Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-30 / 125. szám

Szerda, 1984. május 30. i 3 Együttműködés — egyetemek között A József Attila Tudo­mányegyetem és a Novi Sad-i egyetem között 1965 óta folyamatosak a jó kap­csolatok. Együttműködési szerződésük keretei között, évente összeállított munka­tervek alapján dolgoznak. A kooperáció a tudományos kutatások, az oktatás és ne­velés terén egyaránt ele­ven. A Szegeden tartózkodó Novi Sad-i egyetemi kül­döttség vezetője dr. Zorán Sztojanovics rektor, és a JATE rektora, dr. Kristó Gyula tegnap megújított együttműködési szerződést írtak alá. Ebben új kutatá­si területeket is megjelöl­tek. amelyekben a jövőben hatékonyabban tudnak együtt dolgozni a két intéz­mény oktatói. Hagyományo­san jó a kapcsolat a két jogi kar között, jelentősek a közös Tisza-kutatások; a Kibernetikai Laboratórium­nak is megvannak a Novi Sad-i kapcsolatai, ezeket most a matematika más ágaira is szeretnék kiter­jeszteni. Továbbfejleszthető a pedagógiai témák kutatá­sában is az együttműködés. A szerződésben hangsúlyo­san szerepel az információ­cserék szervezése. Nincs akadálya az oktatók és a hallgatók (főként a diák­köri munkában résztvevője és az ifjúsági szervezetek képviselői) tapasztalatcsere­látogatásainak sem. Békepfakett Dario Fo a szenedi stúdióban A béke- és barátsági hó­nap alkalmából a békemoz­galomban végzett kimagas­ló tevékenységéért az Or. szagos Béketanács Elnöksé­gének emlékplakettjét kap­ta mea a Szegedi Ruhagyár Központi Gyárának Béke szocialista brigádja. A gyárban tegnap délután megtartott ünnepségen Czerván Mártonná dr.. a Ruhaipari Dolgozók Szak­szervezetének főtitkára adta át a plakettet, amelyet az ágazatban egyetlen kollektí­vának, a szegedinek ítéltek oda az idén. A békemoz­galmi kitüntetést Györkei­né Varga Piroska brigádve­zető vette át. Változások a közlekedésben Vasúton, autóbuszon, június 3-tól A június 3-án életbelépő menetrendi változásokról, azoknak is a Csongrád me­gyében és Szegeden, környé­kén különösen érdekes rész­leteiről — ígéretünkhöz hí­ven — most tájékoztatjuk la­punk olvasóit. A 10-es Volán távolsági, helyközi és helyi járatainak új menetrendjében lényeges, alapvető változások nincse­nek. Ennek az is oka, hogy az utasigényeknek megfele­lően. a helyi tanácsokkal ko­rábban folytatott egyeztető tárgyalások eredményeképp az esedékes és indokolt mó­dosítások jó részét a 40 órás munkahét, illetve a közigaz­gatási változások bevezeté­sekor életbe léptették már. A június 3-án nulla órá­tól érvényes új menetrend szerint a szegedi Volán hely­közi járatai közül 12 esetben sűrítéssel, négynél a vonal, 9-nél pedig a járat meghosz­szabbításával teszik kényel­mesebbé az utazást, $ meg­szüntetésre csupán hat jára­tot Ítéltek. Megváltozott né­hány vonal száma is, s há­rom új megállót tüntetnek fel a menetrendkönyvek­Ezek egyébként már kap­hatók. Az országos buszme­netrend három kötetéből a Szegeden és környékén la­kók számára a harmadik kötet megvételét javasoljuk — 110 forint —, ez tartal­mazza a Dunán inneni vo­nalak és járatok menetrend­jét. (Az üdülőhelyi és ki­rándulóbuszok, valamint a nemzetközi és távolsági já­ratok adatai külön füzetben is megtalálhatók. A 10-es Volán kiadta Hódmezővá­sárhely, Szentes, Makó és Csongrád helyi menetrend­jének közös füzetét is.) A változások közül figye­lemre érdemes, hogy a Sze­ged—Budapest vonalon ed­dig 9 óra 40 perckor induló autóbuszt korábban, 7 óra 10 perckor indítják június 3­tóL Tíz perccel korábban — 6 óra 30 perckor — indul Szegedről a Hajdúszoboszló­ra tartó busz. Szegeden az 50-es járat kocsijainak indulási időit a MÁV-menefrendhez igazítot­ták. Új szolgáltatásként úgy­nevezett telkes járatokat in­dítanak június 2-a és no­vember 11-e között a Marx térről Szatymazon át Zsom­bora. 14 T jelzéssel. A me­netdíj 4—24 forint közötti, a járatok munkaszüneti napo­kon 6 óra 40. 