Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-08 / 106. szám

8 Kedd, 1984. május 8.' Papandreu a rakéták ellen i Shultz figyelmeztetése az olasz kormánynak # Athén (TASZSZ) Görögország ellenzi az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-európai telepítését — erősítette meg Szalonikiben mondott beszédében And­reasz Papandreu görög kor­mányfő. A görög kormány — mondta Papandreu — támogatja a békeharcosok­nak, a háborús erők meg fé­kezéséért. a nemzetközi biz­tonság erősítéséért folytatott tevékenységét. Széles körű támogatásra talált Európá­ban Görögországnak az a ja­vaslata. hogy a Balkán­félsziget legyen nukleáris fegyverektől mentes övezet — állapította meg a kor­mányfő. © Róma (MTI) George Shultz amerikai külügyminiszter a hét végén levőiben figyelmeztette az olasz kormányt. hogv az Egyesült Államok ellenez minden olyan javaslatot, amely az eurorakéták tele­pítésének felfüggesztése mel­lett kíván párbeszédet foly­tatni a Szovjetunióval. A washingtoni figyelmez­tetés közvetett hatása azon­ban máris jelentkezik az olasz politikában: a kor­mánykoalíció pártjai — a szocialisták kivételével — Craxi külpolitikai kezdemé­nyezésének elszigetelésére törekszenek. A kereszténydemokrata párt már vasárnap elhatá­rolta magát a miniszterel­nök tervétől. Antonio Bi­saglia. a párt szenátust csoportjának elnöke szerint Craxi jevaslata NATO-kö­rökben bizalmatlanságot, a kormánykoalícióban pedig ellentéteket kelt. A kormány részéről mindeddig egyedül nyilatkozó Giovanni Spado­lini hadügyminiszter a par­lamentben ismertetett állás­pontra utalt és ez a rakéta­telepítés folytatása. A had­ügyminiszter a NATO együttesen hozott döntései- j re hivatkozva vonta kétség- j be ..az olasz irányvonal' létjogosultságát". Czinege Lajos kitüntetése # Moszkva (MTI) Konsztantym Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke hétfőn fogadta Czinege Lajos hadseregtábornokot, az MSZMP KB tagját, honvé­delmi minisztert, aki munka­látogatáson a Szovjetunióban tartózkodik. A testvéri barátság jegyé­ben lezajlott, szívélyes lég­körű találkozót követően Konsztantyin Csernyenko át­nyújtotta hazánk honvédelmi miniszterének a Lenin-ren­det. A magas kitüntetést a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának Elnöksége ítélte oda Czinege Lajosnak, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság fegyveres erői közötti fegyverbarátság fejlesztésében és erősítésében szerzett kiemelkedő érdemei elismeréseként, 60. születés­napja alkalmából. A beszélgetésen és a ki­tüntetés átadásán részt vett Dmitrij Usztyinov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió honvé­delmi minisztere. Jelen volt Rajnai Sándor moszkvai ma­gyar nagykövet. Czinege Lajos hétfőn haza­érkezett. H Varsái Szeri tagállamainak felhívása Dien Bien Phu évfo A JAK—40-es megnyugta­tóan simán landol a he­gyek által szorosan1 körül­zárt pici repülőtér kifutó­pályáján. Mint utóbb kide­rül, izgalomra semmi ok: pilótánk hetente többször megteszi ezt az utat Hanoi és Dien Bien Phu között. Így hát, nem valami meg­rendezett stílszerűség, ha­nem a foglalkozása hozta úgy, hogy pilótánk maga is mesélhet — ifjúkorában ott volt az itt kiépített fran­cia erődítményrendszer ost­romlói között. Bizonyos, hogy szerte a világon ismerik az eszak­vietnami hegyvidék legzár­tabb völgy katlanában fekvő kis település nevét. A har­minc évvel ezelőtt, 1954. má­jus nyolcadikán véget ért ostrom többszörösen js jel­keppe vált a nemzeti füg­getlenségért vívott küzdel­mek történetében. A vietna­mi szabadságharcosok had­seregének győzelme a fran­cia gyarmatosító haderő fö­lött itt, ebben a csatában teljesedett be, hogy utat nyisson az onszág független­ségét politikailag is szen­tesítő genfi megállapodás elóíf. S bár — már a Dien Bien Phu-i ütközetben is ak­tív beavatkozást vállalt — amerikai neokolonializmus e függetlenség teljes kivívá­sát több mint húsz évvel elodázta, újabb óriási áldo­zatokat követelve. Dien Bien Phu korszakos jelentőségét ma már senki sem tagad­ja. — Navarre, a francia ex­pedíciós erők indokinai pa­rancsnoka itt, ebben a völgy­ka tlanban próbálta állóhábo­rúra bírni a vietnami sza­badságharcosokat — emlé­kezik a pilóta. Miután te­hetel lennek bizonyult a mozgó partizántaktikét al­kalmazó ellenféllel sz.emben, arra számított, hogy egy na­gyobb állóháborús csatában érvényesül majd u franciák technikai fölénye, és így s/ét tudja verni Vo Nguyen Giap seregét. A vietnami nép­hadsereg főparancsnoka azonban jól látta: a neki készített hegyi csapda a franciák ellen fordítható. — A franciák álmukban sem gondolták volna, hogy a vietnami katonák képe­sek lesznek az. országnak er­re az elzárt részére felhozni tüzérségüket és légvédelmi eszközeiket — folytatja. A monszun miatt szinte jár­hatatlan hegyi úton. ember­telettt erófeea lesekkel, pusz-. Ta Quynh, a Vietna­mi Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykö­vetségének ideiglenes ügyvivője a Dien Bien Phu-i csatában aratott győzelem 30. évforduló­ja alkalmából filmkok­télt rendezett hétfőn, a nagykövetségen. A ren­dezvényen részt vett Kiss Sándor mérnök-al­tábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, va­lamint társadalmi éle­tünk számos képviselője. Ott volt a Budapestre akkreditált diplomáciai képviseletek több kato­nai és légügyi attasé­ja is. ta kézzel vonszolták fel az ágyúkat, biztosítottak hosz­szú heteken át a lőszer- es az élelem-utánpótlást. így viszont a franciák utánpót­lása bénult meg — légi úton már szinte semmit nem kap­hattak, a bekerítést pedig sem kívülről, sem belülről nem voltak képesek áttörni, így, május nyolcadikára a légiósok ereje morzsolódott fel az állóháborúban, s De Castries, az erődítmény­rendszer főparancsnoka kénytelen volt felhúzni a fehér zászlót. A kis falu így válhatott a függetlenségi harcok győ­zelmébe vetett hit jelképé­vé az egész világon. Végér­vényesen szertefoszlatta a gyarmatosítók haditechnikai fölényének mítoszát, igazolta a társadalmi forradalommal párosuló népi függetlenségi háború legyőzhetetlenségét. A 72. évében járó Giap tábornok a harmincéves év­forduló előkészítésére a na­pokban ellátogatott Dien Bien Phuba. s először adott nyilatkozatot nyugati újság­íróknak az egykori harcok színhelyén. Emlékeztetett or­szága sok évtizedes szabad­ságküzdelmére a francia gyarmatosítókkal, az ame­rikai behatolókkal, s most a kínai támadókkal, majd a történelmi emlékhelyen körbemutatva kijelentette: „E csatatéren állva szeret­ném megerősíteni, hogy min­dent meg akarunk tenni a népek közötti barátság és együttműködés építéséért". A mai Dien Bien Phu büszkén őrzi a múltat, de példát akar mutatni az épí­tőmunka hétköznapi felada­taiban is. Lai Chau tarto­mány húsz nemzetiség (leg- 1 lobben a tóaik «annak) lak.- • ta járási központjaként fo­kozatosan kiépíti a kor­szerű mezőgazdaságot, ma már rizs-iajtanemesito is működik. Tégla- és cserép­gyár ad építőanyagot azok­nak, akik szakítanak az év­ezredes nomád gazdálkodás­sal, s letelepedvén már nem érik be a nyomorúságos bambuszviskókkal. Ma trak­tort vezetnek ázok a fiúk, akiknek szülei húsz éve még az ekevasat sem ismerték. Természetes, hogy minden iskolaköteles korú elvégzi az alapfokú hét osztályt — a nemzeti kisebbségeknek három évtizede még ábécé­jük sem volt. Dien Bien Phu gimnáziumában, csakúgy, mint a két járási kórházban, a szakemberek fele nemze­tisegi — egyebként a helyi vezetők is. A kisebbségi folklór hasz­nos hagyományait nem csak hűen ápolják, hanem igye­keznek felhasználni idegen­forgalmi célokra is. A tör­ténelmi hírnéven kívül ide­vonzhatja a turistákat a festői táj, a gyógyerejű he­gyi levegő, az őstermészet lebilincselő gazdagsága. A mostani évfordulóra készült el Dien Bien Phuban a modern nagyszálló, a kibő­vített repülőtér és az emlék­múzeum. A most tervezett ipar és az általános fejlődés céljait szolgálja majd az épülő 2000 kilowattos vízi erőmű, a kü­lönböző szolgáltató és ja­vítóműhelyek. Nem tűnik hát frázisnak a helyi ta­nácselnök tömör kijelenté­se: — mi itt azt is példázni szeretnénk, hogy mit ér, mi­lyen boldogulást hoz a sok áldozattal kivívott győzelem. Füzes Oszkár (Folytatás az 1. oldalról.) i az velük akár kétoldalú szövetségi kap­csolatban álló. akár el nem kötelezett vagv semleges ország A szerződés lényeges eleme lehetne a részes államok kötelezettségvállalása arra. hogv nem fenyegetik az olyan térségeket érintő nemzetközi tengeri, lééi és a világ­űrben történő kommunikáció biztonságát, amelyekre nem terjed ki egyik ország fennhatósága sem. A szerződésben rögzíteni tohetne a résztvevők kötelezettségvállalását, hogy a fegyverkezési versenv beszüntetésére. a fegyverzetek korlátozására és csökkentésé­re. valamint a leszerelésre fognak töre­kedni. Ennek vonatkoznia kell mind a nukleáris, mind a hagyományos fégvver­zetekre. A szerződés ugyancsak előirá­nyozhatná azt a kötelezettségvállalást, hogv a részt vevő államok kölcsönösen megvizsgáliák a váratlan támadás veszé­lyének elkerülését szolgáló gyakorlati in­tézkedéseket. A szerződésben célszerű ki­fejezésre juttatni a készséget, hogv az aláírók az ENSZ-alapokmány alapján együttműködnek a világszervezet haté­konyságának fokozásában. A katonai erő alkalmazásáról való köl­csönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés — összhang­bari az ENSZ alapokmánya 51. cikkelyé­vel — természetesen nem korlátozná résztvevőinek elidegeníthetetlen jogát az egvéni és kollektív önvédelemre. A szerződés kezdettől fogva nyitva áll­na minden más. ahhoz csatlakozni kívánó állam számára. Ezek és a szerződés megkötésére vonat­kozó más tavaslattal kapcsolatos kérdések fontos helvet foglaltak el azokon a kon­zultációkon. amelyek az elmúlt időszak­ban kétoldalú alapon folytak a Varsói Szerződés tagállamai és' az Észak-atlanti Szerződés több tagállama, valamint né­hány más ország között. A konzultációk elősegítették a Varsói Szerződés tagállamai javaslatának jobb megértését. A tagállamok azonban figye­lembe veszik azt is. hogv e javaslat egé­széből és -egves elemeiről - éltérő vélemé­nyek és elképzelések jutnak kifejezésre, amelve.k komólv tanulmányozást érdemelr. 'nék. Mindez arról ianúsfeoáik. hogv szük­ség van a párbeszéd elmélyítésére a ka­tonai erő alkalmazásáról történő kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenn­tartásáról szóló szerződés megkötésére tett javaslatról. A Varsói Szerződés tagálla­mai készek erre. A tagállamok újabb lépésre hívnak fel a szerződésiavaslat megvizsgálásában — indítványozzák a sokoldalú konzultációk megkezdését. Meggyőződésük, hogv éppen egv sokoldalú fórumon lehet a legmélvre­hatóbban elemezni és közösen mérlegelni valamennyi résztvevő álláspontját, mind a szerződés egészével, mind pedig annak egves elemeivel kapcsolatos elképzeléseit. Meggyőzően bizonyítja ezt az európai biz­tonság bonyolult problémáival foglalkozó számos sokoldalú fórum tapasztalata. A sokoldalú konzultációk résztvevői le­hetnének: a Vársói Szerződés és az Észak­atlanti Szerződés tagállamai. valamint minden más érdekelt európai állam. A konzultációk tárgya lehetne mind a java­solt szerződés gondolata, mind annak fő elemei. A konzultációk során — többek között — figyelmet lehetne fordítani olyan kér­désekre. mint a szerződésből eredő lehet­séges kötelezettségek tartalma és mértéke, ezek összefüggése az ENSZ alapokmányá­ból. a helsinki záróokmányból, más két­és többoldalú szerződésből és megállapo­dásból fakadó kötelezettségekkel, továbbá a szerződésben vállalt kötelezettségek be­tartásának biztosításában való együttmű­ködés. A sokoldalú konzultációk jellegénél a Varsói Szerződés tagállamai abból indul­nak ki. hogv a szerződésben részt vevők vagv azonnal hozzáfoghatnának a lényegi kérdések megvizsgálásához. vagv — amennyiben az Eszak-atlantl Szerződés tagállamai a fokozatos haladást részesítik előnvben — e kérdések későbbi megvizs­gálása kereteinek és rendiének megvitatá­sával kezdhetnék meg a munkát A sokoldalú konzultációk lebonyolításá­nak rendiéről — beleértve azok helyszí­nét is — a Varsói Szerződés tagállamai­nak véleménye szerint különösebb ne­hézség nélkül meg lehetne állapodni. A Varsói Szerződés tagállamai termé­szetesen készek a javaslatukkal kapcsola­tos véleménycsere folytatására minden ér­dekelt állammal az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és lesze­reléssel foglalkozó stockholmi konferen­cián. valamint kétoldalú alapon. Európa és é világ népei ténvleaes lépé­seket. várnak a béke és a biztonság ér>­dekében. valamint a nukleáris katasztró­fa veszélvének elhárítására. A Varsói Szer­ződés tagállam-i éppen ebben a szellem­ben intézik ezt a felhívást az Észak-atlan­ti Szerződés tagállamaihoz, és erre pozitív választ, remélnek. Tudományos program # Moszkva (MTI) A tudományos programban előirt feladatok végrehajtá­sával foglalkozik a csaknem három hónapja a világűr­ben tartózkodó három szov­jet űrhajós — Leonyid Ki­zim, Vlagyimir Szolovjov és Oleg Atykov. Az elmúlt na­pokban Kizim és Szolovjov több alkalommal is kilépett a világűrbe, és bonyolult szerelőmunkálatokat hajtott végre az űrállomáson, mi­közben harmadik társuk az űrállomásról irányította őket. Vasárnap az orbitális űr­komplexum egyik elemét, a ProgressZ—20 ' automatikus teherűrhajót leválasztották a Szaljut—7 űrállomásról. A sűrűbb légrétegekbe érve a j teherűrhajó hétfőn megsem. t misült. Kapo'vi László tánplisai a Kínai Népköztársaságban Stockholm tétje # Budapest (MTI) Kapolyi László ipari mi­niszter hazaérkezett a Kínai Népköztársaságból. ahol Csou Csien-nannak. a Kínai Népköztársaság gépipari mi­niszterének meghívására tett látogatást és tárgyalásokat folytatott a két ország gép­ipara közötti együttműködés bővítésének lehetőségeiről. A látogatás során az ipari mi­niszter tárgyalt a Kínai Népköztársaság szénbányá­szati. valamint vízgazdálko­dási es energiaügyi mi­niszterével is. Kapolvi Lász­lót fogadta Li Peng minisz­terelnök-helyettes és Csen Mu-hua. a Kínai Népköztár­saság külgazdasági kapcso­latait felügyelő miniszterel­nök-helyettes külkereskedel­mi miniszter. Mindkét ta­lálkozón a gazdasági kapcso­latok fejlesztését elősegítő ipari együttműködést tár­gyalták meg. A tárgyalásokon jelen volt Irán László, hazánk pe­ktnsi nagykövete is. !.J olnap Stockholmban is­met tárgyalóasztalhoz ül az európai bizalom és biztonság erősítéserö! tár­gyaló konferencia 35 kül­döttsége. Mint fninden ilyen típusú európai ta­nácskozásnak, a stockhol­mi értekezletnek is az a jelentősége, hogy lehetősé­get ad a párbeszédre, egy világpolitikailag kétségkí­vül bonyolult, feszült idő­szakban. A szocialista országok ál­láspontja ismeretes. Kifej­tették. Stockholmban, a ta­nácskozás első szakaszán, illetve a Varsói Szerződés budapesti külügyminiszteri értekezletén. Nézőpontjuk sarkalatos tétele, hogy bár­mennyire megemelkedett is az európai katonai szem­benállás szintje, továbbra is van reális lehetőség a fegyverkezési hajsza meg­fékezésére. Koncepciójuk lényege, hpgy a jelenlegi nemzetközi helyzet koránt­sem megváltoztathatatlan, s egyetlen lehetőséget, egyetlen esélyt sem szabad elszalasztani, hogv vissza­térjünk az érdemi párbe­szédhez. Nem retorikai for­dulat a szocialista küldött­ségek részéről Stockholm­ban is elhangzott kijelen­tés, ami szerint nincs olyan kérdés, amelyet ne lehetne tárgyalások útján megol­dani. A lényeg, hogy való­di. érdemi párbeszéd ala­kuljon ki. Európának olyan intézkedésekre van sziiksé­pe. amelvek helyreállíthat­ják az államok közötti bi­zalmat. Ez ugyanis önma­gában is megnyitná az utat a katonai tevékenysé­get érintő, biztonságot fel­tételező intézkedések meg­hozatalához. Jelen esetbeú a sorrend nem megfordít­ható. Stockholmban továbbra is napirertden marad az a szocialista indítvány, hogy a tanácskozás résztvevői mondjanak le az atomfegy­verek elsőként történő al­kalmazásáról. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az európai katonai szembenállás lé­nyegét a nukleáris fenye­getés alkotja, s ennek köl­csönös veszélyét tovább nö­veli az új amerikai köze- j pes hatótávolságú rakétán európai telepítése, hiszen •az utóbbiak a Szovjetunió és más szocialista orszá­gok számára egyértelmű hadászati veszélyt jelente­nek. A tekintélyes amerikai napilap. a New York Times nemrégiben azt írta: ,.Az Egyesült Államokban akadnak olyanok. akik sze­rint a Nyugat képes arra. hogy megtörje a Szovjet­uniót. s meg is kell próbál­koznia ezzel". Nem kell kü­lönösebb érzék annak meg­állapításához, mennyire ön- és közveszélyes illúzió ez. Világunk nyugalmának alapja az azonos biztfmság elvén alapuló rendezett kölcsönkapcsolat Kelet és Nyugat között, a békés egvmás mellett élés való­ságos gvakorlata. Ehhez kell hozzájárulnia a stock­holmi értekezletnek is. eb­ben foglalható össze külde­tésének politikai tétje kon­tinensünk és a világ szá­mára. Gyári Sándor .

Next

/
Thumbnails
Contents