Délmagyarország, 1984. június (74. évfolyam, 127-152. szám)

1984-06-14 / 138. szám

Csütörtök. 1984. június 14. 5 Június 22—24-én Néptáncegyüttesek találkozója Szegetlen A szegedi nyár „néptán­ccw naptárában" az idén nem nemzetközi fesztivál, hanem a hazai szakszerve­zeti együttesek seregszemlé­je következik: az országos minősítő találkozó a hato­dik lesz a sorban. A SZOT. az SZMT, a megyei és a városi tanács rendezésében június 22—23—24-én (s nem júliusban, ahosv a plakáto­kon szerepel!) összesen 13 néptáncegyüttes szerepel Szegeden. A hagyományokhoz híven a Kisszinházban rendezik a verseny bemutatókat, ezeket asüri értékeli, s a teljesít­mény alapján minősíti az együtteseket. A közönség szórakoztatására az újszege­di színpadon 22-én és 23-án este fél 9-től gálaműsort ad­nak a részt vevő csopor­tok. Köztük két szegedi, a DÉLÉP Napsugár és a Sze­ged Táncegyüttes. Az Ama­tőr Néptáncosok Országos Tanácsának döntése szerint ezúttal nem ítélik oda a minősítési rendszer legma­gasabb fokozatát, ezért a vendégek közül a kaposvári Somogy, illetve a Szeged Táncegyüttes nem fog ver­senyezni (előbbinek Arany 2, utóbbinak Arany l-es minősítése érvényes). Az új­szegedi esteken viszont a műsorok szünet utáni, tel­jes második részében ők táncolnak. Ismét lesz a Vigadóban táncház (23-án éjszaka), a Juhász Gyula Művelődési Központban a szakemberek értékelik az egvüttesek mun­káját 24-én délelőtt, s dél­ben eredményhirdetéssel zá­rul az idei néptánctalálko­Grúziában ¡árt a Bartók gyermekkórus Grúziái vendégszereplésen vett részt a közelmúltban a Juhása Gyula Tanárképző Főiskola l-es számú gya­korló általános iskolájának Bartók gyermekkórusa. Az együttes a Tbiliszi Köztársa­sági Zenei Középiskola Ibo­lya leánykórusának márciusi magyarországi látogatását viszonozta, s több kisebb koncert után a szegediek a grúz főváros úttörőpalotájá­ban nagy sikerű önálló hangversenyt adtak Erdős János és Erdösné Fagler Erika vezényletével. Az egyhetes vendégszerep­lés nagy elismerést váltott ki a vendéglátók körében, a helyi sajtó igen magasra értékelte a kórus teljesít­ményét, s szakmai körök­ben is szép sikert arattak a daloló szegedi gyerekek. Játék a múzeumban Programsorozat iskolásoknak Rosszindulatú betegségről — indulatok nélkül 3. Figyelmeztető jel: a rekedtség a rák megelőzésének legjobb módja az álta­lános, teljes egészség megőrzése." (Szent-Györgyi Albert) „Tavaly decemberben meg­jelent nálam, a klinikán hét férfi. Azt mondták, most érkeztek a pesti gyorssal, csak tiszteletüket teszik, mert hogy ők most igy, együtt jubilálnak: tíz eszten­deje, hogy sikeres gégemű­téten e6tek át valamennyi­en." A fül-orr-gége klinika professzora, dr. Ribári Ottó mondta el a történetet ott­jártamkor. s hozzátette, az­óta mar Szegeden dolgo­zik hat olyan férfi, egyetlen vállalatnál, akit évekkel ez­előtt gégedaganattal mű­tött.. De hogy tudnak-e ar­ról : rosszindulatú betegség­ből gyógyultak föl, az rej­tély. Mert, hogy Magyaror­szágon az a szokás, hogy nem tájékoztatjuk érről a beteget. A professzor sze­rint vitatható, hogy ez jó szokás-e, hiszen igy csak a végzetes kimenetelű meg­beteged esek jutnak el a köz­tudatba. Mindenesetre tény, hogy a tudatlanságból még mindig több baj származott, mint a józan tájékozottság­ból Beszéljünk hát a fül, az orr, a gége, azaz a fejen és a nyakon előforduló rosszin­dulatú daganatokról! A rákbetegségeknek ezek 10— 15 százalékát teszik ki. kö­zülük a bőrön és a gégén előfordulók a legveszélytele­nebbek. Ha idejében fordul az ember orvoshoz, csaknem teljesen bizonyos, hogy meg­gyógyul. Ismét csak föl kell hívni a figyelmet arra, mi­lyen életbe vágóan