Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-25 / 121. szám

Péntek, 1984. május 25. 3 A szakszervezeti testületek munkájáról Ülést tartott az SZMT Tegnap, csütörtökön ülést tartott a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsa. A testület ülésén részt vett és fölszólalt Föcze Lajos, a SZOT .osztályvezetője és Berta István, a szegedi városi pártbizottság titkára is. A tanács tagjai áttekintették és megvitatták azt a javaslatot, amely az SZMT és vezelő testületeinek munkájáról és annak továbbfejlesztéséről adott összegezést Az írásban előre beterjesztett anyaghoz dr. Ágoston József, az SZMT vezető titkára mondott szóbeli kiegészitést. Korábban már a megyei és a városi pártbizottságok értékelték a szakszervezeti testületek munkáját, s megállapították, hogy azok eredményesen látjuk el föladataikat Az SZMT tagjai most a részletes és sokoldalú elemzés alapján meghatározták a további tennivalókat. Fontos feladatuknak tekintik, hogy évente összegezzék a szakszervezetek termelést, gazdálkodást segítő munkájának eredményeit Segíteni kívánják a jubileumi és kongresszusi munkaverseny kibontakozását előrevivő szerepét Gyakran és részletesen elemzik a dolgozók bér- és jövedelemviszonyainak alakulását. Sokoldalúan előkészítik a szakszervezeti választásokat A szakszervezeti testületek és tisztségviselők részt vesznek a hetedik ötéves terv kialakításában, véleményezik az éves tanácsi fejlesztési terveket és költségvetési elképzeléseket Folytatják és magasabb színvonalra emelik a munkahelyeken tartott titkársági ülések rendszerét. Kísérletképpen Hódmezővásárhelyen létrehozzák az szb-titkárok klubját Megalakítanak egy munkabizottságot (kutatócsoportot), amelynek tagjai földolgozzák a szakszervezeti mozgalom megyei tevékenységének múltját valamint javaslatokat összegeznek új mozgalmi föladatokra. Szélesíteni kívánják a városokban es a nagyobb községekben a szakszervezeti tisztségviselők képzését Meghatározták a szervezeti feladatok több lényeges programját is. Az írásban előterjesztett anyaghoz, a szóbeli kiegészítéshez többen hozzászóltak. A fölszólalók közül sokan lényegesnek tartották, hogy a szakszervezetek érdekvédelmi funkciója tovább erősödjék, hogy a tisztségviselők és a testületek aktívabban vegyenek részt a vállalati szociálpolitikai tervek kidolgozásában, jóváhagyásában. A munkahelyi demokrácia fejlesztése, a dolgozók tulajdonosi jogainak növelése, valamint a szakszervezetek meghatározóbb szerepe a bér- és jövedelempolitikai kérdésekben fontos feladat — hangsúlyozták a testület tagiai. Új népfront munkacsoport Rendezzenek társadalmi vitát a szakma és a legszélesebb közvélemény bevonásával a gyermek- és ifjúsági könyvkiadás kérdéseiről — többek között ez a javaslat hangzott el csütörtökön a gyermek- és ifjúsági irodalom, valamint az olvasástanítás kérdéseivel foglalkozó munkacsoport alakuló ülésén a Hazafias Népfront Országos Titkárságán. Az új munkacsoport létrehozásának szükségessége elsőként az Olvasó népért mozgalom tavalyi konferenciáján merült fel. A gyermek- és ifjúsági könyvek választéka ugyanis egyes életkori csoportoknál szűkös, és a kiadványok színvonala is kívánnivalót hagy maga után. Az iskolai könyvtárak sem a valós igényeknek megfelelően fejlődnek, a fiatalok jelentős részének olvasási készsége és kultúrája igencsak sivár. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa ezért bízta meg az Olvasó népért mozgalom vezetőit: hozzák létre az e kérdésekkel behatóbban foglalkozó munkacsoportot. Szó esett az olvasóvá nevelés legelső színtereiről, az óvodai és iskolai könyvtárak helyzetéről, valamint az ezzel szoros kapcsolatban álló olvasástanítási kérdésekről is. A megbeszélésen többen szükségesnek vélték egy olyan irodalmi és kulturális gyermeklap Indítását is, amely kritikai fórumot jelentene. Teljesitményérdek Kipertóniavizsiilat Az Egészségügyi Világszervezet európai irodájának szehVézésében háromnapos tanácskozás kezdődött csütörtökön Budapesten, a SZOT Szállóban. Tíz európai ország kardiológiai, orvostudományi, gyógyszerészeti, szociológiai intézeteinek képviselői, szakorvosok és más szakemberek programot készítenek a hipertónia elleni harc „gyengeségeinek" felderítésére. Ismét Országos diáknapok A közelmúltban döntés született: az 1984/85-ös tanévben ismét megrendezik az országos diáknapokat. Az amatőr művészeti csoportok bemutatkozására és minősítésére egyaránt lehetőséget adó rendezvénysorozatot, diákfesztivált a KISZ Központi Bizottsága a Művelődési Minisztériummal és az ÁllaHangsugárzók vizsgálata A Magyar Tudományos Akadémia mérésügyi és méréstechnikai szolgálatának akusztikai kutatójában Videoton gyártmányú hangsugárzókat vizsgálnak mi Ifjúsági Bizottsággal közösen szervezi. Szivi József a KISZ KB középiskolai és szakmunkástanuló tanácsának titkára az MTI munkatársának elmondta: az ODN cél ja. hogy képet adjon a diákművelődés eredményeiről, lehetőséget teremtsen a közművelődési munkában élenjáró diákok, iskolák és pedagógusok tevékenységének bemutatására és elismerésére. A hazánk felszabadulásának 40 évfordulójához kötődő rendezvénysorozat alkalmat nyújt majd arra is. hogy a' diákok a művészet eszközeivel fogalmazzák meg, fejezzék ki a világról, társadalmunkról alkotott véleményüket. A művészeti bemutatókhoz kapcsolódva szakmai tanácskozásokat is rendeznek. amelyeken az elmúlt négy évtized diákművelödésének fejlődését tűzik napirendre. Az ODN az iskolai diáknapokkal kezdődik, majd a megyei KISZ-bizottságok és tanácsok 1985 tavaszán különböző művészeti kategóriákban szerveznek minősítő bemutatókat. A középiskolások és a szakmunkástanulók teljesítményét különkülön értékelik, s a bemutatott produkciókat arany, ezüst és bronz fokozattal minősítik. Ezt követően, április végén az ország hét városában rendeznek diáknapi fesztiválokat, amelyeken a megyei minősítők legszínvonalasabb produkcióiból állítanak össze műsorokat. A fesztiváldíjak odaítéléséről a diáktanácsok döntenek majd. Az 1984—85. évi országos diáknapok részletes kiírása a közeljövőben megjelenik, s eljut valamennyi iskolai KISZ-szervezethez. M

egbocsát az olvasó, ha botcsinálta nyelvészként kezdem? Mert nem nagvon tetszik nekem ez a szókapcsolat: teljesítménykényszer. Igaz: mind gyakrabban használják, mert az is igaz. hogy gazdasági gondjainkat. bajainkat csakis a teljesítmények radikális növelésével envhíthetiük. S mégis: nem szerencsés a kifejezés, mert mit is jelent a kényszer? Ne kerteljünk: egyfajta erőszakot. Lehet ezzel ideig-óráig eredményeket elérni, de az erőszak végül is ellenkezést szül. s ez semmi jóra nem vezet. S az sem. ha ügyeskedéssel, imitált teljesítményekkel engednek a kényszerítő erőszaknak. Ha viszont a teljesítménykényszer számomra teliesítmén"érdekként jelenik meg. akkor egészen más a helyzet: végtére is. nem lennék normális, ha a saját érdekeim ellen tennék. Mindezt csak azért jegyzem meg. mert miközben nvakra-főre használjuk — no. nem fenyegetően, csak éppen mint agitációs érvet — a teljesítménykényszer kifejezést. jól tudjuk, hogv az érdekeltséget képtelen vagvunk egyértelműen a teljesítménynöveléshez kötni. S a végeredmény, napjaink általánosítható gyakorlata: a teliesítménvkénvszer mellett (helyett!) a teljesítmények visszatartása. Az egyik szakfolyóiratban Bihari István, a Chinoin vezérigazgatója így nyilatkozott erről: „A vállalat nemcsak bonyolult szervezet... hanem racionálisan gondolkodó és cselekvő szervezet is. amelv a legkisebb ellenállás irányában halad. Nem lehet csodálkozni azon. ha az imitált piac körülményei között a vállalatok imitált teliesítménvekkel igyekeznek boldogulni. Annál is inkább, mert. a valóságos teljesítményt sokszor kevésbé honorálja a környezet — a szabályozás.