Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-07 / 132. szám

3 Csütörtök, 1984. június 7: Hz Alkotmányjogi Tanács alakuló ülése Szerdán az Országházban dr. Bognár Rezső elnökletével alakuló ülést tartott az Alkotmányjogi Tanács. A társadalom alkotmányos rendjének védelmében. a jogszabályok és jogi iránymutatások alkotmányosságának biztosításában közreműködő 15 tagú testület megvitatta a tevékenységével kapcsolatos tartalmi és szervezeti kérdéseket. Az ülésen — amelyen részt vett és felszólalt dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. a KB titkára és Ápró Antal, az országgyűlés elnöke — hangsúlyt kapott. hogy a tanács eljárását a felső szintű állami szervek, illetve vezetőik a társadalmi szervezetek és az érdekképviseleti szervek országos vezető testületei, továbbá a Fővárosi Tanács és a megyei tanácsok indítványozhatják. Minthogy az Alkotmányjogi Tanács az állampolgárok és njás ügyfelek egyedi ügyeiéel nem foglalkozik, az állampolgárok csak az említettek útján fordulhatnak a testülethez. Az Alkotmányjogi Tanács folyamatos tevékenysége várhatóan jó irányban befolyásolja a jogalkotás színvonalát is. . Országgyűlési bizottság megbeszélése Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága szerdán Velencén, a Fejér megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson tartott ülést Cselőtei László elnökletével. A testület megvitatta a MÉM és az OVH tavalyi költségvetésének vérehajtásáról szóló jelentést, valamint a MÉM beszámolóját a talajerő-gazdálkodás helyzetéről és továbbfejlesztésének lehetőségeiről, i Villányi Miklós MÉM-államtitkár tájékoztatta a képviselőket a mezőgazdaság időszerű feladatairól. Minőségellenőrzés az iparban A vállalati intézkedések hatására csak lassú javulás tapasztalható az ipari termékek minőségében. Az eltúrhetőnél még mindig több a hibás áru, aminek elsősorban a technológiai fegyelem lazasága, és a hiányos minőségellenőrzés az oka. Sok gyár nem fordít kellő figyelmet a csomagolásra. a szállításra, s ebből eredően is magas a reklamációk száma. A minőség hibái miatti károk jelentős részét leértékelések, kötbérek, kártalanítások formájában fizetik meg az iparvállalatoknál. Mindezt az Ipari Minisztérium felmérése állapította meg. s azt a következtetést is levonták, hogy az ipari gyártmányok minőségének javításában mielőbb döntő fordulatra van szükség. A vállalatoknál hatékonyabb és átfosó rainőségszabályozórendszert kell kialakítani, s ehhez megtelelő ösztönzőket elterjeszteni. A gazdalkodó szervek vezetői felelősek a minőségért, ilyen irányú munkájukat a minisztérium és az ipari minőségellenőrző intézetek rendszeresen figyelemmel kísérik, és az eddiginél szigorúbb felelősségrevonást alkalmaznak a súlyosabb exportreklamációk esetén, vagy ha a fogyasztók érdekeit sértő rossz minőségű termékek kerülnek forgalomba. Külön-külön is elemezték az exporttermékek, és a hazai kereskedelmi forgalomba kerülő cikkek minőségének alakulását. Az exportgyártmányokról megállapították: tovább tart a vaskohászati áruk minőségének javulása, különösen a keresett és értékesebb nemesacéloké, hidegen alakított termékeké. Kedvező változás tapasztalható a külföldre kerülő építő- és útépítő gépek, építőanyag-ipari, mezőgazdasági, vegyipari berendezések. festőgépek, villamos forgógépek és szerelési anyagok. URH-rádiótelefonok minőségében, megfelelő az autóbuszok. teherjárművek, hajóipari gvártmánvok minősége. Javult a vegyipari cikkek többségének, elsősorban a gumiipari termékeknek, valamint a gyógyszereknek a minősége, és a