Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-10 / 135. szám

Új mentő­állomások Korszerűsítik, illetve új­jáépítik három Pest megyei város — Szentendre. Vác és Nagykőrös — mentőállomá­sát. Szentendrén a városi ta­nács már ki is jelölte az új mentőállomás helyét. Létre­hozását az Egészségügyi Mi­nisztérium ig csaknem 10 millió forinttal segíti. A je­lenleginél lényegesen kor­szerűbb és nagyobb — öt kocsiállásos — új szentend­rei mentőállomás a tervek szerint 1986 elején készül eL Vácott az új kórház mellé építik az új mentőállomást. Kétszintes épülete már ké­szen is van: a műszaki át­adásra vár. Ez a szentend­reinél nagyobb — nyolc ko­csiállásos — lesz; garázs, továbbá javító- és szerelő­műhely is tartozik hozzá. Átadása után lehetőség nyí­lik arra. hogy Pest megyé­nek saját rohamkocsija le­gyen. Ezt ma még a fővá­rosi mentőszolgálattól kell kérniük. Nagykőrösön — 11 millió forintos költséggel — ugyan­csak épül már az 500 négy­zetméter alapterületű új mentőállomás. A tervek sze­rint jövő év elejére készen lesz a négy fűtött garázs­zsal. szervizzel és szociális helyiségekkel együtt. Elutazott hazánkból a koreai küldöttség Hivatalos, baráti látogatá­sát befejezve szombaton dél­előtt elutazott Budapestről a Koreaj Népi Demokratikus Köztársaság párt- és állami küldöttsége, amely Kim ír Szennek, a Koreai Munka­párt Központi Bizottsága fő­titkárának, a KNDK elnöké­nek vezetésével tartózkodott hazánkban. A koreai küldöttséget ün­nepélyesen búcsúztatták a két ország nemzeti lobogói­val díszített Országház előtt, a Kossuth Lajos téren, ahol felsorakozott a Magyar Nép­hadsereg díszzászlóalja. A vendégek búcsúztatására megjelent Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első titkára, Loconczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára, Maróthy László, a Budapesti Pártbi­zottság első titkára, Sarlós István, a Minisztertanács el­nökhelyettese, a Politikai Bi­zottság tagjai. Apró Antal, az országgyűlés elnöke, Tra­utmann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Bor­bándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, továb­bá a kormány több tagja — közöttük Várkonyi Péter kül­ügyminiszter —, s a párt-, az állami és a társadalmi élet több más vezető kép­viselője. Ott volt Etre Sán­dor, hazánk phenjani és Ju Jong Gol, a KNDK buda­pesti nagykövete. Jelen volt az ünnepélyes búcsúztatáson számos, Budapesten akkre­ditált diplomáciai képviselet vezetője, illetve tagja. Kürtszó harsant, a dísz­zászlóalj parancsnoka jelen­tést tett Kim Ir Szennek, majd felcsendült a két or­szág himnusza. A magas rangú koreai vendég Kádár János társaságában elhaladt a díszszázad előtt, s üdvö­zölte a delegáció búcsúzta­tására összegyűlt budapes­tieket. A Koreai Munkapárt Központi Bizottságának fő­titkára, a KNDK elnöke és a küldöttség tagjai ezután elköszöntek a magyar poli­tikusoktól, közéleti vezetők­től, s a diplomáciai testület megjelent képviselőitől. ünnepélyes búcsúztatás a katonai díszzászlóalj dísz­menetével zárult, majd a vendégek Kádár János és Losonczi Pál társaságában gépkocsikba szálltak, és díszmotorosok kíséretében a Keleti pályaudvarra hajtat­tak. A Magyar Népköztársaság és a Koreai Népi Demokra­tikus Köztársaság zászlóival díszített pályaudvaron Ká­dár János és Losonczi Pál baráti búcsút vett Kim Ir Széntől és a delegáció tag­jaitól. A koreai párt- és ál­lami küldöttség különvonata ezután kigördült a Keleti pályaudvarról. (MTI) Otthonaink teremtői É pítők napján diákkori élményeim jutnak eszem­be. Izzadtságtól fürödtünk a napon, és délután úgv éreztem, vállaimra ólomsúlvt raktak. Ha esett, ha fújt. ha bőroirítóan tűzött a nap. ott kellett állni a pallón. Mint diáksegédmunkásnak, bőven ju­tott a pénzből, de amint elmúlt az egyhónapos, önként vállalt szoraoskodás. már egészen másképp sütött a nap fűit a szél. esett az eső. Élménveim gyökerei húsz évvel korábbra nyúlnak vissza, arra az időszak­ra. amikor az építőipar 30 százalékosan volt gépesítve. Ma az aránv már sokkal kedvezőbb. Elegánsabb a pal­lér munkája, hiszen a legkisebb ház építésénél is daru szállítja a maltert, téglát, cementet. Csak ritkán látok csörlőt, kézzel kevert betont, Zárt láncú gépsorokon készítik a házelemeket, a fürdőszobát, a konyhát. Az elmúlt évtizedben a technikai forradalom új ruhába öltöztette az építőipart. Az öltözék nemcsak divatos, hanem jobban véd a kánikulától, a fagytól, minden hónapban tudnak dolgozni a mesterek. Csak ítélet­időben mennek kényszerpihenőre a kőművesek. Bár kényelmesebb az öltözék, de tökéletes védel­met nem nyújt az időjárás viszontagságai ellen. Ke­mény melóként tart iák számon az építőipari munká­sok foglalkozását. Nap mint nap nehéz fizikai meg­próbáltatásokat élnek át. és a gépek sem helyettesí­tik mindenben az ügyes emberi kezeket. Belátható időn belül elképzelhetetlen, hogy automata sorok, vagy a robotok kiszorítsák a pallérokat, a tervező­ket. a beruházókat, hiszen az építők köre a fizikai munkásokénál sokkal szélesebb. Tisztelet a helytállá­sért! A fizikai megpróbáltatások miatt is nehéz foglal­kozás az építőké, de a társadalmi igények ezer színű változásai is sok gondot okoznak ennek a szakmának. Az épitök kritikus helyzetben élnek, hiszen alkotásuk valamennyiünk figyelő tekintete előtt formálódik. Egyetlen foglalkozás sem okoz annyi örömet, bá­natot olv sok embernek, mint az építőké. Tízezrek koccintanak önfeledten a lakásszentelőn. hogv végre új otthonba költözhettek. Százak és százak pörölnek, fellebbeznek, bosszankodnak, mert gyorsan málik a vakolat, peree a festék, beázik a mennyezet. A lakás, az otthonteremtés körülményei a társadalom közér­zetét befolyásolják. És mi. állampolgárok, érzéke­nyebbek vagyunk, mert az élet valamennyiünktől na­gyobb helytállást követel. A gazdasági -versehv kihí­vásait a bőrünkön érezzük, és hivatalosan a jövőnket úgv körvonalazzuk: jobb minőséget! A nemzetgazda­ság minden területén érvényes ez a várakozás, és nem ünneprontás, ha ezt a követelményt az építők napján is hangoztatjuk. : i , Igényeltük hogy olyan széD lakások készüljenek, ahol több generáció lel otthonra. De nem szabad el­feledkezni azokról a fiatalokról sem. akiknek lapos a pénztárcájuk, s alig tudják összegyűjteni a garzon be­ugróját. Gondoljanak a tervezők arra. hogy a teljesít­mények különbözősége függvényében, jövedelmi hely­zetünk is változik. Aki ma örül a lakótelepi kétszo­bás összkomfortnak, öt vagy tíz év múlva talán szebb és másfajta otthonra vágyik. Nem lehet figyelmen kí­vül hagyni, hogy külföldön is helyt kell állni a ma­gyar építőiparnak. Kőművesek dolgoznak Kelet- és Nyugat-Európában. Ázsiában és Afrikában, hogy öreg­bítsék hazánk hírét. Megváltozott a szakma helyzete, konvertibilitásra törekszik. Palléraink. tervezőink, mérnökeink a határainkon túl nagykövetei lettek egy foglalkozásnak. S zűkebb pátriánkban több ezer építőmunkás ün­nepel. Az elmúlt napokban vállalati megem­lékezéseken. az elismerés mellett, kitüntetése­ket is vettek át a szocialista brigádok, tetőfedők, ácsok, szobafestők, betonozok... A