Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-01 / 127. szám

Péntek, 1984. június 1. 3 Az anyag nem vész el... 6. Kényszer és célszerűség A különböző anyagok helyettesítését, felújítását legtöbbször a hiány okozta kényszer indítja el. Szúk keresztmetszet keletkezik valahol: a gyártó nem gondoskodik az alkatrészek utánpótlásáról valami iránt megnő a kereslet, de a szükséges anyagok valamelyikéből képtelen az ipar eleget gyártani; valamit csak importból lehet beszerezni, de nincsen rá deviza. Ilyenkor — jó esetben! — nem panaszkodnak, hanem elkezdik törni a fejüket, s kitalálnak valamit. Az új, olykor lényegesen jobb, célszerűbb lesz mint a régi, miként alábbi példánkban a gázvezetésben a műanyag és a nagyobb nyomás alkalmazása. Máskor — mint az alkatrész-felújításban — értéke csak megközelíti az eredetit — de, legalább van! Az alkatrész-felújítás rutint, szakértelmet kíván Műanyag, nem pótanyag A Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat körülbelül 12 éve használ kemény polietilén műanyag csöveket külső vezetékként. Ma már kizárólag ilyet építenek be, az országban több mint ezer kilométer műanyag vezetéken áramlik a gáz. — A műanyag alkalmazása forradalmasította az utcai gázelosztó hálózat építését — mondta Száraz Ferenc, a DÉGÁZ fejlesztési osztályvezetője. — Már egy évtizede problémák voltak az acélcső beszerzésével. A műanyag csövekkel valamivel olcsóbb és sokkal gyorsabb a murika/'WáhV kell 'szigeféL ni, a varratókat röntgenezni, biztohságos kötési technológiái dolgozták ki. A program ma sem zárult le. Megszűnt a hálózatfejlesztésre adott állami támogatás, a beruházási keretek beszűkültek; műanyag csövekkel az adott kapacitásunkkal, kevesebb pénzzel több fogyasztót tudunk a hálózatba bekapcsolni. A készülékek, szerelvények ára nem csökken, csak a vezetéképítésen tudunk spórolni. A vezeték átmérője és a felhasznált anyag mennyisége között szoros összefüggés van. Ha kisebb az átmérő, kevesebb anyag szükséges, de fokozni kell a nyomást. A külső elosztóhálózatban a korábbinál, 0,03 Barnái százszor nagyobb, 3 Baros nyomást alkalmazunk. Így épületenként kell ugyan egy kis szabályozót beépíteni, de ez nem nagy költség. A korábbi 250—300 milliméteres csövek helyett 63 és 32 millimétereseket használunk, 5—10-szer hosszabb vezetéket tudunk így építeni. — Nem veszélyes a nagyobb nyomás? Nem robban, nem szivárog a gáz? — Ugyanolyan biztonságos, mint a korábbi. Az idei fejlesztési tervben továbblépünk: középnyomású elosztóhálózatról a fogyasztóhoz vezető szakaszon a műanyagról az acélcsőhöz való csatlakozást oldjuk meg. A 63-as és 32-es átmérő helyett 20 milliméteres lesz a cső. Speciális kötőidomot fejlesztettünk ki: méretei, s a szükséges anyag mennyisége töredéke a korábbinak. A lakásokon belül is nagy változás lesz: úgynevezett „emelt kisnyomáson", 0,1 Báron megy majd a gáz a mérőtől a készülékig. Eddig collos, háromnegyedes, feles csöveket használtunk, ezentúl 10; 12, 16 ^milliméteres réz- vagy acélcsövet. Ügynevezett tokos forrasztással kötjük össze, speciális kötőidomok segítségével. Nem kell hegeszteni, hajlítgatni, maga a vezetés esztétikus, akár a parkett szegélyléce alatt is elvezethető. — Sokat kell harcolni a műszaki előírások változásáért? — Idén sikerült például elérni a nyomásszabvány változását. Eddig a műanyag cső maximális nyomása lakóterületen kívül 6 Bar volt, ezentúl 10 lesz. A mezőgazdasági fogyasztók a kertészetükbe, szárítójukba vezetnék a gázt, 10—30 kilométeres távolságokra: nem mindegy anyagban, költségben mennyiért tudjuk megoldani. Minden fejlesztés alapvető feladata, hogy észszerűbb, olcsóbb, de biztonságos megoldásokat találjunk. 