Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-06 / 131. szám

19 Szerda, 1984. június fii. Résztvevők 11 országból Lakk- és festékipari szeminárium Szegeden Tegnap, kedden Szegeden, a Technika Házában a Ma­gyar Kémikusok Egyesületé­nek lakk- és festékipari szakosztálya és Csongrád megyei csoportja rendezésé­ben megkezdődött a 7. lakk- és festékipari szemi­nárium. Ezen 11 ország szakemberei vesznek részt. A megjelenteket dr. Fejes Pál, az MTESZ Csongrád megyei szervezetének elnöke köszöntötte. Dr. Koncz János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára a me­gye történetével, gazdasági es tudományos életével is­mertette meg a hazai és a külföldi résztvevőket. Szólt a megye szellemi életének — két világháború közöt­ti — kiemelkedő személyi­ségeiről. Erdei Ferenc. Or. tutay Gyula, Budai György, Hont Ferenc és Szent-Györ­gyi Albert tevékenységéről. Elemezte a felszabadulás utáni változásokat, az 50­es évek végén megindult egyenletes fejlődést. Dr. Bényi Győző, a Bu­dalakk műszaki igazgatója a lakkfestékipar közép- és hosszú távú fejlődésének várható irányairól tartott előadást. A hazai festékter. melés 90 százalékát két nagyvállalat, a Budalakk és a Tiszai Vegyipari Kombi­nát állítja elő. Termékeik 50 százalékát az ipar hasz­nálja fel, a másik 50 szá­zalékot a belkereskedelem értékesíti. A gyártmányok korszerűsége általában meg­közelíti, egyes területeken eléri az európai színvonalat. Bebizonyosodott, hogy egyes oldószerek egészségre és környezetre károsak. Az ipar költséges berendezé­sek üzembe állításával csök­'kenti a felhasznált oldó­szerek mennyiségét. Növek­vő feladat a tűzveszély el­hárítása. A hetvenes évek közepén a hazai gyártás­technológia az európai él­vonalba tartozott. Azóta a fejlett országokban magas­nyomású gyöngymalmokat és mastermixeket állítottak üzembe. Így az adott alap­területen a többszörösére bővíthető a kapacitás. Az egészségre kevésbé káros és biztonságos a termelés. Az új technológia elterjesztését idehaza is szorgalmazni kell. Délután a tanácskozás két szekcióban folytatódott. Ma és holnap is rendeznek plenáris üléseket és szek­ciómegbeszéléseket. Ezeken összesen mintegy hatvan előadásban ismertetik hazai és külföldi szakemberek a kutatások és fejlesztések legújabb eredményeit. Növekvő mézexport Élénkül a kereslet a vi­lágpiacon a méz iránt: a HUNGARONEKTÁR az idén eddig 20 százalékkal többet exportált belőle, mint az elmúlt év azonos időszakában, összesen mint­egy 3500 tonnát. Az akácosokba már kite­lepítették a kaptárakat. A méhészek szerint a jó ter­més eléréséhez sok meleg­re. napfényre lenne szük­ség. ez ugyanis segítené a nektárképződést. Az akác-, és a virágméz mellett a vá­laszték bővítésére az idén kísérletként különleges méz­félék átvételét is tervbe vet­te a HUNGARONEKTÁR A hárs-, a gesztenye-, a le­vendula- és a zsályamézért felárat fizetnek a méhé­szeknek. Ha e termékek iránt a külpiacon kereslet mutatkozik, később is rend­szeresen átveszik majd ezeket a mézfajtákat. A szí Környezetvédelmi világnap ilnnei A környezeti ártalmak vi­lágméretű növekedése és az ellenük folytatott küzdelem, a társadalmi rendszerektől, országhatároktól független közös gond hívta életre a bolygónk jövőjéért felelőssé­get érzók nagy összejövetelét, az ENSZ égisze alatt 1972. június 5-én tartott környe­zetvédelmi világértekezletet. A „Csak egyetlen Földünk van" gondolat jegyében tar­tott tanácskozás óta minden évben megünnepeljük a környezetvédelmi világnap­pá nyilvánított június 5-ét. Ennek tiszteletére rende­zett tegnap, kedden Szege­den. a Juhász Gyula Műve­lődési Központban megem­lékező ünnepséget a Haza­fias Népfront Csongrád megyei bizottsága, a Szak­szervezetek