Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-19 / 142. szám

8 Kedd, 1984. június 19.' A bíró Költő vagy drámaíró? — kérdezi a műsorújságbeli előzetesben Nemes G. Zsuzsanna, aki az örmény Harutjunján drámáját magyarra fordította. Nos. a pénteki tévés bemutató után sem lettünk okosabbak: A bíró című játék nem mutatott erőteljes drámaszerkesztői vénát, a darab jelképiségére. elvontabb, költői világára pedig csak utalásokból érezhettünk rá. Valahogy nem sikerült úgy „megemelni" ezt a hétköznapi történetet, hogy mitikus. bibliai és népművészeti utalásai ne egyszerűen történetszinező funkciót, hanem szélesebb, átfogóbb jelentőséget kapjanak. Pedig Radó Gyula láthatóan gonddal, művességgel komponálta képernyőre a nálunk eddig ismeretlen művet. Az ember gyarló, rögtön viszonyítási pontokat keres: Harutjunján darabia legelőször azokat a mi színpadainkon is sikeres .,termelési drámákat" iuttatja eszünkbe, amelyek a hatvanas éveik végén, a hetvenesek eleién születtek, a szovjet valóság újfajta szemlélésének folyamányaképpen. Amelyekben nem egyszerűen hatalmi visszaélések, korrupciók. demokráciahiányok lepleződtek le. hanem egyfajta nemesebb erkölcsiség létjoga és szükséges bizonyittatott a mostani viszonyaink közötti humanitáseszmény fogalmazódott. A bíró című játékban mindez benne van: hőse egv szerteágazó korrupciós botrány leleplezője. s maga a történet azt meséli el. miként tud ellenállni a pénz és a becstelenség csábításának. hogyan tudja megőr.zni tisztaságát, hitét az emberben. ..Meséli", mondom, mert valóban olyan ez a bíró. mint egy (örmény) mesehős: pillanatig sem támadhat kétségünk: a főszereplő megvesztegethetetlen. és az igazság győzni fog. Ilyenformán hiába keresünk amolyan igazi drámai konfliktust. Amiért mégis nézhető. helyenként élvezetes a játék: a valóság tényei oly hihetően, eletszerűen tárulnak föl a bíróék története mögött... Így van alkalmuk a színészeknek jellegzetes, típusos alakokat formálni. Szilágyi Tibornak például az iparossá vált művészt aki tehetségét a pénzt hozó ajándéktárgyak fabrikálásába fekteti, s csak későn veszi észre, hogy cinizmussal sem lehet minden ellen védekezni. Érzékletesen formálta meg Raksányi Gellért a „cinkos, aki néma" típusát: tud a törvénytelenségekről. elítéli magában, de tapasztalatai szerint addig van nyugalma, amíg elfojtja a lelkiismerete szavát. Páger Antalnak jutott a ..bölcs öreg" szerep, melyet sok élettapasztalattal, belső átéléssel alakított. Villanásnyi időben varázsolt elénk egy eeész életet Tábori Nóra. Kevesebb lehetőséget kaptak a főszereplők. Mécs Károly és Béres Ilona: meglehetősen egysíkú figurákat kellett volna hitelesíteniük, s ez -persze elég lehetetlen színészi vállalkozás. Mindenesetre a sok izgalmas meccs közepette másfajta érdekességet is tudott kínálni tévénk — A bíróval. Bár az örmény író hazai „felfedezése" nem hozott tévés szenzációt — de soha rosszabb átdolgozásokat! Sulyok Erzsébet Rajztanárok alkotótábora A Csongrád megyei tanács vb művelődési központja az idén is megrendezi a rajztanárok megyei továbbképző stúdiójának és a képzőművészeti körök tagjainak alkotótáborát az ásotthalmi Erdőgazdasági Szakmunkásképző Iskolában. A június 21-től július 3-ig tartó munkát Fodor István, a megyei művelődési központ igazgatója nyitja meg, a tábor művészeti vezetője Papp György grafikusművész, főiskolai adjunktus, szakmai védnökséget a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz—művészettörténeti tanszékének művésztanárai vállalták. A program során a stúdiumok és műhelymunkák mellett előadásokat is hallgatnak a részivevők, többek között kül- és belpolitikai kérdésekről, a modem művészet stílusproblémáiról, építészet és társművészetek kapcsolatáról. Július 2-án, a művésztelepen készült alkotásokból munkakiállítást rendeznek. Iflűgárdisták találkozója A velemi KISZ-táborban befejeződött az Ifjú Gárda határőr-szakalegységek országos találkozója. A háromnapos programon tizennégy megyéből és a fővárosból kétszázötven fiatal vett részt. A kétévenként sorra kerülő