Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-14 / 138. szám

Csütörtök. 1984. június 14. 5 Június 22—24-én Néptáncegyüttesek találkozója Szegetlen A szegedi nyár „néptánccw naptárában" az idén nem nemzetközi fesztivál, hanem a hazai szakszervezeti együttesek seregszemléje következik: az országos minősítő találkozó a hatodik lesz a sorban. A SZOT. az SZMT, a megyei és a városi tanács rendezésében június 22—23—24-én (s nem júliusban, ahosv a plakátokon szerepel!) összesen 13 néptáncegyüttes szerepel Szegeden. A hagyományokhoz híven a Kisszinházban rendezik a verseny bemutatókat, ezeket asüri értékeli, s a teljesítmény alapján minősíti az együtteseket. A közönség szórakoztatására az újszegedi színpadon 22-én és 23-án este fél 9-től gálaműsort adnak a részt vevő csoportok. Köztük két szegedi, a DÉLÉP Napsugár és a Szeged Táncegyüttes. Az Amatőr Néptáncosok Országos Tanácsának döntése szerint ezúttal nem ítélik oda a minősítési rendszer legmagasabb fokozatát, ezért a vendégek közül a kaposvári Somogy, illetve a Szeged Táncegyüttes nem fog versenyezni (előbbinek Arany 2, utóbbinak Arany l-es minősítése érvényes). Az újszegedi esteken viszont a műsorok szünet utáni, teljes második részében ők táncolnak. Ismét lesz a Vigadóban táncház (23-án éjszaka), a Juhász Gyula Művelődési Központban a szakemberek értékelik az egvüttesek munkáját 24-én délelőtt, s délben eredményhirdetéssel zárul az idei néptánctalálkoGrúziában ¡árt a Bartók gyermekkórus Grúziái vendégszereplésen vett részt a közelmúltban a Juhása Gyula Tanárképző Főiskola l-es számú gyakorló általános iskolájának Bartók gyermekkórusa. Az együttes a Tbiliszi Köztársasági Zenei Középiskola Ibolya leánykórusának márciusi magyarországi látogatását viszonozta, s több kisebb koncert után a szegediek a grúz főváros úttörőpalotájában nagy sikerű önálló hangversenyt adtak Erdős János és Erdösné Fagler Erika vezényletével. Az egyhetes vendégszereplés nagy elismerést váltott ki a vendéglátók körében, a helyi sajtó igen magasra értékelte a kórus teljesítményét, s szakmai körökben is szép sikert arattak a daloló szegedi gyerekek. Játék a múzeumban Programsorozat iskolásoknak Rosszindulatú betegségről — indulatok nélkül 3. Figyelmeztető jel: a rekedtség a rák megelőzésének legjobb módja az általános, teljes egészség megőrzése." (Szent-Györgyi Albert) „Tavaly decemberben megjelent nálam, a klinikán hét férfi. Azt mondták, most érkeztek a pesti gyorssal, csak tiszteletüket teszik, mert hogy ők most igy, együtt jubilálnak: tíz esztendeje, hogy sikeres gégeműtéten e6tek át valamennyien." A fül-orr-gége klinika professzora, dr. Ribári Ottó mondta el a történetet ottjártamkor. s hozzátette, azóta mar Szegeden dolgozik hat olyan férfi, egyetlen vállalatnál, akit évekkel ezelőtt gégedaganattal műtött.. De hogy tudnak-e arról : rosszindulatú betegségből gyógyultak föl, az rejtély. Mert, hogy Magyarországon az a szokás, hogy nem tájékoztatjuk érről a beteget. A professzor szerint vitatható, hogy ez jó szokás-e, hiszen igy csak a végzetes kimenetelű megbeteged esek jutnak el a köztudatba. Mindenesetre tény, hogy a tudatlanságból még mindig több baj származott, mint a józan tájékozottságból Beszéljünk hát a fül, az orr, a gége, azaz a fejen és a nyakon előforduló rosszindulatú daganatokról! A rákbetegségeknek ezek 10— 15 százalékát teszik ki. közülük a bőrön és a gégén előfordulók a legveszélytelenebbek. Ha idejében fordul az ember orvoshoz, csaknem teljesen bizonyos, hogy meggyógyul. Ismét csak föl kell hívni a figyelmet arra, milyen életbe