Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-09 / 107. szám

5 Szerda, 1984. május 9.' Fehérhímzésváltozatok Kiállítási napló A gazdag és erőteljesen színes népi hímzésanyagban a fehérhímzés általában nem jelentős, de megtalálható szinte minden magyar vidéken. Ezekből csupán egyes csoportjai emelkednek ki egyedi vonásaikkal, mint a boldogi vagy a höveji fehérhimzés. Ma már idesorolhatjuk az elmúlt évtizedben felszínre hozott és összegyűjtött Csongrád megyei lyukhímzéseket is. E hímzéstípusokból maivá formált használati darabokat mutat .be a Bartók Béla Művelődési Központ díszítőművész szakköre. A készítők hagyomány tisztelete óhatatlanul is Fél Edit hímzésekről és hímzőkről alkotott gondolatait idézi fel és kapcsolja össze helyi tapasztalatainkkal. Szerinte a népi hímzögyakorlatot 300 —350 esztendeig követhetjük wnssza a múltból fennmaradt emlékek nyomán. Már ezekben az első darabokban készen találjuk a hímzőeljárásokat, a kiforrt szerkesztésmódot, a mustragazdagságot, melyek alapján joggal tételezhetjük fel a darabok távolabbi múltját. Készítésük, kivarrásuk asszonyi munka, a népművészeti ágak közül az egyetlen műfaj, melyet a nők önállóan magukénak mondhatnak. Ezt viszont páratlanul magas szintre emelték, változatossó, sokrétűvé tették. Oly annyira sajátjuknak érezték, hogy sohasem lett belőlük vásári árucikk, sátorba vagy földre kirakott holmi. A hímzés továbbadásának lépcsői olvashatók le a kiállítás anyagáról. Csongrád megye népi hímzések terén sohasem bővelkedett, csupán a kiemelkedően magasszintű vásárhelyi szőrhímzést ismerte az ország. Így a 60-as évek körül sarj adózó Csongrád megyei hímzőszakkörök más tájegységek hímzésmintáin nőttek fel. Tíz éve annak, hogy megyénk szakkörei a módszertani intézet kezdeményezésére dr. Kovács Józsefné személyében szakirányítást kaptak. A szakkörök életébe az ő sokrétű szakmai tudása, pedagógiai rátermettsége, a népi hímzés iránti rajongása, áldozatkészsége vitt új lendületet. Munkálkodása nyomán a kétéves továbbképzéseken több mint 100 szakkörvezető szerezte meg a Színe és visszája Papír, papír Látom a MÉH átvevőhelyén, a Kálmány Lajos utcai pincében: megint rohamra indultak a diákok. -Alig' férünk a lejáróban, papírtekercs papírtekercs hátán. Oldalazva lépkedünk, tömör bajsza alatt hangtalanul fortyog az átvevő, irgalmatlan a rumli, el mikor szállítják. Az iskola ismét kitett magáért, jószerivel egyetlen szervezhető bázisa a takarékosság hulladékgyűjtés cí mímel aposztrofálható folyamatos, össztársadalmi programjának. Nyugtát- kell kérni, névre szólóan, és legalább tíz kilóra, a pénzt befizetni az osztályban — lássa hasznát a közösség. Hónapokkal ezelőtt Budán. a pasaréti villanegyedben láttam egy villanypóznára kiszögezett fecnin: diákok tanulmányi kirándulásra gyűjtenek. lépcsőházak takarítását vállalják. Pontos cím, aláirta az osztályfőnök, érdeklődni a mellékelt jegyzettömbön, sarkainak leszakításával jelezhető az igény. Nemcsak az eljárás tetszett praktikusnak, maga az akció is szerfölött. Hiszen azok a diákok, akik e kornyék lakói, föltehetően legkevésbé szorulnak effajta gyűjtőakcióra, odahaza, gondolom, tanulmányi kirándulást mellényzsebből fizet ki az apuka. Mégsem árt, ha ézek a gyerekek is munkával jutnak hozzá. Miként a hulladékgyűjtés réyén például. Napjainkban, a tömegkommunikáció sebes évtizedében, a lakásokban alaposan fölszaporodnak a kiolvasott sajtótermékek, napi- vagy hetilapok, s bizony a fölnőttek önszántukból nemigen fáradnak értékesíteni fillérekért. Tegyék hát a gyerekek! A sok-sok fillérből hasznos forintok nőnek, s ha valahol elkel a pénz, hát éppen az iskolában, az osztályközösségekben