rendezvény egyben verseny is: a járőrversenyt most a Velem— Kőszeg—Velem útvonalon tartották meg a legjobban felkészült rajok. Versenyeztek a fiatalok lövészetből, nyomolvasásból, s az okmányellenőrzés gyakorlati tennivalóiból egyaránt. Rosszindulatú betegségről — indulatok nélkül 7. Az életmentő önvizsgálat Magyar házaspár, röntgenezve A házasságról annyi rossz vicc született eddig a Nap alatt, hogy vélhetnénk, szinte már nem is érdemes viszonylag komolyabban (értsd: irodalmibb szinten) foglalkozni vele. Pedig mennyire nincs így: amint elfogadható a tétel, miszerint a házasság olyan, mint a spanyol kocsmák — mindenki azt kap. amit visz —, úgy respektálandó az a megállapítás is. hogy a magyar társaskapcsolatok. úgy ahogy vannak. bizony igencsak megértek valamiféle mélyebb vizsgálódásra. Hiszen csak látszólag igaz a sokszínűség kavargása, egységes tendenciák vannak kirajzolódóban, óriási emberi lehetőségek és tragédiák kísértetei lappanganak a kaleidoszkóp mögött. jóformán kikövetelve a társult különnemű emberiség rontgenképeit. „... az ember nemcsak a bőröndjét viszi át a határokon. önmagát is. Testi-lelki ábrázatát, titkolt vágyait, szenvedelmeit, rögeszméit, sérelmeit. S amikor hazaérkezik, ott folytatja az életét, ahol abbahagyta." Galsai Pongrác rádióújságbéli ajánló sorai ama hangjátékát prezentálták, amelyet szombaton este a Kossuth adón mutatott be a Rádiószínház Halat, sajtot Amszterdamból címmel. A szerző azzal zárta beharangozóját, hogy e gondolatot most, „a nagy nyári népvándorlás kezdetén" külföldet járó honfitársainak figyelmébe ajánlja. Ami a rádiójáték egészét illeti, tény, hogy a magyar házaspár-természetrajz (van ilyen!) bizonyos, rendkívül találó és fontos adalékai is előkerültek e háromnegyed óra során. több kitűnő, élvezetes dialógus, erősen valóságízű helyzet és jelenet, arról a már-már úttörő-jelentőségű ábrázolásmódról nem is beszélve. amit az értelmiségi házaspárok lehetséges konfliktusforrásainak „buzogá6teli" megelevenítése jelentett, nem csekély mértékben a két főszereplő, Kállai Ferenc és Béres Ilona jóvoltából. Viszont: szánom-bánom, mégsem tudom függetleníteni magam egy aggálytól, mely először a beharangozó olvastán kezdett fészkelődni bertftem, de jr hangjáték után még anegerősöcfcii' látszott. Az írói egoizmusról, s ennek kapcsán „a való és annak égi mássá" címzetű Arany János-i esztétika némely összefüggéséről van szó. Galsai őszintén bevallja, hogy közvetlen személyes élmény indukálta művét, valóban Amszterdamban járt, valóban a feleségével, s egy véletlenül magnóra rögzült konfliktus után állapította meg örömmel, hogy ez kész hangjáték. Utána közli, hogyan alakult át a közvetlen valóság több ténye az irodalmi ábrázolásmódnak megfelelően a hangjátékban, erőteljesen hangsúlyozván például, hogy nem igaz, miszerint ő mint újságíró államköltségen utazta be a fél világot, nem oly undok fráter, s neje nem oly naiv barika. miként műbeli megfelelőik. Továbbá nincs hölgyismerőse Hollandiában és apósát sohasem látta, mivel az harminc éve halott. Igaz, a hangjátékban mindezen elemeknek jókora jelentőségük van, méghozzá a mondandó dramaturgiai követelményeinek szellemében, de könyörgöm: fenti valóságos tények engem még beharangozóban sem érdekelnek. A MŰ érdekel, kizárólag. Amiben viszont például olyasmi hallható, hogy a nej azt mondja egy különben elég tipikusnak beállított mai magyar újságíróférjnek: „hivatalos útlevéllel, a szerkesztőség költségén, bejártad a fél világot." Ekkor pedig — befogadói értelemben — e tény számít(ana) igaznak. Holott nem az. Néhány „menő" külpolitikus kollégát és egy-két pesti ügyest leszámítva nemhogy a szerkesztőség költségén (ami nonszensz), de hivatalos útlevéllel sem igen járhat átlagos magyar újságíró valami sokat külföldön, becsületszavamra" mondom, jó néhány olyan kitűnő, régi kollégát ismerek, aki csak a környező országókban járt egyszer-kétszer, ott is a maga (elég alacsony) fizetéséből. Az álprivatizálás ritkán vezet jóra: a hangjáték főhőse tényleg elég undok alak, de Galsai