vágóan fontos, hogy mielőbb akcióba lépjen az orvos. Korai stádiumban a műtét után nem tűnik el a hang, valamint súlyosabb esetben is megmarad az egyik hangszalag. Ha a fél gégét kénytelenek eltávolítani az operáció során, még mindig képes hangot adni a beteg. Előfordul azonban, hogy az egész gégéről le kell mondania; ebben az esetben nyelni tud, a foniátriai rendelésen pedig megtanítják beszélni: elsajátíttatják vele a nyelőcsö-hangképzés módját. Mindehhez természetesen elszántság, megfelelő intelligencia kell. A medikusok nem akarják elhinni, amikor a professzor egyik betege példáját említi, aki ügyvédként védőbeszédeket tart — gege nélkül. Persze erre nem mindenki kepes, segíti ség nélkül azonban senki sem marad. Az OMKER már Szegeden is ad — SZTKreceptre — elektromos műgégét, amellyel bárki beszélhet, akár telefonon is. Az előrehaladott garatdaganat esetében valamivel kisebb az esély a gyógulásra, a sugárterápia alkalmazása óta azonban lényegesen jobbak ezeknek a betegeknek a kilátásai is. Az orr- és melléküregben korán fölfedezett elváltozások is sikeresen kezelhetők műtéttel, valamint sugarazással. Mindebből ismét nyilvánvalóvá válik: az egészségügyben az idő élet. Minél kevesebb hét, hónap telik el a betegség kialakulása és kezelése között, annál biztosabb. hogy hátralevő éveink száma még sok, de ezek minősége sem közömbös. Szent-Györgyi intelmeit megfogadva legjobb, ha az egészséges életmóddal száműzni igyekszünk mindenféle betegséget. A megelőzést követő második lépcsőfok sem kevésbé fontos: idejében vegyük-vetessük észre szervezetünk zavarait. Nem kóros önvizsgálatra, képzelódésekre szándékozik buzdítani a szakember, de arra igen, hogy tartós rendellenességek fölött ne térjünk napirendre. Ha valaki egyéb megfázási tünetek nélkül három hét elmúltával is rekedt, azonnal menjen orvoshoz. Különösen indokolt fölfigyelniük erre a dohányosoknak. A klinikán fölmérték az utóbbi öt évben kezelt gégerákosok anyagát: a 300 beteg mind cigarettázott, egy sem akadt közöttük, aki ne dohányzott volna. Azt hiszem, ez az adat önmagáért beszél, ki-ki gondolkozzék el rajta, mielőtt a következő szivarkáért és a gyufáért nyúl! (Mindez természetesen korántsem jelenti azt, hogy minden dohányosra ez a sors vár.) A garat rosszindulatú megbetegedéséért a dohányt és az alkoholt együtt okolják. Az ember ilyenkor úgy érzi, mintha valami furcsa, idegen test akadt volna meg a torkában, valami, amit nem tud lenyelni. (Megkülönböztetendő a félelem, stressz okozta „ideges gombóctól!). Előfordul, hogy nyirokcsomót észlel valaki a nyakán — torokfájás, influenza nélkül — ilyenkor, még a kicsi, bőr alatt elmozdítható csomóval kell orvoshoz fordulni. Az orr- és melléküreg rosszindulatú daganatának leggyakoribb, legkoraibb jele a féloldali véres orrfolyás. Az ember úgy érzi, eldugul az orra, s ezt tartósan tapasztalja; heteken, hónapokon át ismétlődik ez a tünet. Van, aki azzal a panasszal fordul orvosához — igen helyesen —, hogy nem tudja, mi okból, de az utóbbi időben nem fér be protézise a szájába. A szakember ilyenkor persze tudja, mi lehet az ok. S ha föltételezése bebizonyosodik, műtét és sugárkezelés után meggyógyul betege. Ugyancsak ilyen alattomos módon ad jelet magáról a nyálmirigyek rosszindulatú daganata: a fül előtt vagy az álkapocs alatt fájdalmatlan, lassan növő duzzanat keletkezik. Alattomossága ennek is éppen abban rejlik, hogy nem szenvedünk tőle, így a fájdalom nem kényszeríti mielőbb orvoshoz az embert. Pedig ilyenkor még műtéttel jól gyógyítható ez a betegség: a daganat tokostól együtt