Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-15 / 139. szám

Ol VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M S 2 M P S Z EGED VÁRÓ SÍ BIZOTTSÁ G Á NAK LA P J A fT4. ívlolyam 139. szám 1981. június 15.,' péntek Ara: 1.40 forint Befejeződött a KGST-csúcsértekezlet Hazaérkezett Moszkvából a magyar küldöttség Csütörtökön Moszkvában befejeződött a KGST-tagorságok felső szintű gazdasági értekezlete. A záróülésen Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, az államtanács elnökhelyettese, miniszterelnök-helyettes elnökölt A tanácskozás dokumentumait szerkesztő bizottság üléséről Vlagyimir Dolgih, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, az SZKP KB titkára, a bizottság elnöke számolt be. Az értekezleten nyilatkozatot fogadtak el a KGSTtagországok közötti gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés továbbfejlesztésének és elmélyítésének fő irányairól, és elfogadták a KGST tagországainak deklarációját a béke megőrzéséről és a nemzetközi gazdasági együttműködésről. A dokumentumokat a küldcttségvezetők frták alá: a Bolgár Népköztársaság részéről Todor Zsivkov, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről Gustáv Húsúk, a Kubai Köztársaság részéről Carlos Rafael Rodriguez, a Lengyel Népköztársaság részéről Wojciech Jaruzelski, a Magyar Népköztársaság részéről Kádár János, a Mongol Népköztársaság részéről Jumdzságin Cedenbal, a Német Demokratikus Köztársaság részéről Erich Honecker, a Román Szocialista Köztársaság részéről Nicolae Ceausescu, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről Konsztantyin Csernyenko, a Vietnami Szocialista Köztársaság részéről Le Duan. A dokumentumok aláírásán a küldöttségek tagjain kívül jelen voltak az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai és póttagjai, a Központi Bizottság titkárai. Az értekezletet rövid beszéddel Konsztantyin Csernyenko zárta be. * Ugyancsak tegnap Moszkvában megtartották a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa XXXVIII. (rendkívüli) ülésszakát. Az ülésszakon részt vettek a KGST-tagállamok kommunista és munkáspártjainak vezetői, a felső szintű gazdasági értekezleten részt vett országok küldöttségeinek vezetői. A tanács ülésszaka a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Mongol Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Vietnami Szocialista Köztársaság küldöttségeinek részvételével megtárgyalta a gazdasági értekezlet határozatainak megvalósítására vonatkozó intézkedéseket. A tanács ülésszakán részt vevő küldöttségeket kormányfők vezették. Az ülésszakon Nyikolaj Tyihonov, a Szovjetunió küldöttségének vezetője elnökölt. A KGST ülésszakának munkájában részt vett a tanács titkára. Az ülésszak nagyra értékelte a KGST-tagállamok felső szintű gazdasági értekezletének eredményeit, és hangsúlyozta, hogy különösen fontosak a szocialista nemzetközi munkamegosztás további elmélyítésének az értekezlet által kitűzött irányai, a fejlődés belső és külső feltételeinek változásából eredő új feladatok megoldása szempontjából. Az ülésszakon kifejezésre jutott az országok abbeli meggyőződése, hogy a felső szintű értekezlet határozatainak valóra váltása a kölcsönös együttműködést minőségileg új szintre emeli, fokozza szerepét a KGST-tagállamok társadalmi-gazdasági fejlődésében, tovább erősíti egységüket és összeíorrottságukat Az ülésszak jóváhagyta a gazdasági értekezlet határozatainak teljesítését célzó intézkedéseket. A KGST Végrehajtó Bizottsága megbízást kapott arra, hogy irányítsa a tanács szerveinek ezen intézkedések teljesítésével összefüggő munkáját * Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió kormánya a tárgyalások után fogadást adott a Kremlben a KGST-tagállamok legfelsőbb szintű gazdasági értekezletén részt vett küldöttségek tiszteletére. A fogadáson Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke köszöntötte a jelenlevőket, és mondott beszédet. A többi küldöttség nevében Wojciech Jaruzelski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság miniszterelnöke, a lengyel küldöttség vezetője mondott válaszbeszédet. Konsztantyin Csernyenko pohárköszöntője Pohárköszöntőjében Konsztantyin Csernyenko sikeresnek nevezte a KGST-tagországok vezetőinek Moszkvában csütörtökön véget ért felső szintű gazdasagi értekezletét, amely összegezte á szuverén szocialista országok valóban egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködésének tapasztalatait Emlékeztetett rá, hogy 35 évvel ezelőtt amikor a KGST-t létrehozták, nem voltak és nem is lehettek kész receptek erre az együttműködésre, s e téren a gazdasági szervezetbe tömörült szocialista országok továbbra is olyan ki taposatlan úton járnak, amelyen előttük még senki nem haladt Ezen a nagy történelmi úton voltak objektív és szubjektív okokból fakadó hiányosságok és fennakadások is. A legfontosabb mégis az, hogy bebizonyosodott: a szocialista országok sokoldalú gazdasági kapcsolatai létfontosságúak és hatékonyak. Konsztantyin Csernyenko a továbbiakban megállapította, hogy feltétlenül helyes volt a 15 évvel ezelőtt, 1969-ben, a legutóbbi felső szintű értekezleten elfogadott irányvonal, amelynek célja a KGST-tagországok szocialista gazdasági integrációjának erősítése. Megerősödött és jelentősen fejlődött a szocialista közösség, megnőtt a KGST nemzetközi tekintélye, s jelentősebbé vált a testvérországok gazdasági (Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Szeged városi tanács Szeged megyei város tanácsa tegnap, csütörtökön délelőtt tartotta soros ülését. Papp Gyula elnökletével. Az ülésre meghívást kaptak a város országgyűlési képviselői. a társadalmi és tömegszervezetek vezetői és a lakóterületi pártvézetőségek titkárai is. Részt vett a testület munkáidban dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagia. a megvei pártbizottság első titkára és Szabó Sándor, a Csongrád megvei tanács elnöke. A városi tanács a következő napirendet fogadta el és tárgyalta meg: A népesedéspolitikai határozat végrehajtásának helyzete (előadó: dr. Müller József né tanácselnök-helvettes): Az ügyrendi bizottság tevékenysége (előadó: dr. Török László, a bizottság elnöke): Lakóterületi alap szabályzatának tervezete: Átruházott hatáskör gyakorlásáról szóló ielentés (előadó: Papp Gyula tanácselnök): Interpellációk, beielentések. A napirendre tűzött témák vitáidban felszólaltak: dr. Sas Mihály (8. vk.). dr. Mészáros Rezsöné (41. vk.). dr. Hős Erzsébet (a megvei tanács egészségügyi osztályának helvettes vezetóie). Tuza Klára (a városi KISZ-bizottság titkára), dr. Török László (10. vk.). Török József (3. vk.). Giiimesi József (13. vk.). Halaszné Hetesi Erzsébet (27. vk.). Szilágyiné Miklós Hona (99. vk.). Interpellált, dr. Tóth Károly (32. vk). Nagy Mihály (25. vk.) és Katona Gyula (97. vk.). A tanács tegnapi ülesének két fő napirendi pontiát. illetve az azokkal kapcsolatos döntést az alábbiakban ismertetiük Á demográfia /fhullámair/ A népesedéspolitikai határozat szegedi végrehajtását tárgyaló jelentés ismertetéséhez induljunk ki abból az alapszámból, hogy Szeged lakónépességének száma 1983-ban elérte a 175 ezret. Az 1970. évi adathoz képest a növekedés kerekítetten 50 ezer! Igen ám, de ha ennek az időtávnak az éveiből összeadjuk a természetes szaporodást, erile mindössze 8 ezer kerekedik ki, s évente meglehetősen nagy hullámzással. Voltak évek (1974—75—76). amikor az ezret is meghaladta a természetes szaporulat, a mélypontot pedig 165 (1971ben) és 115 (1982-ben) Jelzi. A népmozgalom országos adataihoz viszonyítva azonban még ezek a számok is eléggé „rózsaszínűek", hiszen 1981-ben és 1982-ben semmi népességgyarapodást nem könyvelhettünk az országban — ellenkezőleg: 1867-tel, illetve 10 533-mal (előzetes adat!) csappant a lélekszám. Mindezzel együtt statisztikailag szinte azonos jellemzők olvashatók ki a szegedi adatokból, de más európai országokétól sem tér el különösebben adatrendszerünk. Kétségtelen, hogy r Uj gépek a seprűgyárban Magyar söprúvel takaríthatnak az amerikai háziasszonyok, 200 ezer darabot "küldünk nekik évente Szegedről. A jól gépesített gyárban akadt még nehéz kézi munka is az utóbbi időkig, hiszen 40—50 vagon cirokhulladék keletkezik évente a gyártás során, amit csak fizikai erővel szállíthattak, takaríthattak el. Néhány hét óta könynyebb lett a munka, mert üzembe helyeztek egy NDK-gyártmányú szállítószalagot, amely gombnyomásra kihordja, bálázza a cirokhulladékot, s ez jól hasznosítható állatok almozására. A gyártáshoz használt cirokkötegek áztatását házilag oldották meg, targoncára szerelt különleges markolóval emelik a medencékbe, onnan pedig a gyártóvonalba. Felvételeink a munkát könynyítő berendezésekről készültek. az 1973. évi keltezésű minisztertanácsi határozat — amely a népesedési helyzet pozitív befolyásolásának szándékából fakadt, s amelynek helyi eredményeit most tekintette át a tanács — négy esztendőn keresztül tapasztalható fellendülést hozott a természetes szaporodásban, majd fokozatos visszaesés következett be, egészen a népesség országos csökkenéséig. Pedig a társadalmi erőfeszítések nem lanyhultak. A születésszám csökkenésének ismert okait így csoportosítják : a városiasodás, az .iparosodás, a nőknek a termelőmunkában való fokozott részvétele az igények emelkedése, a lakossági ellátottság hiányai, a bölcsődei és óvodai helyek elégtelensége — s természetesen a terhességmegszakítás szabadsága. A születések számát tehát igen sok tényező befolyásolja — ennek megfelelően annak emelkedését is csak sokoldalú intézkedések egész rendszerétől remélheti a társadalom. A családi pótlék, a gyermekgondozási segély többszöri emelése, az anyasági segély és a babakelengye-juttatás összegének javítása, a gyermekápolási táppénzjogosultság kiterjesztése, a többgyermekes családok üdülési lehetőségeinek növelése, a lakáselosztás rendszere, a társadalmi tudatformálás — mind ebbe a kategóriába tartoznak, és kezdeti hatásuk kétségtelenül mérhető és bizonyítható, de korántsem folyamatosan. Egyebek között a bizonyos évekre jellemző magasabb szaporulat sem elsősorban arra vezethető vissza, hogy számottevően gyarapodott volna a három- és többgyermekes családok száma. A szegedi intézkedések az országos igényhez mérten is arányosak voltak, több esetben méa elönyösebbek is. Jelentősen fejlődött a család- és nővédelmi tanácsadók munkája; 26-ról 34-re emelkedett a gyermekorvosi körzetek száma; tízzel több védőnői körzetet szerveztek. Különös figyelemmel kezelte a város a peremkerületek (Tápé, Algyő. Kiskundorozsma, Szóreg) gyermekorvosi ellátását. Az egészségügyi szervezet korszerűsítése lényegesen hozzájárult a szellemi és technikai erők koncentrációjához. ígv a színvonalasabb betegellátáshoz. Fontos tétel volt a gyermekkórház felújítása is. Kétségtelenül feszültséget okozott az a beruházási „menetrend", hogy főleg az új városrészekben késve készültek el az egészségügyi intézmények, de az erőfeszítések értéke abban mérhető, hogy hosszú idő óta az országos átlag alatt „jegyzik" a szegedi csecsemőhalandóságot. Az ötéves tervekben szereplő bölcsődék egy kivételével (Makko6ház #városré6z) megépültek, noha ezek átadására is késés volt a jellemző; az óvodai zsúfoltság is csökkent (132 százalékos helykihasználásról 112,1 százalékra). A folyamatban inkább az okozott és okoz gondot, hogy nem arányos a különböző városrészek óvodai ellátása, így számos helyről a város más vagy távolabbi óvodájába kell kísérni a gyermekeket. Rókuson most épül óvoda, de Makkosház már csak a következő ötéves tervben kerül sorra. Az általános iskolák gondja talán a legsúlyosabb manapság: 15 iskolában folyik „két műszakos" vagy „változó" oktatás. A zsúfoltságot szervezett szállítással próbálják enyhíteni. A napközisek száma is tetemesen megnőtt, már a tanulók 56.4 százaléka részesül ebben az ellátásban. A tanács elé terjesztett beszámoló tárgyilagosan őszszegezi és mérlegeli a népesedés helyzetét. Megállapítja egyebek között, hogy az intézkedések hatására is visszavezethető: a több éven át tapasztalt születésszámemelkedés a gyermekek jó egészségügyi és művelődésügyi ellátásán kívül sikeresebb végrehajtást követel a gazdasági szférában is — így elsősorban a lakáspolitikában és a kereskedelemben. A javulás ellenére is gyakran hézagos a gyermekcipő- és gyermekruhakínálat; a bébiételek választéka megfelelő ugyan, de többgyermekes családok számára nehezen elérhető. További megállapítás: a lakosság elért életszínvonalának megtartása a gyermekes családok számára a legnehezebb. A gyermekszaporulattal a családok lakáskörülményein is gyakran változtatni kell(ene); a második és harmadik gyermek születése után megnövekvő anyagi gondot nem ellensúlyozza az emelt összegű családi pótlék sem. A külön kereset megszerzéséhez szükséges idő és energia pedig éppen a gyermekek nevelésétől von el szülőket, s halványabb lehet számukra a család összetartó ereje, az anyaság fogalma, a családon belüli erkölcsi és anyagi védettség. A lehetőség is csak elvi olykor, hi(Folytatás a 3. oldalon.)