Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-09 / 134. szám

¡Szombat, 1984. június 45. 9 kérdés — Egy hete, a pedagógus­napon, kiemelkedő tudomá­nyos munkájáért és példa­mutató oktató-nevelő tevé­kenységéért átvehette a Szo­cialista Magyarországért Ér­demrendet. Jelent-e valamit, hogy éppen a tanítók, taná­rok ünnepén kapta meg e magas kitüntetést? — Az egyetemi tanár is pedagógus. Alapvető felada­ta és kötelessége nemcsaJí a szakmai ismeretek tovább­adása, de a hallgatók neve­lése is. Az már igazán fogas kérdés, hogy ennek a neve­lőfnunkának milyenek az esélyei, milyen a hatékony­sága, hiszen felnőtt embe­rekkel, majdhogynem kiala­kult személyiségekkel talál­kozunk. Mégis, a tananyag előadása során . a személyes kapcsolatok révén — me­lyek nyilván erősebbek pél­dául egy tudományos diák­körben. mint a nsgyelőadá­sok alkalmával — az egye­temi oktató is képes hatni, életkortól függetlenül. For­málhatja világnézetüket, föl­keltheti az érdeklődést a tudomány kérdései,' politika, vagy a közélet iránt, logikus gondolkodásra nevelhet. — Bizonyára ez a munka nem lehet könnyű éppen a jogtudomány területén, me­lyet sokan meglehetősen száraz szakmának tartanak. — Vizsgálódásom szűkebb területe a munkajog, amely igen szoros kapcsolatban van a mindennapi valósággal. Ami pedig ilyen közvetlenül kötődik az élethez és az em­berekhez. az egyszerűen nem lehet száraz. A munkajogot az emberek munkában el­foglalt helyzete, a munkálta­tók jogai és kőtelességei, az ezek közötti összefüggések érdeklik. Életünk rendkívül nagv részét munkahelyen töltjük, megélhetésünk, jö­vedelmünk forrása a munka. Mindie is fontos feladat volt ezeket a kérdéseket Dr. Nagy László egyetemi tanárhoz vizsgálni, jelentősége ma hatványozott. Gondoljunk csak arra, hogy a gazdaság­irányítás továbbfejlesztése során milyen sok új kérdés, az előzőekhez képest meny­nyire más helyzet vár elem­zésre, megoldásra, válaszra. Sok területen új megközelí­tésre van szükség. Hadd emeljek ki most három na­pirenden levő témát. A mun­kajog fókuszában van pél­dául az üzemi demokrácia, a dolgozókollektivák helyze­te. Üj szervezeti keretek kö­zött ezek a kollektívák na­gyobb jogokat, de ugyanak­kor nagyobb felelősséget is kapnak. Ezt nekünk is kö­vetni szükséges, ki kell dol­goznunk az új helyzöt jogi kereteit. Másik vizsgálódási területünk összefügg azzal, hogy az utóbbi években több új egyéni munkaválla­lási forma alakult ki a szer­ződéses üzemeltetéstől az önként vállalt túlórákon át a gazdasági munkaközössé­gekig. Ezzel összefüggésben át kell értékelni a teljes foglalkoztatottságról vallott nézeteinket, ezeket tágabban kel! értelmeznünk. A har­madik ugvan régi lemez, ele talán sohasem volt ilyen égető, miht riapiainkban. ez pedig a munkaheivi rend, fegyelem, ennek jogi szabá­lyozása. — Hogytrn tSgv Össze az oktatás és tudományos mun­ka a közéleti vállalásokkal? — Ügy gondolom, termé­szet dolga, hogy valaki ér­zi-e: másokhoz is van köze. Nekem ez sosem volt külön félódat, összefügg hivatá­sommal. foglalkozásommal, mindennapi tudományos éS oktató munkámmal. Nem is lenne teljes az életem, s nem is érezném jól magam e há­romféle tevékenység harmó­niája nélküL T. L. Szakszervezeti üdültetés A szakszervezeti üdülte­tés megindulásának 35. év­fordulója alkalmából sajtó­tájékoztatót rendezett pén­teken Siófokon, a bala­tonszéplaki Ezüstpart új üdülőjében a SZOT üdülési és szanatóriumi föigazgató­saga. Kovács István, a főigaz­gatóság vezetője elmondta, hogy 35 év alatt több mint 