Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-21 / 144. szám

4 Csütörtök, 1984. júnitis 21. olvasó­m> Ismerkedjünk a KRESZ-módositásokkal szolgálat Közúti jelzések 't jelzőör a tiloe. a meg­áld jelzést éjszaka vagy rossz látási körülmények kö­zött feltartott piros fényű lámpaval jelzi. A félreérté­sek elkerülésére a piros fé­nyű lámpát az átjáró előtt az egyik oldalon állványra is helyezhetik. A másik ol­dalon a jelzöör a lámpát feltartja mindaddig, míg az átjáró a keresztező közúti forgalom részére nem válik szadaddá. A gyalogosok, de elsősor­ban a vakok és a gyengén­látók biztonságos közlekedé­sének elősegítése érdekében a gyalogosok forgalmát irá­nyító kétlámpás fényjelző készülék kiegészítő hangjel­zést is adhat. A folyamatos zöld fényjelzésnél folyama­tos, a villogó zöld fényjel­zésnél pedig — amikor már tilos az úttestre lépni — szaggatott hangjelzést adhat. Nagy forgalmú, kellő szé­lességű utak szélén folya­matos sárija vonallal — a kerékpárosok részére — úgynevezett kerékpársávot lehet létesíteni. Ha ilven úton az útkereszteződésben jelzőlámpa irányítja a for­galmat. akkor a kerékpáro­sok részére külön — kerék­párost ábrázoló —. három lencséből álló lámpa is al­kalmazható. Ilyen lámpával lehet irányítani a kerékpár­úton folyó közlekedést is. Ahol autóbuszforgalmi sáv van. ott » forgalmat irányí­tó háromlámpás fényjelző készülék mellett BUSZ fel­iratú. fehér fényjelzést adő. kiegészítő lámpát helyezhet­nek el. Ha a kiegészítő jel­zés világít, akkor a menet­rend szerint, közlekedő köz­forgalmú autóbusz és troli­busz — a készülék más jel­zésétől függetlenül — to­vábbhaladhat Más jármű­vek vezetői kötelesek meg­várni a fénvielzö készülék szabad jelzését A közúti jelzőtáblák közül a következőket emeljük kl: A „Gyalogút" önálló, csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló út Ezen járművel közlekedni nem szabad. A „Gyalog- és kerékpárút" táblán függőleges fehér vonal választhatja el.egymástól a gyalogosokra, illetve a ke­rékpárosokra utaló jelzést. Akkor ezek csak az útnak a táblán jelölt részén közle­kedhetnek. A folyamatos fe­hér vonal a közlekedők za­varása nélkül átléphető. F jelzőtáblák az úgynevezett ..sétálóutcák" jelölésére Is alkalmazhatók. Alattuk ki­egészítő táblán jelezhetik azt az időszakot, amelyen túl a gyalogosok és a kerékpáro­sok veszélyeztetése nélkül, (élíorgalom esetén, más jár­művek is behajthatnak. Az „Alljl Elsőbbségadás kötelező!" jelzőtáblát a lö­vőben vasúti átjáró előtt is elhelyezhetik, s akkor a megállást jelző útburkolati jel előtt, ennek hiányában a tábla előtt meg kell állni. A Sebességkorlátozás" jelzőtáblát a .J^akott terület kezdete" jelzőtáblával együtt is elhelyezhetik. Ekkor a sebességkorlátozás a lakott nerület egészére vonatkozik. A „Lakott terület vége" jel­zőtábla a sebességkorláto­zást önmagában is feloldja. Az „Autóbusszal behajtani tilos" tábla a menetrend szerint közlekedő közforgal­mú autóbuszok behajtását nem tiltja. Ha a „Legkisebb követési távolság" jelzőtáblán teher­gépkocsi jelképe látható, ak­kor a jelölt követési távol­ság megtartása a 3500 kilo­grammot meghaladó megen­gedett Ő6sztömegű tehergép­kocsikra. valamint a vonta­tókra, mezőgazdasági vonta­tókra és a lassú járművekre kötelező. A „Várakozni tilos" jelző­tábla alatt elhelyezett, az árurakodásra utaló kiegészí­tő táblán jelzett távolságon és időszakon belül más jár­mű csak akkor tartózkodhat ha vezetője a járműnél ma­rad. és az áruszállító jármű érkezésekor annak beállását haladéktalanul biztosítja. A bekanyarodást. a meg­fordulást tiltó, továbbá a sebességkorlátozást elrende­lő jelzőtáblák alatt elhelye­zett. időtartamot feltüntető kiegészítő tábla azt jelenti, hogy a tilalom csak a jel­zett időszakra vonatkozik, csak úgy. mint az egyes jár­műfajtákra vonatkozó, vagy a mindkét irányból behajta­ni tilos jelzőtábla alatti, idő­szakra utaló kiegészítő táb­lánál. Aki a „szabad" idő­szakban ilyen táblákkal jel­zett útra behajtott, a tila­lom kezdetéig a járművel köteles az utat elhagyni. A vasúti átjárón való át­haladás biztonságát szolgál­ja. hogy két. vagy több vá­gányú vasúti átjáró kezde­tét kettőzött „András-ke­reszttel" jelölik. Ez a jelzés például korlátozott látási viszonyok között tájékoztat a vasúti vágányokról. Az ..Autóbuszforgalmi sáv" ielzőtábla ielzi. hogy az út­testen ..BUSZ" feliratú sáv van, ezen folyamatosan csak a menetrend szerint közle­kedő közforgalmú autóbu­szok és a trolibuszok halad­hatnak. Más jármű erre a sávra csak a sáv kereszte­zése és a bakanyarodásra történő felkészülés céljából hajthat rá. A ,,Kapaszkodósáv" táblát emelkedő úton helyezik el. A táblán jelzett sebességnél lassabban haladó járművek kötelesek a kapaszkodósá­von közlekedni. Sebességre utaló jelzés hiányában azok­nak a járműveknek kell itt haladniuk, amelyek lakott területen kívül 70 km'óra, lakott területen belül pedig 50 km/óra sebességnél las­sabban haladnak. A „Lakó-pihenő övezet" táblával jelzett területen az ott lakók és az ott tartóz­kodók fokozott védelme ér­dekében a járműforgalom jelentős mértékben korláto­zott. Az átmenőforgalom — kerékpárt kivéve — tilos. Az útburkolati jelek is bővültek. Balesetveszélyes helyeken az úttest szélére festett fe­hér vonal, s azzal együtt út­burkolati jel is jelezheti a veszély jellegét. (Például ki­jelölt gyalogos-átkelőhely, útikereszteződés, vasúti átjá­ró). A különösen veszélyes helyekre — például vasúti átjáró, útkereszteződés terü­letére — szaggatott vonal­lal körülhatárolt, sárga szí­nű útburkolati jel hívhatja fel a figyelmet. Az így jel­zett területen tilos a megál­lás. A járdára festett folytonos fehér vonal azt a határt jel­zi, ameddig a járművek a járdának az úttest felőli ré­szét várakozás céljából igenybe vehetik. Olvasószolgálatunk hagyományát — a sokrétűséget — megbontva ezúttal egy témával, az 1984. július 1-én életbe lépő KRESZ-módositásokkal szeretnénk megismertetni ol­vasóinkat. Természetesen teljes áttekintésre nincs módunk — ez más kiadványok feladata —, a változá­sok közül csak olyan szabályokra térünk ki — azokra is, a terjedelmi kötöttségek miatt, lényeg­re törő fogalmazásban —. amelyek a közlekedők A járműközlekedés szabályai legszélesebb tömegeit érintik, és érdekelhetik. A jogsza­bály új. s a régi KRESZ-sze] egységbe foglalt szövege is megjelent már, így most csupán egyes közúti jelzésekről, a járműforgalmat érintő fontosabb szabályokról, a gyalogo­sok, a mozgáskorlátozottak, a kerékpárosok közlekedéséről, és — nagy baleseti veszélyessége miatt — a vasúti átjá­róban v»ló közlekedés szabályairól fogunk szólni. A járművekre vonatkozó új műszaki előírások: Minden személygépkocsi első üléseit — a taxikét is — fel kell szerelni biztonsá­gi övvel; a motoros jármű­vekre (gépjármű, mezőgaz­dasági vontató és lassú jár­mű) tilos pótféklámpát fel­szerelni. A meglevőket 1984. december 31-ig le kell sze­relni. A személygépkocsi ab­lakain menet közben tilos függönyt használni. Az ab­lakokon az átlátást fóliával, fényelnyelő, vagy fényvisz­szaverő réteggel akadályoz­ni tilos. A körzeti orvos gép­kocsiján — az egészségügyi hatóság engedélye alapján — a szélvédő jobb alsó részén kör alakú fehér alapon vö­rös keresztet ábrázoló, leg­feljebb tíz centiméter átmé­rőjű jelzés használható. Ez a jelzés forgalmi elsőbbségre nem jogosít, azonban min­denkitől elvárható az orvo­si hivatás teljesítésének elő­segítése. A forgalomban részt vevő motorkerékpárt nappal is tompított fényszó­róval kell kivilágítani; a se­gédmotor-kerékpár vezető­jének 1986. január 1-től la­kott területen kívül becsa­tolt bukósisakot kell visel­nie. A járművek közlekedésé­re vonatkozó rendelkezések szerint » jobbra tartási kö­telezettség szempontjából — a párhuzamos közlekedésben is — az autóbuszforgalmi sávot, a kapaszkodósávot, a gyorsító- és lassítósávot, va­lamint a kerékpársávot nem kell figyelembe venni. Irányváltoztatásnak kell tekinteni: a terelővonalnak, az úttest szélének, vagy kép­zeletbeli felezővonalának az átlépését; a forgalmi sáv változtatását; a másik útra való bekanyarodást; a fő­útvonalról vagv szilárd bur­kolati útról való letérést, még akkor is. ha ez nem jár a korábbi menetirány megváltoztatásával. Nem tekinthető irányvál­toztatásnak az útkeresztező­désben a kanyarodó főútvo­nalon való továbbhaladás. Ilyen esetben is adható irány jelzés, ha ez nem meg­tévesztő. A kanyarodó főút­vonalon haladó járművel az útkereszteződésben * gyalo­gosok részére elsőbbséget kell adni. Az útkeresztező­désben a kanyarodó főútvo­nalról jobbra való letérés — bár esetleg tényleges menet­irány-változtatással nem jár — irányváltoztatásnak mi­nősül és irányjelzővel jelez­ni kell. Ilyen esetben is el­sőbbséget kell adni a gyalo­gosok részére, mert a iár­mű kanyarodónak minősül. Útkereszteződésben előzni — ha ennek feltételei adot­tak — többek között akkor szabad, ha a jármű főútvo­nalon halad, vagy olyan úton, amelynek elsőbbségét „Útkereszteződés, alárendelt úttal" jelzőtábla jelzi. Jelentős változás, hogy az egy nyomon haladó jármű­vek (például motorkerékpár, segédmotor-kerékpár, kerék­pár) egy forgalmi sávban egymás mellett is haladhat­nak és előzhetik egymást. Ha a megfelelő oldaltávol­ság biztosított, úgy más jár­művel (például személygép­kocsival) is szabad az egy nyomon haladó járműveket előzni azonos forgalmi sáv­ban. A villamospályán való köz­lekedés szabályainál új ren­delkezés az, hogy ha a forgal­mi sávot terelő, vagy záró­vonal a villamosvágányra vezeti, akkor a vágányon az egyéb járművekkel folyama­tosan szabad haladni. A sí­nekre ráhajtani azonban csak a villamosforgalom za­varása nélkül szabad. Üj szabály, hogy a meg­állási szándékot irányjelző­vel jelezni kell a fékezés megkezdése előtt olyan idő­ben, amikor a közlekedés más résztvevői még bizton­ságosan alkalmazkodni tud­nak a változó forgalmi hely­zethez. A megállási tilalmak bő­vültek. A kijelölt gyalogos­átkelőhely előtt 5 méterrel cs8k a gyalogosforgalom ész­lelését kevésbé akadályozó járművekkel — személygép­kocsi, motorkerékpár, segéd­motor-kerékpár, kerékpár és kézikocsi — szabad meg­állni. A többi'járttttvél 15 méteres távolságon belül tilos a megállás! Kijelölt megállóhely táb­la (villamos, trolibusz, autó­busz megálló, taxiállomás) előtt — ha a megállást til­tó burkolati jel nincs fel­festve — 15 méter, utána pedig 5 méter távolságon be­lül tilos megállni. Tilos megállni autóbusz­öbölben és autóbuszforgal­mi sávban, kapaszkodó-, gyorsító- és lassító sávban, kerékpársávon és a kerék­pársáv mellett, valamint a különösen veszélyes hely burkolati jelzéssel jelölt te­rületen. A járdán való megállás le­hetőségéről új szabály intéz­kedik. Eszerint a járdán csak 1000 kilogrammnál nem nagyobb tengelyterhelésű járművel szabad megállni, ha az úttesten megállási ti­lalom van. Ezen esetben is további megkötések vannak: Főútvonal járdáján csak ak­kor, ha jelzéssel, táblával, vagy burkolati jellel jelölik a járdán való megállás le­hetőségét. Mellékútvonalon csak ak­kor, ha a gyalogosok forgal­mát ezzel nem akadályoz­zák. A szabadon hagyott járdarészen legalább két egymás mellett közlekedő felnőtt gyalogos részére kell elegendő helynek maradni. Vasúti átjáróban vagy az átkelőhelyeken a gyalogos is csak akkor haladhat át, ha vasúti jármű nem közleke­dik. s ha a jelzőberendezés (teljes sorompó, félsorompó, vagy a fénysorompó) az át­haladás tilalmát nem jelzi. A kerékpárosok részére az úttest szélén folyamatos sárga vonallal kerékpársávot lehet kijelölni. Ezen a sávon csak a kerékpárosok közle­kedhetnek a menetiránynak megfelelően. A kerékpársáv­ról az útkereszteződésben balra kanyarodó kerékpáros köteles a kerékpárról le­szállni és azt az útkereszte­ződésen áttolni. A kerékpárhoz kerékpár­utánfutó kapcsolható. Az utánfutó egytengelyű, két­nyomon haladó, legfeljebb 0,7 méter széles és 70 kilo­gramm össztömegű lehet. Fel kell szerelni egy háromszög alakú — a pótkocsikra elő­írt — fényvisszaverővel és a kerékpárra előírt hátsó helyzetjelző lámpával. A mozgáskorlátozottak a lakóhely szerinti egészség­ügyi hatóságtól kaphatnak engedélyt a KRESZ-ben meg­határozott külön jogosultsá­gok igénybevételére. Az en­gedélyre utaló (kék alap­színű, négyszögletes alakú, fehér ábrájú) jelzést a jár­művön, vagy az őket szállító járművön el kell helyezni. Az ilyen járművel a moz­gáskorlátozott személy (vagy az őt szállító jármű veze­tője) behajthat a: „Mindkét irányból behajtani tilos", a „Gépjárművel, mezőgazdasá­gi és lassú járművel behaj­tani tilos", a „Motorkerék­párral behajtani tilos" és a „Segédmotor-kerékpárral be­hajtani tilos" jelzőtáblával megjelölt útra, ha úticélja ott van, vagy másként meg­közelíteni nem tudja. Külön feltétel, hogy ilyen esetek­ben legfeljebb 20 kilométer/ óra sebességei szabad közle­kedni. A mozgáskorlátozott, ille­tőleg az őt szállító jármű vezetője járművével a „Vá­rakozni tilos" jelzőtábla ha­tálya alatt levő úttesten is várakozhat. A kijelölt ra­kodóhelyre vonatkozó ren­delkezéseket azonban köteles megtartani. Vasúti átjáróban Gyalogosok, kerékpárosok, mozgáskorlátozottak A gyalogosoknak a járdán vagy ha az nincs, a leálló­sávon, az útpadkán vagy a kerékpárúton kell közleked­niük. Ha az úton nincsenek ilyenek, az úttest szélén egy sorban, lakott területen be­lül lehetőleg, lakott terüle­ten kívül pedig kötelezően a baloldalon, a járműforga­lommal szemben kell a gya­logosoknak haladniuk. A lakó-pihenő övezetekben — ha járda nincs — a gya­logosok az úttestet teljes szélességében igénybe vehe­tik. (Egyedüli eset, hogy itt az úttesten „tartózkodhat­nak", például beszélgethet­nek, játszhatnak is!) A „Gyalog- és kerékpár­út"-on a segédmotoros-ke­rékpárok legfeljebb 20 kilo­méter óra sebességgel halad­hatnak. A módosítás kötelezővé teszi, a gvalogosok részére épített alul- vagv felüljárók igénybevételét. Az ilyen lé­tesítményeket tábla jelzi. A módosítás a biztonság fokozasa. a balesetek meg­előzése érdekében több új rendelkezést léptet életbe. Ezek: A többvágányú vasúti átjárót András-kereszt jelzi. Az úttestre felfestett, már említett jelek figyelmeztet­nek az átjáróra. A vasúti átjáró "egész területét — ahol az összeütközés megtör­ténhet — azt befedő, szag­gatott vonallal körülhatárolt, sárga színű útburkolati jel jelzi. A vasúti átjárót jelzi az előtte elhelyezett „Állj! Elsőbbségadás kötelező!" tábla és a megállás helyét is jelző útburkolati jel, az átjáró előtt — a jelzöőr ál­tal — az úttestre állványra helyezett piros fényű lámpa. A vasúti átjáróra való rá­hajtás tilálmát jelzi: az egyedül vagy félsorompóval együtt alkalmazott fényso­rompó villogó piros jelzése; a teljes sorompó, illetőleg a félsorompó mozgásban vagy lezárt állapotban levő rúd­jai; a teljes sorompó ki­egészítő jelzése (hangjelzés vagy villogó piros fényjel­zés) ; a jelzőőr tárcsával vagy feltartott, illetve az úttestre állványra helyezett piros fé­nyű lámpával adott jelzése. Nem szabad az átjáróra rá­hajtani akkor sem, ha azon folyamatosan áthaladni nem lehet) például a forgalom torlódása vagy más ok mi­att). Ezekben az esetekben a vasúti átjáró kezdete előtt meg kell állni és továbbha­ladni csak a tilos jelzés, il­letve az akadály megszűnése után szabad. A vasúti átjáróra való rá­hajtás előtt kötelező meg­állni azért, hogy a jármű vezetője meggyőződhessen az áthaladás veszélytelensé­géről, azaz arról, hogy vasúti jármű nem közleke­dik az átjáró felé. ha a biz­tosító berendezések műkö­désében üzemzavar van. A berendezés üzemzavarát jel­zi: a) A fénysorompón sem a piros, sem a fehér fény nem világít; bj A telsoroaapo rúdja nyitott vagy félig nyi­tott állapotban van és a fénysorompón sem a fehér, sem a piros fény nem vilá­gít; c) A sorompórudak el­térő állásban vagy félig nyitott helyzetben vannak. Kötelező megállm-p- az „ÁLLJ! Első||bg&l<JmpK>te­lező!" jelzőtáblánál, s ha az átjárón forgalmi torlódás, vagy más ok miatt folyama­tosan áthaladni nem lehet. A vasúti átjárót biztosító berendezések a továbbhala­dást — az átjáróra való rá­hajtást — akkor engedélye­zik. ha a fénysorompó vil­logó fehér fényjelzést ad. illetve, ha a teljes sorompó rúdjai nyitott helyzetben vannak, feltéve, ha a ki­egészítő hang- és fényjel ző­berendezés jelzést nem ad. A továbbhaladás engedé­lyezés esetén is csak foko­zott óvatossággal és mérsé­kelt sebességgel közelítheti meg a járművezető a vasúti átjárót, hogy képes legyen az áthaladás veszélytelensé­géről meggyőződni, azon fo­kozott óvatossággal és kése­delem nélkül áthaladni. Olyan vasúti átjáróknál, amelyeket jelzőberendezés­sel nem biztosítottak, a rá­hajtás előtt — szükség ese­tén a jármű megállításával is — meg kel] győződni arról, hogy vonat nem köze­ledik. Ha a jármű a vasúti át­járóban mozgásképtelenné válik, onnét azonnal el kell távolítani. Amennyiben ez nem lehetséges, akkor — az esetleg közeledő vonat veze. tőjének vagy más vasúti al­kalmazottnak ezt kellő idő­ben, minden lehetséges mó­don tudomására kell adni, Az átjáró felé közeledő vasúti jármű jobb észlelhe­tősége érdekében a „Vasúti átjáró kezdete" tábla előtt számított 30 méter távolsá­gon belül tilos a megállós. Ez a tilalom nemcsak az úttestre, hanem a mellette levő útpadkára és a járdán» is kiterjed. Dr. Vincze Gyónd

Next

/
Thumbnails
Contents