szívből jövő jó­kívánságokat. a köszöntő szavakat azzal toldanám meg: amikor az építészetet, minősítjük, arra hivatko­zunk. még unokáink is látni fogják. Talán helyesebb lenne az óhai: látni akarják... H. M. 7?; Evíolyam 135. szúm 1984. június 10., vasárnap Ára: 1,40 forint Gsongrud megye i@leptlléseihez A Magyar Szocialista Munkáspárt Zsombó községi pártvezetősége, a Zsombó községi tanács, a HNF köz­ségi bizottsága és a KISZ községi bizottsága hazánk felszabadulásának közelgő 40. évfordulója alkalmából felhívással fordul Csongrád megye településeihez! Felszabadulásunk 40. év­fordulója tiszteletére csatla­kozva a Hazafias Népfront Országos Tanácsa felhívásá­hoz, a megyei településfej­lesztési mozgalom keretében szervezzünk széles körű tár­sadalmi munkát közössége­ink erősítésére, településeink anyagi és szellemi gyarapí­tására, környezetünk védel­mére, közterületeink építésé­re, gondozására! Ezzel is já­ruljunk hozzá az alapellátás színvonalának megtartásá­hoz, a közvagyon gyarapítá­sához. A települések teljesítmé­nyének értékelésére a Csongrád megyei Tanács Te­lepülésfejlesztési Versenyt Szervező Bizottságát kértük fel. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Építők vidám ,.t • { juniálisa Újszegeden Felhiuas Az építők napja alkalmá­ból a DÉLÉP több ezer dol­gozója vidám júniálison vett részt tegnap a vállalat új­szegedi sporttelepén. Az egész napos programból nem hiányzott a móka, tánc és a jókedv. Térzenével kezdődött a szombati mulatság, és az építőmunkások a borongós időjárás ellenére is jól szó­rakoztak a különféle ren­dezvényeken. Az estig tartó műsorokban minden kor­osztály megtalálta a kelle­mes időtöltést. Volt sport­program. karate, divat-, re­pülő-, hajómodell- és búvár­bemutató, bábszínház, hor­gászverseny, népművészeti vásár is. Gyenes Kálmán fotóriporter az építők napi juniális jellegzetes pillanata­it örökítette meg. Dolgoznak a növényvédő A júniusi csapadékos idő­járás, amellett, hogy segítet­te a növények fejlődését, erőteljes fertőzési folyama­tokat is megindított. A nagy­üzemi almáskertekben szü­! net nélkül dolgoznak a nö­vényvédő gépek, és a mező­gazdasági repülőgépes szol­1 gólütőt is mozgósították. Az almufákat az úgynevezett varasodás támadja; ez a gombafertőzés az esőzések következtében csaknem min­denütt jelentkezik. A véde­kezést nehezítette, hogy a múlt héten a növényvédő gépek a felázott, sáros ta­lajon nehezen boldogultak. Az utóbbi néhány napban valamelyest javult a hely­zet, és így most valameny­nyi nagyüzemben korszerű vegyszerekkel óvják a gyü­mölcsösöket. Erre annál is inkább szükség van. mert a fertőzéstől megtámadott al­ma felületén maradandó nyomok keletkeznek, és ezek az áru exportját — ami az almánál alapvetően fontos — nehezítik, s természetesen a belföldi forgalomban is ke­vésbé kelendő a foltoktól tarkított, hibás gyümölcs. A burgonya szépen nö­vekszik. Az esőzés nyomán alaposan megerősödtek a növények, és lassan záród­nak a közöttük levő sorok. Kialakulóban van a nö­vényzettől „beárnyékolt", ta­lajközeli mikroklíma, amely melegágya. lehet a veszedel­mes fertőzésnek, a burgonya­vésznek. Ennek ráadásul az esős idő is kedvez, ezért a gazdaságokban késedelem nélkül mozgósították a nö­j vényvédelmet. A szőlőskertekben egye­lőre a vártnál kisebb a pe­ronoszpóra-veszély, az erő­sebb éjszakai lehűlések min­den bizonnyal lassították a fertőzés terjedését. Az elő­zetes védekezést minden­esetre több üzemben meg­kezdték» A

Next

/
Thumbnails
Contents