Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-11 / 109. szám

10 Péntek, 1984, május 11. Németh Károly fogadta Sztanko Todorovot 0 Budapest (MTI) Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap, csütörtökön a KB székházában fogadta Sztanko Todorovot, a Bolgár Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága Politikai Bizottságá­nak tagját, a bolgár nem­zetgyűlés elnökét, aki parla­menti küldöttség élén hiva­talos, b ara ti latogatáson tar­tózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi lég­körű eszmecserén tájékoz­tatták egymást a két párt tevékenységének soron levő feladatairól, áttekintették a magyar—bolgár kapcsolatok alakulását, véleményt cse­réltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kom­munista. és munkásmozga­lom néhány időszerű kérdé­séről. A találkozón részt vett Apró Antal, az országgyűlés elnöke és Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság bu­dapesti nagykövete. A bolgár parlament kül­döttsége magyarországi tar­tózkodása során megbeszé­lést folytatott az Apró Antal vezette magyar parlamenti delegációval. Fogadta a bol­gár vendégeket Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke. A bolgár delegáció tegnap el­utazott Budapestről. Havasi Ferenc megbeszélése Andrej Marinccal 0 Budapest (MTI) kozón, melyen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Horváth Miklós, a Vas me­Politikai Bizottságának tag- gyei pártbizottság elsó tit­ja, a . Központi Bizottság kára, véleménycserét foly­titkára csütörtökön fogadta tattak Magyarország és Ju­Andrej Marincot, a JKSZ goszlávia együttműködésé­KB Elnökségének tagját, a nek fejlődéséről, ezen belül Szlovén Kommunisták Sző- a magyar—szlovén kapcso­vetsége KB Elnökségének latok alakulásáról, elnökét, aki a Vas megyei A megbeszélésen jelen pártbizottság vendégeként volt Milovan Zidar, Jugo­tartózkocfik hazánkban. szlávia budapesti nagykö­Az elvtársi légkörű talál- vete. Reagan tévébeszéde O Washington (MTI) nemű változtatást saját po­Reagan elnök szerdán te- litikájában, amely úgymond levíziós beszédben szólította „a demokrácia és a gazdasá­fel a kongresszust, hogy gi Jólét elősegítését szolgál­biztosítsa közép-amerikai ja". Kijelentette: nem ter­politikájához a szükséges vezí amerikai csapatok harc­anyagi fedezetet; ba vetését a térségben. Az amerikai elnök hiva- i MMWWSWMMB tali ideje alatt már a hato­A Hágai Nemzetközi Bíróságon Állásfoglalás 0 Hága (MTI) A Hágai Nemzetközi Bíró­ság csütörtökön nyilvános­ságra hozott állásfoglalásá­ban felszólította az Egyesült Államokat. hogy azonnal szüntessen meg mindenfajta ellenséges katonai tevékeny­séget Nicaraguával szemben, és szüntesse be a zsoldos­csoportoknak a nicaraguai kormány megdöntésére irá­nyuló akciói támogatását is. A felszólítás vonatkozik a nicaraguai kikötők aknazá­rának megszüntetésére is: az Egyesült Államoknak sza­baddá kell tennie a hajózást, biztosítani a nicaraguai ki­kötők megközelíthetőségét. Az ENSZ fennhatósága alatt működő nemzetközi törvényszék elutasította a washingtoni kormányzat ál­láspontját és érvelését, amely szerint a törvényszék „nem foglalkozhat" a nicaraguai panasszal. A végzést a bírósági iroda vezetője hirdette ki, s közöl­te egyben: a végleges ítélet és döntés később várható az ügyben, de az Egyesült Ál­lamoknak addig is tisztelet­ben kell tartania Nicaragua függetlenségét és felségjoga­it, amelyek éppen úgy meg­illetik ezt az országot, mint a térség