—. mint a manipuláltat." Hiba lenne a teljesítmény-visszatartás okait kizárólag a bérrendszer anomáliáiban keresni. Közbeszól itt az árrendszer, amelv — minden jó szándékú törekvés ellenére is — egyszerűen képtelen a magyar vállalatok számára a valóságos piaci viszonyokat közvetíteni Következésképpen nem ösztönöz valóságos teljesítménynövelésre. (Mert miféle árrehdszer az. amely például egv eredeti Chinoin-gvógyszer termelői árát dobozonként 20 forintban határozza meg. de ugvánez a gvógvszer. a nyugati országokban, magvar hatóanyagból készítve 30 dollárért kerül forgalomba?...) Közbeszól a sajátságos magvar pénzrendszer is. amelv élesen megkülönbözteti — szaknyelven: jól láthatóan megpá^ÜL kázza — a forintot. Más feltételek mellett fizethető ki a ..bérforint", mint a ..beruházási forint", s megint más feltételekhez kötik például — a vállalati gazdasági munkaközösségek felvirágzását is elősegítő — ..költségforintot". A forint konvertibilitását. legalább belföldön kellene megteremteni ahhoz, hogv a hazai vállalatok teljesítményei valamiféle megbízhatósággal mérhetőek legyenek. Közbeszól a vállalati vezetők érdekeltségi rendszere, s a hazai vállalatok teljesítményének elbírálási gyakorlata. A vállalati iövedelemszabálvozás alapiául szolgáló úgynevezett bázisszemlélet — vagyis, hogv a vállalatnak minden évben és minden körülmények között többet kell teljesítenie — lazulóban van ugvan. de a biztonságra törekvő vállalatvezető még mindig teljesítménytartalékokat halmoz fel. ha úav látia. hogv különböző okok miatt átmenetileg képtelen a korábbi teljesítményszintet tartani. A szabályozórendszer — és a vezetők érdekeltségi rendszere — ugvanis gyakorlatilae ma sem túri el a teliesítménvstaenálást. vagv éppen visszaesést. még a bekövetkező fellendülés reményében sem. S persze, közbeszól a sokat vitatott bérrendszer is. A szigorúan, központilag szabályozott és a kifizethető ..bérforintokat" még a kifizetés előtt keményen megadóztató bérrendszer a lehető legkevesebb differenciálási lehetőségeket enged. S mert a ..bérforintokból" mindenkinek csak kevéske iut. az egész rendszer ösztönző hatása elhalványul, jelentéktelenné válik, s bekövetkezik a f"-a helyzet: nem a bérek. hanem a béren kívüli keresetek differenciálják a személyi jövedelmeket — a valóságos munkahelyi teljesítményektől függetlenül. bérszabályozás megalkotóit — és állandó megúiítóit — persze csakis a iószándék vezérli: a bérszínvonalfék állandó működtetésével a súlyosabb következményekkel egvüttiáró nagyarányú inflációt kívánják megelőzni. Nyilván, ők is tudják, hoav e törekvésük közben egyúttal teliesítményinflációt is okoznak, mert fékezik a teljesítménynövelést kiváltó ösztönző erőt. Nyilván azt is tudják, hogv a béreknek csakis a teljesítménnyel kellene arányban állniuk, a nettó jövedelmeknek viszont a népgazdaság teherbíróképességével is. E felismerés gyakorlati érvénvesíttetéséhez azonban úi adózási rendszerre lenne szükség. Erről is gondolkodnak. és kísérleti megúiításának is most már második éve vagvunk tanúi. Kérdés: miféle eredményekre vezetnek a kísérletek? Ám a pozitív eredmények által igazolt kísérleti megoldások általánossá tételéhez az árrendszer, a pénzrendszer. az adórendszer gyökeres megújítására is szükség van. Mert enélkül nem remélhető. hQgy a teljesítménykényszer teliesítménvérdekeltséggé változzék, s hogv a teljesítmények növelésével valóban versenyképes partnerekként jelenjünk meg a világpiacon. Mert ez a népgazdaság számára valóban kényszer: a létezés kényszere. Vértes Csaba A Június 14.: városi tanácsülés Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága tegnap döntött a tanács összehívásáról. A tanácsülés idejét június 14-én délelőtt fél kilencre hívja össze, a következő napirendi javaslattal: A népesedéspolitikai határozat végrehajtásának helyzete; Az ügyrendi bizottság tevékenysége; Előterjesztések. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén több előterjesztést is megtárgyalt. Lakáskiutalási névjegyzéket hagyott jóvá és személyi kérdésekben is döntött. Jóváhagyta a Szegedi Ipari Vásár és Kiállítások igazgatósága mellett működő vásárigazgató tanács összetételét, öt évre szóló érvénynyel. A tanács elnöke dr. Csikós Ferenc, tagjai: Bálint László, dr. Benedek Tibor, dr. Csonka István, dr. Csölle Tibor, Horváth János, Juhász Géza. Munkakörük alapján tagjai a vásárigazgató tanácsnak: Debreczeni Pál, Réti Csabáné dr„ Tölgyesi Béla tanácsi osztályvezetők és dr. Zsótér Mihály, a vásár igazgatója. Június 1-i hatállyal a vb kinevezte dr. Fekete Istvánná csoportvezetőt a Városi Tanács V. B. Hivatala elnökhelyettesének. Saját kérésére, érdemeinek elismerésével, nyugállományba vonulására tekintettel megadta a felmentést a testület augusztus 10-től Link Mihálynak, a kiskundorozsmai 2. sz. általános iskola igazgatójának, 37 éves pedagógusi és 35 évi iskolaigazgatói szolgálat után. Ugyancsak nyugdíjazását kérte Kószó József, az IKV igazgatója, aki 1957 óta vezeti a vállalatot. A munkavégzés alóli fölmentést a vb 1984. augusztus 15-től megadta, s kifejezte elismerését igazgatói tevékenységéért és közéleti munkájáért. Számítógép a cipőgyárban Számítógép szolgálja ki a cipőfelsőrész-készítőket a Bonyhádi Cipőgyárban. Az új rendszerű, számítógéppel vezérelt futószalag lehetővé teszi, hogy a dolgozók maguk határozzák meg munkájuk ütemét: aki nagyobb- teljesítményre képes, az jelzést ad a számítógépnek, s ez nyomban „intézkedik", hogy megkapja a kért anyagot. A munka e szabad üteme megszüntette a korábbi futószalag idegileg különösen fárasató egyhangúságát. Operai emlékplakett Csorba Mária, a Magyar Állami Operaház koncertmestere kapta az idén a Komor Vilmos-emlékplakettet, amelyet Mihály András igazgató adott át csütörtökön az Operaház üzemházában. A plakettet Komor Vilmos Kossuth-díjas érdemes művész karmester emlékére az Operaház 1978ban alapította. A kitüntetést évente egyszer, a művész születésnapja alkalmából adják át a dalszínhaz egy-egy olyan fiatal zenekari művészének, korrepetitorának, vagy karmesterének, aki művészi munkája és emberi magatartása alapján erre a leginkább érdemes. Az elismerő érmet — Borsos Miklós szobrászművész alkotását — eddig hatan vehették át: Tamás István, Lukács Péter, Eleik Tihamér és Zempléni Tamás zenekari művészek, valamint Kovács János és Dénes István karmesterek. A legfrissebb Komor-plakettes művész. Csorba Mária négyéves korától hegedül. A művésznő a Zeneművészeti Főiskolán 1958-ban szerzett hegedűművészi diplomát. 1957-től 12 éven át az Állami Hangversenyzenekarban játszott, s több mint 25 éve a Magyar Kamarazenekar tagja. Az Operaház zenekarához 1969-ben került, s annak 1970 óta koncertmestere.