igazán; tudják mire költeni. Most már csak picinyke fazonigazítás kellene: jó lenne a hasonló akciókat ' folyamatossá tenni, úgy rendszeresíteni, hogy ne kampányszerűen, egyszerre történjék. Mert így „hol hopp, hol meg kopp", vagy hogy nem győzik, máskor meg unatkoznak az átvevőhelyeken. Elmebajnokság Elkígyózik jócskán a tévében Egri János vasárnapi fejtörőműsora, unni mégsem unja az ember. Pedig semmi kötelező látvány. háttéri njekció. mozgóképes kötőanyag. Egyszerűen csak ülnek, és okosak. Túl azon. hogy a hasonló televíziós és egyéb műsorok rendeltetésüknél fogva ismeretterjesztő funkciót hordoznak, ez a fajta, a játék izgalmával fölöntött ismeretközlés, éppen a néző beavató ttságának mértékével nyeri el sajátságos varázsát hangulatát. Tetemre hív, lehet próbálkozni kinek-kinek odahaza, a képernyő diszkrét magányában, ingyen és bérmentve. kockázat nélkül. A nyilvánosságot válla-. lók köre persze óhatatlanul szűk. Mármint azoké, akik kellő eséllyel vethetnék magukat a küzdelembe — mert rostahig kibic bizonyára akadna elég. Az arra érdemesek tekintélyes hányadát viszont, gondolom, olyasfajta szemérmesség is távoltartja. ami már a görög bölcselő Szókratesszel kimondatta: „annyit tudok, hogy semmit se tudok, de azt biztosan". Itt ugyanis a ...mindent tudok" tiszteletparancsoló pimaszsága sem nélkülözhető, a tartalmas mersz, amivel — szerencse híján — könynyen fölsülhet az ember, s minél okosabb valaki, annál kínosabb a versenyeken kísértő memóriazavar. Mégis, nekem ez a kackiás bátorságpróba tetszik igazán. Nyilvános kópiája, látványos. tesztpróbája nemzeti büszkeségünknek: fejek, tehetségek dolgában nagyhatalom vagyunk. Elnézem ezeket a koponvákat, amint szorongva gubbasztanak a „villamosszékben". Mindet szépnek látom. Az eszük kiszéníti őket. a tudásuk, az intellektusuk. Gribojedov szerint az ész baijal jár. Azért akkor bai mégsincs, ha van . . . Nikolényi István működési engedélyt és kapott egy életreszóló útmutatást. Azon' igyekezete, hogy megyénk jellegzetes fehérhímzését felkútassa és felelevenítse több segítőtársra is talált. Köztük Langó Istvánnéra, aki az itt kiállító szakkör vezetője lassan egy évtizede. Hagyományt tisztelő munkájuk nyomán eleinte a helyi és megyei kiállításokon jelentek meg a lyukakból, magastöltésből, száröltéses vonalrajzból építkező mustrák és hódították meg a hímezni szeretők szívét, majd kezét. Az országos jelentőségű nyíregyházi kiállításra a 70-es évek végén tört be a „Csongrád megyei fehérhímzés". A megye legjobb hímzőinek munkái itt nagy sikert értek el mustráik, népszerűsítésében. Egy-két éven belől a megye szakkörei ontották a szebbnél szebb darabokat, melyekhez saját helységükben is gyűjtöttek mintákat. Vidékünkön e műfajban Apátfalva, Makó, Tápé hagyománya a legerőteljesebb. Nem véletlen, hogy az itt kiállított darabokat gyakran fémjelzi az apátfalvi madár kecses alakja, hiszen a szakkör vezetője Apátfalván beleszületett és máig benne él a lyukhímzésekkel borított tisztaszoba világában. Ennek a már-már eltűnt világnak adóznak asszonyaink, amikor átmentik, maivá fogalmazzák elődeik ágyterítőit, párnahajait, sublótterítőit, béléstakaróit, jegykendőit és ingeit borító motívumokat. A gazdag örökséget nemsokára nyomtatásban is láthatjuk dr. Kovács Józsefné összeállításában, bő rajzgyűjteménnyel. Az átörökítés gyönyörű példáit láthatjuk az otthonainkat díszítő térítőkön, párnahajakon és ünnepélyes alkalmakra is megfelelő női blúzokon. Ez a kiállítás mérföldkő azoknak is, akik áthímezték ezt az elmúlt két évtizedet és azoknak is akiket az itt látható fehérhímzés-változatok hódítanak meg e hímzés gyakorlatának. Így menthetik majd ők is tovább a régi mustrák sorát az utánuk következő generációk számára. T. Knotik Márta Várszínház Kőszegen Az idén ismét ősbemutatóval jelentkezik a kőszegi Várszínház — ezúttal Nemeskürty István Hantjával ez takar című történelmi játékát mutatják be. A premier július 19-én lesz a Jurisics vár belső udvarán. A tervek szerint kilenc alkalommal mutatják be a drámát. Lakodalom volt a Kendergyári utcában Újszegeden, a Kendergyári utcában kivilágos kivirradtig tartott a lakodalom. Összejöttek vagy százan a 13. szám alatti kertes kis házban. Két nap és két éjszaka nem mozdult a vendégsereg. Az asztal mellől Etelkát sűrűn kérték táncra, de a férje. Domonkos József sem sokat üldögélt ezen a két napon. Etelka néni 82 éves, Józsi bácsi a 83. esztendejét tapossa. Ebben a korban az orvosok általában nem szoktak ilyen hosszú mulatozást javasolni. No, de a Kendergyári utcai nagy v igalomnak az volt az oka. hogy 60. születésnapját ünnepelték házasságuknak. Ezért aztán „hétországra szóló" gyémántlakodalimat csaptak a ház udvarán. Amikor a mulatságra megkaptam a meghívást, azon tűnődtem, hogy a leés felmenő ági rokonaim, barátaim, ismerőseim a közeljövőben vajon invitálnak-e gyémántlakodalomba. A számomra ismeretlenségből felbukkanó Domonkos család meghívása azért is hatott a meglepetés erejével, mert akárhogy osztottam. szoroztam rokonaim, ismerőseim népes táborában, hamar kiderítettem, a közeljövőben senki sem ül gyémóntlakodalmat. Rohanó korban élünk, gyorsan elszaladnak egymás mellől a házastársak is. és nagy eseménynek számít, ha valahol megünneplik a 60. házassági évfordulót. A nagy muri után először Etelka nénit faggattam. Józsi bácsi nem volt otthon, a lakodalmas lócákat szállította el. — Űgv korrumendálták nekem a férjemet — kezdte a hosszú történetet a jó kedvű feleség. — Domaszéken laktam, odajött ki egyszer Józsi, és nagyon megtetszett, ö szegedi volt, és kéthónapos udvarlás után. megkérte a kezemet. Azt mondta sem pénze, sem ideje utazgatni. Négy gyerekünk, két W-.i.gy László felvétele Hatvan év házasságban fiú es két lány született. Én mindig csak itthon dol-' goztarn, a ház körül tettemvettem. Szépen éltünk az urammal. Jó ember. nem kocsmás. sem szoknvabolond. Hál'istennek egészségesek vagyunk mind a ketten, az uramnak néha fáj a lába. Hát ennyi történt velünk. ^Etelka néni sok mindenről mesélt, de én a nagy sztorira vártam, arra az életreceptre. ami ily hoszszú ideig tartósította boldogságukat. Megmutatta az ajándékokat. Az egyik szoba tele lett velük. Mutatta az unokák képét, beszélt a konyhaművészetről, a dédunokák egészségéről. Végszóra érkezett haza Józsi bácsi. Kimelegedve, kipirulva jött a rakodástól, öt is kérdeztem, szép történeteket mondott a megértésről, a béketürésröl. — Amikor valamiért pörölt a feleségem, kimentem az udvarra levegőzni. Egész életemben kertészkedtem, most is van 700 négyszögölnyi szólóm. Nem mondom, hogy nem veszekedtünk, de azért egyetértésben éltünk. Amikor az aranylakodalmat ültük. gyermekeim azt mondták, együtt ünnepeljük a gyémántlakodalmat is. Nem gondoltam volna, hogy ezt megérjük. A legnagyobb dolognak tartom. hogy egészségben, szeretetben felneveltük gyermekeinket. Nem js kívánhattunk volna többet az élettől. — És a vaslakodalmat — vetettem közbe. Józsi bácsi nagyot nevetett H. M. Friss legyen Nyári szállítási rend a tejiparban A melegre fordult időjáráshoz igazodva a tejipar áttért a nyári tejszállítási menetrendre. Budapest 400 legforgalmasabb boltjába a hajnali járatokat kiegészítve, kora délután is érkeznek friss tejjel újabb szállítmányok az esti órákban vásárlók ellátására. A 300 ezer literes reggeli szállítást ily