Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-22 / 145. szám

2 I Péntek, 1984. június 22. Csernyenko—Mitterrand eszmecsere + Moszkva (MTI) A moszkvai Kremlben csütörtökön megkezdődtek a hivatalos szovjet—francia tárgyalások. A szovjet tárgyaló küldött­séget Konsztantyin Cser­nyenko. az SZKP KB főtit­kára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, a fran­cia delegációt Francois Mit­terrand köztársasági elnök vezeti. Mitterrand szerdán érke­zet'! hivatalos látogatásra a Szovjetunióba, a Legfel­sőbb Tanács Elnökségének meghívására. A tárgyaló feleket egyaránt nyugtalanítja a világhelyzet romlása, bár az okokat kü­lönbözőképp ítélik meg, de egyetértenek abban, hogy el kell kerülni a nemzetközi feszültség további növeke­dését. Szovjet részről — mint legfontosabb feladatra — az ntomháborús veszély elhárí­tására helyezték a fő hang­súlyt. Rámutattak arra, hogy a Szovjetunió határozottan törekszik a nemzetközi kap­csolatok javítására, az eny­hüléshez való visszatérésre. Szovjet vélemény szerint ehhez elsősorban arra van szükség, hogy az Egyesült Államok lemondjon a szem­benállás minden területen történő élezéséről, ne akarja rákényszeríteni akaratát szuverén államokra, s hagy­jon fel a hadászati fölény elérésére irányuló próbál­kozásaival. A Szovjetunió kész becsületes és értelmes kompromisszumokra. ám teljesen hibás az a számí­tás, hogy kész meghajolni az erő, a nyomás előtt. Válaszában Francois Mit­terrand megerősítette, hogy Franciaország is érdekelt a béke megőrzésében és ab­ban, hogy mindent megte­gyenek az atomháború ki­robbanásának megakadályo­zásáért. A francia elnök ugyanakkor megismételte országa ismert álláspontját az atomfegyverekkel össze­függő olyan kérdésekről, amelyekben a Szovjetunió és a NATO ta?orszé3ai egy­mástól eltérő véleményt vallanak. Shultz— Do briny in találkozó * Washington (MTI) Háromórás megbeszélést tartott Washingtonban George Shultz amerikai külügyminiszter és Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete. A tárgyalás tartalmáról és eredményeiről egyik fél sem közölt részleteket. A külügyminisztériumból távozva a szovjet nagykövet amerikai újságírók előtt ki­jelentette: ..Kiterjedt meg­beszélést folytattunk az összes kétoldalú és többol­dalú kérdésekről. Három tel­jes órát tárgyaltunk, sorra vé­ve összes problémáinkat, nem oldottunk meg ugyan sem­mit. de minden kérdést ér­demben tekintettünk át. A megbeszélés tartalmáról tá­jékoztatni fogom kormá­nyomat". Washingtoni megfigyelők számára az egyébként ru­tinjellegű találkozó időtarta­ma annak feltételezéséhez nyújtott támpontot, hogy a szovjet—amerikai kapcso­latok áldatlan helyzete ké­nvelmetlenné vált a válasz­tásokra készülő Fehér Ház számára. Szegeden Magyar-szovjet könnyűipari együttműködési megbeszélés Latin-amerikai adóskonferencia A héten Cartagenura fi­R.velnek a tőkés országok bankárai és pénzügyi szak­értői. Csütörtökön és pénte­ken az egykori spanyol bi­rodalom gyöngyszemének ne­vezett kolumbiai városban tartják a latin-amerikai op­szagok első adóskonferenciá­jukat. A kolumbiai külügy­minisztérium nyilatkozata szerint eddig Argentína, Bra­zília, Bolívia, Kolumbia, Chile, a Dominikai Köztár­saság, Ecuadert". Metikó,' Pe­ru, Uruguay és Venezuela jelezte részvételi szándékát. A tanácskozáson azxjnban nem kizárólag a latin-ame­rikai adósok vehetnek részt, szívesen látják bármely más földrész eladósodott orszá­gait is — olvasható a nyi­latkozatban. Nyugati megfigyelők sze­rint a latin-amerikai adósok az alábbi követeléseket pró­bálják megfogalmazni Car­tagenában: — a hitelezők 5—7 évi tü­relmi idővel nyújtsanak 10 —15 év haladékot a kölcsö­nök visszafizetésére. mivel csak hosszú lejáratú átüte­meaés teheti lehetővé a bel­ső gazdasági átalakítást; — csökkentsék a. kamatlá­bakat a felére, s állapítsa­nak meg felső határt az adósoknak felszámított ka­matokra. Ha a szabadpiaci kamatlábak e határ fölé emelkednek, akkor az annak alapján esedékessé váló tar­tozást csapják hozzá a tö­keiészhez. Így előre kiszá­mítható lenne az évenként visszafizetésre esedékes ka­matok nagysága; — a visszafizetések bizto­sítására a féjlett tőkés or­szágok nyújtsanak újabb kölcsönöket., végül; — a fejlett országok nyis­sák meg piacaikat a fejlő­dők előtt, mivel csak így te­remthető elő a hitelek visz­fizetéséhez szükséges de­viza. Latin-Amerika országai je­lenlegi külföldi adóssága mintegy 1)50 milliárd dollár­ra tehető Brazília Ö«. Mexi­kó 90. Argentína 46. Vene­zuela 35, Peru mintegy 12 milliárd dollárnyi adósság­tömeget. halmozott fel. Az állandóan változó árfolya­mok. kamatlábak, valamint az eltérő statisztikák miatt nehéz az összeg pontos szám­bavétele. Az eladósodás a 70-es években alakult ki. el­sősorban a két olajárrobba­nás és a beruházási javak áremelkedésétől messze el­maradó nyersanvagár-emel­kedés. vagyis a fejlődő or­szágok cserea rányai hak rom­lása nyomán. Az adósságprobléma az­után a kamatlábak emelke­dése és a világpiaci recesz­szió, a latin-amerikai orszá­gok termékei iránti kereslet visszaesése és a protekcio­nista intézkedések következ­tében a nyolcvanas évek ele­jére a nemzetközi pénzügyi életre nézve is válságos mé­reteket öltött. Jellemző adat, hogy a latin-amerikai adó­sok évente exportbevételük­nek már 3.1—42 százalékát kényszerülnek cSupátt a k'á-" mátok törlesztésére fordítani. Megfigyelők szerint a tő­késországok hitelező kormá­nyai és bankjai kénytelenek lesznek rugalmasan kezelni a latin-amerikai országok adóssággondjait, bár egysé­ges megoldásra nemigen hajlanak: az Egyesült Álla­mok például minden ország­gal külön akarja rendezni a kérdést. A jelenlegi helyzet­ben ugyanis a függőség két­oldalú: a nemzetközi, keres­kedelmi bankok és az egész pénzügyi rendszer szilárdsá­ga függ a fejlődők fizetési lehetőségeitől. Emlékezetes, hogy az adóskonferenciának már a puszta hire is ele­gendő volt némi pánikhoz az amerikai bankrendszerben. A múlt hónapban az Egyesült Államok nyolcadik nagy bankját, a jelentős kintle­vőségeket felhalmozott Con­tinental Illionist, csak az amerikai kormány és a ke­reskedelmi bankok 7.5 mil­liárd dolláros rekordméretű segélycsomagja mentette meg a csődtől, és még a Chase Manhattan Is jó pénzügyi helyzetének bizonygatására kényszerült. Ezt szem előtt tartva a Nemzetközi Valu­taalap (IMF) is rugalmassá­got, realizmust és gyakorla­tiasságot "kért á bankároktól. Elemzők szerint ugyanis a latin-amerikai adósságprob­léma már régóta nemcsak gazdasági kérdés. A térség gazdasági-társadalmi viszo­nyai miatt elsőrendű politi­kai kérdéssé is vált a fe­szült helyzet rendezése. A súlyos