Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-07 / 132. szám

Csütörtök, 1984. június 7. Könnyítik a tanulók terheit Ősztől, az iskolákban csökkentik az ötnapos ta­nítási hét okozta gondo­kat, problémákat. A közgazdasági szakkö­zépiskolákban az ötnapos ta­nítási hét bevezetése után jelentősen emelkedett a he­ti órák száma, nőttek a ta­nulók terhei. Az Országos Pedagógiai Intézetben ki­alakított óraterv szerint ősz­től a közgazdasági szakkö­zépiskolákba járó tanulók az eddig több mint 35 óra helyett csak 30 órát töltenek majd az iskolapad­ban. A szakemberek szerint ez jobban igazodik a fiata­lok életkori sajátosságához. -A többi — ipari, műszaki, mezőgazdasági stb. jellegű — szakközépiskolákban csak 1985/86-os tanévtől terve­zik az óraszámcsökkentést. Az öt napra tervezett új órarendek kialakításánál nagy nehézséget okoz, hogy a szakma elsajátítása egy bizonyos mennyiségű rend­szerezett, és szervezett gya­korlati foglalkozást felté­telez. Az OPI szakemberei szerint egyes szakmák ese­tében ez azt jelenti, hogy a terhelés szempontjából op­timálisnak elismert heti 30 órán túl is kell majd gya­korlati foglalkozásokat tar­tani, de ezzel egyidejűleg csökken az elméleti órák száma. Az 1985/88-os tanévtől a gimnáziumokban is hasonló órarendi változásokat ter­veznek, ezek kialakításán most dolgoznak az OPI­ban. Az általános iskolákban okozta a legkevesebb gon­dot az ötnapos tanítási hét­re való áttérés, hiszen, ezek­ben az intézményekben 11 napos ciklusban folyt az oktatás. A legtöbb problé­ma az óraterv készítésével volt, mert az iskolákban az egymást követő hetekre úgynevezett „A" és „B" óra­rendet kellett kialakítani, hogy a tanterv előírásainak eleget tudjanak tenni. Az OPI-ban — a tantárgyak-ki­sebb átcsoportosításával — olyan, tíz napra szóló „A" és „B" órarendet dolgoz­tak ki, amelyeknek alap­ján ősztől kezdve egész év­ben folyhat az oktatás, nem kell félévenként új beosztást készíteni a pedagógusok­nak. Felújítják a taiaí népparkot Felújítják a két évszáza­dos tatai népparkot, az or­szág legrégibb angolkert­jét. A Cseke-tavat körül­ölelő 22 hektáros, párját ritkító növénybirodalom több szakaszban nyeri vissza eredeti pompáját. A munkát a Pálma Szálló és a sza­badtéri színpad közötti há­romhektáros részen kezdik. A beteg fák helyett egzo­tikus növényeket telepíte­nek. Itt csobogott az An­gyal-forrás, amelyből csak­nem négy évtizede megszö­kött a víz. Most ezt is hely­reállítják, a felújítás ké­sőbbi szakaszaiban pedig az ugyancsak kiapadt Po­kol- és Kék-forrásokra is sor kerül. A tóváros gyöngyszeme­ként számon tartott angol­kertet 1783-ban a szabad természet eszményitésének szellemében tervezték. Az ország első ilyen parkjá­ban, a világ minden tájá­ról telepítettek ritkaság­számba menő egzótákat. Szállodabemutató Szállodabemutatóval egy­bekötött sajtótájékoztatót tartott szerdán Hévízen, az újonnan éoült Thermal Ho­tel Aauában Gellai Imre. a Danubius Szálloda és Gyógy­üdülő Vállalat vezérigazga­tója. Emlékeztetett rá. hogy az új szálló alapkőletétele két esztendeje. 