9.20, 14.40 és 17.40-kor indulnak a Marx térről, vissza 7.15. 9.55, 15.15 és 18.15-kor jönnek A 15 T jelzésű kocsik a tarjám Víz­torony tér és a dorozsmai fürdő között közlekednek .szabad- és munkaszüneti na­pokon. Útjukon a J.ózsef At­tila sugárútnál, a Makkas­há&i es a Rókusi körúton, a., rókusi állomás bejárójánál, a dorozsmai ABC-nél, a vá­góhídnál, a Subasánál is megállnak az autóbuszok, melyek Tarjánból 7 óra 15, 8.15 és 9.15; valamint 16.15, 17.15 és 18.15-kor, vissza mindig 25 perc múlva indul­nak. Ezen a járaton két au­tóbuszjegy érvényesítése után lehet utazni, a bérletek, uta­zási igazolványok nem érvé­nyesek- A telkes járatok menetrendjét külön füzetben jelentette meg a Volán, eb­ben a hétvégi üdülőtelkek­hez, zárt kertekhez utazok megtalálják a már meglevő vonalak felsorolását is. A MÁV új menetrendjé­ben az utasforgalom, az igé­nyek változásának megfelelő módosítások érvényesülnek. (Kevesebben utaznak exp­ressz- és gyorsvonatokon, nőtt az olcsóbb viteldíjjal közlekedő távolsági személy­vonatok iránti igény.) Ezért bővítették azokat a menet­rendi megoldásokat, melyek szerint egyes vonatok a nagy­forgalmú szakaszokon gyors­vonatként, a kisebb forgal­mú pályaszakaszokon. s ahol sűrűbben megállnak, személyvonatként járnak. A szegedi igazgatóság területén ilyen szerelvény jár Buda­pesttől Szolnokon át Szen­tesig gyorsként, onnan Ma­kóra személyvonatként, Sze­gedről Bátaszékig gyorsvo­natként, onnan Pécsig sze­mélyként. Lapunk olvasóit leginkább a Budapestről induló dél­utáni vonatok menetrendi változásai érdekelhetik. Jú­nius 3-tól a Nyugati pálya­udvarról 13 óra 25-kor és 15.25-kor indulnak helyjegy nélküli gyorsvonatok (Sze­gedre 16.Ó6-kor, illetve 18.03­kor érkeznek), s később. 17.55-kor indul Szegedre a Napfény expressz, melynek 20 óra 12 perckor kell meg­érkeznie. (Az expressz után már nem jön más vonat Bu­dapestről Szegedre. A vár­hatóan egyenletesebbé váló utasforgalom lehetővé teszi két hétvégi gyorsvonat meg­szüntetését.) Az új érkezési időpontokhoz hangolták a Hódmezővásárhelyre és Ma­kóra induló vonatok menet­rendjét. 18 óra 30-kor Me­zőhegyesre indítanak sze­mélyvonatot, amelynek csat­lakozása van Kétegyháza, Orosháza, Battonya felé. Az esti expressz utasai 20 óra 40 perckor utazhatnak to­vább Mezőhegyesre Újsze­gedről. Az üdülőkörzetek és Sze­ged vasúti összeköttetését szolgálja a június 16. és au­gusztus 26. között közlekedő fonyódi gyorsvonatpár, s hogy a pécsi gyors szeptem­ber 30-ig megáll Kunfehér­tó állomásán is. A Szeged és Eger közti hétvégi vasúti összeköttetés változik: szom­batonként nem indul Eger­ből a gyér forgalom miatt gyorsvonat, vasárnap azon­ban végig önálló gyorsként közlekedik a kirándulók ké­nyelmére indított vonat. A téli menetrendben is megta­lálható lesz ezentúl a Sze­ged—Gyula közti, eddig csak nyáron indított gyorsvonat. Minderről, valamint a nemzetközi és az ország töb­bi részére vonatkozó válto­zásokról a MÁV új m'enet­rendköny