Csongrád me­gyei Tanácsa, a KISZ Csongrád megyei bizottsá­ga, az MTESZ Csongrád megyei szervezetének kör­nyezetvédelmi bizottsága és a Csongrád megyei tanács vb környezet- és természet­védelmi bizottsága. Az ünnepséget — ame­lyen ott volt Berta István, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára is — dr. Trogmayer Ottó. a Mó­ra Ferenc Múzeum igazga­tója nyitotta meg. Az elnö­ki megnyitót követően Bódt György, a megyei KISZ-bi­zottság első titkára mon­dott ünnepi beszédet. Ki­emelte, hogy az ifjúsági szövetség a jövőben is meg­különböztetett feladatának tekinti a . környezetvédelem és a környezeti kultúra ügyét. Az ünnepség végén Főcze Lajos, a SZOT elnökségi tagja kitüntetéseket adott át. A HNF Környezetünk Védelméért, Fejlesztéséért kitüntető jelvényt kapta Richter Aranka, s ugyanezt a kitüntetést nyújtotta át ösz Károly, a HNF megyei titkárhelyettese dr. Major Tibornak és Ilovai Zoltán­nak. A rendet, tisztaságot a munkahelyeken és környe­zetükön akció győztesei a következők voltak: a SZOT oklevelét és az SZMT nagy­díját véglegesen megkapta a Szentes városi tanács Kórház-Rendelőintézet, az oklevelet és az SZMT diját véglegesen vehette át a FÉG makói gyára. A SZOT oklevelével és az SZMT vándordíjával tüntették ki a KSZV újszegedi gyárát, a SZOT oklevelével és az SZMT dijával a Kontakta Alkatrészgyár szentesi gvá­rát, az ásotthalmi Bedő Al­bert Erdészeti Szakmunkás­képző Intézetet, a makói ki­segítő iskola és nevelőott­hont. a Hódgéi vásárhelyi gyárát, és a Redőnvgyártó Vállalat makói gyárát. Budapesten kanott kitün­tetést Molnár Sándor. a HNF megyei titkára, aki a Széchenyi-emléknlakettet vette át, és Fischer Lajos. akinek a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát nyújtották át. I smerősöm borong. Referátumot hallga­tott a dohányzás ártalmasságáról (ahe­lyett. hogy Csehovot olvasná). S jó­szerivel még szét sem széledett a társaság, az előadó rágyújtott élvezettel eregetve a füstkarikákat. Megrökönyödött közönsége tanácstalanul bámult: mit ér az ilyen agi­táció?! Vizet prédikál. 1 rt iszik. így a nép­nyelv. sommásan arról, kinek beszédét nem belső parancs, meggyőződés fűti. ha­nem csak iártatia a száját. hivatalból, úgymond. A kívülálló ilyenkor rálegyint: nvomia a szöveget, hadovázik, süketel. De hát miért teszi? Mitől ió az valakinek, ha mást mond. mint amit gondol? Az egy­szeri plébános jut eszembe, ki a falu ha­táráig ment a püspöknek eleibe. Nem kondult a harang, s ennek több okát föl­hozta volna, legott hogy nincs harang, mi­re a püspök rálegvintett: a többit ne is sorol ia. fiam. Kézenfekvő ugyanis a ma­gyarázat: ha mást mondunk, mint amit gondolunk (most nem az apró füllenté­sekről van szó), annak alapvető indítéka az érdek. Valakinek valamilyen érdeke fűződik hozzá. Erkölcsi vagy anyagi, netán mind­kettő. Pőre. hétköznapias észjárásunk rög­vest szelektál tovább — az esetek több­ségében nyilván anyagi. Hanem, másfelől, lehet ez az érdek személyes is. meg kol­lektív is. Amelv alternatívában megint­csak hajlamosak vagyunk sanda mészá­rosként az előbbire, a személyes érdekelt­ségre gyanakodni. Nézzünk példákat! Velőt vagy marhalábszárat esdekel az ártatlan vásárló, mire a hentes sainálko­zóan veti széiiel mellső végtagiait Mór a kérés olv naiv. válaszra sem méltatha­tó. Hasonló ielbeszéd játszódik le az autó­javítóban. ha hiánycikk-alkatrészért fo­hászkodik a páciens: nagy melegben az élelmiszerboltokban, midőn Kőbányai sör kellene, ha volna: színházak jegypénztá­rainál. mikor bérletes vagy zsúfolt a ház. satöbbi. Esetleg van. esetleg tényleg nincs — nézőpontunkból maid mindegy. A lényeg. hogy* hiánycikket akkor sem kínálnak szívesen, ha történetesen le­ledzik. Inkább eltanácsolnak, s néhány mintapéldányát fönntartják azoknak, akik­től ellenszolgáltatást (viszontszívességét. csúszópénzt, egvéb finnyásságokat) remél­hetnek. Ez esetben anyagi érdekeltségünk fűződik a ködösítéshez, egészen pontosan személyes anyagi érdekeltségünk. „No. miz uis. hogy érzi magát nálunk?" — szö­gezi a friss kolléga mellének sztereotip kérdését a főnök, nem sokkal utána, hogy fölvette a vállalátához. Mire a friss kollé­ga másodpercnyi töprengés után remegő aiakkal elnvöszörgi. kitűnően. Holott nem talália helvét, bóklászik a közösségben, mint gólyatöcs a levegőben, érdemi föl­adatot nem kap szomszédai megmosolyog­ják. halvány fogalma sincs arról, mit vár­nak tőle. s már éppen azon a ponton áll. bedobia a törülközőt. A főnök kérdése azonban forrásvíz az oázisban. Remény a reménytelenségben, s minthogy úi fiú. ta­nácsosabb színlelnie, bókol hát. — erre mondanám, nem annyira személyes anya­gi. inkább személyes erkölcsi érdekből. Menjünk tovább! Egyenlő munkáért egyenlő bért. De ahol aránytalanság mutatkozik a teljesítmény­ben. ott mutatkozzék aránytalanság a tel­jesítmény elismerésében, a pénzben is. Mindenki egyetért, elviekben. Aztán a gvakorlat: iutalmakat. prémiumot oszta­nak. s a fölkent illetékesek, művezetők. párttitkár, szakszervezetes dönt. a kollek­tíva szavaz — bizonyos ..kötelező részt" kap ion meg mindenki, hisz a piacról élünk. Ami ezen fölül is marad, tényleg néterfillérek. abból már nincs kit kitől megkülönböztetni. Differenciálás orvén nivellálnak tehát. Ma nekem, holnap ne­ked — csöngeti a testvéri szeretet ősi böl­csessége: íme hát a kollektív anyagi ér­dek. Azért titkoliuk belső énünket, hogv ne keltsük a kukacos igazságkeresők rideg látszatát — miközben természetesen nem lehetünk biztosak afelől, mit gondolnak mások mirólunk. s ebben a nagv összné­pi egvenlősdiben. ha nem lenne vaih ho­vá is számítanánk, kedvezményezettnek vagy kárvallottnak. Végül egv tangóbole­ró — a kollektív erkölcsi érdekek zené­jére táncolók álarcos báliáról. Értekezlet. A meghívott előadó lendületesen mormol­ia a témát. Messziről indít, lassan közelít, terjengős, körülményes, vágja a közhelye­két. mint kubai munkás a cukornádat. Föl sem tekint, amelvik iegvzetlapon túljutott, alárakia. nehéz megsaccolni a végét, ko­ra délután, a hallgatóság kevésbé harc­edzett hánvada csöndes szundiba merülget alá. Ám egyszerre csönd támad, fölpat­tannak a szempillák ielentkezik is valaki, cihelődik. nekilát. Minden közhelybe mártott véleményszerűsée a súlvából any­nvit veszt amennvi az általa kiszorított közhely súlva. Hozzászólni lehet azért, mert mondandónk támad, de lehet azért is. hogv lássa az előadó, hallia ország-vi­lág. mi aztán figyeltünk, készültünk. a továbögondolandókat merészen gondoljuk tovább. Mielőtt azonban bekanyarodnánk a főutcára, kollektív üzenetféle az elő­adónak: köszönjük. Mindannyiunk nevé­ben. Lényeglátó volt. rendszerezett. fé­nves. És minő sallangmentesen. póztala­nul. tömören? Nos. az effaita gesztusok kovászáról mondom, kollektív erkölcsi ér­dek. Ébredőben ugvanis mind rábólint, senki sem fejezhetné ki különben. Köz­vetlen hasznunk belőle nincs ugyan, ám minek sérteni — akár hallgatásunkkal — az előadót, iobb mihamarébb túllenni az egészen. Legyünk udvariasak. viselked­jünk! Tegyünk úgy. mármint. J ótékony színleléseink röpke termé­szetraiza e fenti példatárral messze nem telies. Vázlatos csupán, bohóka kanavász. Mert a magam portájáról mit tartsak speciel a művészetkritikusról, aki lehengerlő stílusban, megfellebbezhetetle­nül feiti ki véleményét, szóban, az adott esemény esztétikai értéktelenségéről, s pár óra múltán homlokegyenest ellenkező tar­talmú kritikát ír — mit