könynyedén eltávolítható. A klinika minden héten egyszer onkológiai ambulancián fogadja négy megye beutaltjait. A rendszeres szűrés mellett — a radiológiai klinikával közösen — kezelik a sugárzásra szorulókat is. Aki már idáig eljutott, jó kezekbe került. Chikán Ágnes (Folytaljuk.) Ezen a nyárba nyúlt utolsó tanítási héten nehéz csak igazán az iskolatáska ... Általában nem sok tennivaló marad ilyenkorra, a tananyag feldolgozva, számonkérve. az érdemjegyek kialakítva, mehetünk kirándulni — mondják és teszik sok általános iskolában. Hogy az ötnaoos hetek ellenére is lazább utolsó héten még azért hasznosan töltsék az időt a gyerekek — besegít a múzeum, legalábbis Szegeden. Évek óta tapasztaljuk, hogy a Móra Ferenc Múzeum közművelődési osztálya sikerrel dolgozik azért, hogy mind nyitottabbá váljon az intézmény, hogy értelmes együttműködésben az iskolákkal, sajátos eszközeivel segítse az oktatást, az ismeretszerzést és a nevelést. A szegedi gyerekek körében Igen népszerűvé váltak a hét végi matinék. a biológiai, régészeti-történelmi, néprajzi, művészeti foglalkozások. Miért ne részelhetnének ezek hasznából és örömeiből a környék településeinek iskolásai is? — gondolták a múzeumi közművelődés felelősei, és nem sokat tétováztak, megszervezték a mostani, teljes hétre szóló programsorozatot. Tájékoztatták az iskolákat. s ezekben a napokban fogadják a jelentkezett csoportokat. Talán a kecskeméti iátékmúzeumban lehet ilyen gyerekzsivalyos. örömö6 hangulat, mint most a Tisza-parti Közművelődési Palota termeiben. Szekeres Ferenc Vezetésével, rengeteg papír és madzag segítségével „élő szobrok" készülnek a díszteremben: a monumentalitásról való beszélgetést játékkal kötik össze az egyik foglalkozáSomogyi Károlyné fel-véteie Kíváncsiság, figyelt m a múzeumi „órán" son. A másikon amolyan játéktörténeti barangolás után (Szekeres diaképeken mutatja be a különböző képzőművészeti korok és mesterek játékábrázolásait) megtanulnak egy-egy régi játékot. A néprajzi kiállítóterem is játéktérré alakult: itt Lele József mesél az iskolásoknak a régiek szokásairól, világáról, főleg a hajdani falusi táncalkalmakról, bálról, lakodalomról. A citeramuzsika magnóról szól, de a lányok előbbutóbb kitanulják, hogyan kell táncba hívni a szégyenlős fiúkat. Valóságos lakodalmi hangulatot tud teremteni a néprajz tudója. Lele József, aki a gyerekek nyelvén sem kevéssé ért. A szegedi éremgyüjtök kiállításán Nagy Ádám kalauzolja a felső tagozatosokat, s közben az érmészet rejtelmeit is föltárja nekik. A szegedi iskolákon kívül Pitvarosról. Röszkéről. Vásárhelyről. Kübekházáról. Kistelekről összesen 900 gyerek tanul, játszik ezen a héten a múzeumban. Az intézmény munkatársainak és a kísérő pedagógusoknak köszönhető, hogy hasznon, játékos órákkal, egyszeri élményekkel zárulhat számukra ez az iskolaév. Nős agglegény Színes, szinkronizált szovjet film. Irta: Analolij Sajkevics. Fényképezte: Alekszandr Mass. Zene: Alekszandr Zsurbin. Rendezte: Vlagyimir Rogovoj. Főbb szereplők: Larisza Udovicsenko, Jurij Grigorjev, Baadur Culadze, Vera Vasziljeva, Irina Murzajeva. Hogy a címbeli kifejezés pontosan mit is jelent, ahhoz három dolgot kell tudni. Úgymint: 1. Fenti minősítés nem ama kellemes állapotra vonatkozik, midőn a nős úriember boldog agglegény-életet él, hosszabbrövidebb ideig. 2. Lám-lám, a Szovjetunióban (is) a nveg a szín Ma. csütörtökön este. Fejes Endre darabjának, a Jó estét nyár jó estét szerelemnek előadásával gyakorlatilag véget ér a szegedi színház idei szezonja — legalábbis a helyi közönség számára. A kisszínházi búcsúelőadást követően ugyan-is szombaton útra kel a társulat hagyományos szombathelyi turnéjára. A vasi fővárosban a London királyát, a Charley nénjét. A sevillai borbélyt, a Bd! a Savoyban cimű operettet mutatják be. valamint gálaműsort adnak. Rossini operáját elviszik az új körmendi művelődési házba is. Június 22-én ugyancsak gáI lamüfcorral. de drámaszínén szeinkkel kiegészülve nyitják meg a szegediek a Soproni Ünnepi Heteket a város föteren. Másnap a fertőrákosi barlangszínházban játsszák el a Parasztbecsületet és a Bajazzókat. 24—25-én pedig ugyanitt a Bál a Savoybant. Június 26-án utaznak haza Szegedre, s 27-én délelőtt 11-kor tartják az évadzáró társulati ülést a Kisszinházban. Ugyancsak zárja szezoniát a Szegedi Szimfonikus Zenekar. mely köztudomásúan a színházi operaelőadások állandó közreműködője. A szimfonikusok társulati ülése már ma, csütörtökön este lezajlik a Festő utcai székházukban. munkahelyi problémákat, alkatrészhiánytól a munkaerőgondokig, olykor a magánélet kampányszerű kollektív rendezésével vélik megoldhatónak, vagyis: ha a buszvezetők házasok, elvileg máris kevesebb baj lehet velük. (Mit szólna vajon ehhez nálunk a Volán?) 3. Arra már volt bőven példa, hogy nős ember vígjátékban agglegénynek adja ki magát, de hogy fordítva történjen a dolog, vagyis egy egészséges, bar momentán szerelmes ifjú férjet játsszon, célját, azaz az imádott hölgyet ily módon elnyerendő — aligha. Mindezek után arra lehetne gondolni: Vlagyimir Rogovoj filmje annyiban eredeti alkotás, hogy ötvözi a társadalombíráló elemeket a komédia bizonyos eszközeivel. A szándék szerint valóban ilyesmiről van szó, ám a megvalósulás kissé „hézagosnak", gyermetegnek tűnik. A valószerűtlenségek sorozatát nem föltétlenül arra kell érteni, hogy bármiféle hitelesség legföljebb ha nyomokban fordul elő (ki vár el manapság ilyesmit egy vígjátéktól?), hanem inkább ama figyelemre méltó tény érvényesülésére, hogy például a harmincas évekbeli magyar filmek jó néhány, a mai szovjet életre (és egyféle filmstílusra) transzponált megoldásaival találkozhatunk jócskán. A szereplők időnként érzelmes dalokra fakadnak, a happy end előkészítése a teljes film legalább egyharmadát teszi ki, idill és boldogság, trallala. A happy end biztos eljöveteléhez mindvégig szemernyi kétségünk sem férhet, s közben megtudhatjuk, hogyan őrölhető föl szép lassan a hölgy kitartóan makacs ellenállása (ne tágítsunk az üdvözítő férjszereptől), továbbá miért hasznos dolog az éneklés. (Mert például a veszekedő utasok megnyugszanak a buszon, ha a sofőr gajdolászni kezd a mikrofonba Persze, csak ha jókedve van.) Arra is fény derül, hányféle geggel élt eddig a világ filmtermése, hiszen szinte minden unásig ismerttel találkozhatunk, mialatt Szerjózsa leleményesen epekedik, Tamara pedig lassan, de biztosan puhul. Egy rendkívül érdekes, és sajna, ugyanakkor jogosulatlan reménykedésre okot adó jelenettel kezdődik a film: a vasúti étkezőkocsiban, a nálunk is jól Ismert „keleti" szolgáltatói allűrök ellen a főhős úgy védekezik, hogy az imádott hölgy kilétét sokat sejtetöen homályban hagyja, miközben magasra. egyre magasabbra mutogat, roppant jelentőségteljesen. Mit tesz isten. lesz kaviáros szendvics és hasonló földi jók serege, szuperudvarias kiszolgálás, s bár a turpisság végül igen didaktikusán kiderül („csak egy egyszerű állampolgár volt", vallja be végül az elkövető a személyzetnek) — mégis a Nős agglegény végén ez a kezdet jutott eszembe, nosztalgikusán. Innen lehetne várni a folytatást. Mondjuk, a következő vígjátékban. Domonkos László