véből, nemzetközi menetrendjéből, illetve az idén újdonságnak számító területi menetrendekből tud­hatnak meg többet az ér­deklődők. (Á dél-alföldi fü­zet tízezer példánya máris kevésnek bizonyult. Szege­den például napok alatt el­kapkodták. Állítólag a buda­pesti pályaudvarokon még kapható ...) Lám nemcsak ' a köny­veknek, s így a színpadi műveknek, de bizony a szerzőknek is megvan a maguk sorsa. Habent sua fata auctores. Olyasféle evidencia ez, mint belátni: nem mindig baj, ha az ember egészen mást kap, mint amire számított. A szerző, kit sorsa ez­úttal a szegedi teátrum művészeinek jóvoltából — Magyarországon először — a helybéli tévészékház színházteremmé avanzsált l-es stúdiójába vetett: az a Dario Fo, aki egyszerre színész, író és rendező, s aki saját társulatával jár­ja Itáliát, garázsokban, hangárokban (is) fellépve, egyféle baloldali politizá­ló színházat képviselve. Egy anarchista véletlen ha­lála című, először 1970­ben bemutatott tragiko­médiája megtörtént ese­ményt dolgoz föl, méghoz­zá igen frissen, hiszen az ősbemutató előtt alig egy évvel esett meg az a ma­lőr az olasz políciával, hogy egy gyanúsított anar­chista (terrorista?) valla­tás közben — kurtán-fur­csán kiesett az ablakon ... Ama evidencia pedig, miszerint nem föltétlenül jelent mindig bajt, ha az ember egészen mást kap, mint amit előzetesen várt (remélt, de ez utóbbi nem is biztos) — természetesen a hétfő esti produkcióra vonatkozik, mely végül is egy „menet közben'' több­szörösen vitatható művet, ha nem is. kifogástalanul, ám mindenesetre arány­lag hatásosan állított elénk. Mert Dario Fo művét fi­gyelvén kezdetben jócskán emelhetők kifogások. Rész­ben tematikai, részben kronológiai természetűek. El lehetne mondani, hogy az egész problematika korrupt, „suba alatt'.', ke­gyetlenkedő, kifelé mély­ségesen törvénytisztelő rendőrséggel, jobb- és bal­oldali terroristákkal, bő­szen leleplező és ezért rettegett sajtóval, az egész establishment „rohadtsá­gát" boncolgató, olykor sa­játosan fésületlen társada­lorrikritikával — nekünk túlontúl nyugati. Vagy legalábbis túl talján, ami jelen esetben szinte telje­sen egyre megy. Azután: lehetne hangsúlyozni, hogy egy valamikori konkrét esemény és országos bot­rány számtalan részlete színdarabba építve miként, mennyire, milyen eszkö­zökkel emelkedhet az egye­temességig. hiszen a dolog olyan, mintha mondjuk a Döglött aknákat mutatnák be Paraguayban. Amit e sorok írójának a színész­rendező Galkó Bence el­mondott, vagyis hogy a va­lóság mennyire büntetle­nül utánozhatja a legkép­telenebb kiagyalt történe­tet is és egyetlen disszo­náns elem — egy külön­böző alakokat zseniálisan felölteni képes őrült — mennyire megzavarhatja egy olajozott gépezet mű­ködését, sok-sok őrült helyzetet eredményezve: azért fogadható némi két­kedéssel, mert az ember látatlanban csak két kö­vetelményre gondolhat. Úgymint: ilyen művet in­terpretálni csakis tisztán körvonalazható, vagy újra­aktualizált, vagy tökélete­sen egyetemessé emelt mondandó-üzenettel és igencsak hivatásuk ma­gaslatán álló színészekkel lehet. Az elsőt maga a mű, a másodikat a megszokot­tan nagyon is változékony eddigi teljesítmények lát­szottak kizárni — szeren­csére (nagyjából) más tör­tént. Az Egy anarchista vélet­len halála ezen az előadá­son azért kerülhetett vára­kozáson felüli ' formában elénk, mert a produkció ezúttal — nem azzal élt, amivel élhetett volna. A dolog csak látszólag el­lentmondás. Ha a sallang­mentes rendezés hűen. el­fogadható szövegfelmon­dással adja vissza a dara­bot. vagy ha ilyen-olyan átértelmezési kísérletekkel isten tudja miféle olvasa­tot vág amúgy keményen a publikum képébe (mindket­tőre akadt példa elég) — az előadás óhatatlanul „fejreáll", a már említett okok miatt. Ezúttal vi­szont az első rész végét és a második rész elejét ki­véve (a szünet cezúráját meglepően nem igazán jól kihasználván) egy, a szel­lemességet, az aktuálpoliti­kai és társadalombíráló elemeket, továbbá a hely­zetkomikumot szerencsés elegybe összerázó produk­tum született. Varázsszer­nek, ha volt, alighanem a mértéktartás és a stílusér­zék épsége számitott. Az érzékletesen „olaszosra vett" figurák (a jelmezek, a szereplők „képei" ugyan­csak a rendezőt dicsérik) és az ügyesen a dramatur­giai keretbe illesztett „ki­kacsintások" egyaránt az említett szerek hatékony­ságát mutatták. Igen nagy kár viszont, hogy egyetlen szereplőt — és éppen a legfontosabbat — kel; el­marasztalnunk. Szirmai Pé­ter örültjének, sajnos, csak felvillanásai voltak, túl gyakorinak tűntek bántó ritmikai és artiku­lációs hibái, több szöveg­tudási „borzasságról" nem is beszélve. A darab ter­mészetes dinamizmusát „le­ültető", vagy legalábbis megmerevítő első rész vé­gi-második rész eleji. túl hosszú, és idővel már ér­dektelen jelenetek az örült, a rendőrfőnök és Calabresi felügyelő trió­jával ugyan csak múló rosszullétnek bizonyultak, de figyelmeztetésük, nyil­vánvaló: egy ennyire a közvetlen befogadói hatá­sokra épülő játékban ilyen hosszú üresjárat legalább­is luxus. Kovács Zsoltot, Flórián Antalt és Szántó Lajost — vagyis: többeket! — vi­gasztaló volt végre szink­ronban ennyire felszaba­dultan, egyenletes tem­póban és egységes szinten játszani látni, arról nem is szólva, hogy a művet színpadra állító Galkó Bence azt a célját aligha­nem elérte: bizony, igenis mifelénk érvényes tartal­mai is lehetnek egy olyan darabnak, amin első pil­lantásra ilyesmi látszik a legkevésbé. Méghozzá mindez zavaró felhangok és „fogások" nélkül. Az örült egyik, különö­sen nagy közönségsikert aratott példabeszéde a ma­nipuláció természetéről úgy hangzott, hogy ha már ama bizonyos végterméket meg­etetik velünk, legalább azt ne mondják, hogy csokolá­dépudingot fogyasztottunk. Nagyon kérem, ne értse­nek félre, de úgy látszik, a szövegeknek is megvan a maguk sorsa: ez az a mon­dat. amelynek most az ég­világon semmi aktualitása. Domonkos László W Évadzáró a kávéházban Kétszer félórában vetítet­tek dokumentumfilm-nyers­anyagot (egyelőre nyers­anyagot) a szegedi színház­ról. Pontosabban annak kö­zei- és félközelmúltjáról, ahonnan még élő tanúkat, színészeket, rendezőket le­hetett becsalogatni a kame­rához. Közülük, a kiválasz­tottakból sem mind vállal­hatta már a nyilvánosságot. Patkós Irma vagy Páger Antal például csak üzenni tudott a felvételek idején, és persze hiányzik majd er­ről a kópiáról végérvénye­sen és visszavonhatatlanul Vaszy Viktor — de hát nem névsorolvasást tarta­nék most. A helv és alkalom: hétfő este a Royalban ez irodal­mi kávéház évadbúcsúztató­ja. Ide kapott meghívást a film. ós szűkebb alkotógár­dája, Kun Zsuzsa rendező. Bubryák István szerkesztő (a helyi tévéstúdiótól), il­letve a riporter Várkonyi Balázs. Az érdeklődés nem­csak a „kávézók" számsze­rű jelenlétében, de aktivi­tásában is megkülönbözte­tően nagy volt. Szólt ez vélhetően a tavaly évszáza­dos épületjubileumát meg­ért szegedi színjátszásnak (mely azért természetesen jóval régibb keletű, csupán az apropót adta ezúttal Fellner és Helmer matuzsá­lemkorú játékpalotájának kerek születésnapja), de persze a kíváncsiság is csa­logatott. Bepillantani egy születő kompozíció kulisz­szái mögé. A film tudniil­lik nincsen kész. Csupán a csontváza látható-hallható, s a preparátorok ettől a szeánsztól is reméltek öt­leteket (vagyis nyitottak). miként gombolyíthatnák to­vább. kerekíthetnék telje­sebbé. Écákat mindenesetre kaptak. Melyekhez e helyütt annyit tennénk hozzá: ha már az utóbbi másfél-két évtized . karakteres színház­csinálói megszólalnak, a kép lehetne összkomfortos, hiszen jó néhányan kima­radtak — például a maiak közül is. A vége azonban kitűnő. Archív felvétel, ri­port az ószínház utolsó elő­adásáról. a függöny mögül, abban a színháztörténeti pillanatban, midőn lehull. Berdál Vali például elsírja magát: „most én összecso­magolok aztán ..." — kép­telen folytatni. Azóta már, hat év mesz­sze jár — dúdolhatnánk Chopinnel, ha dudorászó kedvünkben volnánk. X. L A svéd tudomány napjai M a g yarországon ..A svéd tudomány napjai Magyarországon" címmel tudományos rendezvénysoro­zat kezdődik június 5-én. a Magyar Tudományos Aka­démia székházában. A kon­ferencia első napján, a ple­náris ülésen Szentágothai János, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke tart megnyitó beszédet, s Pál Lénárd az MTA főtitkára mond bevezetőt. Ezt köve­tően „A nemzetközi együtt­működés szerepe a tudo­mányban" címmel Sune Bergström. a Svéd Királyi Tudományos Akadémia el­nöke tart előadást. A tudományos tanácsko­zás a további napokban három szekcióban folytatja munkáját.. A fizikai szekció résztvevői a tudományág legfrissebb eredményeiről számolnak be - A biológiai szekció előadásait a Szege­di Biológiai Központban rendezik meg. ezen a ta­nácskozáson a szakemberek egyebek közt a génsebészet alkalmazásának lehetőségei­vel kapcsolatos tudományos kutatásokról tanácskoznak. A botanikai-ökológiai szek­ció programját a vácrátótl ökológiai és Botanikai Ku­tató Intézetben bonyolítják le, s a konferencia kapcsán a résztvevők megtekintik a Kiskunsági Nemzeti Parkot is. A magyar szakemberek is több korreferátummal ké­szülnek a tudományos ta. nácskozásokra. A június 10­ig tartó rendezvénysorozat alkalmával több kerekasz­tal-beszélgetést is szervez­nek, s a svéd tudósok a szakmai prógram keretében prvostudománvi kutatóhe­lyekre is ellátogatnak. Pénzintézeti vezetők tanácskozása A pénzintézetek Csongrád megyei igazgatóságainak ve­zetői tavaly megrendezett első, sikeres megbeszélésük után tegnap, kedden déL előtt isméi találkoztak. Ez­úttal az Állami Biztosító Csongrád megyei igazgató­sága volt a ház/gazda. Mé­szárosné dr. Schneider Klá­ra igazgató köszöntötte az OTP Csongrád megyei igaz­gatóságának. a Magyar Nemzeti Bank megyei igaz­gatóságának, a Fejlesztési Bank. megyei igaégatósaga­nak, a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága te­rületi igazgatóságának gaz­dasági, párt-, szakszerveze­ti és KISZ-vezetőit. A pénzintézetek megyei irá­nyítói tájékoztatták egy­mást területük aktuális feladatairól, megtárgyalták az együttműködés eredmé­nyeit. a kapcsolatok to­vábbfejlesztenének lehetősé­geit, és megállapodtak ab­ban. hogy jövőre ismét sort kerítenek hasonló esz­Siecserére.

Next

/
Thumbnails
Contents