Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-31 / 126. szám

Csütörtök, 1984. május 31. 3 Az anyag nem vész el... 5. fiz a bűvös dflalapértík A megrendelő pénztárcája •— Hogyan képviseli a ICsongrád megyei Beruházási Vállalat az építtetők érdekeit? Nagy Ernő igazgató: — Az érdekképviselet alapja, hogy az építtető rendelkezésére álló pénzügyi forrásból az igényelt létesítmény megvalósuljon. A korábbi gyakorlatban elsősorban a létesítmény megvalósításának volt prioritása, kevésbé a rendelkezésre álló pénzeszköznek. Ma a megbízó pénztárcája a mértékadó. Esetenként a célokat kell szerényebbre venni. — Talán több re futná a meglevő pénzből is. ha a kivitelezők jobban takarékoskodnának költségekkel, anyaggal. Ha például verseny lenne köztük. — Az elmúlt évtizedekben a kivitelezők különböző építési technológiákra szakosodtak. Ha több azonos profilú vállalat lenne a közelben az talán teremthetne versenyhelyzetet. Szabad kapacitás egyes szakterületeken már jelentkezik, verseny azonban még nincs. Csongrád megye eléggé a periférián van, távolabbról csak többlet költségekkel jöhetnének ide kivitelezők. A versenyhez meghatározott erkölcsi alapállás, tisztaság kell. Ma a munkát egy adott kivitelező technológiájára tervezik, verseny esetén ennek meg kell szűnnie. Mindezek ellenére remélni lehet, hogy a hetedik ötéves tervben a versenyhelyzet, a vállalkozási készség javul. — Mit tesz ma a CSOMIBER az anyagtakarékosság érdekében? — A vállalat tevékenységét elsősorban a lakótelepek építésével összefüggő feladatok végrehajtása képezi. A panelos lakásépítésnél a műszaki megoldások kialakultak, és a házgyári technológiával behatároltak. Ebben a tekintetben a változtatási lehetőségek csekélyek, bár kísérletekről már értesültünk. Egyedi tervezésű létesítményeknél eredményesebb hatást tudunk gyakorolni az anyagfelhasználás mértékét is érintő szerkezet kiválasztására, a gazdaságosabb műszaki megoldások kialakítására. — A műszaki előírások nem ösztönöznek pazarlásra? — A műszaki előírások feltételezik az ország építőipari, építőanyag-ipari minőségi fejlettségének színvonalát. Az előírásokon változtatni csak a műszaki fejlődéssel párhuzamosan lehet olyan irányban, hogy az anyag-, energia- és élőmunka-megtakarításhoz vezessen. — Van elég munkájuk? — Az 1984—85. évekre feladataink adottak, de a tevékenységi körünket, szolgáltatásainkat bővíteni szükséges, hogy a növekvő hatékonysági követelményeknek és építtetői igényeknek megfeleljünk. Fohász — versenyért — A tervezők és a beruházási szakvállalatok abban érdekeltek, hogy egy beruházás minél drágábban valósuljon meg. A jelenleg érvényes dijalapérték-számítás szerint a bekerülési költség arányában kapják a pénzüket. Ez anyag- es költségpazarlásra ösztönöz — mondja Pálmai Antal, a MEDIKÉMIA Ipari Szövetkezet elnöke. — Az egyetlen lehetséges védelmet az jelenti, ha az építtető saját beruházási csoportot létesít a munkák ellenőrzésére, kiváló szakembereket alkalmaz, kiemelten megfizeti és érdekeltté teszi őket a takarékosságban. A MEDIKÉMIÁ-nál a megtakarított érték 1 százaléka a jutalom. Amikor a csatornarendszeren megtakarítottak hét és fél milliót, azonnal megkapták az egy százalékát. — Készülő új telephelyünk technológiai tervezését először a Prizma Tervező Szövetkezet vállalta. Pavilonos rendszert javasoltak, amit semmi nem indokolt, azon kívül, hogy egyszer már csináltak hasonlót egy vasipari üzemben. Egy tömbben kevesebb a fal, olcsóbb a fűtés. nem vész kárba az összekötő folyosók alapterülete. A tartályparkot a föld alá tervezték. Mi C tűzveszélyességi osztályú anyagokkal dolgozunk, semmi nem indokolta a tervező álláspontját — azonkívül, hogy úgy drágább. Sok egyéb vita után szakvéleményt kértünk a VEGYTERV-től, ahol használhatatlannak minősítették a tervet. Végül, szerződést bontottunk a Prizmával. 1978-tól 82-ig csak a tervezés és a viták folytak. — Magyarországon rendkívül hosszú a tervek átfutása. A tervező általános mérnöknapot is számolhat a munkájára, senki sem tudja ellenőrizni, mennyi időt töltött vele. Azt is megteheti, hogy adaptál egy másutt már megvalósított tervet, és kifizetteti, mint eredetit, holott csak a műszaki rajzoló dolgozott vele. Ha racionálisan gondolkodom : be kéne perelni a tervezőt, amiért tékozolja a vállalatok, az állam pénzét. Ehelyett nálunk rossz, használhatatlan tervet is ki kell fizetni. Az új tervező 20 millió forinttal olcsóbb épületet javasol —, amelyik még nagyobb is, mint a korábbi. Azt hiszem, az építtetők kiszolgáltatottságát csak az oldaná, ha a tervezők közt is igazi verseny lenne. Kevés pénzből jótr okosat — Pénzszűke van — mondja Szalai Sándor, az AGROBER Csongrád megyei kirendeltségének igazgatója. •— Mindenki kevés pénzből szeretne jót, okosat kihozni. A rendelet gyakorlatilag ..szabad rablást" ad, de igyekszünk lenyomni a díjhányadokat. Két vastag dossziéban van fölsorolva, mire milyen díjalapértéket számolhatunk. Ha a mérnöki munkanapok alapján irreálisan nagy összeg jönne ki, csökkentjük. Kevesebb a technológiai munka, ha meg akarunk élni, kénytelenek vagyunk alkalmazkodni a mezőgazdasági nagyüzemek igényeihez. — Például? — Korábban egy szarvasmarha-férőhely 80—90 ezer forintba került. A makói Lenin Tsz-ben legutóbb 17 ezer 540-böl hoztunk ki egyet. Régen abban az Öszszegben csak az épület volt benne, most a térburkolat, a karám, a pihenöbox is benne van. Régebben örök életre maradandót terveztek, ma egyszerű szerfás épületet, amelyik csak három oldalról zárt, nincsenek benne megkötve az állatok, féltetős, szabad jászolból esznek. Nemcsak olcsóbb ez az épület, hanem a tartástechnológia is egyszerűbb: korábban 10—12 jószágot kezelt egy ember, ma ötvenet, hatvanat. Az is kiderült, a tehén biológiájának is jobban megfelel: jobban érzik magukat benne az állatok. Vállalati szabadalom az úgynevezett AGROVÁZ-szerkezet, amely nem vasbetont, hanem akácfát és darabanyagokat használ — olcsóbban, de tahi) munkával — Nem minden anyag kapható a hazai piacon. — Megköveteljük a tervezőktől, hogy telexen érdeklődjék meg, kaphatók-e a fő anyagok. Nem maradhat el a szerkezetkoordináció sem. A telexeket letűzzük a dokumentációba. Át lehet dolgozni „ terveket, még pótdíjat is lehet érte fölszámolni. de miért tennénk, ha elkerülhetjük. — Mire számít, meddig tartanak a szűk esztendők? — Nem látjuk a végét. És ez nagyon nagv baj: a megszorítások tovább differenciálnak. Az eddigi gyengék még gyengébbek lesznek. Nekik már az olcsó és célszerű beruházásokra sem futja, pedig a cél az volna, hogy a teljes termelő kapacitásból igyekezzünk a maximumot kihozni. — Van elég munkájuk? — Az apró dolgokat is elvállaljuk. A pénznek nincs szaga. Szakmai körökben nem tartják túl rangosnak a mezőgazdasági tervezést: be kell menni az ólba. istállóba. Nekünk a mezőgazdaságból kell megélni. Ahogy a közmondás tartja: aki elvette a vajat, vegye el a savót is! Érdekek, fejen állva Az AGROBER eavik munkatársa rendkívül eredményes újítást dolgozott ki. Korábban nagy betonelemekből készültek a meliorációs dréncsövekhez az aknák. Vizenyős, homokos területen nehéz volt ezeket elhelyezni, szivattyúzni kellett, hoay lejjebb szállítsák a talajvíz szintjét. Az újítás lényege: betonelem helyett nagy átmérőjű acélcsövet használnak, amit süllyesztéses eljárással, szivattyúzás nélkül lehet elhelyezni. Az újítás segítségével a költségek 60 százaléka megtakarítható. Kinek érdeke, hogy bevezessék az újítást? A mezőaazdasáai nagyüzemeknek, természetesen, hiszen ami korábban eavmillió forintba került, az most 400 ezerből megoldható. A melioráció jelentős állami támogatást élvez: a népgazdaságnak is érdeke, hogy bevezessék az új eljárást. Ha azonban bevezetik az AGROBER — amelynek a szakembere kitalálta az egészet — rosszul iár. Ugyanazért a munkáért 60 százalékkal kevesebb pénzt kap. mintha folytatná a régit, a költségeset. Rosszul iár az újító, mert a kiesett összeg értéke helyett uavanannvi pénzért több munkát kell végeznie. S nyilván, rosszul járnak a kollégái, akiknek uauancsak többet kell dolgozniuk. Az AGROBER dicséretére legyen mondva, igy sem haayták elsikkadni az ötletet. De hány. hasonlóan nagy értékű gondolat semmisül mea szerte az országban e fejük tetejére állított érdekviszonyok miatt? Tanács István Világkongresszus Budapesten A Nemzetközi Műtrágyázási Központ (C. I. E. C.) felkérésére Budapesten rendezik meg június 11— 16. között a IX. műtrágyázási világkongresszust — ebből az alkalomból tartottak sajtótájékoztatót szerdán az MTESZ székházában. A mostani, IX. világkongresszus témája: Harc az éhség ellen a növények jobb tápanyag-ellátásával. A kongresszuson 44 ország közel 600 szakembere vesz részt, köztük 300 magyar. Pártbizottsági ölés ^órabaliiton Tegnap, szerdán délután ülést tartott Mórahalom városi jogú nagyközség pártbizottsága. A testület először Szűcs Istvánná titkár előterjesztésében jelentést hallgatott meg a szakszervezeti munka továbbfejlesztésével kapcsolatos területi pártfeladatokról. Megállapították, hogy a legfontosabb feladat változatlanul a termelés segítése; támogatni kell a kialakuló munkaverseny-mozgalmat, s többet szükséges tenni az üzemi szociális feladatok megvalósításáért. A testület szerint sokoldalúbbá és gazdaságosabbá vált a pártbizottság területén a szakszervezetek politikai tevékenysége és nevelő munkája. Érdekesség, hogy változatlanul érdeklődés mutatkozik a szakmai továbbképzés különféle formái iránt. Ezt követően Fülöp László első titkár tájékoztatta a testületet a legutóbbi pártbizottsági ülés óta végzett munkáról. A két napirend vitájában felszólalt Vaszkó Lajosné, Csala Károlyné, Tóth Sándor (Mórahalom), Horváth László (Pusztamérges), Pöcze Levente (Ásotthalom), Vass Vilmos (Zákányszék), Dobár Sándor (Ásotthalom) és Dudás Józsefné az.SZMT munkatársa). Nem egyenletes az áruforgalom A Belkereskedelmi Minisztérium áruforgalmi jelentése szerint az év első harmadában a kiskereskedelem 143,6 milliárd forint értékű árut értékesített, folyó árakon 9, összehasonlítható árakon pedig 0,8 százalékkal többet, mint az elmúlt év első 4 hónapjában nem Folyó árakon legjobban — 9.7 százalékkal — az iparcikkek, ezt követően — 8,1 százalékkal — az élelmiszerek és élvezeti cikkek forgalma növekedett. A jelentésből kitűnik az is, hogy az év első hónapjában nem volt egyenletes a forgalom alakulása, hónaponként jelentős mértékben ingadozott: januárban például 9.5, februárban 12,2, márciusban 5,3, áprilisban 9,8 százalékkal növekedett, az előző év azonos hónapjához képest. Az állami . kiskereskedelem a négy hónap alatt 9,4, a szövetkezeti 7,8, a magánkereskedelem pedig 24 százalékkal növelte forgalmát. Az élelmiszérek és élvezeti cikkek iránt rendkívül élénk volt a kereslet, elsősorban az ünnepek előtti napokban. A kereskedelem az igényeket kielégítette. Húsés húskészítményekből — beleértve a húsvéti füstölt árukat is — jó volt az ellátás. Édesipari termékekből, valamint konzervekből és mirelitárukból egyes helyeken előfordultak hiányok. Április hónap második felében a tavalyi burgonya néhány megyében már elfogyott, s emiatt a szabadpiaci árak megemelkedtek. Zöldség- és gyümölcsfélékből a téli tárolású termékek kínálata kielégítőnek bizonyult. A megelőző hónapokhoz képest javult a háztartásvegyipari termékek kínálata. Folyamatos volt az ellátás például borotválkozási szerekből, zománcfestékekből, fakonzerváló szerekből. Megelénkült a kereslet a férfi, női és gyermek tavaszi-nyári ruhák és cipők iránt. Alsóruházatból a kínálat jobb volt. mint a korábbi hónapokban, viszont nem bizonyult, megfelelőnek a választék férfi és női átmeneti kábátokból, s időnként kevés volt a fiúruha és a női pantalló is. Akönvnvebb tavaszi-nyári cipőkből általában elegendőt biztosított a kereskedelem, változatlanul mérethiányos vcft azonban a gyermekcipők választéka. A vegyes iparcikkek egy részének kínálata javult. Többi között fürdőkádból, zár- és lakatfélékből, néhány hütőszekrénytípusból, továbbá automata mosógépből kínálták többet a korábbiaknál. Kisebb volt a hiány szeg- és csavaráruból is, s többségében kielégítették a mezőgazdasági szeráruk és kisgépek iránti keresletet. Változatlanul kevésnek bizonyult a fekete és horganyzott cső; ebben a hónapban sem volt elegendő radiátor, s nem oldódott meg az autóalkatrész-ellátás sem. A híradástechnikai cikkek közül táska- és zsebrádió, magnetofonos rádió, fekete-fehér televízió, magnókazetta van elegendő, változatlanul kevés viszont a színes televízió, és gyenge a lemezjátszó-kínálat is. A tüzelőanyagok iránt mérséklődött a kereslet, az idei kedvezményes akció során kevesebb szenet adtak el. mint egy évvel korábban. Kokszból és tűzifából is elegendőek a készletek, minőségi szenekből azonban változatlanul nincs elég. (MTI) BNV - BNV Szerződések, értékelések Szerdán az utolsó szakmai napot tartották a 79. BNV-n. Sok hazai és külföld; kiállító értékelte vásári munkáját, számot adva az elmúlt napokban kötött üzletekről, és a tárgyalásokról, A tavaszi BNV-n 34 budapesti gépipari és vegyipari szövetkezet, köztük két, az elmúlt évben alakult kisszövetkezet mutatja be termékeit. Képviselőik elmondották. hogy elsősorban a műszeripari és híradástechnikai újdonságok váltottak ki nagy érdeklődést. Több szerződést kötöttek a vásáron. A Híradástechnikai Szövetkezet 1985-ben <\3 millió rubelért szállít a Szovjetunióba a televíziógyártásnál alkalmazott mérőberendezéseket. Bolgár és NDK-beli parnerekkel iparitelevízió-monitorok és bevizsgáló műszerek exportjában állapodtak meg. A szovjet kiállítók arról adtak tájékoztatást, hogy a korábbi éveknél aktívabb kereskedelmi munka eredményeként összesen 390 millió rubel értékű szerződéseket kötöttek. Szerdán több mint 11 millió rubel értékű üzletet kötött a Technoimpex szovjet parnerével. eszerint lövőre könnyűiparunk újabb négyezer SZTB szövőgépet kap. A Metronex lengyel vállalat két és fél millió rubeles megállapodást írt alá a Videotonnal lengyel számítástechnikai berendez zések, és a sugárvédelemhez használatos műszerek exportjára. Több hazai és külföldi kiállító sajtótájékoztatót tartott. A lengyel tengerhajózási vállalatok tájékoztatóján bejelentették: Gdansk. Gdynia és Szczeczin kikötőinek korszerűsítéséhez magj'ar darukat is vásárolnak a Magyar Hajó- és Darugyártól. Sajtótájékoztatót tartott a Polservice lengyel vállalat is; elmondták: tovább növelik műszaki szolgáltatásaik exportját Magyarországra. Meglátogatta a vásárt Anton Jaumann. bajor gazdaságügyi és közlekedési államminiszter. Körsétája után tett nyilatkozatában elmondta. hogy örvendetesen fejlődnek a magyar—NSZK gazdasági kapcsolatok. Az árucsere értéke meghaladja a 4,3 milliárd márkát. Nagy László felvétele Az elektroakusztikai gyártmányokban vezető szerepet játszik a BEAG. A vásáron bemutatott nagy teljesítményű stúdiómagnóit ugyancsak dicsérték a szakemberek. Nyolc» tói huszonnégy sávon dolgozhatnak rajta