70-90 százalék A XI. AFIT össztevékenységének mintegy 20 százaléka alkatrész-felújítás. Ez évente 95 ezer munkaórát, értékében pedig 98 millió forintot jelent. Rózsa Ferenc műszaki igazgatóhelyettes kiszámolta, ez a tevékenységük népgazdasági méretekben 50—52 milliós megtakarítást hoz. Főként autóbuszok és teherautók fődarabjait javítják. Megrendelőik közé tartoznak a Budapesti Közlekedési Vállalat, az Országos Kőolajés Gázipari Tröszt vállalatai. — A fölújított alkatrész mégsem olyan, mint az új. — Az általunk fölújítottak használhatósági foka az újhoz viszonyítva 70— 90 százalék. — Es az áruk? — 45—70 százalék. De van még egy szempont: ezeknek az alkatrészeknek egy része jelentős tőkés importot tartalmaz. A győri vízszivattyúban is van tőkés anyag. Amelyeket mi felújítottunk, bő egy éve futBizalomhiány Az NDK-ban szervezett, jól felszerelt alkatrészfelújító hálózat működik. Nálunk méa a használt gépkocsik begyűjtése sincs megoldva. Különösen a személygépkocsiknál naav aond ez. A szakmunkások nem is tanulták mea az alkatrészek javítását, felújítását, csak a cserét. Rengetea kocsit javítanak kisiparosok, akiknek nem érdekük a felújítás, eszközük sincs hozzá. s nem is bíznak a fölújított alkatrészekben. Talán a rossz tapasztalatok indokolják a bizalmatlanságot. A nagy közlekedési és szállítóvállalatoknál csak akkor adnak ki új alkatrészt a raktárból, ha egyidejűleg leadják a használtat. Talán a személyautók alkatrészkereskedelmében is lehetne megoldás találni. A XI. AFIT által fölúiított Lada vezérműtengelyeket. szelephimbókát az Autótechnika Kereskedelmi Vállalat vásárolja mea. újra bekerülnek a foraalomba. A bizalmatlanságot ió minőségű munkával oldani lehet. Meg kellene fontolni, hogy a hiányalkatrészek. eladásakor előnyben részesüljenek azok. akik leadják a méa felújítható használtat. nak hazai gyártmányú tömítésekkel, és nincs reklamáció: egyenértékűek az osztrák, NSZK-beli eredetivel. — Miért ekkora az alkatrészhiány? — A legnagyobb az Ikarus buszoknál és az IFAteherkocsiknál. Finoman úgy fogalmazhatnám: a gyártók főleg a készárutermelésben érdekeltek, kevésbé az alkatrész- és a szervízellátásban. Pedig a felhasználóknál alkatrészen, fődarabokon is hatalmas pénzek forognak. Az autóbuszok Prága sebességváltója új áron körülbelül 150 ezer torint. Annyi, mint egy vadonatúj Lada. Nem mindegy, hogy néhány ezer forintért felújítjuk, vagy cserélni kell. — A felújítás bevezetése milyen változásokat hozott az AtTT-nal:' — KórúiDelül négyszázféle alkatrészt vagyunk kénytelenen magunk gyártani, további kéiszazféiét fölúj ltunk. Maszekokkal gyártatunk például gumialkatrészeket, ők rugalmasabbak, mint a vállalatok. Munkaerőigényes, nagy szakmai felkészültséget, rutint, tapasztalatot kíván a fölújítás. Évente 50— 60 újítás születik a