30 millióan részesültek szer­vezett és kedvezményes üdültetésben. Az idén 1.4 millió dolgozó és családtag kap beutalót a vállalati, in­tézményi és szakszervezeti üdülőkbe, köztük 400 ezer a gyermek és a szakmunkás­tanuló, 100 ezren pedig kül­földi üdülésen vehetnek részt. A beutalók elosztása so­rán az utóbbi időben igye­keznek előnyhöz juttatni a nagycsaládosokat es a gyer­mekeiket egyedül nevelöket, bár ennek lehetőségei az iskolai szünidő miatt jobbá­ra a főszezonra korlátozód­nak. A helykihasználás ja­vítására az idén a családos üdülőkben új rendszert ve­zettek be. Eszerint az egyik szülő kényszerű távolmara­dása esetén a családdal nagyszülő is üdülhet a fő­idényben. Ha a családok a szobában rendelkezésre ál­ló ágyszámot nem tudják kihasználni, rokon-, vagy szomszédgyermeket is ma­gukkal vihetnek a szakszer­vezeti üdülőkbe. A főszezo­non kívüli időszakban a házaspárok, vagy nagyszü­lők a kétágyas szobákba is magukkal vihetnek egy. nem iskolás korú gyermeket. A családok főszezoni üdülteté­sének lehetőségeit azzal is bővítik, hogy családi beuta­lókat adnak a gyermekek fogadására felkészült gyógy­üdülőkbe. Üj kezdeményezés az idén októberben kezdődő, főleg a téli idényre vonat­kozó vándorüdültetés, amely­nek keretében a beutaltak egy hetet Sopronban. egy hetet pedig Balatonszépla­kon töltenek. 1985-től Bala­tonföldváron bevezetik az úgynevezett rétegüdülte­tést. Külön üdülőturnusokat szerveznek azonos munka­körúeknek, továbbá nyug­díjasoknak, fiataloknak és az egyedül élőknek. Tervez­nek emellett idegennyelv­gyakorló turnusokat. A sajtótájékoztatón be­számoltak arról is. hogy folytatják a szakszervezeti üdülőhálózat fejlesztését és korszerűsítését. Jelenleg a beutalásra rendelkezésre ál­ló heivek 52 százaléka össz­komfortos, 35 százaléka pe­dig II. kategóriájú üdülők­ben van. Az alacsonyabb komfortfokozatú üdülőhá­zakat vállalati közreműkö­dés, társulások révén újít­ják fel. A gyógyüdülő-hálózat fej­lesztésére irányuló törekvés jegyében az utóbbi években 30 szakszervezeti üdülőből hoztak l^Jre átalakítással és a szükséges felszereltség megteremtésével gyógyüdü­lőt. Jelenleg új gyógyüdü­lő épül Szegeden es Hajdú­szobusíikm. Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Martyn Fe­renc Kossuth-díjas festőmű­vésznek, a Magyar Népköz* társaság kiváló művészének kiemelkedő művészi mun­kássága elismeréseként, 85. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést ado­mányozta. A kitüntetést pénteken a Parlamentben Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke ad­ta át. Az eseményen jelen volt Tétényi Pál. az MSZMP Központi Bizottsága osztály­vezetője és Köpeczi Béla művelődési miniszter. (MTI) Műalkotások a KÖJCL-székházban Emlék­kiállítás Győrffy István néprajztu­dós születésének 100. év­fordulója alkalmából kiállí­tás nyílt pénteken a Nép­rajzi Múzeumban. Az em­lékkiállítás a magyar nép­rajztudomány korszakos je­lentőségű, s mindmáig leg­nagyobb hatású művelőjé­nek pályáját, múzeológiai és tudományos munkássá­gát kíséri nyomon az ál­tala gyűjtött tárgyak és fényképfelvételek bemuta­tásával. Győrffy István 1906-tól több mint harminc éven át — egyetemi tanári kineve­zéséig — a Néprajzi Múze­um munkatársa volt. Az in­tézmény gyűjteményének gyarapítása és gondozása egybeforrt a szaktudományi munkásságával, s a nép­rajztudomány feladatairól vallott felfogása alapvető­en meghatározta a magyar néprajzi múzeológiát. A kiállítást a néprajztu­dós fia Győrffy György, a történelemtudományok dok­tora nyitotta