bármely más álla­mát. Nicaragua képviselője. Car­los Arguello Gomez nagykö­vet rendkívüli jelentőségű­nek minősítette a törvény­szék határozatát. „Ez nagy­ban hozzájárulhat a térség békéjének helyreállításához" — mutatott rá. Washington jogi képviselő­je kijelentette, hogy „a sür­gősségi határozat érvényét a végleges ítélet szabja majd meg". Elhárította azt, hogy bármilyen egyéb megjegy­zést fűzzön az Egyesült Ál­lamokat teljesen egyértelmű­en elmarasztaló végzéshez. dik televíziós beszédet szen­telte ennek a témának. „A kommunista terror birodal­mának" nevezte Nicaraguát, felforgatással vádolta a Szovjetuniót, s „új izolacio­nistáknak" azokat az ameri­kai politikai köröket, ame­lyek nem hajlandók ele­gendő pénzt biztosítani kö­zép-amerikai műveleteihez, a salvadori jobboldali re­zsim támogatásához és a Nicaragua elleni felforgató tevekenység és nyílt agresz­sziós cselekmények folyta­tásához. Az amerikai elnök maga is „kontráknak", azaz ellen­forradalmároknak titulálta a Nicaragua ellen CIA-pén­zen háborúzó lázadókat, de ugyanakkor „a nicaraguai l kapcsolatok bővitésenek szabadság harcosainak" is kikiáltotta őket. Reagan elutasított bármi­I. János Károly Moszkvában 0 Moszkva (MTI) vannak a lehetőségei a Szov­1. János Károly spanyol ki- jetunió és Spanyolország kö­rályt és feleségét fogadta zötti kölcsönösen előnyös Konsztantyin Csernyenko, az együttműködés tovább-bőví­SZKP KB főtitkára, a Szov- tésének. jetunió Legfelsőbb Tanácsa A jelenlegi nemzetközi Elnökségének elnöike. I. Já- helyzet értékelése során szov­nos Károly tegnap érkezett jet részről rámutattak a Moszkvába. szovjet külpolitika változat­Ezt követően megbeszélés- lan irányvonalára. A Szov­re került sor Konsztantyin jetunió következetesen vé­Csernyenko és I. János Ká- delmezi a békét és a külön­rolv között. böző társadalmi berendezke­A megbeszélésen hasznos désű államok közötti békés •és konstruktív véleménycse- egymás mellett éles gyakor­rét folytattak a nemzetközi latát. E politikából kiindul­helvzet legfontosabb kérdé- va a Szovjetunió jelentós seiről, valamint a kétoldalú kezdeményezéseket tett. ame­le- lyek célja a bizalom helyre­hetöségeiről. állítása, a biztonság érzésé­A megbeszélésen mindkét nek erősítése, a háborús ve­részről megerősítették: meg- szély csökkentése. Hz Akadémia közgyűlése (Folytatás az 1. oldalról.) Ugyancsak megosztott díj­jal ismerték el a Számítás­technikai és Automatizálási Kutatóintézet kollektívája. Demetrovícs János, a in a te­matikai tudományok dokto­ra. főosztályvezető, Knuth Előd, a matematikai tudo­mányok kandidátusa, igaz­gatóhelyettes, Békéssy And­rás, a matematikai tudomá­nyok kandidátusa, tudomá­nyos osztályvezető és Gye­pesi György tudományos munkatárs munkáját, SDLA.­rendszer megalkotásáért, és az ehhez kapcsolódó adatbá­zis-elméleti kutatásokban is kiemelkedő. nemzetközi sike­rek eléréséért. Megosztott díjban része­sült Gyulai József, a fizikai tudományok doktora, a KFKI Mikroelektronikai Kutató In­tézetének tudományos osz- séért. lályvezetője, Mezey Gábor. Kótay Endre és Manabua Iba Asrama, a KFKI Ré­szecske- és Magfizikai Kuta­tóintézetének tudományus munkatársai, illetve Lohner Tivadar, a KFKI Mikro­elektronikai Kutatóintézeté­nek tudományos munkatár­sa, nemzetközi visszhangot kiváltott részecske- és mag­fizikai kutatásaik elismeré­Marjai József felszólalása PROGRESSZ—21 Csütörtökön, a kora reg­geli órákban összekapcsol­ták a Szaljut—7—Szojuz T— 11 űrkomplexummal a Prog­ressz—21 automatikus te­herszállító űrhajót, amelyet kedden hajnalban indítottak útnak a Szovjetunióból. Az űrhajó es az űrkomplexum közelítésével es összekapcso­lásával kapcsolatos vala­mennyi müveletet a Szal­jut—7 űrállomás automati­kus fedélzeti rendszerei irá­nyították. a három űrhajós és a földi irányítóközpont munkatársainak tevékenysé­ge ezúttal is csak a manő­verek ellenőrzésére korlá­tozódott. BERLINGUER NYILATKOZATA Enrico Berlinguer, az Olasz Kommunista Párt fó­titkára, szerdán este a ró­mai televízióban pozitívan értékelte Bettino Craxi Lisz­szabonban ismertetett el­képzelését a rakétr'elepítés felfüggesztéséről. Hozzátet­te: egyelőre nem derült ki, hogy ötletről, vagy konkrét javaslatról van-e szó. Ha azonban a miniszterelnök diplomáciai, vagy politikai kezdeményezésre készül, ak­kor a kommunisták támogat­ni fogják. CHNOUPEK PÁRIZSBAN Mitterrand elnök csütör­tökön a késő délutáni órák­ban fogadta Bohuslav Chnoupek csehszlovák kül­ügyminisztert, aki kétnapos hivatalos látogatást tesz Franciaországban. Bohus­lav Chnoupek előzőleg Claude Cheysson francia külügyminiszterrel folyta­tott megbeszélést. FÉMIPARI SZTRÁJK A nyugatnémet fémipari szakszervezet (IG Metallj or­szágos elnöksége csütörtö­kön Frankfurtban egyhan­gú szavazással úgy döntött, hogy május 14-en. hétfőn sztrájk kezdődik Észak­Württemberg, Üszak-Baden körzetében. A sztrájk cél­ja: a heti munkaidő leszál­lításának kikényszerítése a két és negyedmilliós mun­kanélküliség csökkentése ér­dekében. MITTERRAND INTERJÚJA Mitterrand elnök interjút adott a Liberationnak el­nökké választásának 3. év­fordulója alkalmából, s hang­súlyozta, hogy a baloldal ed­digi kormányzása alatt olyan vegyes gazdaságot hozott létre, amelyben egymás mel­lett él a közösségi és a ma­gánszektor. Ez megfelel an­nak, amit ő javasolt 1981­ben a franciáknak — han­goztatta. Az elnök azt mon­dotta, hogy kitart az 1981­ben kitűzött célok mellett. A „szigor oolitikáját" a gaz­daságban nem célnak, ha­nem csak eszköznek tekinti, amelyre azért van szükség, hogy Franciaország helyt­állhasson a gazdasági vál­ság viharában. A kitüntetések átadása után Marjai József a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány nevében köszön­tötte az MTA közgyűlését, annak résztvevőit. — Akadémiánk idei köz­gyűlését olyan feltételek kö­zött tartja, amikor belpoli­tikai helyzetünk változatla­nul szilárd, viszonyaink nyugodtak és kiegyensúlyo­zottak, nemzeti egységünk pártunk következetes politi­kájának eredményeként erő­södik. Pártunk és kormá­nyunk fő feladatának a ma­gyar nép békés, alkotó mun­kájához szükséges feltételek biztosítását, népünk számó­ra a külvilággal való kap­csolatokban is a viszonyok és a körülményeik javítását tekinti. Elsősorban ezért ör­vend hazánk általános nem­zetközi megbecsülésnek. — A magyar tudomány nagy eröfeszíteseiből mind a természet-, mind a műsza­ki tudományok terén olyan figyelemre méltó eredmé­nyek születtek — hangsú­lyozta a kormány elnökhe­lyettese —, amelyekre ko­moly, ténylegesen értékesít­hető gazdasági teljesítmé­nyek is épülhettek. Ezek —• közvetlenül, vagy közvetet­ten — eddig is fontos hoz­zájárulást jelentettek kül­gazdasági egyensúlyunk ja­vításához, a gazdaság egész­séges továbbfejlődésének fel­tételeit célzó társadalmi erő­feszítéseink sikereihez, bele­értve ebbe a lakosság élet­körülményeinek megőrzését Hasznosnak bizonyultak azok a társadalomtudományi ku­tatások. amelyek értékes adalékokkal járultak hozzá a magyar társadalmi való­ság mélyebb megismerésé­hez, és gazdasági, valaminl társadalmi-politikai viszo­nyaink és intézményeink to­vábbfejlesztéséhez. Szólt arról is Marjai Jó­zsef, hogy az MSZMP Köz­ponti Bizottsága meghatá­rozta gazdaságirányítási rendszerünk továbbfejlesz­• tésének feladatait. Kormány­zati állásfoglalás született a VII. ötéves terv kidolgozásá­nak irányelveiről. E dönté­sek közös jellemzője, hogy a nélkülözhetetlen többlettel­jesítmény létrehozása érde­kében kedvező körülménye­ket teremtenek a íegyelmé­zett. szorgalmas alkotó mun­ka. a felelősségteljes szocia­lista vállalkozás, az ésszerű gazdálkodás számára. Ösz­tönzik a meglevő termelési tényezők ésszerű kihaszná­lását. a tényleges belföldi és külpiaci szükségletekhez va­ló rugalmas alkalmazkodást. — Amit tennünk kell, az nagy nemzeti feladatot je­lent — mutatott rá Marjai József. — Megvalósítása csak nemzeti összefogással lehetséges, amelyben a gya­korlati életben rr.unká!k<>­dóknak ugyanolyan felelős­ségük van. mint azoknak, akik tehetségüket tudomá-' nyos alkotóműhelyekben gyümölcsöztetik. — Amikor a kormányzat és a tudományos élet együtt­működését formálj uk, gya­koroljuk — a társadalmi munkamegosztásból adórió kötelességünket teljesítjük. A kormányzat feladata a tu­domány véleményének kiké­rése, gondos összevetése a lakosság más szakmai körei­nek és rétegeinek vélemé­nyével. s ennek alapján a reális, megalapozott dönté­sek meghozatala. A kutatás feladata, hogy a döntésekhez tudományos értékű információkkal, vá­laszutak kidolgozásával, s az egyes lépések hatásának és ellenhatásának bemutatásá­val, azaz sokoldalúan elem­zett tények alapján felis­mert és bizonyított, összefüg­gések feltárásával járuljon hozzá. Ehhez a tudomány részéről nagyfokú realitás­érzék, az egyes célok meg­valósítása során szükségsze­rűen fellépő sokféle korláto­zó tényezőhöz való alkal­mazkodó készség, az olykor elkerülhetetlen kerülőutak keresésében a kormányzat­tal való együttmunkálkodás szándéka szükséges. Ezután arról beszélt a Minisztertanács elnökhelyet­tese, hogy ma. és a követke­ző években különösen fon­tos, hogy olyan tudományos eredmények szülessenek, amelyek túllépnek a labora­tóriumi kereteken, s a ku­tatás-fejlesztés-termelés és értékesítés egész folyamatá­ban megvalósíthatók. Olyan emberek kellenek ehhez, akik harcolnak ezért, és ké­pesek is keresztülvinni az értékes megoldásokat — Soha ennyire nem volt szüksége a nemzetnek ar­ra — hangsúlyozta Marjai József —, hogy a magyar kutatók hozzájáruljanak gazdasági és társadalmi fejlődésünk meggyorsításá­hoz. A világgazdasági felté­telrendszer radikális válto­zásai erősen hatottak a műszaki fejlődés irányára és ütemére is. új. több lép­csős technikai forradalmat eredményeztek. Ennek súly­pontjait az energia- és anyagtakarékos, környezet­védő technológiák, az infor­matika és a biotechnoló­gia jelentik. Mindezek nö­vekvő és gyorsan változó mértékben határozzák meg az országok helytállóké pes­ségét. s továbbfejlődésük lehetőségeit is. Ezért objek­tív szükségszerűség szellemi potenciálunk és tudományos teljesítményünk fejlesztése, a tudomány mind szélesebb körű bekapcsolása a társa­dalmi-gazdasági fejlődé­sünkkel összefüggő kérdé­sek feltárásába, megvála­szolásába és megoldásába. Mindinkább el kell érnünk, hogv a kutatás és a műsza­ki fejlesztés a termékszer­kezet megújításának, a pi­acképes termékek