fontos, hogy mielőbb akcióba lépjen az orvos. Korai stádiumban a műtét után nem tűnik el a hang, valamint súlyosabb esetben is megmarad az egyik hangszalag. Ha a fél gégét kénytelenek eltávolí­tani az operáció során, még mindig képes hangot adni a beteg. Előfordul azonban, hogy az egész gégéről le kell mondania; ebben az esetben nyelni tud, a foniátriai ren­delésen pedig megtanítják beszélni: elsajátíttatják vele a nyelőcsö-hangképzés mód­ját. Mindehhez természete­sen elszántság, megfelelő in­telligencia kell. A medikusok nem akarják elhinni, ami­kor a professzor egyik bete­ge példáját említi, aki ügy­védként védőbeszédeket tart — gege nélkül. Persze erre nem mindenki kepes, segíti ség nélkül azonban senki sem marad. Az OMKER már Szegeden is ad — SZTK­receptre — elektromos mű­gégét, amellyel bárki be­szélhet, akár telefonon is. Az előrehaladott garatda­ganat esetében valamivel ki­sebb az esély a gyógulásra, a sugárterápia alkalmazása óta azonban lényegesen job­bak ezeknek a betegeknek a kilátásai is. Az orr- és mel­léküregben korán fölfedezett elváltozások is sikeresen ke­zelhetők műtéttel, valamint sugarazással. Mindebből ismét nyilván­valóvá válik: az egészség­ügyben az idő élet. Minél kevesebb hét, hónap telik el a betegség kialakulása és kezelése között, annál bizto­sabb. hogy hátralevő éve­ink száma még sok, de ezek minősége sem közömbös. Szent-Györgyi intelmeit megfogadva legjobb, ha az egészséges életmóddal szám­űzni igyekszünk mindenféle betegséget. A megelőzést kö­vető második lépcsőfok sem kevésbé fontos: idejében ve­gyük-vetessük észre szerve­zetünk zavarait. Nem kóros önvizsgálatra, képzelódések­re szándékozik buzdítani a szakember, de arra igen, hogy tartós rendellenességek fölött ne térjünk napirend­re. Ha valaki egyéb megfá­zási tünetek nélkül három hét elmúltával is rekedt, azonnal menjen orvoshoz. Különösen indokolt fölfi­gyelniük erre a dohányo­soknak. A klinikán fölmér­ték az utóbbi öt évben ke­zelt gégerákosok anyagát: a 300 beteg mind cigarettázott, egy sem akadt közöttük, aki ne dohányzott volna. Azt hi­szem, ez az adat önmagáért beszél, ki-ki gondolkozzék el rajta, mielőtt a következő szivarkáért és a gyufáért nyúl! (Mindez természetesen korántsem jelenti azt, hogy minden dohányosra ez a sors vár.) A garat rosszindulatú meg­betegedéséért a dohányt és az alkoholt együtt okolják. Az ember ilyenkor úgy érzi, mintha valami furcsa, ide­gen test akadt volna meg a torkában, valami, amit nem tud lenyelni. (Megkülönböz­tetendő a félelem, stressz okozta „ideges gombóctól!). Előfordul, hogy nyirokcso­mót észlel valaki a nyakán — torokfájás, influenza nél­kül — ilyenkor, még a ki­csi, bőr alatt elmozdítható csomóval kell orvoshoz for­dulni. Az orr- és melléküreg rosszindulatú daganatának leggyakoribb, legkoraibb je­le a féloldali véres orrfo­lyás. Az ember úgy érzi, el­dugul az orra, s ezt tartósan tapasztalja; heteken, hóna­pokon át ismétlődik ez a tünet. Van, aki azzal a pa­nasszal fordul orvosához — igen helyesen —, hogy nem tudja, mi okból, de az utób­bi időben nem fér be proté­zise a szájába. A szakember ilyenkor persze tudja, mi le­het az ok. S ha föltételezése bebizonyosodik, műtét és su­gárkezelés után meggyógyul betege. Ugyancsak ilyen alattomos módon ad jelet magáról a nyálmirigyek rosszindulatú daganata: a fül előtt vagy az álkapocs alatt fájdalmatlan, lassan nö­vő duzzanat keletkezik. Alat­tomossága ennek is éppen abban rejlik, hogy nem szen­vedünk tőle, így a fájdalom nem kényszeríti mielőbb or­voshoz az embert. Pedig ilyenkor még műtéttel jól gyógyítható ez a betegség: a daganat tokostól együtt köny­nyedén