módon további 200 ezer literrel egészítik ki. , Nyolcvan vidéki város összesen kétezer boltjában is átálltak Holnaptól Változás villamos Holnap, csütörtökön reggel, a hajnali üzemkezdetkor fognak hozzá a Szegedi Közlekedési Vállalat négyes villamosvonalán az egyik, a régebbi sín felújításához. Emiatt a forgalmat — a munkálatok első szakaszában. várhatóan hat hétig — a Brüsszeli körút és a Rózsa utca között, a József Attila sugárúti szakaszon az újabb építésű vágányra terelik át. A járművek tehát ideiglenesen kitérős közlekedési rendben járnak majd. Ez azt jelenti, hogy a 4 A és a 4-ÖS jelzésű kocsikat köza negyes vonalán vetlenül egymás után indítják, 10—12 percenkent. E változásra — vagyis, hogy a villamosok párban járnak és nem felezve a követési időket — azért szeretnénk nyomatékosan felhívni a villamoson járók figyelmét, mert emiatt az utasoknak a szokásosnál 5—10 perccel hamarabb tanácsos elindulniuk. Az SZKV forgalomszervezői igére'e szerint a felújítandó vonalszakaszon menetirányítók segítik, s ha szükséges. rugalmas intézkedésekkel gyorsítják a közlekedesk a napi kétszeri szállításra. A folyamatos utánpótlással az ipar és a kereskedelem igyekszik meggátolni, hogy a melegre kényes tej hoszszabb ideig álljon az üzletekben. A többszöri kiszállítás csak az egyik megoldás a friss tej biztosítására. Újabb lehetőséget kínál az idén bevezetett minőség szerinti átvételi rendszer, amelynek alapján a tehenészeti telepeket jobb minőségű tej előállítására ösztönzi az ipar. Ennek nyomán már emelkedett az első osztályú nyersanyag aránya. Több tejipari vállalatnál a kiváló minőségű tejet a többitől elkülönítve kezelik, s ebből készítik a nem egy, hanem két napig is eltartható zacs| kós tejet. Miskolcon, Egerben, Zalaegerszegen. Nagykanizsán, Szekszárdon, Kaposváron és Szegeden hamarosan megjelenik a 48 óráig eltartható zacskós tej; a kereskedelem és a tejipari üzemek most egyeztetik • a gyártási-szállítási tervet. A hosszabb ideig eltartható tejjel javítják a nyári ellátást Budapesten, a kelenföldi tejüzemben megkezdték a féltartós, hét napig eltartható tej gyártásának előkészítését. Finn gépsorokon hazai gyártmányú, félliteres. különleges műanyag zacskóba töltik majd a tejet. Ebből évente 15 millió liter jut majd a boltokba. Továbbképzés A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kijelölt felsőfökú oktatási intézményeiben — agrártudományi, kertészeti és állatorvos-tudományi egyetemeken, valamint főiskolákon — az 1984 őszi félévében szakmérnöki, szakállatorvosi, illetve szaküzemmérnöki továbbképzés kezdődik. A Gödöllői Agrártudományi Egyetemen a mezőgazdaság-tudományi karon növényvédelmi, az egyetem mezőgazdasági gépészmérnöki karán pedig energiagazdasági, gépjavító, gépesítési, gépkereskedelmi és kenéstechnológiai szakmérnököket képeznek. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen vállalatgazdasági, sertéstenyésztési, növényvédelmi és agrokémiai, , illetve meliorációs oktatás kezdődik. A Debreceni Agrár; tudományi Egyetemen vállalatgazdasági. talajerő-gazdálkodási, halászati, juhtenvésztési és takarmánygazdálkodás! témakörökben szerezhetnek újabb ismereteket a mérnökök. A Kertészeti Egyetem tala jeró-gazdálkodási, hútóipar-technolégiai, borászati és italtechnológiai, táj- és környezetvédelmi tagozat indul. AzAllatorvostudományi Egyetemen szaporodásbiológiai szakállatorvosokat képeznek. Üzemmérnök-továbbképzés kezdődik nyolc felsőoktatási intézményben, egyebek között munka, és üzemszer vezó, baromfitenyésztő. zöldségtermelő és energiagazdálj kodási témakörökben. A jelentkezéseket 1984. május 31-ig kell eljuttatni a ! felsőoktatási intézményekMMtfa