korábbinál kevesebb reklamáció érkezett az exportra kerülő konfekciótermékekre, lábbelikre. Mindez annak is köszönhető, hogy a rendszeresen selejtes árut kibocsátók ellen gyakrabban felléptek és szankcionáltak a hatóságok. A belföldön a kereskedelmi forgalomba kerülő árucikkek minőségvizsgálatának tapasztalatai vegyes képet mutatnak: van ahol javult, másutt stagnált, vagy romlott a termékek minősége. Az utóbbi időben a forgalomba került iparcikkek 78 százaléka megfelelt a követelményeknek, ami az előző évhez képest 5—6 százaiékos arányjavulást jelent. Ugyanakkor a villamosipari termékek 8 százaléka nem felelt meg az élet- és vagyonvédelmi előírásoknak, szemben a korábbi alig 5 százalékos aránnyal. Gyakori a reklamáció a háztartási gépekre. és több volt a panasz a bútorokra és a ruházati termékekre is. A minisztériumi elemzés szerint a, minőség hiányosságai miatti károk a tárca felügyelete alá tartozó vállalatok árbevételének körülbelül 0,7 százalékát teszik ki átlagosan, aminek több mint a felét a termelés során, a többit utólagos ellenőrzéskor állapították meg. Tárulkozó halárban... Tüdsgyógyász-kongresszHS A közelmúlt rettegett népbetegsége, a tuberkulózis elvesztette tömeged jel!Éé& s L&Í ffiK,* nem töc-s tücTőbetegsegek gyógyítása teszi ki a feladatok zömét — hangzott el a Korányi Frigyes TBC és Tüdőgyógyász Társaság 44. nagygyűlésén, amely szerdán kezdődött meg a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen. A tüdőgyógyászat neves magyar képviselői mellett 11 ország szakemberei is részt vesznek a háromnapos tanácskozáson. A kongresszust dr. Miskovits Gusztáv, a Korányi Frigyes TBC és Tüdőgyógyász Társaság elnöke nyitotta meg. majd a résztvevőket dr. Hutás Imre egészségügyi miniszterhelyettes és dr. Zoltán Imre, a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) elnöke üdvözölte. Az ünnepélyes megnyitó után átadtak a Korányi Emlékérmet, amelyet a TBC és tüdőbetegségek elleni küzdelemben folytatott kimagasló munkájáért Kertes István professzor, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa, a Tüdőgyógyász Társaság főtitkára kapott. A kongresszus első napján a tüdőgyógyász-társaság tiszteletbeli tagokat is avatott, továbbá átadták az 1983-as kiemelkedő tudományos tevékenységért járó nívódíjakat. A 44. magyar tüdőgyógyászkongresszus előadásai, referátumai három fő téma köré csoportosulnak. Az első napon a légzék és keringés elégtelenségével foglalkoznak a szakemberek. Az idült légzési, keringési elégtelenségben szenvedő, légzéskárosodott betegek folyamatos ellátásában, gondozásában szerzett tapasztalatokat vitatják meg. A kongresszus második fő témája a mellkasi nyirokcsomó-betegségek és daganatok diagnosztikája és kezelése. A betegek ellátásában alapvető fontosságú az alapellátás orvosaival való kapcsolat, kulcsszerepe van a körzeti- és az üzemorvosoknak. A kongresszus harmadik napján a két orvosi szakterület szervezett együttműködésének és optimális munkamegosztásának kérdéseivel foglalkoznak. Évente egyszer összejönnek téeszek, szakszövetkezetek, állami gazdaságok szakemberei, buszra ülnek és átmennek a közeli-távoli szomszédba, hogy megnézzék: arrafelé milyen a határ. Lesz-e fű, jó kövér, foszlós bélű kalácsnak való búza és fénylő bor az asztalra. Alkalom az ilyen találkozás a szakmai ismeretek cseréjére, a hasznos kezdeményezések terjesztésére, a biztos rosszra való figyelmeztetésre. Kedden a kisteleki homokvidék szelídítő! ültek kocsiba, hogy időt szakítsanak a mások munkájának megtekintésére. Amerre indulunk satnya búzák, vékonyka