gazdasági megszigo­rító programok erőltetése ugyanis általános elégedet­lenséget kelthet, és a né­hány. törékeny latin-ameri­kai polgári demokrácia létét is veszélybe sodorhatja. A nemrég hatalomra került argentínai polgári kormány például hangoztatja: nem te­hető felelőssé a korábbi ka­tonai diktatúra katasztrofális pénzügyi tevékenységéért, és nem fizet többet, mint amennyit az ország teljesítő­képességé lehetővé tesz. (Folytatás az 1. oldalról.) gyár korszerűsítése 15 hó­nap alatt valósult meg. En­nek keretében a magyar ruhagyár átadta a morte'l­kollekciót. és a műszaki do­kumentációt. Budapesten vettek részt szakmai tovább­képzésen a grúz szakembe­rek. Közel 20 magyar szak­ember tartózkodott állandó­an Tbilisziben a korszerű­sítés időszakában. illetve vett részt a műszaki, tech­nológiai szerelésben, a mun­kák irányításában. A Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának ve­zetői megkülönböztetett fi­gyelmet fordítanak a ma­gyar könnvűipari ágazattal kialakított kapcsolat erősíté­sére. A felsőbb szintű meg­állapodás értelmében ugyan­is bővítik a konfekció-, a cipőipari vállalatok együtt­működését. Az első korsze­rűsítési munkák befejezése után egyeztet'ék a további programot. Eszerint más grűziai üzemek rekonstruk­ciójában is részt vesznek magyar vállalatok. Várhatóan a Minőségi Ci­pőgyár működik maid köz­re a Moszkvai Cipőipari Egvesülés üzemeinek kor­szerűsítésében Ezzel kap­csolatban külön megbeszé­lést folytatott ezekben a napokban a cipőgyár veze­tőivel G. V. Muhanov, a Moszkvai Cipőipari Egyesü­lés vezérigazgatója, aki tag­ja a Szegeden tanácskozó munkacsoportnak. A szovjet könnyűipari minisztériumi vezetők elis­meréssel szóltak a magyar üzemekben tett látogatás al­kalmával szerzett tapaszta­lataikról. Mindenekelőtt az üzem- és munkaszervezés­ről. az. alkalmazott techno­lógiáról. a gyártott termé­kek minőségéről, a munká­sok élet- és munkakörülmé­nyeiről. a szociális létesít­ményekről. — Ma még a nagy út ele­jén vagyunk — mondotta A. A. Birjukov. — Mindazt amit a felsőbb szintű ta­nácskozáson elhatároztak, azt a most következő hóna­pokban, években a gyakor­latban kívánjuk megvalósí­tani. Célunk, hogv haszno­sítsuk a magyar könnyűipar átvehető tapasztalatait, szo­rosabbra fűzzük a magyar és a grúz vállalatok kapcso­latát. gvarapítsuk együttmű­ködésüket. A Szovjetunió néhány köztársasága szorosabb kap­csolatot épít ki a magvar könnyűiparral. Ezek közé tartozik Grúzia. Ukrajna és Moldávia. A jó tapasztala­tok átvételével. hisszük, hogv könnvűipari vállalata­ink hatékonyabban gazdál­kodnak, jobb minőségű, versenyképes cikkeket állí­tanak elő. Üj együttműködési formá­kat Igyekszünk kidolgozni a különböző ipari ágazatok, a Külkereskedelmi Minisztéri­um és az Országos Tervhi­vatal közreműködésével. Például a Moszkvai Cipő­ipari Egyesülés, a Minőségi Cipőgyár közreműködésével, úgynevezett magyar szala­got szervez. A következő ötéves terv időszakában évente három-négy üzem rekonstrukciójában vesznek részt magyar vállalatok. Te­hát közel 20 iizem korsze­rűsítését valósítiuk meg ügy. hogy meghonosítjuk a kor. szerű üzem- és munkaszer­vezést. a technológiát, illet­ve átvesszük ezeket a ma­gyar vállalatoktól. Mindezt tesszük a felsőbb szervek együttműködési megállapo­dásának szellemében. A magunk részéről meg va­gyunk győződve arról, hoev együttműködésünk a lövő­ben olyan lesz hogy a gya­korlati munkában szén eredményeket érhetünk él — hangsúlyozta A. A. Bir­jukov. A magyar—szovjet körív, nvűlnarl együttműködés ál­landó munkacsoportlátlak tanácskozása szombaton délelőtt plenáris üléssel 'á. rul. A Minisztertanács tárgyalta A kisvállalkozások v >1 u tapasztalatai Az elmúlt két esztendő során több mint 33 ezer új kisvállalkozás — önálló, vagy vállalati gazdasági munkaközösség, ipari és szolgáltató szövetkezeti szak­csoport, polgárjogi társaság stb. — kezdte meg műkö­dését, és a kereskedelemben is létrejöttek új üzemelteté­si formák. Ma már mint­egy 300 ezer ember, az ösz­szes foglalkoztatottak 3 százaléka vesz részt kisvál­lalkozásokban. A két év tapasztalatai azt igazolják, hogy az új szer­vezeti formák fokozatosan beilleszkednek a szocialista gazdálkodás rendszerébe. Többnyire olyan feladato­KULTU RALIS FORUM Az európai kulturális fó­rum magyar elökeszítő bi­zottsága Köpeczi Béla mű­velódesi miniszter, a bizott­ság elnöke vezetésével csü­törtökön a Parlamentben ülést tartott. A bizottság meghallgatta Nádor György titkárnak az 1985-ben Bu­dapesten — a helsinki zá­róokmányt aláíró 35 ország részvételével — rendezendő tanácskozás előkészületeiről szóló beszámolóját. Az eu­rópai kulturális fórum ma­gyar előkészítő bizottsága irányelveket fogadott el a tanácskozás tartalmi kérdé­seivel összefüggő magyar ál­láspontról, a házigazda! sze­reppel járó teendőkről, a tervezett kulturális progra­mokról, valamint a kiadók, az írott sajtónak, illetve a rádiónak és a televíziónak a fórummal kapcsolatos fel­adatairól. PAUL VOLCKFR BUDAPESTEN Paul Volcker, az Ameri­kai Egyesült Államok Jegy­' bankja kormányzótanácsá­nak elnöke — Tímár Má­tyásnak, a Magyar Nem'. zeti Bank elnökének meg­hívására — csütörtökön ha­zánkba érkezett. Paul Volc­ker és a Magyar Nemzeti Bank vezetői megbeszélést folytatnak a két központi bankot érintő nemzetközi pénzügyi kérdésekről. CSEHSZLOVÁK MINISZTER LÁTOGATÁSA Kapotyi László ipari mi­niszter meghívására Buda­pestre érkezeit Milán Kubát csehszlovák elektronikai ipa­ri miniszter. Tárgyaiésokat folytat a két ország elektro­technikai és elektronikai együttműködésének aktuá­lis kérdéseiről, és előadást tart a csehszlovák népgaz­daság elektronizálásáról. TANÉVZÁRÁS A SZOT KOZPONTI ISKOLÁN Csütörtökön ünnepélyes tanévzárást tartottak a Szakszervezetek Országos Tanácsa központi iskoláján. Közel 400 hallgató fejezte be ez évben egy vagy több éves tanulmányait. Közü­lük most vették át okleve­lüket a felsőfokú szakszer­vezeti iskola, a szakszerve­zeti vezetőképző tanfolyam és a felsőfokú munkaügyi tanfolyam hallgatói. A tan­évzárón Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a SZOT fő­titkára mondott ünnepi be­szédet. AMERIKAI NUKLEÁRIS KÍSÉRLET Föld alatti atomrobbantá­si kísérletet hajtottak vég­re szerdán, a Nevadai si­vatagban — közölte a wa­shingtoni energiaügyi mi­nisztérium szóvivője. Az idén ez volt a hetedik nuk­leáris kísérlet a nevadai te­lepen. VASÜTI SZERENCSÉTLENSÉG Súlyos vasúti szerencsét'­lenség történt hétfőn Ango­lában. Ndalatando város kö­zelében — jelentette szer­dán az Angop angolai hír­ügynökség. A katasztrófának az első hivatalos közlés sze­rint több mint ötven halá­los. és mintegy száz sebe­sült áldozata van. kat látnak el, amelyekre ko­rábban nem akadt vállalko­zó. Az új szervezeti for­mák elősegítik a korábban kihasználatlan kapacitások hasznosítását, háttéripari, karbantartási, felújítási te­vékenységükkel pedig a vál­lalatok munkájának folya­matosságát. Egyes területe­ken — pélclául a személy­szállításban és a számítás­technikában — hozzájárul­nak a kínálat bővüléséhez és versenyhelyzet kialakí­tásához. A vállalati gaz­dasági munkaközösségek 80 százaléka a termeléshez köz­vetlenül kapcsolódó, ebből több mint 50 százalék pe­dig közvetlen termelőmun­kát végez. Viszont nem fej­lődtek kielégítően a lakos­ságnak nyújtott szolgáltatá­sok, így a kontármunka visszaszorítása is lassan ha­lad. A kiegészítő, kisegítő te­vékenységekben. új üze­meltetési formákban részt vevő, mintegy 300 ezer dol­gozó fele főállása mellett, munkaidőn túl végzi el a munkáját. Ezért a kisvállal­kozások számának növeke­dése nem okozott jelentő­sebb munkaerő-áramlást. A múlt esztendőben az aktív keresők szama a népgazda­ságban 35 ezerrel csök­kent. Ezt jelentős részben pótolta a különböző kis­vállalkozásokban. szabad idejükben dolgozók munká­ja. Az általuk nyújtott több­let 30—33 ezer teljes mun­kaidőben foglalkoztatott tel­jesítményével egyenértékű. A vállalatokon és a szö­vetkezeteken belül műkö­dő gazdasági munkaközössé­gek, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok általában eredményes mun­kát végeznek. Esetenként azonban előfordul, hogy munkájukkal arányban nem álló jövedelmekhez jutnak. Ez abból adódik, hogy a vállalatok és szövetkezetek egv része túlzottan bőkezű­en fizet, @ nem különíti el kellőképpen a vgmk-k mun­káját azoktól- a feladatok­tól, amelyek elvégzését a hivatalos muhkaidöben kell megkövetelni. Magas kétesetekhez azon­ban általában csak a leg­fátermettebbek, a legszöt­galmasabbak jutnak, meft az érdekeltségi rendszer is egyre inkább arra szorítja n vállalatokat, hogy a vég­zett munkával arányos le­gyen a gazdasági munkakö­zösségeknek, szakcsoportok­nak kifizetett összeg. A Minisztertanács megál' lapította, hogy az élteit két év tapasztalatai szerint a kisegítő és kiegészítő „evé­kenvségekre hozott párt- és állami határozatok helye­sek voltak, s időszerűek ma is. E szervezetek munkájá­ra még hosszú ideig szükség lesz. Igen fontos azonban, hogy a vállalatok csak a tör­vényes munkaidőben vég­zett tevékenységektől jól el­különíthető feladatokra en­gedélyezzék a vállalkozások létrehozását. Ezért a vállala­tok és a szövetkezetek veze­tői felelősek. A törvényes­ségnek az ellenőrzés min­den eszközével következete­sen érvényt kell szerezni. A munkával meg nem alapo­zott jövedelmek kiáramlásá­nak gátat kell vetni. A he­lyi politikai és társadalmi szervezetek támogatásával lehetővé kell lenni, hogy a vállalati kollektíva egesze megítélhesse a kisvállalko­zások tevékenységét és vég­zett munkáját. A kisvállalkozások mű­ködése és az ezt biztosító feltételek is általában meg­felelőek, nincs szükség a szabályozással kapcsolatos alapvető változtatásokra. Ugyanakkor a szabályozási munka nem zárult le tel­jesen, a gazdasági-jogi sza­bályozásnak még néhány, a kisvállalkozások továbbfej­lesztésével kapcsolatos kér­dése is megoldásra vár. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents