Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-26 / 122. szám

Szombat, 1984. május 26. 3 Á lealkudott falvastagság „Négy-öt méteres rúdköteEek rozsdásodnak az Ikarus szegedi gyárának udvarán. A lemezbálákat kevesebb kár éri: önmagával csomagolják a szállítmányt: így csak a külső lemez megy tönkre, de a belsőket megvédi." 1981 novemberében írtuk e sorokat. Akkor a gyárudvaron rozsdásodó anyagok már erőteljesen raktár után kiáltottak. Most. 1984 májusában áll ¡* raktár,.váza. az év végére valószínűleg fedél alatt lesznek a legfontosabb készletek. Régi.- nagv gond oldódik meg ezzel. Valószínűleg soha nem készül számítás, mennyi anyag ment emiatt tönkre. Tóth Márton műszaki fejlesztő. a takarékos anyagfelhasználás gyári felelőse mondia: — A vállalat együttműköídési szerződést kötött a monoDolhelvzetben levő szállítókkal. Az eddigiektől eltérő gyártmányokat, félgyártmányokat vásárolunk tőlük. Például az úgynevezett DV profil 2 milliméteres helyett csak 1.8. vagy 1,5 milliméteres falvastagsággal készül. Más idomoknál is hasonló módon csökkentjük a felhasznált anyag mennyiségét. Ez csak a szegedi gyárban évi félmilliós megtakarítást jelent. Az utasaitok fordítócsövét korábban acél csaó mozgatta, a felerősítéséhez menetfúrás kellett. Most alumínium konzolt öntünk rá. kevesebb műveletből áll. és nincs anyagveszteség. Az úi festőberendezés pontosabb beállításával a festék- és hígítófelhasználást 5 százalékkal csökkentjük. Idén porszóró berendezést állítottunk üzembe, komplett beégetökemencével. elszívó. porvisszamentő készülékkel. A konzolokat. tükörtartókat eddig francia importból származó anyaggal vontuk be. ma hazai . készítményeket használunk. Körülbelül egymilliós megtakarítást érünk el a célhulladékok, lemezsávok újrafelhasználásával. — Nyilván érdekeltek is ebben a dolgozóik. — Korábban inkább csak brigádvállalásként takarékoskodtak. Például az anyagszabó műhely dolgozói teljesítettek ilyen jellegű felajánlásokat. Kovács Károly főkönyvelőtől hallottam: idén már lesz némi lehetőség aa anvagtakarékosság jutalmazására. Szükség is van erre, mert a felsoroltak csak kezdeti lépések, egy olyan úton, amelynek messze a vége. Ugyancsak Kovács Károly mondta: az egvik gvári vgm — illő ellenszolgáltatásért — 30 százalékos anyagtakarékosságot vállalna. A másik figyelmeztető, amit Nagv Gábor, az Ikarus vezérigazgatója mondott a Magyar Hírlapnak adott interjújában: a magyar buszok 4—500 kilogrammal nehezebbek a kelleténél. A közlekedésben ez nemcsak anvagpazarlás. hanem a piaci esélyeket is rontja. Még mindig sűlyszemlélet — Behoztak Magyarországra egv tőkés gépet, de nem lehetett használni. mert olvah szigorú tűréshatárral dolgozott, hogy a hazai anyagot nem tudták vele megmunkálni. Végül tőkés piac•ról kellett méretpontos anyagot importálni hozzá, hogv ne álljon üresen — meséli Ba ka Ernő. a Szegedi Vas- és Fémöntöde technológiai osztályvezetője. — Ennyire lemaradt a kohászatunk? — Nemcsak a kohászat hanem az általános ipari kultúra is szerényebb nálunk. mint a fejlett tőkés országokban. Ha a minőséget, kémiai összetételt, mérethűséget nézzük, kohászatunk is lemaradt. Például a forgácsolási veszteség nálunk 30—35 százalék. Óriási! — Miért ilyen sok? — Mert évtizedeken át a súlvszemlélet érvényesült. Nem a kohászok találták ezt ki: ilyenek voltak és részben még ma is ilyenek az árak. Tonnára, és nem a minőségre fizetnek. — Változtatni kellene... — Nincsenek meg a felr így lehet Fölhívtam Frányó Antalt, a Szegedi Vas- és Fémipari Szövetkezet elnökét, hogvan kezelik náluk az anyagtakarékosságot. Mástól hal'ottam. a iól működő szövetkezetben rendkívül szigorúak a normák, példamutató a fegyelem. Nézze — mondta az elnök a telefonba —. mi akkor is takarékoskodtunk, amikor még nem volt ez a kampánv. és ettől függetlenül, ezután is takarékoskodni fogunk. A témáról nincs egyeb mondanivalóm, mi ugyanis nem foglalkozunk azzal, hogv dokumentálgassuk. mennyit takarékoskodunk, amikor nem tékozlunk. tételek. Sok a manuális munka, ahol sok kárt okozhatnak az emberi hibák. Becsületes, szorgalmas munkaerőt nem kapunk eleget, korszerű, automata gépekre pedig nincs pénz. Kisgépesítéssel. szervezéssel igyekszünk csökkenteni a fizikai munkát, de ez önmagában kevés. — Az öntészet anyagigényes. Min lehet takarékoskodni? — Igyekszünk csökkenteni az egységnyi ió öntvényre jutó anyagfelhasználást. és az úgynevezett fémes betét mennyiségét. A beszállított hulladék kémiai összetétele vegves: minél több fajta, anná! íobb minőségű lesz az öntvény. Szürke nversvas helyett acél nyersvasat használunk — fele áron. Értékesítjük a salakot, forgácsot, egvéb hulladékanvagot. A homokkeverékek töltő- és kötőanyagait olcsóbbakkal helyettesítjük. Ezek a lehetőségek végesek, a további és hatékonvabb lépésekhez már beruházás kellene. — Mennyi a selejt? — Hat-hét százalék, öszszességében ez is milliós • nagyságrendű veszteség. — Csökkenthetnék. — A műszakiak nagv csoportja foglalkozik ezzel, az előkészítéssel nincs is gond. de a végrehajtásba a munkaerőgondok miatt gyakran csúszik hiba. A teljesen seleitmentes munka illúzió. Ahogv az orvos nem lát bele a betegébe ugvanúgv mi sem látunk bele a fém bel-, seiébe. 1983-ban ígv is 2 millió 106 ezer forintra jött ki az anvagmegtakarításunk végösszege. Tanács István Az anyag nem vész el... 1. Karcsúsodé vasipar Az anyag nem vész el, ~ rsak átalakul ... gyakran se- jKC^jfwt fiMÉ^k* íj '** . • ¡¡§¡11 lejttc. hulladékká. Nem vész I^^jSIj^HPif^MjB^^^^IHH el. rsak lába kel. Nem vész BBBBPU^BH f mert "eépilik. többet <s, j Kiint kellene, ettől nehézkes | 5%". í"|| Jf ií Á^ltóí és otromba lesz a gép, a m úrf^MI^^P szerszám, amit igényesebb üt ifflUh ° N"''RILÍ mm ÍÍTKIÍ 1IIIMÍHIIÍ3MI OILL piacon nem kilóra vesznek. iMÉMfl jMgMHHflp|gMHB9'? VB Bj> Y hanem aszerint. mennyire jEH felel meg a funkciójának, EM; B6ÍpBj Nálunk a forgácsolási vesz- §S|Í||F M^WIHH HÉgHH j teség 30—35 száza'ékos. Az BISHkBB autóbuszok 4—500 kiióval HpHKVRB nehezebbek, mint a konkurrens cégek hasonló ményű buszai. Egyetlen me- A.. gyében 12 milliós veszteség ggtftfjttflHji!' I .JHEB| HLjfH keletkezik évente a boltok- NRMHHK ban el nem adott tejből. Al- PSPssssa» katrészhiány van, mégis ne- lliBlllWIIPH' '* '^^^^^^^^^BBBlHlM hezen szerveződik a felújítás. A tervezői!, miiig nem abban érdekeltek, hogy az o1- ^^BM^^BBBB csohb. anyagtakarékosabb ••••BlBB^roíwSSel^PIII^ ÍBFtI megoldásokat keressék. Bár- fMIBIw , jPi milyen drága az építőanyag, ^^^Hjj^Hj^HH^R B § magánépítkezéseken is tékozolják. • 1982-től kormányprogram írja elő. hogy gazdaságosai)- ¡^HHKSÍBHMHHÍHBBBB^HHNÍBI ban bánjanak a vállalatok, szövetkezetek az anyaggal, Sok a manuális munka energiával, igyekezzenek helyettesiteni a tőkés importot, nálással hatalmas költségek igazán szorító szükséglet az Az anyagtakarékosság önma- takaríthatók meg. Más kér- anyagtakarékosság. Cikksogában nem cél, hanem esz- dés, hogy érdekeik ma meny- rozatunk egy fölgyorsuló, ma köz. A cél: minden piacon nyire szorítják rá erre a gaz- még ellentmondásos folyaversenyképcs termelés, ehhez dálkodó egységeket. Ameddig matnak, az anyagfeihasznápedig a termelési költségek nincs hazai verseny, addig a lás racionalizálásának jelencsökkentésén át vezet az út. költségeket a vevőre lehet legi állapotáról mutat helyA gazdaságos anyagfelhasz- hárítani, addig tehát nem zetképet. Szegeden tanácskozik a Magyar Hematológiai Társaság Téma: a belgyógyászati betegségek bőrtünetei A hazai bőrgyógyászokat tömörítő Magyar Dermatológiai Társaság idei tudományos ülését tegnap, pénte} ken reggel nyitották meg a Szegedi Orvostudományi Egyetem Dóm téri oktatási épületében. Az évenkénti konferenciákon a bőrgyógyászat egy-egy területét vizsgálják meg a hazai és külföldi szakemberek. Az idei téma: belgyógyászati betegségek bőrtünetei. Ez igen interdiszciplináris jellegű témakör. mely feltételezi több társtudomány és szakterület művelőinek együttműködését. A belgyógyászati betegségek bőrtünetei között a kétnapos tudományos üléssvakon megvizsgálják az úgynevezett „vészjeleket", azaz a bőrön jelentkező beibetegségek tüneteit. Ilyenek többek között bizonyos daganatos betegségek, az érgyulladáshoz kapcsolódó belső szervi megbetegedések, a cukorbajt kísérő bőrtünetek, a májbetegséget kísérő köröm- és hajproblémák. Elhangzik több immunológiai előadás is. és megvitatják a bőrsebészet néhány problémáját. A szegedi konferenciára a hazai, mintegy 150 résztvevő mellett hat országból 26 dermatológus érkezett. Japántól Hollandiáig, Odesszától Hannoverig. A szegedi vándorgyűlést dr. Rácz István egyetemi tanár, a SZOTE bőrgyógyászati klinikájának igazgatója, a Magyar Dermatológiai Társaság elnöke nyitotta meg. Dr. Guba Ferenc egyetemi tanár, a SZOTE tudományos rektorhelyettese a vendéglátó egyetem vezetése nevében kivánt jó munkát, dr. Simon Miklós, a SZOTE bőr. és nemikórtani klinikájának igazgatója pedig a házigazdák képviseletében üdvözölte a résztvevőket, külön a Társaság tiszteletbeli tagjait, az amszterdami R. Cormane professzort, az Erlangenből érkezett O. P. Hornstein professzort és az erfurti H. Schubert profeszszort. A megnyitót megtisztelte jelenlétével dr. Koncé János, a megyei pártbizottság titkára. A szombaton, ma befejeződő kétnapos konferencián 30 előadás hangzik el, a gyógyszergyárak kiállításon mutatják be új termékeiket, a résztvevők betegbemutatásokon ismerkedhetnek ritka és tanulságos' esetekkel és gyógymódok kaL ICifüsifefések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Freund Mihály Kossuth-díjas akadémikusnak, címzetes egyetemi tanárnak, a Magyar Ásványolaj és Földgázkísérleti Intézet nyugalmazott igazgatójának a kőolaj- és gáztechnológiai kutatások megalapozása terén kifejtett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként, 95. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság babérkoszorúval ékesített zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést pénteken, tegnap a Parlamentben Losonczi Pál, az Einöki Tanács elnöke adta át. Az eseményen jelen volt Tétényi Pál. az MSZMP KB osztályvezetője és Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Az Elnöki Tanács dr. Kedvessy Györgynek, a Szegedi Orvostudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanárának, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete alelnökének kiemelkedő munkássága elismeréséül, 70. születésnapja alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Sólyom Ferenc, a SZOT titkára adta át tegnap, pénteken. BNV - BNV Vezet az elektronikai ipar A Metrlpond Mérieggrár bemutatóján látható az árszorzós elektronikus mérleg vala« mint a taxaméterek legújabb változata. Bemutatták az egységes alvázrendszerű mérleg« családot is: körszámlappal, optikai kijelzéssel és digitális jelzéssel. A tavaszi BNV kiállítói között az elektronikai ipar vezet. A magvar elektronikai ipar tavaly is dinamikusan feilődött. s az idei tervek szerint is körülbelül 10 százalékos termelésnövekedést irányoztak elő. Az A jelű pavilonban a hazai cégek mellett állítanak ki a leghíresebb nyugati elektronikai gyárak is. Örvendetes, hogy a magyar kiállítók termékei versenyképesek ezen a seregszemlén. Nagy érdeklődést mutatnak a szakemberek az Orion, a Videoton, a Gamma Művek, a HíradástechnW kai Kutató Intézet, a Medi« cor és más magyar vállalaton termékei iránt. E szakmai ágazatban mutatja be termékeit a Kontakta és a vásárhelyi Matripond gyár A BNV-n tegnap folytatódtak a szakmai rendezvények: KGST-napot tartottak, s a ezerszámgépipari kiállítók bemutatták gvártmányi.idcnságaikat. A Videoton Elektronikai Vállalat kiállításának egy része, ahol személyi számítógépeket láthatnak az érdeklődők