kukoricák. A foltos táblákból gazok pipiskednek. Tovább, a gyümölcsös felé haladva dúslombú barackfák bólogatnak az enyhe szélben, jól elrejtve kevéske termésüket, amit az áprilisi fagy meghagyott. A fölfrissült határban nem örömtelik a balástyai Móra Tsz földjei. Egri József elnök is kesereg, hogy a mostoha időjárás miatt mindez. Az ősz száraz volt, a tél hideg, a tavasz meg fagyos. Szerencsére a májusi esők még idejében érkeztek, s így a burgonyaföldéktől várják a megváltást. Az iroda melletti parcella eddig rá is szolgált a bizalomra, a térdig érő krumpliszár alatt — a régiek tapasztalása szerint: szokott lenni gumó is. Kérdés, amit Gyuris Szilveszter, a megyei tanács mezőgazdasági osztálya helyettes vezetőjének is többször föltettek — lesz-e elfogadható ára a most bő terméssel ajánlkozó krumplinak? Ugyanis, sajátos magyar betegség, hogy a többel se tudunk mit kezdeni, a kevéskor meg kapkodunk. Elegendő csak az idei krumplimizériára' gondolnunk, amelyet a vásárlók zsebe bánta. A határjáráson is fölerősödött a régi termelői hang, hogy a burgonya árát mindenkor a piac törvényeinek kellene meghatározni. Akkor talán nem lennének ekkora differenciák az értékesítésben. A szabadár ellenzőinek érvelése, hogy nem lehet kitenni a vásárlókat a piac szeszélyeinek és megközelítően egyforma árért kell adni a krumplit őszön—tavaszon. Ez is igaz lenne, ha e humánus kezdeményezés nem éppen a helytelen fölvásárlási ármeghatározás miatt szenvedne csorbát. A húszforintos különbség a hivatalos és a szabad ár között melegágya a visszaéléseknek. Mint tudjuk, a tavaly fölvásárolt 5 forintos burgonyát csak 7 forint 60 fillérért adhatták a boltok. Zöldért-üzletek, s ugyanakkor a Bosnyákon meg Miskolcon 15—25 forintért vették a kereskedők. Abban is megegyeztek a döcögő busz utasai, hogy a balástyai, a csengelei krumplisgazdák — úgy tűnik — jő ideig kiszolgáltatottjai lesznek a szabályozás szeszélyeinek. A töretlen bizakodás legjobb példája viszont, hogy már a burgonyaásás előtt a jövő évi vetőmagról egyezkedtek. A szomszédos Alkotmány Tsz határában Gera József elnök másra terelte a beszélgetés fonalát. — Rendkívül gyorsan idevágódtak az esók, nehezen tudtuk megmenteni a takarmánynakvalót. Többször forgatjuk a lucernarendeket, hogy szárazok legyenek a kazlak. Ettől függetlenül az árpatáblák szépen szűkülnek, hónap közepén kiküldjük rájuk a kombájnokat. — Sajnos — jegyezte meg valaki — utalva a tavaszi szárazság miatt kényszeredetten kasza alá érett gabonára. A határszemlés baráti találkozás nem új eseményé a szövetkezeteknek. Összejönnek a gazdaságok vezetői, a tanácsok, érdekképviseleti szervek képviselői, és „a több szem, többet lát" elv alapján körbejárják a gazdaságokat. Több éves tapasztalat, hogy nemcsak a mutatósat, hanem a takargatni valót is bátran tárják a vendégek elé. Közösen igyekeznek segíteni a bajbajutottakon. Dr. Tóth Ferenc, a kisteleki pártbizottság első titkára mondotta, hogy az új közigazgatási határ körvonalazásával a gazdaságok közelebb kerülhetnek egymáshoz. Ez nem jelent új tájkörzetet, hiszen annak már kialakultak a hivatalos formái — inkább szakmai közeledés és a tapasztalatok gyors cseréje válhat előnyére a találkozásnak. A menet a balástyai téeszekbői (Móra, Alkotmány, Rákóczi) az ópusztaszeri Árpád vezér Termelőszövetkezet földjeit kereste fel. LátEiii'éliezés Bánki Donátra Százhuszonöt éve született Bánki Donát gépészmérnök, műegyetemi tanár, akadémikus, és ahogy világszerte is ismerik — a feltaláló. A nemzetközi piacokon is versenyképes. Csonka Jánossal közös alkotása, a Ganz-motor, amelynek külön is szabadalmaztatott legjelentősebb újítása a porlasztókarburátor volt. Működésének második szakaszában a gőzturbinák és vízgépek áramlástani kutatásának elméleti eredményeit összegezte. majd 1917-ben a Bánkiturbina szabadalmaztatásával mindezt gyakorlatban is megvalósította. Az évforduló alkalmából tegnap délelőtt megkoszorúzták a XIV. kerületi Bánki Donát utcánál, a névadó emléktábláját, s délután koszorúzási ünnepséget tartottak a Farkasréti temetőben. A Magyar Néphadsereg kijelölt törzsei és csapatai, az éves kiképzési tervnek megfelelően — tartalékos hadkötelesek bevonásával —, harcászati gyakorlatot hajtanak végre. Képünkön: átkelés a folyón tunk borsóval növekedő lucernatáblákat, hiányosra maradt napraforgósorokat, és a „szövetkezet lelkének" nevezett földet, a Rétet. Ott az asztalsima gabonatengert apró facsoportok lyuggatták, fényes utak szabdalták, s az egészet, mint egy óriás koszorú zárta le a Tisza mentén húzódó zöld erdő. Utunkon fehérbe öltözött bodzabokrok, pompázó réti virágok, villanyoszlopra kapaszkodó vadrózsák tárulkoztak. Bakson, a Kis-Tisza partján paprikakapálók hajladoztak. Az árpa itt-ott már a sok esőtől földre hajtotta kalászát. Bárkányi József mondotta: nem baj, ő azt hallotta mindig: ha dől, zsákba dől. Szabó István,'a Magyar —Bolgár Termelőszövetkezet főmezőgazdásza az öntözés előnyeiről beszélt, s megmutatta, milyen szép, ha csatornákkal rendezik a víz útját, s mennyivel jobb a talaj, ha . megjavítják (átlagban 63 mázsa kukoricát termett hektáronként, s ahogy mondják, mindazért, mert föl vitték hozzá a Tisza vizét). Az is elhangzott, hogy a téesz jelentős summát kapott erre. Kisteleken Gömöri Árpád megnyugtatta gazdásztársait, hogy náluk is fölsárgállott a repce. Előtte még a balástyaiak sajnálkoztak, hogy nem volt idejük kiszedni a magjáért termesztett növényből a gyomot. Egyértelmű volt Gazsovits József csengelei elnök megnyugvása, hiszen többször is köszönte a hivatalos szerveknek, hogy „nem koppantottak a fejére", mert Szilveszter napján vetette a rozsot. Bevallotta őszintén, mindaddig reszketett, míg a 417 hektár rozsföld kalászba nem szökkent. Most már szemmel is jól látható, hogy a téli rozsvetés semmivel se különbözik az őszitől. Bodá Imre, a kisteleki pártbizottság munkatársa mindvégig hajtogatta: elmúltak már azok az idők, amikor a tenni akaró ember útjába álltak. Most a bátraké a szerencse, a párt politikája segíti a jóra vállalkozókat. A hatórás úton láttunk égnek álló almafűgyökereket, elhanyagolt, bitangjára csapott földdarabokat, lerongyolódott istállókat is, amelyek épp úgy hozzátartoznak a homoki gazdaságokhoz, mint a magas tőkére eresztett végeláthatatlan szőlősorok, egyforma koronára metszett barackosok, vagy éppen a fóliahodályban gömbölyödő szép állatok. Mind mind a vergődés, az öröm jelkepei a természetet megzabolázó ember munkái. A bejárt területen — Balástya, Baks, Opusztaszer, Pusztaszer, Kistelek, Csengele — csaknem húszezer embernek adnak megélhetést a termelőszövetkezetek. Akik arra járnak, maguk is meggyőződhetnek: nincs okuk a szégyenkezésre. Majoros Tibor Győri Iliire Szegeden Tegnap, szerdán Szegedre látogatott Győri Imre, az Országos , Közművelődési Tanács elnöke, s a városi pártbizottságon aktuális kultúrpolitikai kérdésekről folytatott megbeszélést Török József fel, a szegedi pártbizottság első titkárával. Ezután ellátogatott a Szegedi Nyomdába, ahol az üzem vezetői tájékoztatták a nyomda munkájáról, az eredményekről és a gondokróiL,