Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-22 / 145. szám
2 I Péntek, 1984. június 22. Csernyenko—Mitterrand eszmecsere + Moszkva (MTI) A moszkvai Kremlben csütörtökön megkezdődtek a hivatalos szovjet—francia tárgyalások. A szovjet tárgyaló küldöttséget Konsztantyin Csernyenko. az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, a francia delegációt Francois Mitterrand köztársasági elnök vezeti. Mitterrand szerdán érkezet'! hivatalos látogatásra a Szovjetunióba, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének meghívására. A tárgyaló feleket egyaránt nyugtalanítja a világhelyzet romlása, bár az okokat különbözőképp ítélik meg, de egyetértenek abban, hogy el kell kerülni a nemzetközi feszültség további növekedését. Szovjet részről — mint legfontosabb feladatra — az ntomháborús veszély elhárítására helyezték a fő hangsúlyt. Rámutattak arra, hogy a Szovjetunió határozottan törekszik a nemzetközi kapcsolatok javítására, az enyhüléshez való visszatérésre. Szovjet vélemény szerint ehhez elsősorban arra van szükség, hogy az Egyesült Államok lemondjon a szembenállás minden területen történő élezéséről, ne akarja rákényszeríteni akaratát szuverén államokra, s hagyjon fel a hadászati fölény elérésére irányuló próbálkozásaival. A Szovjetunió kész becsületes és értelmes kompromisszumokra. ám teljesen hibás az a számítás, hogy kész meghajolni az erő, a nyomás előtt. Válaszában Francois Mitterrand megerősítette, hogy Franciaország is érdekelt a béke megőrzésében és abban, hogy mindent megtegyenek az atomháború kirobbanásának megakadályozásáért. A francia elnök ugyanakkor megismételte országa ismert álláspontját az atomfegyverekkel összefüggő olyan kérdésekről, amelyekben a Szovjetunió és a NATO ta?orszé3ai egymástól eltérő véleményt vallanak. Shultz— Do briny in találkozó * Washington (MTI) Háromórás megbeszélést tartott Washingtonban George Shultz amerikai külügyminiszter és Anatolij Dobrinyin, a Szovjetunió washingtoni nagykövete. A tárgyalás tartalmáról és eredményeiről egyik fél sem közölt részleteket. A külügyminisztériumból távozva a szovjet nagykövet amerikai újságírók előtt kijelentette: ..Kiterjedt megbeszélést folytattunk az összes kétoldalú és többoldalú kérdésekről. Három teljes órát tárgyaltunk, sorra véve összes problémáinkat, nem oldottunk meg ugyan semmit. de minden kérdést érdemben tekintettünk át. A megbeszélés tartalmáról tájékoztatni fogom kormányomat". Washingtoni megfigyelők számára az egyébként rutinjellegű találkozó időtartama annak feltételezéséhez nyújtott támpontot, hogy a szovjet—amerikai kapcsolatok áldatlan helyzete kénvelmetlenné vált a választásokra készülő Fehér Ház számára. Szegeden Magyar-szovjet könnyűipari együttműködési megbeszélés Latin-amerikai adóskonferencia A héten Cartagenura fiR.velnek a tőkés országok bankárai és pénzügyi szakértői. Csütörtökön és pénteken az egykori spanyol birodalom gyöngyszemének nevezett kolumbiai városban tartják a latin-amerikai opszagok első adóskonferenciájukat. A kolumbiai külügyminisztérium nyilatkozata szerint eddig Argentína, Brazília, Bolívia, Kolumbia, Chile, a Dominikai Köztársaság, Ecuadert". Metikó,' Peru, Uruguay és Venezuela jelezte részvételi szándékát. A tanácskozáson azxjnban nem kizárólag a latin-amerikai adósok vehetnek részt, szívesen látják bármely más földrész eladósodott országait is — olvasható a nyilatkozatban. Nyugati megfigyelők szerint a latin-amerikai adósok az alábbi követeléseket próbálják megfogalmazni Cartagenában: — a hitelezők 5—7 évi türelmi idővel nyújtsanak 10 —15 év haladékot a kölcsönök visszafizetésére. mivel csak hosszú lejáratú átütemeaés teheti lehetővé a belső gazdasági átalakítást; — csökkentsék a. kamatlábakat a felére, s állapítsanak meg felső határt az adósoknak felszámított kamatokra. Ha a szabadpiaci kamatlábak e határ fölé emelkednek, akkor az annak alapján esedékessé váló tartozást csapják hozzá a tökeiészhez. Így előre kiszámítható lenne az évenként visszafizetésre esedékes kamatok nagysága; — a visszafizetések biztosítására a féjlett tőkés országok nyújtsanak újabb kölcsönöket., végül; — a fejlett országok nyissák meg piacaikat a fejlődők előtt, mivel csak így teremthető elő a hitelek viszfizetéséhez szükséges deviza. Latin-Amerika országai jelenlegi külföldi adóssága mintegy 1)50 milliárd dollárra tehető Brazília Ö«. Mexikó 90. Argentína 46. Venezuela 35, Peru mintegy 12 milliárd dollárnyi adósságtömeget. halmozott fel. Az állandóan változó árfolyamok. kamatlábak, valamint az eltérő statisztikák miatt nehéz az összeg pontos számbavétele. Az eladósodás a 70-es években alakult ki. elsősorban a két olajárrobbanás és a beruházási javak áremelkedésétől messze elmaradó nyersanvagár-emelkedés. vagyis a fejlődő országok cserea rányai hak romlása nyomán. Az adósságprobléma azután a kamatlábak emelkedése és a világpiaci receszszió, a latin-amerikai országok termékei iránti kereslet visszaesése és a protekcionista intézkedések következtében a nyolcvanas évek elejére a nemzetközi pénzügyi életre nézve is válságos méreteket öltött. Jellemző adat, hogy a latin-amerikai adósok évente exportbevételüknek már 3.1—42 százalékát kényszerülnek cSupátt a k'á-" mátok törlesztésére fordítani. Megfigyelők szerint a tőkésországok hitelező kormányai és bankjai kénytelenek lesznek rugalmasan kezelni a latin-amerikai országok adóssággondjait, bár egységes megoldásra nemigen hajlanak: az Egyesült Államok például minden országgal külön akarja rendezni a kérdést. A jelenlegi helyzetben ugyanis a függőség kétoldalú: a nemzetközi, kereskedelmi bankok és az egész pénzügyi rendszer szilárdsága függ a fejlődők fizetési lehetőségeitől. Emlékezetes, hogy az adóskonferenciának már a puszta hire is elegendő volt némi pánikhoz az amerikai bankrendszerben. A múlt hónapban az Egyesült Államok nyolcadik nagy bankját, a jelentős kintlevőségeket felhalmozott Continental Illionist, csak az amerikai kormány és a kereskedelmi bankok 7.5 milliárd dolláros rekordméretű segélycsomagja mentette meg a csődtől, és még a Chase Manhattan Is jó pénzügyi helyzetének bizonygatására kényszerült. Ezt szem előtt tartva a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is rugalmasságot, realizmust és gyakorlatiasságot "kért á bankároktól. Elemzők szerint ugyanis a latin-amerikai adósságprobléma már régóta nemcsak gazdasági kérdés. A térség gazdasági-társadalmi viszonyai miatt elsőrendű politikai kérdéssé is vált a feszült helyzet rendezése. A súlyos gazdasági megszigorító programok erőltetése ugyanis általános elégedetlenséget kelthet, és a néhány. törékeny latin-amerikai polgári demokrácia létét is veszélybe sodorhatja. A nemrég hatalomra került argentínai polgári kormány például hangoztatja: nem tehető felelőssé a korábbi katonai diktatúra katasztrofális pénzügyi tevékenységéért, és nem fizet többet, mint amennyit az ország teljesítőképességé lehetővé tesz. (Folytatás az 1. oldalról.) gyár korszerűsítése 15 hónap alatt valósult meg. Ennek keretében a magyar ruhagyár átadta a morte'lkollekciót. és a műszaki dokumentációt. Budapesten vettek részt szakmai továbbképzésen a grúz szakemberek. Közel 20 magyar szakember tartózkodott állandóan Tbilisziben a korszerűsítés időszakában. illetve vett részt a műszaki, technológiai szerelésben, a munkák irányításában. A Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának vezetői megkülönböztetett figyelmet fordítanak a magyar könnvűipari ágazattal kialakított kapcsolat erősítésére. A felsőbb szintű megállapodás értelmében ugyanis bővítik a konfekció-, a cipőipari vállalatok együttműködését. Az első korszerűsítési munkák befejezése után egyeztet'ék a további programot. Eszerint más grűziai üzemek rekonstrukciójában is részt vesznek magyar vállalatok. Várhatóan a Minőségi Cipőgyár működik maid közre a Moszkvai Cipőipari Egvesülés üzemeinek korszerűsítésében Ezzel kapcsolatban külön megbeszélést folytatott ezekben a napokban a cipőgyár vezetőivel G. V. Muhanov, a Moszkvai Cipőipari Egyesülés vezérigazgatója, aki tagja a Szegeden tanácskozó munkacsoportnak. A szovjet könnyűipari minisztériumi vezetők elismeréssel szóltak a magyar üzemekben tett látogatás alkalmával szerzett tapasztalataikról. Mindenekelőtt az üzem- és munkaszervezésről. az. alkalmazott technológiáról. a gyártott termékek minőségéről, a munkások élet- és munkakörülményeiről. a szociális létesítményekről. — Ma még a nagy út elején vagyunk — mondotta A. A. Birjukov. — Mindazt amit a felsőbb szintű tanácskozáson elhatároztak, azt a most következő hónapokban, években a gyakorlatban kívánjuk megvalósítani. Célunk, hogv hasznosítsuk a magyar könnyűipar átvehető tapasztalatait, szorosabbra fűzzük a magyar és a grúz vállalatok kapcsolatát. gvarapítsuk együttműködésüket. A Szovjetunió néhány köztársasága szorosabb kapcsolatot épít ki a magvar könnyűiparral. Ezek közé tartozik Grúzia. Ukrajna és Moldávia. A jó tapasztalatok átvételével. hisszük, hogv könnvűipari vállalataink hatékonyabban gazdálkodnak, jobb minőségű, versenyképes cikkeket állítanak elő. Üj együttműködési formákat Igyekszünk kidolgozni a különböző ipari ágazatok, a Külkereskedelmi Minisztérium és az Országos Tervhivatal közreműködésével. Például a Moszkvai Cipőipari Egyesülés, a Minőségi Cipőgyár közreműködésével, úgynevezett magyar szalagot szervez. A következő ötéves terv időszakában évente három-négy üzem rekonstrukciójában vesznek részt magyar vállalatok. Tehát közel 20 iizem korszerűsítését valósítiuk meg ügy. hogy meghonosítjuk a kor. szerű üzem- és munkaszervezést. a technológiát, illetve átvesszük ezeket a magyar vállalatoktól. Mindezt tesszük a felsőbb szervek együttműködési megállapodásának szellemében. A magunk részéről meg vagyunk győződve arról, hoev együttműködésünk a lövőben olyan lesz hogy a gyakorlati munkában szén eredményeket érhetünk él — hangsúlyozta A. A. Birjukov. A magyar—szovjet körív, nvűlnarl együttműködés állandó munkacsoportlátlak tanácskozása szombaton délelőtt plenáris üléssel 'á. rul. A Minisztertanács tárgyalta A kisvállalkozások v >1 u tapasztalatai Az elmúlt két esztendő során több mint 33 ezer új kisvállalkozás — önálló, vagy vállalati gazdasági munkaközösség, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport, polgárjogi társaság stb. — kezdte meg működését, és a kereskedelemben is létrejöttek új üzemeltetési formák. Ma már mintegy 300 ezer ember, az öszszes foglalkoztatottak 3 százaléka vesz részt kisvállalkozásokban. A két év tapasztalatai azt igazolják, hogy az új szervezeti formák fokozatosan beilleszkednek a szocialista gazdálkodás rendszerébe. Többnyire olyan feladatoKULTU RALIS FORUM Az európai kulturális fórum magyar elökeszítő bizottsága Köpeczi Béla művelódesi miniszter, a bizottság elnöke vezetésével csütörtökön a Parlamentben ülést tartott. A bizottság meghallgatta Nádor György titkárnak az 1985-ben Budapesten — a helsinki záróokmányt aláíró 35 ország részvételével — rendezendő tanácskozás előkészületeiről szóló beszámolóját. Az európai kulturális fórum magyar előkészítő bizottsága irányelveket fogadott el a tanácskozás tartalmi kérdéseivel összefüggő magyar álláspontról, a házigazda! szereppel járó teendőkről, a tervezett kulturális programokról, valamint a kiadók, az írott sajtónak, illetve a rádiónak és a televíziónak a fórummal kapcsolatos feladatairól. PAUL VOLCKFR BUDAPESTEN Paul Volcker, az Amerikai Egyesült Államok Jegy' bankja kormányzótanácsának elnöke — Tímár Mátyásnak, a Magyar Nem'. zeti Bank elnökének meghívására — csütörtökön hazánkba érkezett. Paul Volcker és a Magyar Nemzeti Bank vezetői megbeszélést folytatnak a két központi bankot érintő nemzetközi pénzügyi kérdésekről. CSEHSZLOVÁK MINISZTER LÁTOGATÁSA Kapotyi László ipari miniszter meghívására Budapestre érkezeit Milán Kubát csehszlovák elektronikai ipari miniszter. Tárgyaiésokat folytat a két ország elektrotechnikai és elektronikai együttműködésének aktuális kérdéseiről, és előadást tart a csehszlovák népgazdaság elektronizálásáról. TANÉVZÁRÁS A SZOT KOZPONTI ISKOLÁN Csütörtökön ünnepélyes tanévzárást tartottak a Szakszervezetek