meg, majd. felavatták Győrffy István­nak a Néprajzi Múzeum falán elhelyezett emléktáb­láját. Két esztendeje készült el Üiszegeden. a Közép fasor és a Derkovits fasor keresz­teződésében a Csongrád megyei és Sze­ged városi KÖJÁL impozáns székháza. Az igazgatási és laboratóriumi szárnyból ál­ló együttes Nóvák István tervező-építész. Szekeres Mihály belsőépítész és Fekete Zoltán kertépítész munkáia. A szegedi képzőművészekkel való együttmunkálko­dás eredményeként három reprezentatív műalkotás is került az épületbe. A főbeiárat melletti parkban áll Szath­máry Gyöngyi Munkócsv-diias szobrász­művész nagy méretű kőszobra. Hügeia jel­képes alakja: az átriumban kapott helyet Lapis András lírai hangvételű bronzfigu­ráia: az előcsarnok falát pedig Benes Jó­zsef festőművész nagv méretű zománc­kompozíciója díszíti. A műalkotások ünne­pélyes avatását tegnap, pénteken délután rendezték meg. Dr. Trogmayer Ottó me­gvei múzeumigazgató méltatta a vállal­kozás jelentőségét és a művek értékeit. A Vedres jutott tovább Szegeden, az Ifjúsági Ház­ban rendeztek meg a közép­iskolások Körösi Csorna Sán­dor vetélkedősorozatának megyei döntőjét. Az első he­lyen a Vedres István szak­középiskola csapata végzett (Jáger Richárd, Kozma Csa­ba, Varga Zsolt, felkészítő tanáruk Boróczy Béla), má­sodik a Radnóti, harmadik a csongrádi Batsányi gimná­zium csapata. A győztesek képviselik Csongrád megyét a salgótarjáni országos dön­tőn, június 26—30. között, melyet az országjáró diákok országos találkozója kereté­ben tartanak. Az ottani leg­jobbak jutalma pedig — utazás Indiába. Kell-e az ingyen munka? Önkéntes parképítők Makkosházán Lehet, tévedek, mégis meg­kockáztatom, a kijelentést:, a társadalmi munka bizonyos értelemben magánügy. Értem úgy, hogy amit önszántam­ból, ingyen teszek a társa­dalom javára, azt magam­nak is teszem, hiszen tagja vagyok a tízmilliós közös­ségnek. Ha gallyat gyűjtök a parkban, vagy gereblyézek lakásomtól távol, altkor is érdekem, hogy rend és tisz­taság legyen a város bárme­lyik pontján. Érdekem, mert később arra sétálva rám is kellemesen hat a szemet­leiket nyugtató tiszta liget. Jólesett, amikor a Hont Ferenc utcából és a Csong­rádi sugárút végi toronyhá­zakból megkerestek a közös képviselők, hogy képviseljem őket, lakótársaikat hivata­lokban, és „mit tudják ők", hogy még miféle fórumokon. Érthető járatlanságuk segít­ségre sarkallt. Elmondták: ! szeretnék rendbe tenni lakó­helyük környékét. Száznál több szomszédot toboroztak tenyeret törő munkára — ellenszolgáltatás nélkül. Meg­tudtam azt is, hogy nem „szegfúligetet" kívánnak, 'Műsorajánlat Elöljaróban valami — színházlátogatók figyelmébe: a Kisszínhazban. holnap dél­után 3 órai kezdettel a Jó estét nyár . . . című produk­ciót Katona József-bérleti előadásként tartják meg. A tavaly szeptemberben. Budapesten. Lisx' Ferenc emlékére megrendezett 11. nemzetközi orgona verseny győztesének, a japán Naomi Matsuinak orgonahangver­senyét rendezi meg a filhar­mónia június 11-én, hétfőn este 8 órai kezdettel a Dóm­ban. A japán vendégművész műsorában Bach. Bartók, Hindemith es .1 Reubke művei szerepelnek. Az Ecranul nostru. a sze­gedi tévéstúdió román nyel­vű nemzetiségi műsora júni­us 14-én. csütörtökön este 7 órakor jelentkezik legköze­lebb a 2-es programban. Az adast június 16-án, szomba­ton reggel 8 órakor a 1-estn megismétlik. Sokat beszélünk — beszél­hetünk is! — vidékiségról. videkiessegről, netán ezek- [ bői fakadó. „kisvárosiak' prpvincializmusról is. Ezt a | lemát feszegeti a szegedi té­véstudió Szegedi beszélgeté­sek című sorozatának júni­us 15-én, 21 óra 35 perckor a 2-es műsorban jelentkező adása. A program címe: Kisváros, vidékiesség. Pav­lovits Miklós szerkesztő-mű­sorvezető meghívott vendé­gei ezúttal: Bánlaki Pál szo­ciológus (Budapest), dr. Dé­vényi Zoltán geográfus. Pap István művelődésiközpont­igazgató (Békéscsaba) és dr. Szabó Miklós, a kiskunhala­si pártbizottság eiso titkara. csupán néhány forduló föl­det, amivel teletölthetnék a lakótelep járdái között a parktükröt. Fűmagot és fa­csemetét sem kérnek. Be­szerzik azokat közös pénzbőL Nemes elhatározás. Gon­doltam, mi sem könnyebb, mint ilyen felkínált ingyen­munkát „sínre tenni". Gon­doltam. De a gyakorlat más. Hivatal 1. Örülök az ön­kéntes munkafeiajánlásnak, de magam nem dönthetek. Menjünk át az X osztályra — fogadtak segítőkészen. Hivatal 2. Tudunk a prob­lémáról, de ez nem ilyen egyszerű, ugyanis a kivitele­zőnek azért is fizetünk, hogy törmelék- és szemétmente­sen adja át az általa készí­tett házak környékét. Azon­nal megérdeklődjük Y vál­lalattól, hogy mit tehetünk — fogadtak segítőkészen. Hivatal/3. Még nem vettük át a- területet, mert az épí­tők nem teljesítették mara­déktalanul a szerződésben foglaltakat, de ha mór van munkaerő, beszélünk a par­kosítókkal, illetve beszélje­nek velük, ugyanis nincs te­lefonjuk. Egyébként is ott van a „kulcsember" — fo­gadtak udvariasan. Telt, múlt az idő. A „kulcsember'1 a végtelensé­gig segítőkész, de tehetetlen. Zsigulit érő földmarójuk tö­ri kapáit a rosszul terepta­karított parktükörben, s hiá­ba hordják el a lakók a ká­belmaradványokat, betonda­rabokat, akkor sem tudnak dolgozni, mert most is tö­rött a rotátor. Különben is pontos parképítési térkép kell ahhoz, hogy hová mit szabad telepíteni. Ez telje­sen érthető, hiszen a köz­művek fölé ültetett fák-bok­rok-cserjék egy esetleges ké­sőbbi javításkor kénytelen­kelletlen veszendőbe men­nek. s akkor éppen azok ágálnak a „brutális" munka­gépek ellen, akik a szüksé­ges javítás miatt a téves helyre ültetett növényeket tönkre teszik. Ez a 22-es csapdája'. Min­denki segíteni akar, mégis megbotlik a jó szándék. Értem az érveket, azt vi­szont nem, hogy ninc6 kiút. Gondolom, valahol akad térkép, gondolom (inkább hiszem), lehet földet horda­ni — a lakók törmelékelta­karító munkáját is igénybe­véve — a Hont Ferenc ut­cai trolivégállomás környé­kére. A lakók ígérték: nem panaszkodnak majd akkor, ha a saját pénzükön vett, s kezükkel elszórt fűmagból nőtt pázsitot kényszerűség­ből később markolók rom­bolják. Es még egy dolog: ha va­lahogy mégis találkoznanak a segítőszándékok, zöldellne a fű Makkosházán, nagyon csúf látvány lenne a park közepén az ott felejtett — oda épített — fabódé, amely egyébként illemhely ... Acs S. Sándor Befejeződött az ipari­roöot-szeminárium Pénteken befejeződött Győ­rött a HL iparirobotrszemi­nárium, amelynek 400 hazai és külföldi résztvevője 42 előadást hallgatott meg. A szemináriumon nagy hangsúlyt kapott a hazai ro­botgyártás és robottechnika fejlesztése. Jelenleg ugyan­is csak 90 robot működik az országban, de a több mint 200 millió forintos műszaki fejiesztes kereteben szamu­kat a közeli években meg­háromszorozzák. Bejelentették, hogy a ha­zai felsőoktatási intézmé­nyekben is oktatni fogják a robottechnikát, s fokozzák az ezzel kapcsolatos kutaio­munkót. Magvarország a KGST-integráció keretében elsősorban nem önálló robo­tok, hanem azok részegysé­geinek gyártására rendez­kedik be. UYLTÜ >

Next

/
Thumbnails
Contents