mondjak, kriti­kát? Szemponthimnuszt. babérlevelekkel. Minek kirívó szépséghibája, hogy érte. maga is babérok után sóvárg. Színleim lehet boldog szeretőt. De lehet boldogta­lant is. A kollektív és a személves érdekből vastagzó arcbőrünk-konformizmusunk kő­zött azért annyi különbség akad. hogy a kollektív mögött rendszerint kiszagolni holmi személves indítékok bűzét, míg fordítva, nem biztos. A személyes szerep­játék gyakran monodráma, pontosabban monokomédia. s nem kollegalitástól daga­dó jó ügvbuzgalom. Ez az egyik tanul­ság. A másik pedi"? Bármely tetszetősen cicomázott. dekoratívan csomagolt érvfű­zér satnva hiábavalóság — cselekvés nél­kül. A tettek igazolnak vagy cáfolnak. S a tett halála az okoskodás — mint tudiuk. Nikolényi István Fórum — Fórum Vállalati gazdálkodás A vállalati stratégiáról és a szervezeti alkalmazkodás hazai és külföldi tapaszta­latairól tanácskoztak ked­den a Magyar Kereskedelmi Kamarában. A fórumot — amelyet a kamara az Or­szágos Vezetőképző Köz­ponttal közösen rendezett meg — Zányi Jenő, a Ma­KGST-megbeszélés Befejezéséhez izjzéiedfk a fcstsIRlkm krakkolóüzem építése Százhalombattán. Segítségével évente mintegy egymillió tcnna kőolajat tudnak maid feldolgozni az igények szerint, benzinné vagy gázolajjá A KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának 2. szekciója megkezdte negyvenedik ülé­sét kedden Győrött, a Köz­lekedési és Távközlési Mű­szaki Főiskolán. A négyna­pos tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Len­gyelország. az NDK. Romá­nia, a Szovjetunió és hazím*: képviselői vesznek részt. A szekció a vezeték nél­küli professzionális hírköz­lés szakterületén koordinál­ja a kutatási-fejlesztési mun­kákat, amelyek a rövidhullá­mú, az urh-hirközlés, a mű­sorszóró és televízióadók, továbbá a tengeri rádióhír­közlés és a navigáció újabb készülékgenerációinak létre­hozására irányulnak. Fon­tos feladata a szekciónak a szakterületeit érihtő több­sokoldalú gyártásszakosítási és kooperációs szerződések, valamint a KGST-szabvá­nyok előkészítése is. gyar Kereskedelmi Kaimara alelnöke nyitotta meg. El­mondotta: Magyarországon a stratégiai tervezés szere­pe 1968 után. az új gazdasá­gi mechanizmus bevezetésé­vel. a vállalati önállóáág ki­bővülésével vált jelentőssé. Mind több vállalatnál is­merték fel, hogy a célok he­lyes meghatározása, a hosz­szú távú fejlesztési, értéke­sítési, piacpolitikai elképze­lések kidolgozása nélkül aligha lehet eredményes a gazdálkodás. A tanácskozáson több ha­zai szakember számolt be a már sikeresen alkalmazott módszerekről. A Borsodi Vegyikombinát példája fi­gyelemre méltó. A hetve­nes évek végén az energia­árak emelkedése, az értéke­sítési nehézségek miatt igen nehéz helyzetbe került a vállalat. Az alapanyagárak emelkedése következtében jelentősen növekedtek a ter­melési költségek, a jövedel­mezőség pedig vészesen, csökkent. A helyzet javítá« sára átfogó költségcsökken­tési programot dolgoztak ki. Az elmúlt öt esztendő so­rán a termelés bővülése mellett az energiafelhaszná­lást mintegy százezer tonna kőolajnak megfelelő ener­giahordozóval csökkentették. Az a'apanyaggyártás mellett növelték & jövedelmezőbb, feldolgozott műanyag ter­mékek előállítását, és jelen­tős erőket koncentráltak a viszonylag kevés alapanya­got igénylő, de nagy szelle­mi befektetéssel készülő fi­nomkémiai termékek előál­lítására. Mindezek eredmé­nyeként az elmúlt években is nyereséges tudott marad­ni a vállalat, a jövedelme­zőség javulásával ma már az árbevétel-arányos nye­reség eléri a tíz százalékot. A tanácskozáson a straté­giai tervezés lehetőségéről előadást tartott Thomat Naylor, az USA-beli Dúlta egyetem professzora. ,

Next

/
Thumbnails
Contents