gazdasá­gos előállításának igazi mo­torjává, hajtóerejévé vál­jék. — A kutatásoktól nem­csak rövid távú és csak a napi szükségletek fedezését célzó eredményeket várunk. A közvetlen gazdasági kö­vetelmények erőteljes meg­fogalmazása nem jelentheti az alapkutatások elhanyago­lását vagy visszaszorítását. Az alapkutatásokkal növel­nünk kell jövőbeni tudomá­nyos és gazdasági pozíció­nyerési esélyeinket. Ezért döntött a kormány a közel­múltban úgy, hogy — pá­lyázatok útján — terven fe­lül további 200 millió forin­tot biztosít alapkutatási cé­lokra. Arról is szólt Marjai Jó­zsef. hogy a kutatások te­rületén is elengedhetetle­nek a széles körű nemzet­közi kapcsolatok, különösen az, hogy fokozottabban él­jünk a Szovjetunióval, a testvéri KGST-országokkal kialakult műszaki-tudomá­nyos együttműködésünk jól bevált rendszerének elő­nyeivel. a nemzetközi munkamegosztás széles kö­rű lehetőségeivel, a nemzet­közi kooperációval. Különö­sen fontos, hogy mielőbb felzárkózzunk a nemzetközi élvonalhoz a modern bio­lógia és az ezen alapuló biotechnológia területén. A gazdasági és politikai veze­tés erejéhez merten mipden segítséget kész megadni ah­hoz. hogy a biotechnika fej­lődése széles körű alapokon bontakozzon ki — hangsú­lyozta a kormány elnökhe­lyettese. s kérte a kapcso­lódó tudományágak képvi­selőit. hogy saját kutató­munkájuk során vegyék ezt figyelembe. Végül hangsúlyozta: — A mi kicsi, de tehetségekben bővelkedő szocialista ha­zánk a változó világban fo­lyamatosan keresi kedve­zőbb helyét, az alkal­mazkodás kölcsönösen elő­nyös formáit. E törekvé­sünk sikeréhez nincsenek örök érvényű receptjeink: fennmaradásunkért és fej­lődési lehetőségeinkért nap mint nap. újból és újból meg kell küzdenünk. Ebben kell együttműködnünk: el­méleti szakembereknek és gyakorlati végrehajtóknak, politikai es gazdasági ve­zetőknejt : ez ma országunk és népünk' érdeke — mond­ta Marjai József, s beszédét zárva további sikereket kí­vánt az Akadémiának, a magyar tudósok egész kö­zösségének. Straub F. Brúnó előadása Marjai József beszédét követően a közgyűlés tudo­mányos programjának ré­szeként Biológia és társada­lom címmel Straub F. Brú­nó akadémikus tartott elő­adást. amit vita "követett. A felszólalók egyebek kö­zött elmondották: nagyon fontos, hogy az eddiginél közvetlenebbé váljon a bio­lógia és az ipar kapcsolata. Jelenleg ugyanis a labora­tóriumokban elért eredmé­nyek hasznosítása még min­dig hosszadalmas, lassú az új ipari, nagyüzemi techno­lógiák kidolgozása. Mások megállapították, hogy ma még a környezetvédelemben lassabb a fejlődés, mint a tudomány alkalmazásának más területein. Pedig az ökológiai tudományok gyor­sabb fejlődése jelentős se­gítséget nyújthatna hazánk­ban a környezetszennyezés megállításához és visszaszo­rításához. Többen felhívták a figyel­met arra. hogy a jelenlegi helyzetben elsősorban az akadémiai kutatóintézetek­nek kellene többet foglal­kozniuk alapkutatásokkal, mert erre a vállalatoknál, az iparban dolgozó tudo­mányos szakembereknek kevés a lehetőségük. A nép­gazdaság szűkös anyagi le­hetőségeit tekintve nem szabad szétforgácsolni az anyagi eszközöket. hanem azokat az eddiginél keve­sebb témára, de a legfon­tosabbakra kell összpontosí­tani. A vitát összefoglalva Straub F. Brúnó válaszolt a felszólalásokra. A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése pénte­ken zárt ülésen folytatja munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents