetet. HUSSZEIN— PÉREZ DE CUELLAR TALÁLKOZÓ Husszein jordániai király hétfő este fogadta az ENSZ közel-keleti körúton tar­tózkodó főtitkárát, Pérez de Cuellart. A Petra hírszol­gálati iroda jelentése sze­rint az uralkodó és az ENSZ-diplomala Jordániá­nak a közel-keleti kérdés­csoporttal összefüggő állás­pontját vitatta meg, ezen belül a palesztinok és az iraki—iráni ellenségeskedé­sek ügyét. JKSZ KB-ÜLÉS Belgrádban kedd délelőtt megkezdődött a JKSZ Köz­ponti Bizottságának ülése, amelynek központi témája: a JKSZ vezető szerepe a társadalomban, eszmei és cselekvési egységének erő­sítése. Cernavoda álmos dob­rudzsai kisváros volt még a hetvenes években is. A Du­na-Fekete-tenger csatorna építkezései, s még inkább a román nukleáris program jóvoltából azonban manap- giának is, jóllehet mostaná­ság már mindenki ismeri az ban több szó esik a szén. egykor jelentéktelen telepü- vagyon maximális kiaknázá­lés nevét Romániában. Ott 6áról, a vízi erőművekről, ágazik el az Öreg-Dunábol vagy akár a naptelepekről a tenger felé vezető csator­na. amelyet már átadtak, s ott épül 1980 óta Románia első atomerőműve, amely­nek első blokkját az erede­ti tervek szerint jövőre át kell adni. Hosszas előkészí­tő munka után — nem té­vedés — egy régi postaépü­let négy szobájában kezdték meg tevékenységüket az építőtelep alkalmazottai, még csak egy árva cégtáb­la 6em hirdette munkájuk célját. Négy évvel az első kapa­vágás után mar kibontakoz­nak az atomközpont körvo­nalai. Ismeretes, hogy mi­lyen energiaellátási gondok­kal küszködik a román gaz­daság. amely a hetvenes évek közepéig még köolaj­rizálását, vagy az egész emberiséget fenyegető ve­szély forrásává válik. nének abban hinni, hogy a „holnap" nem lesz egy­ben utolsó napjuk is. Gyapay Dénes II. János Pál Svájcban 0 Róma. Zürich (MTI) II. János Pál kedd dél­Másrészt — vatikáni meg­fogalmazásban — a svájci előtt hatnapos látogatásra valósággal kíván ismerkedni Svájcba érkezett. A züri­chi repülőtéren Leon Schlumpf államelnök fo­gadta. Az egyházfő svájci programjának középpontjá­ban a katolikusok és a pro­testánsok közötti párbeszéd folytatása áll; ezt célozza az egyházak ökumenikus ta­nácsának vezetőivel való ta­lálkozás Genfben. a pápa. Az olasz 6ajtó ez­zel összefüggésben emlékez­tet, hogy Svájcban erős el­lenérzést váltott ki a kato­likus egyházfő jelenléte: az evangélikus zsinat például hivatalosan is tiltakozott, amiért a kormány vezetői fogadják a pápát. exportáló volt, de amely atomenergia-ügynökség etí A azóta újabb es újabb ener- román atomenergiaügyi ál. giaforrásokat kénytelen fel. lami bizottság szerzodese kutatni. Természetes, hogy határozta meg. Ugyanakkor hosszú távon nagy szerepet számos román kutatóintézet szánnak a nukleáris ener. foglalkozik a nukleáris programmal, a cernavodai erőmű építése valójában kö­zös beruházásnak tekinthe­tő. Maga a pártprogram is tételesen felsorolja, hogy milyen széles körben kell szerepet vállalniuk román kutatóintézeteknek — minél inkább saját koncepció alap­ján — e berendezések gyár. tásában, sót a nehézvíz elő­állításában. Elmélyült kuta­tómunkát szorgalmaz ez az 1979-es hosszú távú prog­ram például a maghasadá­son és a magfúzión alapuló reaktorok kikísérletezése céljából. A nukleáris program sze­rint a cernavodai nem' aa egyetlen atomerőmű le6z, a hosszú távú terv szerint atomközpont Moldvában es Erdélyben is épül majd. De előszörre nem véletlenül döntöttek a Duna-parti Cer­navoda mellett: az erőmű hűtését a Duna biztosítja majd, az itt végzett csator­naépítési munkálatok meg­könnyítik az erőmű hidro­technikai beruházásainak megvalósítását, az erőművet itt rendkívül szilárdd talaj­ra lehet telepíteni, a Gura Ialomitei Állomás révén pe­dig az erőmű könnyen be­kapcsolható majd az ener­getikai hálózatba. Emellett Cernavoda mellett szólt 'z is, hogy olyan energiahiá­nyos övezeteket lát majd el az atomerőmű, mint Buka­rest és Dobrudzsa. B. Walkó György és a szélgépekről. Az RKP XII. kongresszusán kidolgo­zott és azóta is érvényes energetikai program szerint azonban 1985-ban már be kell lépnie az energiaháló­zatba egv 660 megawattos nukleáris blokknak, rá öt évre már 3960 megawattot kell szolgáltatniuk. A nukleáris erőműveknek, az ezredfordulóra pedig 10 000 megawatt lesz a teljesítménye — a program szerint. Ez iócskán megvál­toztatja majd az ország energiamérlegét: a terv sze­rint 1990-ben 21.6 százalék lesz az atomerőművek része­sedése miközben a szénhid­rogének szerepe az 1981-es 50 százalékról alig több mint 5 százalékra csökken az energiaellátásban. Kérdés persze, hogv sike­rül-e tartani az eredeti ha­táridőket — ezekről keve­sebbet lehet mostanában olvasni a román sajtóban —, mert az eltervezett ha­táridők betartása aligha könnyű feladat ilyen bonyo­lult beruházásoknál. A ha­táridő-fegyelmet az is befo­lyásolja. hogy a cernavodai atomerőmű román—kanadai együttműködéssel épül. A technológia feltehetőleg meghatározó részét — a ka­nadai Candu-típusú blok­kok szállítását — a kanadai

Next

/
Thumbnails
Contents