Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-02 / 128. szám

Bombák a városra Szeged stratégiai légibombázásai 1944-ben Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága Oktatási Igazgatóságának évkönyvében (1983) jelent mea dr. Kanyó Ferenc fenti cimű tanulmánya. Emlékezéssorozatunkban ebből közlünk részleteket. A

z első légiriadótól, 1944. április 2-tól szeptember 19-ig, az utolsó nagyobb bombázókötelékek átrepüléséig. Szeged súlyos légitámadásokat elt át, és a békés polgári lakosság is megismerte a modern háború borzalmait. Szeged lakossága 72 légiriadót szenvedett el. és június 2-től a várost hat stratégiai bombatámadás érte: június 2-án, július 3-án, augusztus 20-án. 24-én, 29-én és szeptember 3-án. A június 2-án kezdődött stratégiai bombázás az angol— amerikai „FRANTIC" hadművelet részét képezte a június 6-i atlanti partraszállásnak. Ennek volt nyitánya a város első bombázása. Ezen a napon délnyugatészakkelet irányban. 100—120 kilométer széles sávban Középés Kelet-Magyarországot (Szeged—Szolnok—Hatvan—Debrecen—Miskolc vonalban) támadták az amerikai bombázókötelékek. Céljuk az volt, hogy o vasúti-közlekedési csomópontok rombolásával megakadályozzák a német erők átcsoportosítását a keleti frontról a nyugati frontra. A szövetséges hatalmak részéről Szegedet nappali támadások érték. Az angol bombázócsoport csak egyszer, szeptember 3—4-ére forduló éjszaka támadta Szegedet. Az amerikai Consolidated B—24 liberator, stratégiai bombázógépek június 2-an reggel 9 órakor közelítettek meg Szegedet A légiveszély jelzést gyors légiriadó követte, de a repülőgépek csak átrepültek Szeged felett Már lefújták a légiriadót, amikor 38 gépből álló bombázókötelék visszafordult. Az újabb légiriadót gyorsan követte a bombázás 10 óra 20 perckor. A repülőgépék ' bómbáikat szinte egyszerre oldották ki, becsapódásuk után sűrű porfelhő szállt fel a város déli részéből. A rendező pályaudvart célozták, de a bombaszőnyeg pár száz méterre északra csúszott es az Alsóváros utcasorait érte. Két gócpontban szinte teljes volt a pusztítás: a Röszkei út—Világos út—Szentmihálytelek sor és a Ballagitó sor által határolt hét utcában és a Csonka utca—Kisfaludy utca Nyíl utca—Hatyas sor által határolt hét utcában. A ledobott nagyszámú 218 romboló bombától szinte megsemmisült a Hattyas sor, a Füzes, Daru, Csonka. Kisfaludy, Harmat, Világos, Távol, Röszkei, Boszorkányszigeti és Paprika utca, ahol 58 ház telitalálatot kapott. 212 ház súlyosan megrongálódott. Károsodás érte a rendező pályaudvart, utászlaktanvát. az alsóvárosi szennvvíz-szivattyútelepet, a tiszai védtöltést. de még a rendező pályaudvar mögötti gyümölcsöskertekben leesett bombák is 15 ezer pengős kárt okoztak. (Az egész kár elérte a 4,5 millió pengő értéket.) A bombázás szinte sokkszerűen hatott a városra. Meghalt 30 polgári személy és 12 katona. A Füzes és Pálfy utca sarkán levő ház romjai alól három nőt és egy kisgyereket húztak ki holtan a műszaki mentők. A többi 26 polgári halottat részben a tömeg és a katonák ásták ki a romok alól, részben pedig a kórházakban haltak meg sérüléseik következtében. Az első stratégiai bombatámadás után majd egyhónapos szünet volt. de két-három naponként ekkor is légiriadó volt a városban a zavaró repülések és az átvonuló bombázókötelékek miatt. A július 3-1 légitámadás a vasúti híd ellen irányult, de egyelőre sikertelenül. Délelőtt 10 óra tájban jelentek meg a félelmetes búgású liberátorok a város felett. Már eltávoztak. amikor négy géo kivált a kötelékből és 11 óra 30 perckor négy hullámban 34 nagyméretű rombolóbombát dobott le a Petőfi Sándor sugárút— Tisza Lajos (ma Lenin) kőrútBécsi körút—vasúti híd—Űjszegedi Kendergyár körvonalába. A nagy romboló erejű bomba* súlyos károkat okoztak a sűrűn beépített Szentháromság utca (ma Hunyadi J.sgt.) házai között: ígv a 7—8. es 37. sz. ház telitalálatot kapott, összesen 7 ház romba dőlt, 161 ház megrongálódott, köztük egyetemi épületek. A Horthy (ma Irinyi) kollégium, a püspöki palota, az OTI (SZTK) székház, a fogadalmi templom stb. Egy-egy bombatalálatot kapott a piarista gimnázium, a bőrgyógyászati klinika, a Közraktárak RT egyik raktárépülete. A vasúti híd mellett három bomba a Tiszába hullott, egy bomba közvetlenül a vasúti híd újszegedi hídfője mellett a töltésbe fúródott, de nem robbant fel. Két bomba az Alsókikötősor —Csanádi utca kereszteződésében a Tisza töltésére esett, de a második bomba itt sem robbant fel. Négy bomba az újszegedi Kendergyár területén robbant, a gép- és kazánház teljesen elpusztult. így az energiahiánv miatt a gvár további termelését megbénította. Egy bomba a közúti híd vízmércéje mellett a Tiszában robbant, megrongálta a híd pillérét, de a detonáció súlyos károkat okozott a múzeum épületében, a Tisza Úszó Egyesület úszóházában és három halászbárkán is. H

osszabb szünet után augusztus 20-án érte a várost újabb támadás. Hat bombázógép 10 óra 20 perctől több hullámban 50 rombolóbombát dobott le. A cél ismét a rendező pályaudvar és az utászlaktanya volt, de az alsóvárosi Dobó—Pálfy—Nyíl és Földműves u^ca által határolt nyolc utcába, a Mátyás térhez közel hullottak a bombák. A Szabadsajtó, Kisfaludy és Pálfy utcákban 60 ház romba dőlt, 100 ház megsérült és 185 ház cseréprongálódást szenvedett. A romok alatt meghalt 15, és megsebesült 9 fő. A Szabadsajtó utca 26. sz. alatti ház pincéjében 15 ember szorongott a körzeti légópincében, de a házat is találat érte: közülük 5-öt sikerült élve kimenteni, míg 10 embert csak holtan ástak ki. A negyedik támadás augusztus 24-én a vasúti híd elpusztítását célozta. Ekkor 9 óra 45 perckor 49 gép intézett támadást a város ellen és 190 romboló és gyújtóbombát szórtak le. Az 58 bombabecsapódás szinte körbepásztázta a vasúti hidat, de még használható maradt. Az újszegedi Kendergyárat 22 találat érte, és másodszor szenvedett súlyos károkat. A Mezőgazdasági Köztárak és a Futura épületeiben nagy mennyiségű gabona és olajosmag semmisült meg, még egy hónap múlva is parázslott a sok elégett olajosmag. Romba dőlt 38 épület, közöttük 6 emeletes ház, a Tisza-pályaudvari vámház, súlyosan rongálódott újból a piarista gimnázium, a Gyálai úti vámház, a szennyvíz-szivattyútelep. a vízműtelep stb. A személyi áldozatok száma: 5 halott és 5 sebesült. Az ötödik támadás augusztus 29-én 10 óra 25 perckor érte Szegedet, 42 gép mintegy 400 bombát dobott le akkor. A Szeged-pályaudvar, a Tisza-oályaudvar, a Hangya-raktárak, közraktárak Rt., a magyar Petróleum Rt. szőregi telepe volt a bombázási cél, de tovább bombázták a vasúti hidat is. Űj célpont volt Felsőváros. ahol már ekkor a német rádióadót keresték, de itt a bombák a Tisza-parti részen hullottak: 5 bomba a Tiszában robbant, több telitalálatot kapott a vízi cserkésztelep (ma vízitelep), a tápéi vámház és a Levente sportpálya (ma SZEOLstadion) területe. A nagyállomáson több telitalálatot kapott egy német szerelvény, amely sorozat- és ködvető lőszerrel volt megrakva. A robbanások ereje a lövedékeket százszámra röpítette szét a városba és városon kívül, összesen 400 vagon (40 ezer mázsa) termény semmisült meg; búza, rozs, bab, borsó, hagyma, paprikaőrlemény, bor Stb. A hatodik amerikai légitámadás s+eHi.tíimjer ¿s-an iu o»u u percKor vou, eiiKor 4z gc«i roaiooióouiiioai uoóuu re. öuiuoul es Kuceiice.! uenyet tekintve ez voil a iegpus.iuooo bomoazus, lokent a boniodiaialatok pontossága miatt. Húrom centruma vou: az Alsóvároson kisebb karó* voltak, itt a Paprika utcában három haz kapott találatot. A vasúti híd ekkor pusztult el: a hidat 8 bomba-teli talalat érte, a 2—3. pillér közötti részen a Tiszába omlott. A szegedi oldal töltésrendszerét 8, az újszegedi árteret 27, az újszegedi töltésrendszert 3 találat érte, mind a híd közvetlen közelében. Elpusztult a gyermekklinika, amelyből előző napokban költöztették ki a gyermekeket Alsóközpontba (Mórahalomra), az épület 7 találatot kapott. A gyermekklinika mellett levő vízműtelep 5 találatot kapott, amely teljésen romba döntötte. A bombázás harmadik centruma a Csillag tér környéke volt. összesen 64 ház dőlt össze és 258 sérült meg, 50 halottat és 50 sebesültet számoltak meg. Ezt a körzetet már másodszor bombázták, amelynek oka, hogy egy Csillag téri kis házban volt a németek 727-es számú katonai rádióállomása. Ez az adóállomás a balkáni német hadsereg és Bécs között a kapcsolatot tartotta és ezt keresték az amerikai bombázók. Az amerikai bombatámadások összesítése: halottak száma 146, sebesültek száma 122, lakhatatlan középület 29, lakhatatlan magánépület 181, kibombázott családok száma 660. ledobott romboló és gyújtó bombák száma 982. A bombázások polgári áldozatainak száma összesen 146 fő. A bombázások által okozott kár is igen magas: 125 millió 751 ezer 832 pengő, amely 1944 szeptemberében megfelelt Szeged Város 1944-re tervezett egész évi bevétele tízszeresének. S

zeged október 11-én szabadult fel. Ettől kezdődően ellenséges területnek tekintette a német—magyar légierő, s míg az angol—amerikai bombázások idején a várost egyáltalán nem védték. most légitevékenységük megélénkült. A frontharcok idején harcászati légitevékenység folyt a város felett Október 11-én három századot — összesen 36 gépet Szeged—Makó légterében bevetették. Szovjet front- és utánpótlási vonalat támadtak. Október 12-én délután a Kaposvárról felszállt német 4. légiflotta II. repülőhadtest 2. „Immelmann" zuhanóbombázó-ezred támadta Szeged térségét. A német gépek harcászati tevékenysége a hadihíd megépítése után folytatódott. A német légierőnek nem volt stratégiai bombázó ereie. ezért csak éiszaka támadhattak. Az egy. jelentős hadicélpontra koncentrált. nagy tömegű bombázással viszont stra- . tégiai célt. kívántak elérni. Ennek minősíthető 1944. november 16-án Újszeged ellen intézett támadásuk is. Huszonöt-harminc géo 23 óra 45 perckor szórta le bombáit. A ledobott bombák száma 210. A legsúlvosabb károk az újszegedi vasútállomáson és a vasúti sínek mentén keletkeztek. A bombázás polgári halottainak száma csak 2 fő. A német bombázás célja az újszegedi nagy hadiforgalom bénítása volt. Ez volt a 2. Ukrán Frontnak a budapesti csata ideién egyik legfontosabb hadiszállítási útvonala. Románián át Temesvár felől folyamatosan érkeztek az utánpótlást szállító vonatok, amelyek kirakása a Szőreg és Újszeged állomás között kiágazó újszegedi Kendergyár iparvágányán történt. A hadműveletek gyors változása, Dunántúlra történő áthelyeződése azt is jelentette, hogy Szeged egyre távolabb került a német aépek hatótávolságától, ezért újabb stratégiai bombázásra már nem került sor, de a légoltalmi szigorítások még 1945. április 10-ig megmaradtak. Belányi György Felhőjáték hová tartoznál és kihez megtart az ég de semmi ez s mégis valahogy teljesebb mert nincs nem volt nem lesz de lett s tovalök akkor minden tér magadhoz mégsem, érkezel a fényre már a kéz nem fér s egy újabb léttel érne fel ha el ha elérne kétszer az ég — s ez mind csak folyamat és bár egyedül nem férsz el személyed végképp odahat: legyen legyen — s ha nincs szükség arcaink közt semmi másra a tört évek mindenütt rég reménytelen lépnek hátra nem érhet el és de iól van megvagyunk mint egv szoborban s váratlan és kontúr nélkül árnyam az árnyához kékül miiven sok ez és milyen kevés se szó nem kell se álom se kés itt vagyunk s már nem is lehet több eiold el aztán magához köt mintha valami mégis lenne és nagy tükrök nyílnának benne mekkora tér édes istenem de nem is látszik nem nem de nem <s megérint egy-egy kék pillanat nincs rá idő és nem illanhat el innen se a föld se az ég minden csak versbezárt messzeség. Kiss Dénes Babits kérdéseihez Esti kérdés — kérdések estje Föüön bennem a naplemente Atkormozódik test és lélek Ideie jött a rettegésnek? Végső idők ideie jött el? Embertelen ember az EMBER? 2. Bűvös körök hívnak és fognak! Elátkoz éltető ősi juss? Az eszmélés villámlik bennem de nem tudom miért kell lennem?! Miért dübörgők tehetetlen szárnyaló dinoszaurusz?