Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-29 / 151. szám

2 Péntek, 1984. június 29. Az FKP KB határozata • Párizs (MTI) Az FKP Központi Bizott­sága kétnapos tanácskozása után hozott határozatában a közös piaci választásod eredményét elemezve rámu­tat. hogv a baloldali pártok rossz szereplését a tömeges tartózkodás okozta. Ez első­sorban annak következmé­nye, hogy az 1981-ben vál­lalt kötelezettségeket nem tartották be olyan döntő kerdésekben. mint a foglal­koztatottság es a vásárlóerő növelése. A határozat rámutat: a választás eredménye komolv figyelmeztetés a baloldal számára, s a kormányra most az a felelősség hárul, hogv annak a politikának megfelelően folytassa tevé­kenységét. amely mellett a franciák többsége 1981-ben állást foglalt A kommunis­ták ilyen irányban kívánnak cselekedni a kormányon be­lül, a választott testületek­ben. s az egész országban. Az FKP úgy véli, hogy a foglalkoztatottság kérdését sürgősen a politika közép­pontjába kell állítani, fel kell lendíteni a termelést, meg kell szilárdítani a dol­gozok vásárlóerejét, s igaz­ságosabbá kell tenni az adóztatást. A kozponti bizottság ülé­sén lefolyt vita során ele­mezték azokat az általáno­sabb tényezőket is. amelyek már 1981-ben a kommunis­ta szavazatok csökkenését okozták, s amelyek annak Közéleti napló ACZÉL GYÖRGY FOGADTA PETER COLOTKÁT Peter Colotka, a CSKP KB elnökségének tagja, a csehszlovák kormány elnök­helyettese, a Szlovák Szocia­lista Köztársaság kormányá­nak elnöke csütörtökön foly­tatta megbeszéléseit vendég­látójával. Marjai József mi­n iszterel nök-hely ett essel. Peter Colotkát fogadta Aczél György, az MS7MP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára. A baráti eszmecserén részt vett Marj aj József. Jelen volt Ondre'j Durej Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla hazánk prágai nagykövete. Peter Colotka a nap folya­mán találkozott Hetényi Ist­ván pénzügy-, Kapolyi László ipari és Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés­ügyi miniszterrel, majd Sal­gótarjánba látogatott, ahol megtekintette a kohászati üzemek létesítményeit. SZŰRÖS MÁTYÁSA SZOVJETUNIÓBAN Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, az SZKP Központi Bi­zottságának meghívására csütörtökön a Szovjetunió­ba utazott. Kíséretében van­nak Györké József és Ko­vács László, a KB külügyi osztályának helyettes veze­tői. Búcsúztatásuknál a Feri­hegyi repülőtéren Jelen volt Ivan Aboimov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetsé­gének követtanácsosa. SZOCIALISTA BRIGÁDOK TANÁCSKOZÁSA A mezőgazdaság fejleszté- fél ezer brigádtagot képviselő sében közreműködő kutató- résztvevők elmondták, hogy intézetek, vállalatok szocia- 1980-ban e területen is ki­lista brigádvezetői tanács- bontakozott a szocialista bri­koztak csütörtökön Nyiregy- gádmozgalom, s az számot­házán. A 32 intezmenyben tevő hasznot hoz a népgaz­tevékenykedő több mint más- daságnak. KÍNAI GAZDASÁGI KÜLDÖTTSÉG MAGYARORSZÁGON Csen Mu-hua államtaná- zőgazdasági Kombinátban és rsos. a Kínai Népköztársaság a sárisápi Űj Élet Termelő­külkereskedelmi és külgaz- szövetkezetben. A kínai kül­dasági minisztere az elmúlt gazdasági es külkereskedel­napokban magyar ipari es mi miniszter folytatta meg­mezőgazdasági üzemek mun- beszéléseit Marjai József kajával ismerkedett. Ennek miniszterelnök-helyettes­során látogatást tett a Rába sel. Veress Péter külkeres­Magyar Vagon- es Gépgyár- kedelmi miniszterrel, talál­ban, a Videoton Elektronikai kozott a kormány más tag­Vállalatnál, a Bábolnai Me- jaival. Bonni kormánynyilatkozat 0 Bonn (MTI) daság kilátásait. Elismerte A Bundestagban esütör- azonban, hogy a munkavál­tökön felolvasott kormány-, ]alók és a munkaadók bér­nyilatkozatban a nyugatné- ... , . , , met kancellár leszögezte, Vltaja nyoman hogy az NSZK továbbra is sztrájkok következtében szorgalmazza a kelet—nyu- egyes iparágakban megtor­gati viszony általános javi- pant a fellendülés. tását. Ugyanakkor sajnál­kozva állapította meg. hogy a szovjet—amerikai viszony „nem kielégítő". Helmut Kohl ezúttal is a szocialista országokat pró­bált«, meg felelőssé tenni a kelet—nyugati viszony je­lenlegi állapotáért, amikor hangoztatta: a Vársói Szer­ződés tagországainak komo­lyan kellene venniük a Nyu­gat részéről megnyilvánuló jó szándékú kezdeményezé­seket. A nyugatnémet—szovjet viszonyról szólva a kancel­lár megállapította, hogy a gazdaság, a tudomány, a technológia és a környezet­védelem területén van lehe­tőség a kétoldalú kapcsola­tok bővítésére. Az NDK vonatkozásában elmondta, hogy Bonn tovább folytatja azt a politikát, amelynek alapja a párbeszéd és a hosszú távra megalapozott együttműködés. Belpolitikai témákra át­térve Kohl kedvezőnek ér­tekelte a nyugatnémet idején a 24. kongresszus fi­gyelmének középpontiában álltak. A KB határozata ez­zel kapcsolatban megerősí­tette a 24. kongresszuson elhatározott stratégiát. Ez a szocializmus francia útja fe­lé való demokratikus előre­haladás stratégiája, harci stratégia — a népi erők tö­mörítésének és a baloldal egységének stratégiája. A központi bizottság szük­ségesnek tartja, hogy a kom­munisták széles körű vitát folytassanak a ma felmerü­lő nagy kérdésekről. Igv ar­ról, hogy fokozni kell a válság elleni küzdelmet, vi­lágosan ki kell fejteni a szocializmus francia útjáról, és minden modell elvetésé­ről vallott elképzeléseket, számításba kell venni a francia társadalomban be­következett mély változáso­kat, deinokratikusabbá kell tenni fl pártszervezetek te­vékenységet hogy hatéko­nyabban érvényesíthessék a párt stratégiáját. A központi bizottság elha­tározta. hogy a párt legkö­zelebbi kongresszusát 1985. február 6—10. között tart­ják. A KB ősszel tartandó ülésén kidolgozza a kong­resszust előkészítő okmánya­it, s azokat széles körű vi­tára bocsátják. Claude Poperen. az FKP Po­litikai Bizottságának tagja a kétnapos tanácskozáson tar­tott referátumában hangsú­lyozta: az FKP visszaesését most nem az okozta, mint 1981-ben, hogy a párt koráb­bi választói közül sokan a Szociáldemokrata Pártra szavaztak. A kommunista választók, s különösen a munkás választók most tö­megesen tartózkodtak a sza­vazástól, mert az FKP-t is felelősnek tartják a kor­mány politikájáért, s úgy látják, hogy a kommunisták nem tudják kellően befolyá­solni azt az ő érdekeik vé­delmében. Itt tehát olyan nehézség mutatkozik, amit a kommu­nisták sohasem titkoltak: az FKP a kormányban való részvételével nem a saját politikáját hajtja végre, ha­nem azt a politikát, amelyet 1981-ben a Szocialista Párt jelöltje, a mai köztársasági elnök határozott meg. A kommunisták azért vesznek részt a kormányban, mert úgy vélik, hogy részvételük­kel. s a népi támogatás se­gítségével előbbre vihetik az 1981-ben elhatározott po­litikát. Poperen rámutatott arra, hogy ma egyesek azt sugallják: a választási ered­mény kétségessé tette a párt legutóbbi kongresszusain ki­dolgozott stratégiát. A Poli­tikai Bizottságnak nem ez a véleménye, s úgy véli: nem a szocializmus felé való de­mokratikus előrehaladás stra­tégiája miatt csökkentek a pártra leadott szavazatok, hanem azért, mert e straté­giát még nem tudták min­den szinten következetesen alkalmazni. ROMÁN KB-ÜLES November 19-re összehív­ták a Romáin Kommunista Párt XIII. kongresszusát. Erről az: RKP Központi Bi­zottságának szerdán megtar­tott ülésén határoztak. Meg­szabták egyben a kongresz­szus napirendjét is. FOGOLYCSERE A Nemzetközi Vöröske­reszt közvetítésével és fel­ügyelete alatt szíriai—izrae­li fogolycserét hajtottak vég­re csütörtökön a Golán­fennsíkon levő Kuneitra vá­ros közelében. Szíria hat iz­raeli hadifoglyot adott át, köztük a Bejrút melletti iz­raeli összekötő iroda három, Észak-Libanonban letar­tóztatott alkalmazottját. Iz­rael összesen 312 szíriai ál­lampolgárt, köztük 291 ka­tonát és 21 polgári sze­mélyt bocsátott szabadon. JACKSON NICARAGUÁBAN Jesse Jackson amerikai politikus kétnapos kubai látogatásának befejeztével szerdán Nicaraguába, kö­zép-amerikai körútjának utolsó állomására utazott Havannából. A Jósé Marti repülőtéren vendéglátója, Fidel Castro kubai államfő búcsúztatta. Lézér György látogatása Zala megyében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Minisztertanács elnöke csütörtökön folytatta kétna­pos Zala megyei látogatá­sát. Második napi programja a göcseji falumúzeum és az Országos Olajipari Múze­um megtekintésével kezdő­dött. Ezt követően Lázár György felkereste a Zala­egerszegi Ruhagyárat. Itt Basa Ferenc vezérigazgató számolt be a kormány el­nökének a váro6 iparosodá­sában úttörő szerepet betöl­tő 33 éves gvár munkájáról, dolgozóinak élet- és munka­körülményeiről. A férfi és fiú felsőruházati cikkeket előállító Zalaegerszegi Ru­hagyár termékeinek 72 szá­zalékát exportra készíti, 60 százalékát nyugat-európai ós tengerentúli megrendeléseK­re. A múlt évben a nehe­zebb körülmények ellenére 30 százalékkal növelték tő­kés exportjukat. Nincsenek érétkesitési gondjaik a pia­ci igények meghaladják a gyártási lehetőségeket. Lá­zár György az üzemlátoga­tás során megtekintette a gyár korszerű berendezése­it, többek között az elektro­nikus gyártás-előkészítő rendszer lézeres szériázógé­pét, valamint az automati­kus készáru-raktározást. A Politikai Bizottság tag­jának programja délután a Magyar Hűtőipar zalaeger­szegi gyárában folytatodott. Farkas Sándor igazgató tá­jékoztatójában elmondta, hogy az üzemben az idén mintegy 12 000 tonna mirelit árut állítanak elő. Készít­ményeik — a szemes cseme­gekukorica. málna. fekete szeder, piros- és feketeri­biszke — felét külföldre, nyugat- észak-európai or­szágokba szállítják, és eb­ben az évben jelentősen nö. vélik exportjukat. A gyár munkájáról elhangzott be­számoló után következő üzemlátogatáson a kormány elnöke megtekintette a gyár­tási folyamatot, a beérkező nyersanyag útját a készáru­ig­Lázár György zalaegersze­gi látogatása befejezéseként aktivaillésen találkozott a megye párt., állami és tár­sadalmi szerveinek és intéz­ményeinek vezetőivel. A Minisztertanács elnöke idő­szerű politikai kérdésekről tájékoztatta a résztvevőket. (MTI) KGSI vállalatközi kapcsolatok A KGST tagországai meg­adják a szükséges felha­talmazást vállalataiknak, egyesüléseiknek, szerveze­teiknek, hogy közvetlen kap­csolatot létesíthessenek egy­mással — ezt határozták el a KGST moszkvai csúcs­találkozójának résztvevői. Nem ez az egyetlen vál­tozás, amelyet a legkorsze­rűbb együttműködési for­mák? á vállalatok közti sza­kosodás és kooperáció el­mélyítése érdekében a mos­tani KGST-nyilatkozat tar­tafmaz. Az irányítás vala­mennyi eszközéről szót ejt a dokumentum, hangsúlyoz­za például „az áru- és pénzkapcsolatoknak a ter­vezéssel való szerves ösz­szekapcsolása", a valutáris együttműködés és az ár­képzési rendszer fejlesztésé­nek szükségességét is. Jelentős ösztönzést adhat a vállalatközi együttműkö­désnek, ha ez a vállalati felhatalmazás a vállalatok kezdeményezőkészségével, gazdasági önállóságával pá­rosul. A KGST-tagországok ágazati minisztériumai ál­tal kötött szakosítási és kooperációs megállapodá­sok jelenleg ugyanis nem tartalmazzák a gyártásra vonatkozó gazdasági felté­teleket, így az árakról, a szállítási határidőkről csak az utóbb kötendő kereske­delmi szerződések rendel­keznek. A kooperációs szer­ződések közvetlen végre­Kulturális együltműködés * Belgrád (MTI) Csütörtökön Belgrádban jegyzőkönyv aláírásával be­fejeződött a magyar—jugn­szláv kulturális együttmű­ködési vegyes bizottság ötö­dik ülésszaka. A jegyző­könyvet Rátkai Ferenc mű­velődési miniszterhelyettes, a magyar tagozat elnöke, és Vladiszlav Radakovics. Vaj­daság Szocialista Autonóm Tartomány végrehajtó taná­csának tagja, a tartományi oktatási-kulturális bizottság elnöke, a jugoszláv tagozat elnöke írta alá. A vegves bizottság ülés­szakán áttekintették a két ország kormányközi tudo­mányos. oktatási és kulturá­lis munkatervének idöará­gaz-nyue vegrehajtasát is. Duna Korom Mihály, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára es Borbándi János minisz­terelnök-helyettes — Oláh István vezérezredes. vezér­kari főnök kíséretében — csütörtökön látogatást tett a Duna '84 közös hadműveleti harcászati gyakorlaton. A látogatáson jelen volt Ana­tolij Gribkov hadseregtábor­nok, a Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erőinek törzsfőnöke. A vendégek tájékozódtak a harmadik napja tartó gyakorlat tapasztalatairól, a magyar, csehszlovák és szov­iet. törzsek, csapatok közös tevékenységéről. Meggyőződtek arról, hogy ír résztvevők felkészültsége magas színvonalú. Minden fegyvernem és szakcsapat mesterien kezeli a korsze*ű — köztük, a legújabb —har­ci-technikai eszközöket, ki­válóan együttműködve old­ja meg a feladatokat. A gyakorlat — a nemzeti kere­tek között folytatott kikép­zés eredményeinek felméré­se mellett — ió alkalmat nyúit a testvéri hadseregek közötti fegyverbarátság el­mélyítésére is. A vendégek a nap során megtekintették egy gépes­lelt lövészegység sajátosan nehéz harci körülmények között végrehajtott éleslö­vészetét. a közös gyakorlat egviic legfontosabb mozza­natát. A Duna '84 közös hadmű­veleti-harcászati gyakorlat a tervnek megfelelően folyta­tódik. (MTI) hajtói gyakorlatilag nem vesznek részt a tervezés­ben, és túlhaladott megol­dás az is, hogy a legtöbb szocialista országban elkü­lönül a termelés és a kül­kereskedelem irányítása és érdekeltsége — írja a Vop­roszi Ekonomiki szovjet gaz­dasági lap a vállalatközi kapcsolatokat elemző egyik" írásában, és állást foglal amellett, hbgy a különböző ágazati és külkereskedelmi minisztériumok, a sokféle árbizottság és egyéb álla­mi szervezet mellett ma már feltétlenül be kell vonni a „legalsó láncszemet" is az együttműködésbe. Ami­kor a kölcsönös szállítások nagy részét az energia- és nyersanyagexport tette ki, nem volt okvetlenül szük­ség vállalati részvételre, hi­szen egynemű termékeket a központból • irányítva is nagy mennyiségben lehe­tett szállítani. A fejlett, fő-' ként a gépipar korszerű ágazataira kiterjedő ter­melési együttműködés azon­ban megvalósíthatatlan a „mikroszíéra" kizárásával. Azt is elhatározták a csúcsértekezleten, hogy a KGST-tagországok erősítik a kollektív valutát, a transzferábilis rubelt. Ez távlatilag, különösen a bo­nyolult kooperációs üzle­tekben, javíthatja a tisztán­látást. A belső és a külső arak szerves kapcsolatának hiánya, a tagországok ár­rendszereinek eltérése, a szocialista nemzetközi va­luta átszámítási nehézsé­gei miatt a vállalatok gyak­ran nehezen tudják érté­kel»i az együttműködés jövedelmezőségét. A lengyel—magyar rönt­genkészülék-kooperáció, a magyar—NDK—csehszlo­vák közös mikrobuszgyár­tás, vagy a pénztárgépek, színes televíziók, kézi trak­torok termelésében kialakí­tott együttműködés jobb lenne, ha a tagországok iparvállalatai hatékony ár­mechanizmus révén köz­vetlenül érdekeltek lenné­nek az exportra gyártott termékek költségének csök­kentésében, minőségének, műszaki színvonalának ja­vításában, és viselnék is az ezzel kapcsolatos pénzügyi következményeket. A KGST-forgalmon be­lül már eddig is a szakosí­tott és kooperációban gyár­tott termékek cseréje nö­vekszik a legdinamikusab­ban. A hetvenes években mintegy 120 sokoldalú és több mint 1000 kétoldalú szakosítási és kooperációs megállapodást kötöttek. Az ezek alapján lebonyolított kölcsönös áruszállítások ér­téke 1970—80. között évi W 'fmíf.r Wfl­liárd rubelra növekedett. 1985-bén a tervek szerint a gépek és berendezések 48 százaléka már szakosított gyártásban kerül egyik tag­orsEágból a másikba — 1975-ben 17,5 százalék volt ez az arány —, a szako­sított termékek részaránya pedig a teljes KGST-kivi­telben meg fogja haladni a 20 százalékot A nemzet­közi tendenciáknak megfe­lelően a számítástechnikai, a mezőgazdasági, a gép­gyártó es a vegyipari ága­zatok állnak a kooperációs forgalom élén. ezeken a te­rületeken lehetőség kínálko­zik a sokoldalú együttmű­ködés kifejlesztésére. Am ma még főleg a vég­termékek területén fejlődik a szakosodás, jóllehet, en­nek lehetőségei és gazdasá­gi előnyei viszonylag kor­látozottak. Sokkal hatéko­nyabb és szinte korlátlan le­hetőségeket kínál az alkat­részek és a részegységek gyártására irányuló szako­sodás, és mégis: az ilyen termékek részaránya a szál­lításokon belül mindössze 15 százalék egyelőre. Tény, hogy az előrelépést szolgáló tartós vállalatkö­zi termelési és műszaki fej­lesztési együttműködés ki­alakulását gátolja a hori­zontális kapcsolatok fejlet­lensége. és az, hogy a tar­tós megoldások sokszor nem egyeznek némely rövid tá­vú érdekeltséggel Szakér­tők szerint behatárolják a kooperációs kapcsolatokat a tagországok közötti kétol­dalú kontingensek, ame­lyek a „gyengébb partne­rek" szállítási lehetőségétől teszik függővé az együtt­működést. A KGST-tagor­szágok gazdasági együttmű­ködésére piost még inkább jellemző kétoldalú és rövid távra szóló mechanizmusok továbbfejlesztésével, a fel­hatalmazások egységesebbé tételével, a pénzügyi viszo­nyok javításával intenzí­vebbé válhat a vállalatközi együttműködés is. M. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents