Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-19 / 142. szám

Kedd, 19S4. június 19. 3 Budapest Nemzetközi szakszervezeti tanácskozás A féos hétfőn háromnapos tanács­kozás kezdődött Budapesten tíz szocialista ország — Bul­gária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Romá­nia, a Szovjetunió és Viet- sávaV nam — szakszervezeti köz- függő Szakszervezetek Orszá- és osztályvezetői részvételé­Tanácsa szervezésében ve'­A tanácskozáson részt ve­vők áttekintik és értékelik a szakszervezeti vezető testü­letek irányító munkájának tapasztalatait, valamint az annak fejlesztésével, a tes­tületi munka demokratizmu­munkastílusával össze­kérdéseket. A részt­pontjainak szervezési tömeg- vevőket Gál László, a SZOT munkával foglalkozó titkárai főtitkárhelyettese üdvözölte. Társulati közgyűlés A Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat hétfőn a budapesti Kossuth Klubban megtartotta 1983— 1984. évi tisztújító közgyűlé­sét. A társulat 1983—84. évi tevékenységéről Soproni Sán­dor főtitkár, a Magyar Nem­zeti Múzeum tudományos ta­nácsadója számolt be. Ezután a társulat kitünte­tő érmeinek odaítéléséről döntöttek. A közgyűlés a társulat el­nökévé Fitz Jenőt, a Fejér megyei Múzeumi Szervezet igazgatóját, főtitkárrá Ko­vács Tibort, a Magyar Nem­zeti Múzeum főigazgató-he­lyettesét választotta. Ki védi meg Zsoltikát ? Sokféle arca van az igaz- nem érti meg ennek a je­ságnak. Ha mindegyikkel lentőségét, aki nem tudja szembe akarnánk nézni, ta- vagy nem akarja kifejezni Ián sohasem fejeződne be ez megbecsülését a társai iránt. az írás. A Csörög ügyelete­se voltam, még áprilisban, amikor fölhívott Zsoltika édesanyja. (A név nem va­lódi, mert nem a hely és nem a személyek, hanem a jelenség a lényeg.) Elmond­ta, hogy nyolcadikos a fia, a ballagásra és a bankettre Egyébként is: mit gondo­lok, más iskolában mennyit szednek ilyenkor? Szépen kérték a pénzt Zsoltika anyu­kájától, aki durván kiutasí­totta őket a lakásából. Min­denki más ki bírja fizetni, egyedül ezek nem? Szeré­nyebben nem lehetne — fejenként négyszáz forintot kérdeztem. Így is a lehető legszerényebbre tervezték az egészet, felelte. Ha megírom az esetet, visszaadják a pénzt mindenkinek, szervez­ze, aki akarja, vagy menjen akartak beszedni. Neki moz­gássérült a férje, kevés pénz­ből kell megélniük, ezért csak kétszázat adott. Sze­rinte egy szól virágra, sze­rény vacsorára, egy kólára ennyi is bőven elég. Miért kell herendi váza minden tanárnak, a gyerekeknek óriás torta, ráksaláta? A nyolcadikosok még gyerekek, tettem a tollat, eltéptem de nagyon fogékonyak: mire jegyzetem, nevelik őket? Rongyrázósra, erejükön felüli tékozlásra? Először csak a fiával üzen­gettek, mesélte a telefonáló, hogy adjon még kétszáz fo­rintot. Aztán jöttek a gye­rek osztálytársai, végül meg­ses bőrmappát kaptak aján­dékba. * Vajon, hány iskola van Szegeden, ahol mégis befi­zettettek három-négyszáz fo­rintot, vagy talán többet is? Vajon, hány szülő szegült szembe ezzel? Hányan mer­tek tiltakozni, hogy a tehe­tősebbek, akiknek a négy­száz forint kisebb gond, mint másnak a kettőszáz, rákény­szerítsék a maguk módiját a többiekre? Hányan voltak, akik fogukat szíva, hónap végén koplalva, de fizettek, szó nélkül? És aki szólni mer, az mindjárt jelentgetős. mindenki haza a ballagás összeférhetetlen? Akinek ke­után, és egyen, amit tud. Nem akartam, hogy rám hi­vatkozva fosszák meg az osz­tályt a bankett örömétől, le­a vesebb a pénze, annak rög­tön kijár a címke: azért nincs, mert el isszák, mert élhetetlenek, mert nem is érdemlik meg, hogy legyen? Mi tehet ebben az iskola? Azok a túlhajszolt, és alul­fizetett pedagógusok, akik idén is hiába várták, majd csak bejelentik az ország­Av utalványt 7soltika édes gyŰlésen' emberhez méltó Az utalvanyt Zsoltika edes- köriUmények közé kerüihet_ onvio h^zto be a szerkesz- - — - ­„Feljelentése alapján igaz­gatói döntésre a pénzt min­denkinek visszaküldjük." Ez volt a postautalványra írva. anyja hozta jelent a szülői munkaközös- tőségbe. Az iskola igazgató­ság két tagja. A tulajdon la- ja ugyanis, tudomást szerez­kásaban durván inzultálták ve a dologról, beszélt a szü­őt, gúnyosan és erőszakosan lői munkaközösség elnökével követelték a pénzt. Hát sen- és az érintett szülőkkel. Idő­ki sem védi meg ettől az közben a művelődési osztály embert? is elrendelte, az évzáróra * maximum száz forintot sza­Fölhívtam az iskolát. A bad beszedni. Zsoltika anyu­pedagógusok semmit sem kájának azonban az összes tudtak az összegről, hiszen a pénzt visszaküldték, azutal­....... . ,, . . . , . . „ . szám. a uctiiagasra, a lor­szulo. munkaközösség intézi, vanyra irt serto megjegyzes téntek visszakéri tőle, Maguk is sokallottak, meg- kisereteben. hogy az ígérték, hogy utánanéznek, s Üjra fölhívtam az iskolát, vebeSsen ha igaz, amit telefonálónk ezúttal az igazgatóhelyettes mondott, intézkednek, hogy vette föl a telefont. Hozzá csökkentsék az összeget, küldtem Zsoltika édesanyját, Megmondták a pénzt szedő kértem, próbálják meg az alapján kifejlődnek anyuka nevét is, aki ezután ügyet emberségesen elintéz- sonló esetek. Ha szerkesztőség- ni. Ügy, hogy a gyereknek, fölkeresett a ben. Mire elég ma már négy­száz forint? — kérdezte tő­lem ez a másik anyuka. Hi­szen egy szál virág húsz fo­rint, ha hármat összekötnek egy kis csokorba, tesznek hozzá valami zöldet, szá­nek? Talán az osztályfő­nök? Neki szimpatikusabb volt a szülői munkaközös­ségben segédkező, sikeres és önbizalomdús anyuka, mint a másik, aki keveset segí­tett, sokat kifogásolt? Elítél­hető-e érte? Megtehette vol­na az iskola, hdgy azt a száz-kétszáz forintot, amit Zsoltika anyukája jó szívvel szánt a ballagásra, a tör­téntek u hogy az ő gyereke is részt a banketten. Egyre nagyobbak a jöve­delemkülönbségek, amelyek a ha­szülők olyan agresszívek, mint itt, aki az egész ügyben ártat- annak a levét csak a gyer­lan, ne essék bántódása. Ne mekeik ihatják meg. Másutt hagyják, hogv a többi gye­rek kiközösítse, csúfolja. * A napokban ismét fölke­resett Zsoltika édesanyja: orvosi látleletet hozott. A zasból nemigen adnak fiát összeverték a játszóté­vissza. A pedagógusok pedig annyira áldozatkészek, nyolc éven át második anyjai vol­tak a gyerekeknek, és nem kaptak semmit a szülőktől ; a fizetésük is csekély. Ne mondja senki, hogy nem ér­demelnek meg valamilyen jeíképes ajándékot! Nem kaptak addig, míg tanították a gyerekeket, nehogy az le­gyen a látszat, befolyásolni akarják őket. Most, utoljá­ra, egyszer a nyolc év alatt ren, három napig kórházban volt utána. Azok a gyerekek csinálták, akiknek az anyja visszaküldte a pénzt. Ügy tudta, a bankett ugyanúgy lesz megtartva, ahogy előre tervezték, a többi szülő va­lójában nem kapta vissza a pénzt, egyedül ők. Hogy menjen oda ezek után az ő gyereke? Hogy kicsúfolják, a más pénzén eszik? Az igazgatóhelyettesnek már elege volt az egész szomorú mi akadályozza meg, hogy így elmérgesedjék a hely­zet? Az, hogy a szerényebb jövedelműek szégyellősen hallgatnak? Ki védi meg Zsoltikát — a Zsoltikákat — az ilyen konfliktusoktól? Tanács István Mindennapok számítástechnikája Kezdeményezések a Szegedi Ruhagyárban Tudományos szaklapok fel nem használható mara- a bérelszámolás gépi mecha­már hosszas elemző cikkek- dék. nizmusainak kidolgozását, a ben az öntovábbfejlesztő Évekig végezte ezt amun- saiat hardware-k és soft­szamítógépekről írnak. Nagy kat az első generációs ware-k továbbfejlesztésében példányszámú hetilapok rö- EMRT 2-es gép és kezelője, számítástechnikai intézet se­vid színes hírben jelentik, A matuzsálem munkájának sít. hogy egy újabb lépéssel ke- hátrányaiból talán elegendő * íültünk közelebb az öntáplá- csak egyetlen egyet kiemel- A szamítastecnmka fo ló agyak, sokáig csak utó- nj Nyomtatót nem lehetett propagátora hosszú évek óta piának hitt korszakához. A hozzá' csatlakoztatni. Keze- a Ruhagyárban Luktcs Gyu­hazai ruházati ipar jó né: lője volt kénytelen a fény­la, okleveles gépészmérnök. hány gyárában még az első csöveiről leolvasni az ered- Neki nincs felsőfokú számi számítógépeket sem vásárol- ménvt, és golvóstollal egy ták meg. Persze, ebben na- nyomtatványra átmásolni, gyon nagy szerepe van an- Azonkívül, hogy ez a mun­nak. hogy a gazdálkodásuk ka fárasztó és időigényes, adatfeldolgozását a szolgál- még több hibalehetőséget is oktatógárda tató vállalatoktól, külső in- magában hord. tézménvektől várták. Az pe­tástechnikai szakképzettsége. Tudását tanfolyamokon és önműveléssel szerezte. A SZÁMOK tanfolyamait az miatt tudja mindenkinek ajánlani. — Nálunk a számítástech­vélemény az oktatók ráter­mettségétől döntően fúgg — mondja. Ezenken a tan­D'"lt',eKT',UKpm! folyamokon olvan oktatók savai egy 64 kilobytos CPU ^^ el- akik képesek megszerettetni az idegenke­dőkkel is a technikát. Sok­sok ilyen emberre lenne ha nem ismeri meg és al­kalmazza rövid időn belül a számítástechnikát. A „fertőzés" terjesztése a gyáron belül, úgy látszik, sikerül Lukics Gyulának, nyomán HÍSZ, egyre többen működ­Belső újítások került számítógépre az al- nek közre számitógép­lezmenveiuoi varian. AZ pe- Tavalv kezdték a Oartech — "«uum a »«nmwu.cu.­dig hosszú ideig fel sem me- cP-100arszabasLtioDti nika tudományáról alkotott rúlt, hogy a kosztümök és ^liiló rendsLr kSrleTeit. " öltönyök gyartasaban terme- Az Országos Műszaki Fej­loeszkoz szerepe is lehet az lesztési Bizottság támogatá­elektromkus masinaknak. számítógépet is vásároltak. Szilagyi József fel, a Sze- Továbbfejlesztették saját gedi Ruhagyár műszaki erőből a végbeosztási rend­igazgatójával azokról a szert is. Az üj megoldásban ... . . . o , . kényszerítő okokról beszél- a gép hatszáz vég között szakseg'. hlsze" .a... műszaki getünk, amelyek a számító- vaf0gat és tizenkilenc nagy- ertelmises traf?edlaJa l€S7­gépek megvásárlására bír- ságot variál. Az eddigi ta­ták, illetve bírják a ruházati pasztalatok szerint csak a szakma valamennyi na- végbeosztással kb. kétszáza­gyobb gazdálkodó egységét. iék0s anyagmegtakaritás ér­— Gyorsuló ütemben nő a hető el. piaci és a műszaki informá­ciók mennyisége — mondja Szilágyi József. — A haté- katrész készlet nyilvántartá- urogramok és -rendszerek kony vallalati gazdálkodáshoz valamint a forgalom Ez F , , renaszere.c pgvre pvnrsahhan keli fel. ' valalmm 3 roigaiom. nz kidolgozásában. Olyanok, egyie gyorsabban kell tel- bonyolult kartonozást he- akik nem az egyetem oad­dolgozni ezt az oriasi adat- lvettesít hiszen több teleti- l . az egyetem pad­halrmzf FONTRW feladat a iyeuesn, niszen IODO teiep ja,ban tanultak ezt a szak­naimazt. Fontos leiadat a helyen mintegy kétezerféle mát mint Déldául Bense termeles mind magasabb „ikatr<s„t t-i? tárolni A ,• Peidaui aense szervezettségének elérése is a . "rolni. A Jvdlt uzemgazdasz. Somogyi Köztudott, hogy a textilipar "ef elkészítése ®a SíáS- üzemmérnök vagy rekonstrukciói a nem lénett euteszitese a számítás- Becske Antal, a lakatosmű­rekonstruKcioja nem lepett technika segítségével törté- helv Vezetőie együtt a ruhazati iparéval. nik A kiiiönhoző termékek ál vezetője. Fz az anvaeellátáshan ütem k- A KulonD°z° termekeK Trencsenyi Józsefné febru­Ez az anyagellatasban ütem- jövedelmezőségi sorrendje is áI. óta végzi a végbeosztást telenseget okoz, de nekünk a_ adattárhan van már ez cm, g ', vegoeosziast hiztosítani kell a folvama adattarDan van mar. ez a CPU-n. Eddig mintegy 600 Diztositam kell a folyama- is segítséget ielent a méter szövetet osztott el tos termelest. Divatcikkeket .¡intések előkészítéséhen A ^ szövetet osztott ei. evárfunk A niae állandó üomeseK eioKesziteseDen. A Dicsen az új megoldást. mozgásban van A termek kÖ7'el-tóvÖben , eI akarnak Megkérdeztük tőle: mozgasDan van A termek- jutni a termelés gépi prog- _ Mit „ondo] miért ¡de­szerkezet meghatarozasaban, tamozásához éc visszaméré- , Mit gondol, miért íae­de más területeken is s Vlsszamere" genkednek meg jó néhányan senez- — vezetők és szakmunkások Minden tervezett prog- — a számítógépektől? ramhoz kevés a meglevő — Azt én nem tudom —. kapacitás, ezért talán már válaszolta. — De az bizo­jövőre új gépet szereznek ny°s. ahhoz, hogy valaki be. Igénybe vesznek külső megalapozott véleményt segítséget is. Számítástech- mondjon, meg kell ismernie nikai gazdasági munkakö- a gépet. Bőle István alapos, körültekintő dön­téselőkészítésre van szükség. Mindez ma már elképzelhe­tetlen számítástechnika al­kalmazása nélkül. A műszaki fejlődésben vannak ugrások, de a talál­mányokat, újdonságokat el­fogadó, befogadó emberi zösség végzi a bérfeladás és szemléletben nincsenek. A ruhagyáriak vallják, hogy minden lépést alaposan megfontolva lehet csak elő­re haladni a számítástech­nika fejlesztésében. Az újat akaróknak nagyot hibázni nem szabad, mert az hosszú időre visszavetheti munká­jukat. * A hazai textilruházati ipar évi 8—12 milliárd forint ér­tékben használ fel alap­anyagot. így nagy jelentősé­ge van néhány tized száza­lékos anyagmegtakarításnak is Az ötven-száz méteres szövetvégekből különböző méretű ruhákat szabnak ki. A Szegedi Ruhagyárban elő­ször abban segített a számí­tógép, hogy minél kisebb legyen a gazdaságosan már jelezni szeretnék valamivel a ügyből, ö úgy tudta, a többi hálájukat. És egy egyszerű, szülő is visszakapta a pénzt, de ízléses bőrmappa is több csak száz forint maradt a száz forint. bankettre. Orvosi látleletet No és a bankett? Ráksalá- pedig a másik szülő is ho­ta nem lesz, de igenis lesz zott. Ö azt állítja, Zsoltika egy szép hidegtál, amit a rúgta meg érzékeny helyen munkatársai önköltségi áron az ötödikes kislányát, készítenek el a gyerekeknek. A ballagás és a bankett És lesz óriás torta is: egy békén lezajlott. Zsoltika ott kedves gesztus, életre szóló volt a ballagáson, de nem emlék. A vacsora fénypont- ment el a bankettre. Aligha ján fölszelik a gyerekek a tehetett bármiről, mégis, ta­nagy, közös tortát, és mind- Ián egész életre szóló él­egyik kap belőle egy szele- ménnyel lett szegényebb. Az tet a búcsúzás jelképeként, igazgatóhelyettes szerint sze­Az ünnepeket ezek a figyel- rény volt a vacsora, a taná­mességek teszik széppé, rok egységesen egy-egy szál piondta az anyuka, csak az virágot és egyszerű, de ízlé­^SfeÄ ^ J n K : «awL >•< ^^^MaWtSB m' IRftl JBr Säte ifil Ka ­Ht ' . - pSifl m f 3H| An ¡ ! i Ht U £L ­' £ HH Fokozódó szigorral védik a fogyasztók érdekeit A fogyasztói érdekvédelmi nyezésű vizsgálatot tartottal* vizsgálatok tavalyi tapaszta- a kereskedelmi felügyelősé­latairól, valamint a belke- gek az Országos Kereskedel­reskedelemben elkövetett mi Főfelügyelőség szakmai társadalmi tulajdon elleni irányítása alapján. Az átfő­cselekményekről, illetve ezek gó vizsgálatok a fogyasztói megelőzéséről tájékoztatta érdekvédelem szempontjából hétfőn Budapesten az újság- legfontosabb területekre — írókat Selmeci Lajosné bel- mint például az alapvető kereskedelmi miniszterhe- élelmiszer-ellátás, az építő­lyettes. anyag-forgalmazás, a ven­Mint mondotta, az elmúlt déglátó helyek osztályba so­évben 15 országos átfogó, 17 rolása, a zöldség-gyümölcs-, gyors és 85 helyi kezdemé- valamint a hús- és hentes­áru-kereskedelem, továbbá a csoportos étkeztetés — irá­nyultak. Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség most elké­szült idei második félévi vizsgálati programjában az eddigieknél is hangsúlyosabb szerepet kap a fokozottan veszélyeztetett területek el­lenőrzése, ezen belül a hi­ány- és hiányjellegű cikkek­nél az áruvisszatartás, a csúszópénzre utaló magatar­tás, az előjegyzéses értékesí­tési mód, a bizonylati fegye­lem, s az árképzés — első­sorban a magánkereskedők­nél és a szerződéses üzletek­ben. A cél az, hogy követ­(kezetesen lépjenek fel mind | a szabálysértőkkel, mind pe­Nagy László felvétele Nem vásároltak drága, új gépet a Városgazdálkodási Vállalat munkatársai, hanem egy Trabant-motor felhasználásával alakítottak ki önjáró kompresszort, amellyel az útburko­lati jeleket festik. Az új, saját kivitelezésű gépet hétfőn délelőtt próbálták ki a Lenin kör­útnak a Tolbuhin és a Kossuth Lajos sugárút közé eső részén (megtűrik, hogy területükön j sorozatosan károsítják a fo­gyasztókat. A visszatérő el­lenőrzések szervezésével aa eddiginél szigorúbban fogják számonkérni a gazdálkodó szervezetektől a megtett in­tézkedéseket.

Next

/
Thumbnails
Contents