Országos Tanácsa központi iskoláján. Közel 400 hallgató fejezte be ez évben egy vagy több éves tanulmányait. Közülük most vették át oklevelüket a felsőfokú szakszervezeti iskola, a szakszervezeti vezetőképző tanfolyam és a felsőfokú munkaügyi tanfolyam hallgatói. A tanévzárón Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára mondott ünnepi beszédet. AMERIKAI NUKLEÁRIS KÍSÉRLET Föld alatti atomrobbantási kísérletet hajtottak végre szerdán, a Nevadai sivatagban — közölte a washingtoni energiaügyi minisztérium szóvivője. Az idén ez volt a hetedik nukleáris kísérlet a nevadai telepen. VASÜTI SZERENCSÉTLENSÉG Súlyos vasúti szerencsét'lenség történt hétfőn Angolában. Ndalatando város közelében — jelentette szerdán az Angop angolai hírügynökség. A katasztrófának az első hivatalos közlés szerint több mint ötven halálos. és mintegy száz sebesült áldozata van. kat látnak el, amelyekre korábban nem akadt vállalkozó. Az új szervezeti formák elősegítik a korábban kihasználatlan kapacitások hasznosítását, háttéripari, karbantartási, felújítási tevékenységükkel pedig a vállalatok munkájának folyamatosságát. Egyes területeken — pélclául a személyszállításban és a számítástechnikában — hozzájárulnak a kínálat bővüléséhez és versenyhelyzet kialakításához. A vállalati gazdasági munkaközösségek 80 százaléka a termeléshez közvetlenül kapcsolódó, ebből több mint 50 százalék pedig közvetlen termelőmunkát végez. Viszont nem fejlődtek kielégítően a lakosságnak nyújtott szolgáltatások, így a kontármunka visszaszorítása is lassan halad. A kiegészítő, kisegítő tevékenységekben. új üzemeltetési formákban részt vevő, mintegy 300 ezer dolgozó fele főállása mellett, munkaidőn túl végzi el a munkáját. Ezért a kisvállalkozások számának növekedése nem okozott jelentősebb munkaerő-áramlást. A múlt esztendőben az aktív keresők szama a népgazdaságban 35 ezerrel csökkent. Ezt jelentős részben pótolta a különböző kisvállalkozásokban. szabad idejükben dolgozók munkája. Az általuk nyújtott többlet 30—33 ezer teljes munkaidőben foglalkoztatott teljesítményével egyenértékű. A vállalatokon és a szövetkezeteken belül működő gazdasági munkaközösségek, ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok általában eredményes munkát végeznek. Esetenként azonban előfordul, hogy munkájukkal arányban nem álló jövedelmekhez jutnak. Ez abból adódik, hogy a vállalatok és szövetkezetek egv része túlzottan bőkezűen fizet, @ nem különíti el kellőképpen a vgmk-k munkáját azoktól- a feladatoktól, amelyek elvégzését a hivatalos muhkaidöben kell megkövetelni. Magas kétesetekhez azonban általában csak a legfátermettebbek, a legszötgalmasabbak jutnak, meft az érdekeltségi rendszer is egyre inkább arra szorítja n vállalatokat, hogy a végzett munkával arányos legyen a gazdasági munkaközösségeknek, szakcsoportoknak kifizetett összeg. A Minisztertanács megál' lapította, hogy az élteit két év tapasztalatai szerint a kisegítő és kiegészítő „evékenvségekre hozott párt- és állami határozatok helyesek voltak, s időszerűek ma is. E szervezetek munkájára még hosszú ideig szükség lesz. Igen fontos azonban, hogy a vállalatok csak a törvényes munkaidőben végzett tevékenységektől jól elkülöníthető feladatokra engedélyezzék a vállalkozások létrehozását. Ezért a vállalatok és a szövetkezetek vezetői felelősek. A törvényességnek az ellenőrzés minden eszközével következetesen érvényt kell szerezni. A munkával meg nem alapozott jövedelmek kiáramlásának gátat kell vetni. A helyi politikai és társadalmi szervezetek támogatásával lehetővé kell lenni, hogy a vállalati kollektíva egesze megítélhesse a kisvállalkozások tevékenységét és végzett munkáját. A kisvállalkozások működése és az ezt biztosító feltételek is általában megfelelőek, nincs szükség a szabályozással kapcsolatos alapvető változtatásokra. Ugyanakkor a szabályozási munka nem zárult le teljesen, a gazdasági-jogi szabályozásnak még néhány, a kisvállalkozások továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdése is megoldásra vár. (MTI)