technológiára. szerszámozásra. — Ezt a sok ötletet, kifejlesztett eljárást nyilván közkinccsé teszik. — Az emberek nem vállalkoznak a szabadalmi eljárásra, mert hosszadalmas és rengeteg hercehurcával jár. Beadják újításként, elbíráljuk, kifizetjük. Egy fiatalember tavaly októberben adta be szabadalmaztatni az ötletét, hét hónap múlva kapott rá először választ, abban is csak annyi volt, hogy a lakáscímét miért nem írta rá a papírra. Hát érdemes? Tanács István Gurulnak a forintok a tégla után Mérnök ismerősöm akurátus ember. Mindenről pontos kimutatást vezet. Az első téglabeszerzéstől kezdve az utolsó szög vásárlásáig feljegyzi mi mibe került. Ö maga csodálkozott el a legjobban, hogy a könyvelésében az anyagvásárlásra fordított összeg nem egyezik a tényleges kiadással. Kiszámította 15 százalékkal többe került a cserép, a tégla, a gerenda, mint a hivatalos hatósági ára. Mert fizetett pluszban azért, hogy a fuvaros helyette lesse. mikor érkezik a régen várt szállítmány a TÜZÉP-telepre. Napóleon konyakkal jutalmazta akitől megtudta, hol lehet stologén festéket kapni. Két év alatt készült el a társasháza. de ha nem gurítja a forintokat a legkülönbözőbb irányba, akkor még három év múltán sincs tető a feje fölött. A speciális árfelhajtó jelenségnek egyszerű az oka, mindenki tudja, az anyaghiány. Szerencsémre nem építettem házat, de munkaköröm miatt elég jól ismerem a lapjárást a magánépítők terepén. Az idén az első öt hónapban legalább két tucat olyan tanácskozáson vettem részt, ahol az állami, társadalmi és szakigazgatási szervek javaslataikkal, segítségükkel próbáltak az áldatlan állapotokon változtatni. Szegeden jártak az ÉVM vezetői, megvitatta a lakásépítés helyzetét a megyei tanács végrehajtó bizottsága. a népfront, a szakszervezet... Ezeket a történéseket azért sorolom, hogy az anyaghiány miatt jogosan méltatlankodó magánépítőket kissé megnyugtassam, a társadalom figyelme nem kerülte el őket. Tudom nem sok vigaszt nyú.it ez számukra, különösen, ha sok tanácskozás után a TÜZÉP-telepek félig üresek. Bár az igazsághoz tartozik, a megbeszélések. segítő javaslatok enyhítettek a nehézségeken. Szegeden 1981-ben felépült 277, 1982-ben 363 és 1983-ban 450 családi ház, s a növekedés üteme 131, 162 százalékos. Ha ehhez hozzávesszük. hogy az idén az év végéig terv szerint családi házból, egyedi társasházból, csoportos korszerű családi házból több mint kétezer lakásnak kellene megépülnie akkor egyértelmű, hogy növekedési folyamatról van szó. A dolog természetéből következik. hogy az anyaghiányt nehéz rövid idő alatt megszüntetni. A gyártó vállalatok túlterheltek. és ha a termelést növelnék, félő. hogy ez a minőség romlását okozná, és a feketelevesét a magánépítő kanalazná. Ugyanis nem lenne gond. ha a paneles technológia iránt növekedett volna a kereslet a magánépítők táborában. De mint világszerte, nálunk is, a téglából építs magadnak házat mozgalom bontakozott ki. Mindez akkor történt, amikor nagyon sok téglagyárat azzal a jelszóval zártunk be, korszerűtlen, elavult, embertelen körülmények között dolgoznak a munkások — buldózer rájuk. A gazdasági trendek pedig akkor azt jósolták, nincs szükség g téglagyárakra, úgvis panelból építkezünk. És az történt, mint a szénbányákkal, egy