érezhetően annyira neki különösen kedves szálakból szőtte személyiségét (nagyevő, kövér, enyhén konformista és hipochonder stb.), hogy nem tudok mit kezdeni a művészi ábrázolásmód tipizálási követelményeivel, és a magánéleti szféra különbözőségeivel. Hogy a szerzői „végtermék" nem hasonlít az életet közvetlenül tükröző amszterdami magnófelvételhez, látatlanban elhiszen Galsainak. Csak abban kételkedem változatlanul, hogy a bocsánatos bűnnek számító írói önimádat és az átfogó valóságábrázolás csak így találkozhat. Méfe akkor is, ha igencsak „gumitermészetű" magyar házaspárokat röntgenez. Domonkos László -„.. .a rák megelőzésének legjobb módja az általános, teljes egészség gondos megőrzése." (Szent-Györgyi Albert) A régi rómaiak fedezték föl, hogy olykor a női emlőn a tengeri rák lábaihoz hasonló beszűrődések jelennek meg. innen a betegség elnevezése is. Az emlő rosszindulatú daganatától sajnos azóta egyre gyakrabban szenvednek világszerte a lányok, asszonyok. Igaz. nem mindenütt egyformán: míg NyugatEurópában és az USA-ban igen elterjedt, a Távol-Keleten. Japánban és Kínában csupán negyedannyian betegszenek meg mellrákban, mint Amerikában. Az ok nem faji eredetű, sokkal inkább magyarázható életmódbeli különbségekkel. (Az „Újvilág"-ba költözött sárgabőrűek éppoly veszélyeztetettek, mint az őslakók.) Az emlő rosszindulatú daganatáról. valószínű okairól, tüneteiről, korai fölismerésének lehetőségeiről dr. Baradnay Gyula egyetemi docenssel beszélgettem. A tapasztalt szakember szerint hazánkban túl szemérmesen kezeljük ezt a témát: a sajtónak, a rádiónak és a tévének egves külföldi országokban sokkal nagyobb — áldásos — szerepe van az egészségnevelésben. Hogy csak egy példát említsünk: Finnország eg?ák tartományában a tömegkommunikáció segítségével megtanították a nőket a helyes önvizsgáiati módszerre. Egy finn orvosnő nemrégiben arról számolt be egy konferencián. hogy ahol évek óta elterjedt a rendszeres önvizsgálat, ott lényegesen koraibb, tehát gyógyítható állapotban kerültek műtőasztalra a betegek. mint azokon a területeken, ahol nem fordítottak annyi figyelmet a fölvilágosításra. így nem hiábavaló beszélExport Egyiptomba Az Elektroimpex Külke- tő táblák szállítására. , A reskedelmi Vállalat sok- kairói stadionokban több éves szünet után, ismét mint két évtizeddel ezelőtt megrendelést kapott egyip- felszerelt magyar hirdetőtomi partnerétől nagymére- táblákat cserélik most ki tű, korszerű eredményhirde- újakra. Szegedi siker rian Az 1984-es esztendő magyar bajnokai egyébként a június 9—10-i szombathelyi nemzetközi verseny döntőjébe is bejutottak, s 19 ország 30 párosa közül a hatodik helyen végeztek. A hazai táncmozgalom történetében először fordult elő. hogy magyar páros egymást követő években döntős legyen a Savaria nemzetközi mezőnyében, ahol a standard táncok világbajnok párosával s más neves táncosokkal kellett felvenniük a versenyt. A tizenkilencedik alkalommal megrendezett Savaria táncversenyen. Szombathelyen, rangos szegedi sikerek születtek. A magyar bajnokságot — a standard és a latin-amerikai táncok kategóriájában is — a 10-es Volán Táncklubjának párosa, Pálinkó Lujza és Őze László nyerte meg. A klub másik versenyzőpárosa Zsilák Zsuzsa és Palánkai László a standard táncok kategóriájában a harmadik helyen végzett. nj minderről, bizonyítják az öt-tíz-tizenöt éves túlélési adatok, és a tünetmentességet igazoló vizsgáLatok is. Mit is kell hát tudnunk erről a betegségről ? A daganatok között külön kategóriát alkot az emlőrák, mert a többivel, például az emésztőszervek betegségével összehasonlítva könnyebben fölfedezhetők, kialakulásuk hormonhatásoktól függ. így gyógyításukban is szerepet kapnak a hormonok. Eredményesen kezelhetők, nem ritka a tíz- vagy több éves túlélés, a tünetmentesség. Mi idézheti elő a daganat kialakulását? Először is egy tévhitet kell eloszlatnunk: fizikai ráhatás nem okoz rákot. A legtöbb nő betegségét valamilyen ütéssel hozza kapcsolatba. A szakember szerint azonban arról van szó, hogy a beteg ilyenkor a mór meglevő érzékeny csomót érzi. nem ettől kezd kialakulni az elváltozás. A fájdalmatlan, környezetétől elkülönülő csomók nagy része azonban nem kóros, különösen fiatalabb korban nem kell föltétlen ettől tartani. De ha valaki 60. életéve után fedez föl magán újonnan megjelenő kis daganatot, élhet a gyanúval, hogy az rosszindulatú. Az orvosok összefüggést látnak a petefészek- hormontermelése és az emlő. rák keletkezése között. Kivételes eset például, ha olyan nőn alakul ki ez az elváltozás, akinek egészen fiatal korában eltávolították mindkét petefészkét. Nem közömbös az emlőrák kialakulása szempontjából a szülések száma sem. Általános taoasztalat. hogy a több gyereket szoptatott asszonyok közt elenyészően ritkán fordul elő ez a betegség. Mint minden szerv, ígv az emlő is egészségesebb marad, ha eredeti, élettani szerepét tökéletesen betölti, ha minél többször, minél hosszabb ideig szoptatja csecsemőjét az anya. Mindezt alátámasztja az állatvilágból vett példa is: míg a fejlett emlősök. az egerek, kutyák között nem ritka az emlőrák, az állandóan tejet adó tehenek között ismeretlen ez a betegség. Milyen tünetekre kell fölfigyelnünk. amelyek arra figyelmeztetnek, hogy azonnal orvosnál a helyünk? Ha az emlőből vér ürül, vagy a bimbó környékén apró sebek jelennek meg, mutassuk meg szakembernek 1 Megeshet, hogy mindennek nincs komoly jelentősége, de jele lehet rosszindulatú elváltozásnak Is. A lakkszerű, váladékkal borított, fénylő, kifekélyesedett terület, makacs seb. ha egv hónapon át ném gyógyul, mindenképpen orvosi kezelésre szorul. Meglehet, hogy a betegség, idejében fölismert. viszonylag jóindulatú, kezdeti formájáról van szó. Minderre legyinteni. a vizsgálatot halogatni balgaság lenne. Hogy miért? A meggyógyított betegek 90 százalékáról ugyanis kiderült, hogy maguk fedezték föl a kóros elváltozást saját magukon. Éppen ez terelte az orvosi közvélemény figyelmét arra. hogy minden nőt meg kell tanítani a helyes, rendszeres önvizsgálatra. arra, hogy saját teste változásait figyelemmel kísérje. Fiatal lányok, asszonyok havonta egyszer, a menstruáció kezdetekor vagy közvetlenül azután lássanak hozzá. Tükör elé állva könnyen észrevehető ha a két emlő nagysága lényegesen eltér egymástól, ha szokatlan behúzódás. ráncosodás jelent meg a bőrön. Az orvos tanácsú szerint fekvő helyzetben is végezzünk önvizsgálat')i Helyezzünk bal vállunk alá kispárnát, bal kezünket tegyük a fejünk alá. Jobb kezünk nyitott ujjaival finom, simító mozdulatokkal tapintsuk a bal mell mirigyállományának belső felét, majd a bimbóudvart és a mellbimbót. Ezután engedjük le bal karunkat, fektessünk törzsünk mellé, másik kezünkkel pedig vizsgáljuk meg a külső mirigv. állományt a középvonal felé haladva. Ellenőrizzük a hónaljárok mélyét is! Ugyanezt a műveietet másik oldalunkon is végezzük el! Idősebb korban- ajánlatos a hónapnak mindig azonos napján beiktatni ezeket a megfigyeléseket. S még egy javaslat: akinek vérrokonságában előfordult emlődaganat. fokozott figyelemmel és rendszerességgel vizsgálja meg önmagát. Jobb félni, mint megijedni: minden gyanús jellel menjünk orvoshoz. Előfordulhat, hogy megnyugvással távozunk, hiszen számos jóindulatú elváltozás is keletkezhet az emlőben, de a rosszindulatú is kevésbé veszélyes — ismételjük —. ha idejében látnak kezeléséhez. Hogyan gyógyítható az emlőrák? A döntő szerep hazánkban még mindig a sebészeté. A radikális műtétet komplex terápia követi: sugár- és kombinált kemoterápia, valamint hormonkezelés. Mint minden betegség esetében, így a ráknál is — a korai fölismerésnél csak a megelőzés lehet a célravezetőbb. Néhány veszélyeztető tényezőről tudunk az ionizáló sugárzásban. az izotóplaboratóriumban dolgozók fokozott védelmet igényelnek. Rizikót jelent az emésztőszervi daganat kialakulása szempontjából is az elhízás, a túlhevített zsírok fogyasztása. S ha mindezektől kellőképp óvakodtunk, marad a rendszeres önvizsgálat, és — 30-on túl — a legalább évenkénti szűrővizsgálat. Ennyivel tartozunk önmagunknak és családunknak is. C'hikán Ágnes (Folytatjuk.)