eltávolítható. A klinika minden héten egyszer onkológiai ambulan­cián fogadja négy megye beutaltjait. A rendszeres szű­rés mellett — a radiológiai klinikával közösen — keze­lik a sugárzásra szorulókat is. Aki már idáig eljutott, jó kezekbe került. Chikán Ágnes (Folytaljuk.) Ezen a nyárba nyúlt utol­só tanítási héten nehéz csak igazán az iskolatáska ... Ál­talában nem sok tennivaló marad ilyenkorra, a tan­anyag feldolgozva, számon­kérve. az érdemjegyek ki­alakítva, mehetünk kirán­dulni — mondják és teszik sok általános iskolában. Hogy az ötnaoos hetek elle­nére is lazább utolsó héten még azért hasznosan töltsék az időt a gyerekek — be­segít a múzeum, legalábbis Szegeden. Évek óta tapasztaljuk, hogy a Móra Ferenc Mú­zeum közművelődési osztá­lya sikerrel dolgozik azért, hogy mind nyitottabbá vál­jon az intézmény, hogy ér­telmes együttműködésben az iskolákkal, sajátos eszközei­vel segítse az oktatást, az ismeretszerzést és a neve­lést. A szegedi gyerekek körében Igen népszerűvé váltak a hét végi matinék. a biológiai, régészeti-törté­nelmi, néprajzi, művészeti foglalkozások. Miért ne ré­szelhetnének ezek haszná­ból és örömeiből a környék településeinek iskolásai is? — gondolták a múzeumi közművelődés felelősei, és nem sokat tétováztak, meg­szervezték a mostani, teljes hétre szóló programsoroza­tot. Tájékoztatták az isko­lákat. s ezekben a napok­ban fogadják a jelentkezett csoportokat. Talán a kecs­keméti iátékmúzeumban le­het ilyen gyerekzsivalyos. örömö6 hangulat, mint most a Tisza-parti Közművelődé­si Palota termeiben. Szeke­res Ferenc Vezetésével, ren­geteg papír és madzag se­gítségével „élő szobrok" ké­szülnek a díszteremben: a monumentalitásról való be­szélgetést játékkal kötik össze az egyik foglalkozá­Somogyi Károlyné fel-véteie Kíváncsiság, figyelt m a múzeumi „órán" son. A másikon amolyan játéktörténeti barangolás után (Szekeres diaképeken mutatja be a különböző képzőművészeti korok és mesterek játékábrázolásait) megtanulnak egy-egy régi játékot. A néprajzi kiállító­terem is játéktérré alakult: itt Lele József mesél az is­kolásoknak a régiek szoká­sairól, világáról, főleg a haj­dani falusi táncalkalmak­ról, bálról, lakodalomról. A citeramuzsika magnóról szól, de a lányok előbb­utóbb kitanulják, hogyan kell táncba hívni a szé­gyenlős fiúkat. Valóságos lakodalmi hangulatot tud teremteni a néprajz tudója. Lele József, aki a gyerekek nyelvén sem kevéssé ért. A szegedi éremgyüjtök kiállí­tásán Nagy Ádám kalau­zolja a felső tagozatosokat, s közben az érmészet rej­telmeit is föltárja nekik. A szegedi iskolákon kívül Pitvarosról. Röszkéről. Vá­sárhelyről. Kübekházáról. Kistelekről összesen 900 gyerek tanul, játszik ezen a héten a múzeumban. Az intézmény munkatársainak és a kísérő pedagógusoknak köszönhető, hogy hasznon, játékos órákkal, egyszeri él­ményekkel zárulhat szá­mukra ez az iskolaév. Nős agglegény Színes, szinkronizált szov­jet film. Irta: Analolij Sajkevics. Fényképezte: Alekszandr Mass. Zene: Alekszandr Zsurbin. Ren­dezte: Vlagyimir Rogovoj. Főbb szereplők: Larisza Udovicsenko, Jurij Gri­gorjev, Baadur Culadze, Vera Vasziljeva, Irina Murzajeva. Hogy a címbeli kifejezés pontosan mit is jelent, ah­hoz három dolgot kell tud­ni. Úgymint: 1. Fenti mi­nősítés nem ama kellemes állapotra vonatkozik, midőn a nős úriember boldog agg­legény-életet él, hosszabb­rövidebb ideig. 2. Lám-lám, a Szovjetunióban (is) a nveg a szín Ma. csütörtökön este. Fe­jes Endre darabjának, a Jó estét nyár jó estét szere­lemnek előadásával gyakor­latilag véget ér a szegedi színház idei szezonja — legalábbis a helyi közönség számára. A kisszínházi bú­csúelőadást követően ugyan-­is szombaton útra kel a társulat hagyományos szom­bathelyi turnéjára. A vasi fővárosban a Lon­don királyát, a Charley nén­jét. A sevillai borbélyt, a Bd! a Savoyban cimű ope­rettet mutatják be. valamint gálaműsort adnak. Rossini operáját elviszik az új kör­mendi művelődési házba is. Június 22-én ugyancsak gá­I lamüfcorral. de drámaszíné­n szeinkkel kiegészülve nyit­ják meg a szegediek a Soproni Ünnepi Heteket a város föteren. Másnap a fertőrákosi barlangszínház­ban játsszák el a Paraszt­becsületet és a Bajazzókat. 24—25-én pedig ugyanitt a Bál a Savoybant. Június 26-án utaznak haza Szeged­re, s 27-én délelőtt 11-kor tartják az évadzáró társula­ti ülést a Kisszinházban. Ugyancsak zárja szezoniát a Szegedi Szimfonikus Ze­nekar. mely köztudomásúan a színházi operaelőadások állandó közreműködője. A szimfonikusok társulati ülé­se már ma, csütörtökön es­te lezajlik a Festő utcai székházukban. munkahelyi problémákat, al­katrészhiánytól a munka­erőgondokig, olykor a ma­gánélet kampányszerű kol­lektív rendezésével vélik megoldhatónak, vagyis: ha a buszvezetők házasok, elvi­leg máris kevesebb baj le­het velük. (Mit szólna va­jon ehhez nálunk a Vo­lán?) 3. Arra már volt bő­ven példa, hogy nős em­ber vígjátékban agglegény­nek adja ki magát, de hogy fordítva történjen a dolog, vagyis egy egészséges, bar momentán szerelmes ifjú férjet játsszon, célját, az­az az imádott hölgyet ily módon elnyerendő — alig­ha. Mindezek után arra le­hetne gondolni: Vlagyimir Rogovoj filmje annyiban eredeti alkotás, hogy öt­vözi a társadalombíráló ele­meket a komédia bizonyos eszközeivel. A szándék sze­rint valóban ilyesmiről van szó, ám a megvalósulás kis­sé „hézagosnak", gyerme­tegnek tűnik. A valósze­rűtlenségek sorozatát nem föltétlenül arra kell érte­ni, hogy bármiféle hiteles­ség legföljebb ha nyomok­ban fordul elő (ki vár el manapság ilyesmit egy víg­játéktól?), hanem inkább ama figyelemre méltó tény érvényesülésére, hogy pél­dául a harmincas évekbe­li magyar filmek jó né­hány, a mai szovjet életre (és egyféle filmstílusra) transzponált megoldásaival találkozhatunk jócskán. A szereplők időnként érzelmes dalokra fakadnak, a happy end előkészítése a teljes film legalább egyharmadát teszi ki, idill és boldogság, trallala. A happy end biz­tos eljöveteléhez mindvégig szemernyi kétségünk sem férhet, s közben megtudhat­juk, hogyan őrölhető föl szép lassan a hölgy kitar­tóan makacs ellenállása (ne tágítsunk az üdvözítő férj­szereptől), továbbá miért hasznos dolog az éneklés. (Mert például a veszekedő utasok megnyugszanak a buszon, ha a sofőr gajdo­lászni kezd a mikrofonba Persze, csak ha jókedve van.) Arra is fény derül, hányféle geggel élt eddig a világ filmtermése, hiszen szinte minden unásig is­merttel találkozhatunk, mi­alatt Szerjózsa leleménye­sen epekedik, Tamara pe­dig lassan, de biztosan pu­hul. Egy rendkívül érdekes, és sajna, ugyanakkor jogosu­latlan reménykedésre okot adó jelenettel kezdődik a film: a vasúti étkezőkocsi­ban, a nálunk is jól Is­mert „keleti" szolgáltatói allűrök ellen a főhős úgy védekezik, hogy az imá­dott hölgy kilétét sokat sej­tetöen homályban hagyja, miközben magasra. egyre magasabbra mutogat, rop­pant jelentőségteljesen. Mit tesz isten. lesz kaviáros szendvics és hasonló földi jók serege, szuperudvarias kiszolgálás, s bár a turpis­ság végül igen didaktikusán kiderül („csak egy egyszerű állampolgár volt", vallja be végül az elkövető a sze­mélyzetnek) — mégis a Nős agglegény végén ez a kezdet jutott eszembe, nosztalgiku­sán. Innen lehetne várni a folytatást. Mondjuk, a kö­vetkező vígjátékban. Domonkos László

Next

/
Thumbnails
Contents