Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-19 / 142. szám

?vToIyam 142. szám 1984. június 19.J kedd Ara: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szalagok a zászlóra T öbb száz-, mondhatnánk, ezeréves az a zászló, amelv hazánk és a Szovjetunió területén élő népek barátságát jelkéuezi. Talán őseink a Volga völgyében együtt szőtték anyagát a végtelen orosz sztvenDék lakóival, a történelem hatalmas ívó sodrában hol magasra emelték, hol rejtegették, egy­kor győzedelmesen lobogott a friss szelekben, máskor golvö Derzselte. vér áztatta. Tizenhétben magvar in­ternacionalisták is kötöttek szalagot e lobogóra, tizen­kilencben Lenin szikratávíróiának szalagja gazdagí­totta. s a barátság e zászlaia. melv egvik oldalon pi­ros-fehér-zöld trikolorban pompázik. másik felének vörös színén aranvos sarló, kalapács díszlik, negyven esztendővel ezelőtt mér visszavonhatatlanul a szabad­ságot hirdette, még akkor is. ha néhány hónapot vár­ni kellett arra. hogy a Vörös Hadsereg katonái és a soraikban harcoló magvarok Battonvánál átléDÍék az országhatárt. Megyénk települése. Makó volt az "első felszabadult város, októberben Szegedről is kiűzték a német csapatokat, s a szovjet városparancsnokság tá­mogatásával itt alakult meg a Nemzeti Függetlenségi Front. Azóta ez a zászló egyfolytában hirdeti a múlt közös erőfeszítéseit, a fegvverbarátságot. az elmúlt négv évtized egvütt vállalt csatáit a szocializmus épí­tésében. napjaink eredményeit és úiabb célkitűzéseit. Sok-sok szalag gazdagította már a közös történel­mi út e jelképét. Ezek a szimbolikus pántlikák kife­jezik a termelőmunka közösen elért eredményeit, a i mezőgazdasági sikereket, a tudomány és a kultúra, a művészet és az oktatás számtalan együttes vívmánvát. A Szovjetunió energiabázisairól érkező villanyáram és olai éppúgy feltétele az utóbbi évtizedekben elért tár­sadalmi eredményeknek, mint az a szellemi tőke. amelyet a két ország fiataljai tudósai, művészei el­értek. és egvmás számára is közkinccsé tettek. S azok az élmények, emlékek teszik hitelessé a fejlődést rep­rezentáló statisztikák számoszlopait és meredeken íve­lő görbéit, amelvek az emberek szívében és emléke­zetében raktározódtak el. Munkaakciók, építőtáborok, egyetemi tanulmányok, turistautak, tudományos kon­ferenciák. ifjúsági találkozók, művészeti események kölcsönös cseréie gazdagította a két nép barátságának palettáját. . Felszabadulásunk 40. évfordulóiára készülődve, úiabb szépen hímzett szalag kerül a barátság zászla­jára. Csongrád megyeiek kötik fel ezt a gazdasági, termelési sikerekből, művészi teliesítménvekbőL tudo­mányos vívmányokból és emberi élményekből font szalagot mától három naoon át Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában rendezendő Csongrád megyei napok során. Főpróba ez a háromnapos ese­ménysorozat az őszi odesszai vendégeskedés előtt. Jó néhány éves már az a testvérkapcsolat, amely a Tisza­parti Szeged és a Fekete-tenger melléki Odessza, va­lamint Csongrád megve és Odessza terület között meg­teremtődött. Felsorolhatatlan a kapcsolatok láncszem­sora. hisz a két terület párt-, állami és társadalmi szer­vezetei éppúgy összehangolt munka alapián is dolgoz­nak. mint ahoav megtalálták az összekötő szálakat üzemek, gyárak, vállalatok, szövetkezetek, oktatási, tu­dományos és kulturális intézmények. S jó néhány ba­rátságvonat indító és érkező állomása volt a két vá­ros. s a vendégeskedéseket követően a gyarapodó pos­taforgalom a személves ismeretségek, kapcsolatok és barátságok gazdagodását jelentette. A Szoviet Kultúra és Tudomány Házában a kiál­lítások. művészi műsorok, baráti találkozók, ta­pasztalatcserék kettős célt szolgálnak. Részint jogos büszkeséggel mutatjuk föl az elmúlt négv év­tizedben elért eredményeinket, részint ezek segítségé­vel is igyekszünk szorosabbra fűzni az összekötő szá­lakat. Csongrád megye mozgósította társadalmi akti­vistáit. a programokhoz kötötte az innen elszármazot­takat. s így e szélesre tárt horizonton az ország 40 éves történetéből is ízelítőt kaphatunk, hiszen a me­gve fejlődése tendenciájában hitelesen mutatja hazánk eredményeit is. Biztosak lehetünk abban, hogy a Csongrád megvei barátsági napok úiabb szalagjai tar­talmasan és nemesen ékesítik a közös lobogót, melv a békés építőmunka, a közösen vállalt sors széo jelképe. Borsóidény a konzervgyárban Érkezik a földolgoznivaló Lipka Zoltán mondotta tegnap, hétfőn, a Szegedi Konzervgyárban: tíz napot késett az idén a zöldborsó. Mindezt a hideg, esős ta­vaszutó tette. Nem fejlőd­tek a kívánatosra a borsó­szemek, s ezért várni kel­lett a gépsorok indításával. A tavalyi borsószezon kez­dete is eltérő volt az átla­gostól, akkor meg a száraz­ság befolyásolta a borsó fej­lődését. Az is igaz. hogy ez mindenkor így történik, so­hasem lehet naptárra pon­tosan meghatározni a zöld­ségek, gyümölcsök érését. A Szegedi Konzervgyár már évek óta jó kapcsolatot alakított ki a borsótermesz­tő gazdaságokkal. Messziről, Békés megyéből hozatják a konzervnek való zöldsé­get. Az orosházi állami gaz-, daságban 603, a pusztaföld­vári Lenin Tsz-ben pedig 280 hektáros a borsóföld. Gépekkel szedik a termést. A gyár hozzáértői és a gaz­daságok szakemberei közö­sen döntenek, mikor állja­nak a parcellába a beta­karító gépsorok. Végső so­ron a borsószemek fejlett­sége határozza meg a kez­dési időpontot, ugyanis a szerződésben minőségért kapnak pénzt a gazdaságok. Ezekről még a vetés előtt megegyeznek, írást is adnak róla, amely alapján mos't is érkeznek a borsóval teli teherautók a gyár udvarára. A korábbi évek gyakor­latára alapozva egy hóna­pot szánnak a nagy meny­nyiségú borsókonzerv el­készítésére. Induláskor 15, később 25 vagon borsót is áteresztenek a „zöld vo­nalon". Mondhatni, a gyár apraja-nagyja a borsóval foglalatoskodik majd. Most még olyan átmeneti álla­pot uralkodik, húskonzerve­ket is töltenek. Hihetné az ember, hogy egyik borsó olyan mint a másik, hiszen annyira egy­formák. Az is kiderült a beszélgetéskor, hogy mind­ez csak látszat, mert a konzervgyárnak nem jó se a zsenge, se a túlérett ter­més. A termesztők is ha­sonlóan gondolkodnak, hi­szen, ha korán leszedik a csöveket, kevesebb pénzt kapnak érte, mint a kifej­lettekért. Ha pedig későre halasztják a szüretet, gyen­A borsó a Somogyi Károlyné felvétele „zöld vonalon" gébb osztályba sorolódnak a mellett töltöttek a gazda­borsószemek. A régi borsó- ságban is, és a gyárban is. sok ezt mind jól tudják és Viszont egy biztos, és nyo­a meglevő összes telexet, mon követhető: évente kö­megállapított telefont használják, amikor rülbelül 400 vagon borsót a szükség úgy kívánja. Elő- raknak az üvegekbe, dobo­fordult már — kis túlzás- zokba a szegedi gyárban. S sai persze —, hogy a nap énnek jó része külföldi ve­24 'órájából 24-et a borsó vők konyhájára készül. Kereskednek az állami gazdaságok Korszerűsítik, fejlesztik kereskedelmi tevékenységü­ket az állami gazdaságok, ezzel a termelés jövedelme­zőségét javítják, s egyút­tal egész sor termékből színvonalasabb ellátást nyúj­tanak. E törekvéseiket koordinálja az ÁGKER Kft. Máthé Loránd igaz­gatóhelyettes a kereskedel­mi szervezet eredményeiről és terveiről tájékoztatott. Az állami gazdaságok árualapja a korszerű ter­melési technika, és a ter­mőre fordult újabb gyü­mölcsültetvények jóvoltá­ból folyamatosan nő. Mind­ez a gazdaságokat arra ösz­tönzi, hogy az eddigieknél nagyobb arányban az ér­tékesítésbe is bekapcsolód­janak, és igyekezzenek bő­víteni üzlethálózatukat. Ta­valy 40 új állami gazda­sági boltban kezdték meg az árusítást, az idén további huszonkettőt adnak át; ez­zel már több mint 800 üz­letben, étteremben kínálják saját termékeiket. Az idén a többi között Boglárlellén, Bácsalmáson, Mezőfalván, Szolnokon és Szegeden nyíl­nak űj üzletek. A terme­lőkhöz való földrajzi kö­zelségük a szállítási távol­ságok csökkentését ered­ményezi, ami végső soron a jövedelmezőséget javítja. A bolthálózat fejlesztését az ÁGKER is támogatja. Az idén e célra mintegy 8 mH­'lió forintot adnak. Szerződés, alapítvány Befejeződött az őrsvezetők találkozója „Mi felnőtt úttörő bar.i- .emlékezetükbe véshették. Barátságvonatok a Szovjetunióba A Magyar—Szovjet Bará­ti Társaság mintegy 350 társadalmi aktivistájával barátságvonat indult hétfőn Moszkvába a Nyugati pá­lyaudvarról. Az MSZBT vezetőinek tá­jékoztatása szerint ismét felelevenítik ezeket a két nép barátságának ápolásá­ban már jól bevált utakat. Az idén a társaság a társa­dalmi és tömegszervezetek­kel közösen több ilyen vo­nat indítását tervezi első­sorban Kijevbe, Moszkvába és Leningrádba. Az utasok között lesznek munkások, termelőszövetkezeti tagok, ifjúsági vezetők, az orosz nyelv oktatásában kiváló eredményeket elért pedagó­gusok, KISZ-esek. munkás­őrök. a békemozgalom, va­lamint Hazafias Népfront aktivistái, akik a maguk nép barátságáért kiemelke­dő munkát végeztek. A turisztikai programok mellett a csoportok ismer­kednek a szovjet nép és az MSZBT testvérszervezetének életével: baráti találkozó­kon, munkásgyűléseken, üzemlátogatásokon, kulturá­lis programokon vesznek részt. A közelgő 40. évfor­duló jegyében megtekintik a Nagy Honvédő Háború történelemformáló csatáinak területén a magyar—szovjet színhelyeit. tok és az őrsök képviselői, mint szerződő felek kije­lentjük: akkor lesz igazán szép, játékos és tartalmas egy őrs vagy más közösség élete, ha segítőként mellé­jük áll egy KISZ-es fiatal vagy felnőtt..." Szeren — az első ország­gyűlés színhelyén — készült vasárnap a díszes szerződés, amelyből az idézet való. Aláírásokkal szentesítették úttörők, köztük Halkó Gab­riella (Szeged), Fodor Rená­ta (Pusztamérges). Tóth Ju­dit (Tiszabercel), Kónya Ka­talin (Dévaványa) és fölnőt­tek; Budai Józsefné, a DÉ­MASZ Törekvés brigád. Bó­lint Lajos, a DÉLÉP KISZ­bizottsága, Kálmán Lajos, a Derekegyházi Állami Gaz­daság KISZ-bizottsága kép­viseletében. Az őrsvezetők országos találkozójának záróünnepsé­gén tegnap, hétjön este egy­re szaporodott az aláírás. A találkozók történetében — a 16 esztendő során — el­ső ízben Szegeden kötöttek az úttörők és felnőtt bará­taik együttműködési szerző­dést, amelyhez természete­sen csatlakozhatnak az or­szág más részeiben is. Ám a háromnapos program vé­gén szó esett minden jelen­tősebb eseményről. amelv különösen színessé tette a 72 órát. Így a vasárnapi történelmi nyomolvasó ver­senyről. a munkásőr hadi­játékról. no és a tegnapi, hétfői kincskereső vetélke­désről. A vendég őrsveze­tők földerítő úton jártak Szegeden. Megismerhették, hol is látták a szép város­ban Kossuth szobrát, merre is található a Széchenyi tér, a dóm. a folyó melyik ol­dalán csillogtatja a nyári nap az árvízi emlékművet, milyen is az Anna-forrás, jó-e íze az ott folydogáló gyógyvíznek, és mit is mon­dott Baka István költő, a Kincskereső folyóirat fő­munkatársa útravalónak . .. Nem feledhetik a Tiszán tett hajókirándulást sem, mint ahogy jól emlékeze­tükben marad a vendéglátó Balázs Béla Üttörőház ide­genvezető szakköröseinek ügyeskedése. Tegnap dél­után a találkozó otthoná­ban. az újszegedi KlSZ-is­kolán ötletvásárt is rendez­tek tapasztalataik kicserélé­se, a mozgalmi ismereteik bővítése érdekében. A záróünnepségen dr. Müller Józsefné, a városi tanács elnökhelyettese is­mertette — a találkozókat vendéglátó tanácsok köré­ben szép hagyománnyá vált — az alapítványt: „1984 júniusában váro­sunk adott otthont az úttö­rő őrsvezetők XVI. orszá­gos találkozójának. A talál­kozó egyik kiemelkedő ese­ménye volt a szegedi kincs­kereső játék, amely él­ményt, ismeretet adott vá­rosunk múltjáról, jelenéről, jövőjéről. Az ilyen honis­mereti játékok, a szülőföld kincseinek felderítése min­denütt megvalósíthatók, s mindenütt megerősíthetik, megalapozhatják a szocialis­ta haza iránti ragaszko­dást. szeretetet. Városi ta., nácsunk egy alapítvánnyal szeretné biztatná, pártolni az úttörőközösségek vezetői­nek ilyen irányú munkáját. Azok az őrsvezetők. akik lakóhelyükön, szülőföldjükön a szegedi kincskereső já­tékhoz hasonlót szerveznek, részt vehetnek a pályáza­ton. A legügyesebb pályá­zók közül évente három őrsvezető Szegedre kap meghívást, hogy megismer­je a várost, hogy átvegye az elismerő oklevelet. A pályázatok évenkénti meg­hirdetésére. értékelésére fel­kérjük a Magyar Üttörők Szövetsége Iránytű című lapjának szerkesztőségét. — Szeged megyei város Taná­csának. végrehajtó bizottsá­ga." A munkásőrség országos parancsnokságának kitünte­tését. Csillagos Iránytűt tíz. a Bátor Segítő kitüntetést, amelyet a Magyar Vörös­kereszt és az Iránytű folyó­irat idén alapított, szintén tíz gyerek kapta. A talál­kozó nívódíjasai: a Pajtás szerkesztőségéét Szim Er­zsébet (Vásárosnamény), a Magyar Televízióét Rózsa­hegyi Edina (Sárospatak), az Ezermester Vállalatét Lécz Adrienn (Eger), a Mó­ra Kiadóét Tompa Zoltán (Tiszaberceli). az Iránytű szerkesztőségéét Szabó Mó­nika (Mindszent) nyerte el. A szegedi Halkó Gabriella Debrecen város tanácsának Őrsvezetői Emlékérmében részesült. A 16. országos őrsvezető találkozó résztve­vői ma reggel utaznak el Szegedről. Mag Edit

Next

/
Thumbnails
Contents