folyamat kellős közepén nem sejtettük, hogy újból szükség lesz a régi üzemekre. A váltás pedig költséges, lassú és nehézkes. Egy csapásra megoldódnának a gondok, ha a hazai építőanyag-gyártás mennyiségileg és minőségileg eleget. tenne, a magánépítők megrendeléseinek, illetve a hiányokat importtal tudnák pótolni. Tökehiány miatt a nehéz helyzetből az építőanyagipar nehezen lábal ki. Azonban a súlyos gondok között sokan emlegetik, jobb lenne az építők közérzete, ha a helyi társadalmi szerveknek több információja lenne arról, hány építkezés kezdődött el, hol tart, milyen anyagra lenne szükség egy-egy városban. Kérdés, ezért a tudásért ki legyen a felelős? A tanácsok szakigazgatási szervei a kiadott építési engedélyek alapján tájékozódnak. a TÜZÉP-ek a bázis szerint rendelnek. A fuvarosok sokszor a hiányt felvásárlásokkal fokozzák. Mivel bizonyos építőanyagok az ország minden területén gondot okoznak. így előfordul, hogy a kecskemétiek vagy a békéscsabaiak Szegedről szerzik be a kisméretű téglát (vagy fordítva). A becslés azért sem könnyű, mert a kisméretű téglát a hétvégi háztól kezdve a melléképületig bezárólag felhasználják. Nehéz kereskedni. elismerem, különösen hiánygazdálkodás keretei között. amikor bizonyos helyzetekben csák elosztani lehet. Ennek ellenére félté, telezhető. ha az építőanyagkereskedelem pontosabban ismerné az építkezési helyzetképet, tudná egy-egy településen a kivitelezők általában hol tartanak, akkor az anyaghiányt rövid időszakok közé lehetne szorítani. Ilyen információ birtokában egyetlen TÜZÉP-telep sem lenne kiszolgáltatva a szállítások szeszélyeinek. a vásárlók túlfűtött indulatainak. Tisztában vagyok azzal. egy ilyen állapot megteremtése a kereskedelem magasabb színvonalú tevékenységével jár együtt. Társadalmunk érdeke, hbgy a gyorsan növekvU lakásárak mérséklődjenek. Egyik feltétel a hiány mértéke csökkenjen, különben még többen járnak úgy, mint mérnök ismerősöm. Halász Miklós Drugováci vendégek Forráskútonf Üllésen Somogyi /Cárolyné felvétele Megérkeztek a drugováci vendégek Üllésre Tegnap, csütörtökön délután kedves vendégek érkeztek a forráskúti Haladás Termelőszövetkezetbe Drugovácról. A korábbi ismerkedés és televízióbéli versengés után egyezett meg két szövetkezet, hogy alkalmakként meglátogatják egymást. Ennek okán a jugoszláviai gazdaság küldöttsége és hagyományokat ápoló csoportja három napig a két falut átfogó gazdaságban tartózkodik. A vendégeket az üllési Vigadó étteremben köszöntötték, majd Szegeden, a Tisza-szállóban dr. Somogyi Ferenc a megyei pártbizottság képviseletében rövid ismertetést tartott Szegedről és Csongrád megyéről. A vendégek néptánccsoportja az üllési Fonó táncosaival közös műsort adott csütörtök este az üllési művelődési házban. A drugováciak ma, pénteken részt vesznek a forráskúti gazdák ünnepén, amelyet az elmúlt évi gazdálkodásukért Kiváló Szövetkezet kitüntetéssel jutalmazott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. A jugoszláv vendégek holnap, szombaton Deszkre látogatnak, vasárnap a forráskúti gazdaságot tekintik meg, s előreláthatóan vasárnap délután indulnak vissza Drugovácra. A delegációt Milosavjevic Radonja, • a Smederovo városi Szocialista Szövetségének elnöke vezeti.