1982 augusztusá­ban történt, s az osztrák hi­telkonstrukció keretében épült létesítményt az idén máius 15-én adták át az osztrák kivitelezők. Máius 29. óta úgynevezett próba­üzemet tartanak: vendégeket fogadnak, s valamennyi szál­lodai és gyógyászati szolgál­tatással rendelkezésükre áll­nak. A hivatalos megnyitó július 1-én lesz. A szállodában 231 szoba van. 35-öt mozgássérültek ré­szére alakítottak ki. Minden szobában minibár. színes tv­készülék van. 150 személyes étterem. borozó. söröeő. drinkbár, eszpresszó, továb­bá úszómedence, szauna, so­larium szolgálja a vendégek kényeimét, felüdülését. Az Aaua gyógyszolgál tatásait elsősorban mozgásszervi be­tegségekben szenvedők ré­szére aiánliók. új film i'Mffl • A piszkos tizenkettő Színes, szinkronizált ame­rikai film, E. M. Nathanson azonos című regénye nyo­mán írta: N'unally Johnson és Lukas Heller. Fényké­pezte: Edward Scaife. Ze­ne: Frank De Vol. Rendez­te: Robert Aldrich. Főbb szereplők: Lee Marvin, Charles Bronson, John Cas­savetes, Trinl Lopez, Telly Savalas. Donald Sutherland, Jim Brown. Alig néhány héte. hogy ezeken a hasábokon a Kelly hősei című — szintén két­részes, szintén amerikai, szintén Telly Savalasszal és Donald Sutherlanddel „pre­zentált" — opusz kapcsán némi szót lehetett ejteni -az USA-filmek egy-két sajátos­ságáról. Most az önismét­lést kerülve elöljáróban csak annyit: iám-lóm, van­nak még további variációs lehetőségek ama bizonyos tengerentúli filmkoktél el­készítésekor. Nem árt például fölhasz­nálni néhány ősrégi, rész­ben világirodalmi, részben klasszikusan giccskozhelyet. (Jól összerázva persze.) Ügymint: a vadállatias el­ítéltek nevelhetősége. A fe­gyencek fölhasználása vala­miféle szép, nemes, hazaffy­as ügy szolgálatában, mely­be ha bele találnának hal­ni, alacsony homlokuk fö­lött dicsfénnyel pusztulnak a szönt cél érdekében, mely halált a haza, a társada­lom rontásáért már előbb kiérdemelték. (Lásd vonat­kozó hazai szakirodalom: Rózsa Sándor és Co.) Az­után: mennyire válnak mindannyian ezek a fiúk jobb, nemesebb, bajtársia­sabb, szebb emberekké ily diódon. És így tovább. Hogy az egész dolognak a való­sághoz még nyomokban sincs az égvilágon semmi köze, ne firtassuk. Hi&zen legalábbis a kalandfilmek kategóriáján belül a minő­ség bizonyos kritériumai­nak azért még az efféle zu­tyulék is megfelelhet. Elv­ben. Akik olvasták Nothanson nemrég magyarul is meg, jelent könyvét A piszkos ti­zenkettőről, sokan állítják, hogy a regény sokkal jobb. a hitelességnek jóval több látszatát keltő, mint ez a szabványosan csekélyke (alig tizenhét éves) késéssel hozzánk eljutott Aldrich­film. Ez ügyben ugyan nem áll módomban összehasonlí­tást tenni, azt viszont állít­hatom: ha egy efféle alko­tás készítői nem tudnak dönteni, vajon a Kelly hő­seihez hasonlóan nagyjából humorosra formálják-e az egész, végtelenül hihetetlen háborús akciót, avagy a fenti, enyhén szólva melo­dramatikus és így tipikusan amerikaias hangnemben maradnak •— régen rossz. Mármint a filmnek. Hiszen az ..éles" akcióba bedobott nehéz fiúk feltehetően nem akármilyen nehézségi fokú előzetes kiképzése teljesen elsikkad, pontosabban még az amerikai hadseregben is abszolúte elképzelhetetlen szituációk tömkelegét adja pótlékul. Például gyermete­gen protestáló fegyenckato­nákkal, kik nem akarnak hideg vízben borotválkozni és • mosdani, minek követ­keztében idővel úgy néznek ki, mint az iráni iszlám gárdisták. (Csak nehezebben hihető el róluk, hogy anv. nyira veszélyesek is.) • Vagy. ha mondjuk, vesszük a vagány pedagógus Reisman őrnagy figuráját: nem tud­juk, ez a fenemód ügyes, bizonyára nem magyaror­szági didaktikán nevelődött őrnagy Makarenko tenge­rentúli íeszarmazöttja-e. avagy az elítéltekkel titkon egy húron pendülő (bocsá­nat: dördülő!) fenegyerek, akinek rendfokozata és lel­ke van. Vagy ... ... de inkább ne folytas­suk. A végén van nagy fegyverropogás rendesen, tö­meghalál, miegyéb, még egy-két valóban feszült pillanat is, a világsztárok ezúttal is bő számban tob­zódnak a vásznon, a német hadsereg meg majdnem annyira tehetetlen balfácán, mint a régebben mifelénk készült sematikus filmek­ben. Ám mivel ezúttal mindez úgymond „profi tá­lalásban" kerül elénk, tán még azt is elhiszik egyesek, hogy a Föld lapos, és Ame­rikát a Metró—Goldwyn— Mayer cég fedezte föl. Lel­kük, sót. mozijegyük rajta. Felemelt helyárral. Domonkos László Haladásunk idöfiiggései A műszaki hónap tapasztalatai Az MTESZ megalakulásá­tól kezdődően (országosan 1948; Szegeden 1949) mozgó­sítja a műszaki-tudományos értelmiséget a gazdaság fej­lesztését szolgáló szellemi erőtartalékok feltárásában, hasznosításában. A megyéi szervezet nagy rendezvényei (műszaki hónap, ipari-tudo­mánvos konferencia: köz­gazdasági napok stb.) is ezt a célt szolgálják, figyelem­be vcve az MSZMP Csong­rád megyei bizottságának gazdaságpolitikai állásfog­lalásában meghatározotta­kat Ennek iegvében rendez­ték az idei. a 24. műszaki hónap rendezvénysorozatot, amelv a múlt hónapban si­keresen zárult. A tervezett (110) rendezvény közül 106­ot megtartottak, A rendez­vényeken összességében 4 ezer 670 résztvevő jeleni meg. és ezzel összegezve a 24 évet. több mint 140 ezren látogatták a műszaki hóna­pokat. Az MTESZ és társ­rendezői ezzel a májusi mű­szaki-tudományos sereg­szemlével az évek átlagában 5 ezer 864 szakembert moz­gattak meg. és adtak felké­szültségüknek megfelelő fó­rumot. * Az idei műszaki hónap, amely a műszaki-tudomá­nyos haladás és a növekedé­si pálya kérdéskörében fog­lalkozott. széleskörűen fel­tárta. hogv napjainkban nemcsak a műszaki-tudo­mányos haladást, a műsza­ki alkotókészséget kell szem előtt tartanunk, hanem az egész társadalom érdekében orientálnunk kell tudni a növekedési pálvára. miköz­ben ébren kell tartanunk haladásunk idófüggéseit. Ez annál is inkább fő kérdése a nyolcvanas éveknek, mert nemcsak a magyar gazdaság kénytelen alkalmazkodni a változó külső és belső ténye­zőkhöz. hanem a társadalom is az őt körülvevő világ fo­lyamataihoz. ielenséeeihez. Azonban figyelmünk hiá­nyáról tanúskodik egv na­gyon ielentős mozgás, és pe­dig az. hogv az elmúlt tíz évben szinte minden leérté­kelődött. kivéve a szellemi munkát. Csak az utolsó idő­szakban derült ki. hogy a nyers- és alapanvagok a maguk természetéből adódó­an. leértékelődtek, bár ár­emelkedések jelentkeztek. Azt is tapasztalhattuk, hogv azok az országok, amelyek egv időszakon keresztül kü­lönösen kivételezett és iri­gyelt helyzetben voltak ter­mészeti erőforrásaiknál fog­va. szellemi hátterük gyen­gesége miatt kénytelenek voltak visszautasítani a mű­szaki haladás lehetőségeit. Igv a már elől iárók még előbbre haladtak, mások még inkább lemaradtak. Ez számunkra azzal a ta­nulsággal szolgált egvben. hogv naoiainkban és har­zánkban különösen nagv je­lentőségű a műszaki feilesz­tes. valamint az ezzel együttiáró folyamat, a szak­emberek erkölcsi és anyagi megbecsülése, amelv nálunk még mindig nincs összhang­ban a velük szembeni igé­nyekkel. A magvar szellemi bázis, amelyre annyira büsz­kék szoktunk lenni, a nem­zetközi összehasonlításokban ma mát nem is olyan érté­kes. mint. azt sokáig hittük. A leértékelődés a század­fordulótól ielentkezik. ak­kortól kezdve. amikortól leglényegesebb lenne meg­becsülése haladásunk érde­kében. (Gondoljunk csak a magyar és magvar szárma­zású Nobel-díiasokra. és ezek közül a díiak közül csupán egv született itthoni eredményekre épülően, ép­pen Szegeden, kilencnek pe­dig a külországi sikerek hoz­ták meg a legnagyobb tu­dományos elismerést.) * A hatvanas és a hetvenes években az lassította hala­dásunkat. hogv itthon nem is kellenek — mondták so­kan — a hazai szellemi eredmények, hanem licenc, know-how és import tech­nológiák útián is* haladha­tunk előre. így aztán a ma­avar szellemi kapacitás ..őr­lánaon" produkált, és több területen lemaradtunk, ahol a;: elsők között is tárhat­nánk. Törekvéseink, készsé­günk a haladásért általában adott, de a konfliktushelyze­teket nem vagyunk kénesek kellő rugalmassággal felol­dani. Nem kellő súllyal érezzük a változásokat és a változtatásokat, s azt a ténvt. hogv minden cseleke­detünkben elsődleges hatá­sú az időfüggés. A munkahelyek, az ott dolgozó szakemberek nagv szerepet töltenek be a kü­lönböző szaktudások haté­kony koordinálásában. Az egesz folyamat csak akkor tökéletesedhet, ha a koordi­nációban nem keletkeznek zökkenők. A szaktudás sú­Iva a növekedési pálva érde­kében egyre fontosabbá vá­lik. Nem alapozhatunk a ko­rábbi évszázadokban és év­tizedekben kialakult konven­ciókra. mert ha jobban és szebben akarunk élni. alkal­mazkodnunk kell a gyorsan változó feltetelekhez. A most kialakuló elektronizá­lási program sokat segíthet nemcsak az iparnak, de a mezőgazdaságnak is. Termé­szetesen ennek előfeltétele, hoav az országban a munka­erő általános színvonalát emelni tudiuk. és azt a kultúrát, amit magunknak vindikálunk. ténylegesen meg is teremtsük. A jelen­leginél koooeratívebb ter­melési kultúra szükséges az ui növekedési pálván. és ehhez Magvarországon nem­csak ígéret, hanem politikai talai is van. (A mezőgazda­ságban a szakértelem felér­tékelődése máris előbbre iár. mint az iparban.) * A 24. műszaki hónap leg­több előadása egyértelműen megszabta a növekedési pá­lva ívét. Ehhez természete­sen az is hozzátartozik, hoev olvan egészséges légkört ala­kítsunk ki. amelvben az al­kotó ember tettvágva nem­csak szabad utat. de elisme­rést és megbecsülést is kao. Műszaki-tudományos értel­miségünk. szellemi-gazdasá­gi kapacitásunk ió letéteme­nvese lehet növekedési pá­lyánk célkitűzésének, és eh­hez társadalmi-tudományos segítséget jövőre a 25. mű­szaki hónap ad. Dr. Bátyai Jenő. az MTESZ megyei szervezetének elnöke Mirelitidény Több zöldségfélét tartósítanak A svéd tudomány napjai M agyarországon Sune Bergström, a Svéd Királyi Tudományos Aka­démia elnöke, aki „A svéd tudomány napjai Magyaror­szágon" című rendezvényso­rozat alkalmából látogatott Magyarországra, hazauta­zott. Itt-tartózkodása gorán megbeszélést folytatott Pál Lénárddal, a Magyar Tu­dományos Akadémia ' főtit­kárával a két akadémia kö­zötti együttműködésről, és a közös kutatások tovább­fejlesztésének lehetőségei­ről. különös tekintettel a sokoldalú nemzetközi együtt­működés kereteinek kihasz­nálására. A Nobel-díjas pro­fesszort fogadta Sarlós Ist­ván, a Minisztertanács el­nökhelyettese. A találkozón részt vett Szentágothai Já­nos, az MTA elnöke, Pál Lénárd • és Vidar Hellners, Svédország budapesti nagy­követe. * Szegeden, a Magyar Tu­dományom Akadémia bioló­giai központjában tartották meg tegnap, szerdán, „A svéd tudomány napjai Ma­gyarországon" rendezvény­sorozat biológiai szimpóziu­mát. Svéd és magyar ku­tatók számoltak be a mo­lekuláris biológia, a mik­roszómák és mitokondriu­mok működése, az idegmű­ködés biokémiája és a su­gárbiológia területén vég­zett kutatásaik eredmé­nyeiről. Élénkül, külföldön a keres­let a magyar mirelit ter­mékek iránt. Amint Csaba László, a Magyar Hűtő­ipari Vállala. gazdasági igazgatója elmondta: az év első öt hónapjában az el­múlt év azonos időszakához képest 26 százalékkal több fagyasztott terméket expor­tált az ipar — mintegy 210 millió forint értékben, s az árak is kedvezően alakul­tak. A külpiacon évek óla tapasztalt tartózkodás szű­nőben van. s kedvezőbbek az értékesítési kilátások. A hazai üzletekben szintén ke­resett a mirelit áru. A tavalyi aszály miatt a legkapósabb zöldségfélékből kevesebbet dolgozott fel az iparág, emiatt e termékek­ből több is elkelt volna az üzletekben. Az idén változ­hat a helyzet; a bőséges májusi esőzés nyomán vár­hatóan gazdagabb lesz a termés a zöldségfélékből, ami a mirelitellátásban is előnyösen érezteti hatását. Jelenleg a paraj feldolgo­zása adja a legtöbb mun­kát a bajai és a győri mi­relitüzemekben. A 2100 ton­nás tervet máris teljesítet­ték a feldolgozók. Ezen fe­lül megközelítően 10 szá­zalékkal több parajt ad­hatnak át a kereskedelem­nek. A napokban a zöldborsó feldolgozásához is hozzálát­nak. A bajai, békéscsabai, székesfehérvári, győri, za­laegerszegi és a miskolci gyárak felkészültek a szál­lítmányok fogadására. A ko­rábbi években gyenge volt a zöldborsótermés. A ter­mesztési kedv fenntartására a békéscsabai és a székes­fehérvári gyárak támoga­tást adtak @ezűgazdasae partnereiknek az elavult betakarító gepek pótlásá­hoz. Miután az idén jó a borsótermés, jól járnak a termelők es a gyárak egy­aránt. Június végén mar kapható is lesz az idei ter­mésből készült fagyasztott zöldborsó, a termés felét pe­dig exportálják. A zöld­borsót a zöldbab, a para­dicsom és a paprika feldol­gozása követi, ősszel pedig a kelbimbó és a brokkoli fagyasztáséval folytatódik a szezon. Hamarosan -a gyü­mölcs hűtése is megindul. A meggyet tavasszal fagykár érte, ám az elmúlt évek telepítései nyomán „belé­pő" új ültetvények pótolni tudják a kiesést, így vár­hatóan megfelelő mennyisé­gű nyersanyaghoz jut az iparág. Az idei fejlesztések se­gítik az exportárualapok bővítését, és a csomagolás korszerűsítését. A zalaeger­szegi gyárban a gesztenye­fejdolgozó vonalat bővítik új gépsor beállításával. A győ­ri üzeni a külföldön kere­sett paradicsompaprika na­gyobb arányú gyártására szerez be berendezést, itt új csomagológépet állítanak üzembe. Miskolcon a brok­kolitermelés fokozására sze­relnek fel új gépsort. Tovább bővül a válasz­ték. Az újdonságok egy ré­sze már kapható. Több kö­zülük a viszonylag olcsóbb termékek körébe tartozik. A csepeli üzem mirelit csá­szármorzsát, grízgaluskát, .szendvicskrémet és köröm­pörköltét gyárt. Békéscsa­bai újdonság a túrókrém­torta, Zalaegerszegen po­zsonyi tészta, Miskolcon pe­dtfi sa&tak£serek keszíl. \

Next

/
Thumbnails
Contents