Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-16 / 140. szám

12 Szombat, 1984. június lÉ.' Ké'fiak a múzeumban Szőri József: Interieur Emberek és tárgyak között telik az életünk. Am valójában mi­lyen keveset tudunk az utóbbiak természetéről. Egyszerűen vannak, Ideig-óráig szolgálnak, gyönyörködtetnek bennünket, aztán elszür­külnek, közönyösekké válnak. Egyik kezünkön megszámolhatjuk kedves tárgyainkat, eszközeinket, amelyekkel úgyszólván intim, baráti viszonyban állunk. Pedig mennyi érdekes, hangulatos, kel­lemes objektumot találhatunk szűkebb-tágabb környezetünkben. Akármi is a nevük: valamiképpen értünk vannak. És szinte arra várnak, hogy felfedezzük, megszeressük őket Csak mi elég gyak­ran fáradtak, idegesek és közömbösek vagyunk. A művészet, a festészet mindenesetre e tekintetben is segítséget adhat az érzelmi, szellemi közönyösség meghaladásához. Aki látta már valaha Van Gogh Parasztcipőit, annak feltétlenül meg kellett sejteni valamit a tárgyak beszédes, jelentésteli mivoltából. S aki megnézi Szőri József szerényebb Interieurjét: az sem marad él­mény és tanulság nélkül. Mert itt is a tárgyak a főszereplók. Igaz, két női figura is jelen van ebben a könyvekkel, képekkel, bútorok­kal telített szobában, de korántsem ők a meghatározók. Inkább a környezet jellemzi az alakokat, mint fordítva. Más kérdés, hogy a festői kifejezésben a színek uralkodnak. Mindenfelé eleven zöldeket, vörösöket és kékeket látunk. Még a motívumok formáját is jobbára dekoratív tüzű tónusokkal jelzi az alkotó, nem pedig árnyékokkal vagy körvonalakkal. Vagyis egy mozgalmas szerkezetű posztimpresszionista képpel van dolgunk: Szőri József egyik legszebb, legemlékezetesebb művével. Aki egyéb­ként ugyanúgy a francia fauvesoktól tanulta meg a tiszta színek használatát és a szigorú képszerkesztést, akárcsak Rippl-Rónai József. Nem véletlen így, hogy Szőri produkciójáról akaratlanul Is a somogyi mester interieurjeire gondolunk. Még abban is rokonok, hogy mindketten előszeretettel ábrázolták a rózsás, szecessziós jel­legű drapériákat. A szegedi festő azonban nem bontakoztathatta ki igazán képességeit. Hisz mindössze harminchat évet kapott a sorstól. Holott sokoldalú energiákkal teli, progresszív alkotó volt. Joggal írta Móra Ferenc, hogy: „...a modern magyar festészetnek egyik.., nagyigéretű tehetsége ..." ő. SZUROMI PAL Andrássy Lajos versel Abban a nyárban Mée lángban állt a fák hegve s fel-fel villant a bokrok alján visszfénve meztelenkedő testünkön ... Fénves sárga almán osztoztunk, míg a vízen át valahonnan a túlsó partról citeraszót emelt a szél hullámokban fölénk. A fákról ellobbant már a mécs-virág mikor... ahogv kezemhez értél úgv soha már!... haiunk zilált szívünk zavartan boldog ... Éjfél kongatott ránk. maid hajnali madárcsicsergés vett ölébe s a Nap hunvorg amint felállsz fénylő asszonyi testeddel elébe. Hóvirág a sínek között Mint hóvirág a sínek közt. olyan esetlen-árván, kiszolgáltatottan állt az a lánv az áruház előtt egv délután vagv tán egv délelőtt kezében kendő, vállán táska lengett haiában kósza szélcsapat kerengett szoknváia fel-fel lebbent egv kicsit szeméből távol csillag fénveit sütötte rám. de mintha mit se látna úgv révedett egv távol vélt-világba míg át nem dördült raita a vonat. Néztem a kérges néma arcokat. Templom­menyasszony A mellékelt fénykép talán érzékelteti azt a ielentős rekonstrukciós munkát, amelv immár két év óta zailik a Mátyás téren. Szeged egvik leg­jelentősebb műemlékén, az alsó­városi templomon. Az építéssel ellentétben, a felújítás a legké­sőbb. 1772-ben épült barokk to­ronynál. annak is 1827-ben föl­helvezett sisakiánál kezdődött. Hogv mennvire megérett a megűiulásra ez az olv sokszor ábrázolt, megénekelt és messze földön híres műemlék. arra Hamvas István nlébános szolgált adalékkal. A több léncsőben épült. 1503-ban befejezett épület egv részét — mindenekelőtt a óelső tereket — 1938—40-ben fel­újították. ám a második világ­háború. különösen az 1944 nya­rán elszenvedett bombázások, erőteliesen megrongálták. Betört az összes gótikus üvegablak, megrongálódott a tető cseréobo­rítása — tizenkétféle cserén ta­karta a templomot. Az elmúlt években sürgetően aktuálissá vált a teljes műemléki helyreállítás. Hosszú ideig folvtak a tárgyalá­sok az Országos Műemléki Fel­ügyelőség és a püspökség között míg az elmúlt években elkezdőd­hetett az egv évtizedig tartó re­konstrukciós munka. Négy ütem­ben tervezték a felújítást — a tetőszerkezetek cseréje: a külső megújítás, a belső restaurálás, a környezet átépítése. Az első ütem munkálatai befe­jeződtek. A torony úi vörösréz sisakia elkészült kicserélték a villámhárító rendszert rendbe tették a főhaió tetőszerkezetét úiiávarázsolták a tornyot Né­hány munkálatnak ugvan keve­sebb a látszatja, ki gondolná oéldáuL hogy a tetőtérből sok évszázad alatt összegyűlt, mint­eav 250 köbméternyi törmeléket takarítottak le. hogv a tetőszer­kezet kijavított és pótolt geren­dázatát több mázsa szilamonnal védték le. hogy a torony­sisakot 800 négyzetméternyi csil­loaó vörösréz lemez fedi. A több évszázadig mozdulatlan óra is megindul közeLesen — kvarcszer­kezet működteti maid. És új ru­hát kapott a toronv — a meg­szokott. de foszló sárga helvett fehéret. A hangsúlyos, jellegze­tesen barokk szerkezeti elemek egv árnyalattal szürkébbek. Ilven lesz az egész templom — menyasszonyi ruhába öltözik. Hogv mikorra? E z évtől az Országos Mű­emléki Felügyelőség szakemberei veszik bir­tokba a terepet. A ter­vek szerint a Csongrád megyei Múzeumok Igazgatóságával együttműködve, augusztus G-án kezdik el azokat a falkutatáso­kat. melvek során arra keresnek tudományos bizonyítékot, hogv a gótikus templom valóban egv ré­gebbi. a középkori Szent Péter­temDlom maradványaira énült. arra keresnek választ, miként kapcsolódnak egvbe a különböző építészeti korok, stílusok és anva­gok. mi az oka a gvakori fal­egvenetlenségeknek. reítőzköd­nek-e freskók vaav töredékek a későbbi meszelések alatt? A tu­dományos kutatást követően — az elképzelések szerint 1985—86­ban — elkezdődik a második munkafázis, melynek során föl­úiítiák a templom homlokzatát, a sekrestyére új gótikus tetőt húz­nak. az egész épületet fehérbe öltöztetik. Ezt követi maid a harmadik lépcső, a templombelső rekonstrukciója. Itt például az oltár előbbre kerül, mintegy ket­téosztja maid a közel 40 méter hosszú főhalőt fev á mögötte maidan hófehérre festett falak hatalmas teret nvitva. emelke­dett hangulatot nyújtanak. (Saj­nos. az ólomkeretes üvegablakok pótlására nincs anyagi fedezet — fehér fénv pásztázza maid a bel­ső tereket.) A Mátyás tér az al­sóvárosi templom kerete. Fiatal szegedi építészek terveiben ala­kul a befeiező fázis, a tér újjá­építése. Szó van arról, hogv a rekonstrukció részeként átépítik a ma szociális otthonnak hasz­nált kolostort, melv úi funkciót kap. múzeumi és egyházművé­szeti célokat szolgál majd. S zeged egvik, legszebb és leglátogatottabb műemlék egvüttese lesz e tér. A felújítás két esztendeje kezdődött el. Igazi menvasszonv-öltöztetés­nek tűnik, hiszen a tervek meg­valósítása összesen tíz évet vesz igénvbe. Mindenesetre a kezdet biztató — a torony már teljes pompáidban magasodik a aótikus villérsorral körülölelt templom fölé. T. L. „Rómáról jut eszembe"... Az alapítás legendája Róma Latium tartományban található. Neve azt jelenti, hogv terjedelmes, kiterjedt. Valóban, ilvennek látták az Appenninekből leiövő első la­kói. akiket latinoknak neveztek. A vidék terme­lésre alkalmasnak látszott. Dombok veszik körül, és az a Tiberis folyó szeli ketté, amely az alsó folyásánál haiózásra alkalmas. Ezekkel az elő­nyökkel szemben hátrányai is voltak. Télen a gvakori áradásokkal, nváron maláriával küszköd­tek az itt lakók. A latinok négyzet alakban ba­rázdát húztak. ígv jelölték meg városuk körvo­nalait. Latium egvik legrégibb városa Alba Lon­ga (most Castel Gandolfo. amely Rómától nincs messze), nála fiatalabb Róma. Róma alapítása nem nagyszabású demonstrá­cióval történt. Az i. e. VIII. században az Aniene és a Tiberis folvó találkozásánál egyszerű pász­torok és földművelök laktak, akik szegényes kunvhókban éltek. Szemléletes ábrázolást kapunk róluk, házaikról a vaskorból származó, a Fóru­mon talált halotti urnán. Az első lakók a Palati­nus-hegven telepedtek meg. és fehér ökrökkel húzott ekével jelölték ki az úi város négyszögle­tes körvonalait. Az ekét Romulus vezette. Ez 753. április 21-én történt, i. e.. a pásztorok és az ara­tás isteneinek szentelt napon. Ki volt Romulus? A legenda szerint Alba Regia Proca nevű királya halála után a trónért Numitor és Amulius versen­gett. Amulius Numitort börtönbe záratta. fiait megölette, lánvát arra kénvszerítette. hogv Vesta papnőié legven. tehát nem mehetett férjhez. De Mars isten titokban feleségül vette Rea Silviát. akinek két gyermeke született. Amulius megölette Silviát. és a két iker gyermeket a Tiberisbe do­batta. A folvó ária a kosarat az ikrekkel a Palatínus dombjához sodorta, és a kosár meg­akadt egv fügefa ágánál. A folyóvíz leapadt, a kosár szárazra került. Egv nőstény farkas gver­meksírást hallva, odament, és szoptatta a kicsi; nveket. Rövid idő múlva egv Faustolos nevű pásztor hazavitte őket. és elnevezte az egyiket Romulusnak, a másikat Remusnak. Tehát az ik­rek pásztorok között nőttek fel. és kitűntek bá­torságukkal. A két testvér, miután felnőtt, elha­tározta. hogv a Tiberis partián. a hét domb egvi­kén várost épít. El kellett dönteni, hogv ki ad­ion a városnak nevet, ki uralkodion? Az istenek válaszát várva, a szent madarak repülésétől vár­ták a jóslatot. Romulus felment a Palatínusra. Remus az Aventinusra. Remus feje fölött hat sas­keselyű repült el. míg Romulus fölött tizenkettő. Tehát az utóbbi lett az istenek választottja. A szokásos módon ekével húzta meg Ro­mulus a város körvonalait. Remus. gúnyt űzve testvéréből. átugrotta a meghúzott barázdát. Romulus ekkor megölte Remust. és ezt kiáltotta: „ígv pusztul el mindenki, aki átlép Róma fa­lain!" A fáma szerint Rómában igen kevés volt a nő. Romulus ahhoz a csef.ez folyamodott, hogy naev lakomát, ünnepséget rendezett. amelyre meghívta a szabinokat is. A lakmározás közepet­te. jeladásra, a római férfiak elrabolták a szabin nőket. A Capitóliumon. ketrecben, ma is őriznek far­kasokat Róma alapítására emlékeztetve. Az ik­reket szoptató farkas Róma szimbóluma lett. A capitóleumi múzeum IV. termét a nőstény farkas termének híviák. mert középen található a nősténv farkas bronzból készült, valószínűleg az i e. VI. század végéről vagv az V. század eleié­ről származó etruszk szobra. A régészek szerint feltehetően a Capitóliumon hajdanában Jupiter templomát díszítette. Az i. e. 65-ben történt vil­lámsúitás nvomait kis foltok ielzik. Az ikreket a XV. században Pollaiolo faragta. TIMARNÉ MAKKAR ERZSÉBET

Next

/
Thumbnails
Contents