Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-24 / 120. szám

Csütörtök, 1984. május 24. i 5 Czifffra és Gigli Mit tudunk Cziffra Györgyről? Hogy kitűnő zongorista, művész. hogy külföldre szakadt hazánk­fia, ötvenhatos disszidens, akiről sokáig nem lehetett hallani, ám az utóbbi évek­ben mind szívesebben tér vissza hozzánk. Mi több. senlisi alapítványából fiatal magyar művészeket részel­tet Legutóbb például a „szegedi Paganinit". Szecsö­di Ferencet, amitől e tájt is egyszeriben mind többen kezdtek érdeklődni utána. A kíváncsiaknak itt a könyve: Agyúk és virágok. Tavaly jelent meg a Zene­műkiadó gondozásában, Fe­dőt Ágnes és Herczeg György fordításában magya­rul — mert az eredeti fran­cia nyelven, 19T7-ben. Fur­csa egy könyv, nehezen fogható a hasonló indítékú és karakterű művészmemoá­rok napjainkban tetemes kötetekre duzzadó katalógu­sának satujába. Azért nem, mert esszéisztikus. máskor szépirodalmi igényekkel ka­cérkodó. nem szívesen cőve­kel dátumok és események egzakt karóihoz, hajlamos le-leválni az életrajzi té­nyek szükséges kronológiá­járól. s naptár helyett impressziókba temetkezni el. Már önmagában az a tény, hogy kalandos életé­ből minő bőséges teret szentel az „ágyúknak". a második viléghéborúbeli egyenruhás hányattatásai­nak, mutatja, nem föltétle­nül és kizárólagosan mű­vészénjének fejlődésbeli stá­cióit szeretné tanulságul ru­házni az utókorra. Hanem teljes életének, pontosabban életregényének maga meg­vonta mérlegét, tapasztalat­gazdagságát. Ami a művész­ből. a művészlét kiküzdé­sének fokozataiból érdekes és hasznos kamatokkal szol­gál: az improvizálás fölöt­tébb fontos szerepe egy hangszerjátékos, kivált zon­gorista onbiztonságérzetének kialakításához, stiláris és technikai képességeinek csi­szolásához. Régi korok re­ceptjeit váltotta be önkén­telenül is. s ezzel metodikai tanácsokkal szolgál: az imp­rovizálás mértéke, foka a hangszerben jártasságnak, s noha sokan lebecsülik je­lentőségét, Cziffra György pélc(ája eredményes ellenja­vallat. Valószínűleg kevesen tudják, hogy háborús meg­próbáltatásaiból kikerülve Mezey Mária „fedezte föl", a zenészek közül meg Fe­renczy György, de kiskorá­ban fölfigyelt már rá Dohnányi Ernő is — nem akármilyen ajánlók. Élveze­tesen, gondolkodtatóan, bár néhol kissé terjengősen fej­ti ki elvi, esztétikai vagy egyszerűen csak humanista véleményét a világ, az em­ber. a művészet dolgairól. Stílusára hadd idézzek egyetlen mondatát: „Az il­lető sántított, és hosszú volt, mint egy kenyértelen nap." Cziffra György, aki elsősorban kitűnő zongoris­ta, tollforgatónak sem akár­ki. Vagyishát művész, a szó teljes értelmében: bár­hogyan is nyilvánuljon meg, bárminő formát is válasszon önkifejezödéséhez. * Hasonló „irodalmi" meg­lepetésekben kevésbé, doku­mentatív leírásokban, nap­tárepikában annál inkább bővelkedőek Beniamino Gigli Emlékiratai. Ez is 1977-es eredeti kiadású, magyarul Haász Kata for­dításában minap tette köz­zé a Zeneműkiadó. Ajanlás­ra aligha szorul, hiszen a szép ének, a bel canto sze­relmesei tudják, mihez nyúlnak — ennek a varázs­latos hangnak emberi és művészeti kulisszái mögé tekinteni kivételes lehető­ség. A recanati foltozóvarga hat gyermeke közül kereszt­nevéhez hűen Beniamino volt a legkisebb, s ő vitte a legtöbbre: akár egy nép­mese. Templomi kórusból indult, mint akkoriban so­kan mások, il canario del campanilének, a harangto­rony kanárijának becézték. ,_Az éneklés életem adott­sága, szórakozása, szenvedé­lye — írja —, amely távol tart a rosszalkodástól, s mindenekfölött sfogát (ér­zést, levezetést) nyújt." A patikussegéd, akit szakács fedez föl, szaxofonosként is­merkedik az operával, sze­génységében sokat éhezik, s döbbenetes élménve Szicíliá­ban, hogy mennyi az éhe­zéstől betegre legyengült kisgyerek. A terjedelmes, részletező memoárból olyan kuriózumokra bukkanni, hogy például Jeritza Máriá­val mennyire nem kedvel­ték egymást, kínos szituá­ciókba bonyolódtak a New York-i Metropolitanben: hogy oly kortárs szerzők darabjaiban énekelt, mint Puccini, Giordano vagy Cilea, s evégből bensőséges kapcsolatokat ápoltak: hogy 1955. május 25-én tartotta utolsó nyilvános koncertjét Washingtonban. 41 eszten­dei színpadi és hangver­senyjelenlét után. Operai repertoárján 60 mű szerepel a Gioconda 1914-es rovigói bemutatója és az 1953-as római föllépés között, ahol is Carissimi oratóriumában, az Ezechiában énekelt. Az első lemezfelvétele 1918­ban volt Milánóban. az utolsó 1955-ben Londonban — több mint 360 fölvételét regisztrálták a könyv anya­gának összegyűjtésekor. 8 teljes operáét és Verdi Requiemjét. de 1957-ben még további 38 fölvétele kiadatlanul hevert. Enrico Caruso mellett Giglit tart­ják minden idők legnagyobb tenoristájának. Alig hiszem, hogv a zenebarátok közül bárkit nógatni kellene az olvasására i6. Nikolényi István Kiállítási napló Variációk anyagokra A szobrászat és a tárgy­formáló művészet vala­mennyi ága anyaghoz kö­tött. A természetes és a mesterséges úton előállított anyagokhoz: kőhöz. fém­hez, üveghez. sárhoz, fához. A szegedi kiállítótermek most ízelítőt adnak ezek­nek az anyagoknak variáci­ós lehetőségeiből, felmutat­ják azokat az utakat, me­lyek az anyagból kiindulva, annak törvényeit elismerve születnek. FINN ÜVEGMŰVÉSZET reprezentáns darabjai lát­hatók a Móra Ferenc Mú­zeum Horváth Mihály utcai képtárában. A finn üveg­művészetnek nagy híre van a világban. E különös anyag napjainkban rene­szánszát éli, a modern la­kásokban, korszerű épületek tervezésekor mind erőtel­jesebben használják ki sajá­tosságait : az átláthatóságot, a fénytörés bámulatos lehe­tőségeit. a csillogást és tük­röződést, a formáihatóságot. Finnországban közel három és fél évszázados hagyomá­nyai vannak az üveggyár­tásnak. 1641-ben kapta meg bizonyos Melchior Jung Stockholmban egy üveghuta megalapításának jogát. Az­óta a funkcionális és dísz­tárgyak sokasága született finn földön. A nagyipar ko­ra a múlt század vége felé érkezett el, s a második vi­lágháborút követően történt meg az üveggyárak profil­Kelly hősei Színes, szinkronizált, két­részes amerikai film. Irta: Troy Kennedy Martin. Fényképezte: Gábriel Fi­gueroa. Zene: I.alo Schifrin. Rendezte: Brian G. Hutton. Főbb szereplők: Clint East­wood. Tclly Savalas, Do­nald Sutherland, Don Rick­les. Vajh miképpen érvénye­síthető katonákra ama ősi munkáltatói törvény, misze­rint a dolgozót érdekeltté kell tenni a termelésben? A válasz nem is oly mor­bid. mint gondolnánk: csu­Tavaszi tv-lottó Tárgynyereményjegyzék Megtartották a tavaszi tv-lottó tárgynyereményeinek sorsolását, amelyen a tv-lottószelvények mellett a május havi előfizetéses szelvények is részt vettek. Az alábbiakban közöljük a szegedi totó-lottó körzeti iroda területén vásárolt és nyereménnyel kisorsolt szelvé­nyek számát. 3 645 046 j 3 656 673 i 3 668 300 g 3 879 927 k 3 691 554 g 3 703 181 k 3 714 808 i 3 761 316 i 3 819 451 f 3 831 078 k 1 842 705 k t 854 332 k 1 865 959 f 3 877 586 k 3 889 213 i 3 900 840 k 3 924 094 f 79 034 514 h 79 046 141 k 79 081 022 k 79 104 276 i 79115 903 g 79 127 530 h 79 139 157 k 79 162 411 k 79 174 038 k 79 185 665 k 79 220 546 h 79 232 17." k 79 243 800 k 79 255 427 i 79 278 681 j 79 290 308 k 79 348 443 i 79 360 070 g 79 371 697 e 79 383 324 g 79 394 951 f 79 406 578 g 79 418 205 h 79 429 832 g 79 453 086 j 79 464 713 g 79 476 340 k 79 487 967 k 79 499 594 k 79 511 221 h 79 522 848 h 79 534 475 k 79 546 102 k 79 569 356 e 79 592 610 j 80 278 603 j 80 359 992 k 80 406 500 i 80 418 127 e 80 429 754 f 80 453 008 g 80 464 635 j 80 476 262 k 80 487 889 k 80 511 143 g 80 522 770 k 80 534 397 k 80 546 024 j 80 569 278 g A gyorslistában az alábbi rövidítéseket használtuk: e — Szerencse-utalvány (30 000 Ft); f — Vásárlási utal­vány (10 000 Ft); g — Vásárlási utalvány (9000 Ft); h — Vásárlási utalvánv (7000 Ft); i — Vásárlási utalvány (5000 Ft); j — Vásárlási utalvány (4000 Ft); k — Vásárlási utalvány (3000 Ft). * A nyertes szelvényeket 1984. június 15-ig kell a totó­Jóttó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy a posta útján a Sportfogadási és Lottó Igazgatóság címére (Budapest V., Münnieh Ferenc u. 15. 1875) eljuttatni. * A svnrslista közvetlenül a sorsolás után készült, az esetleges hibákért olvasóink szíves elnézését kérjük. pán annyi szükségeltetik, hogy egy ámerikánus kato­na valahol Franciaország­ban, a partraszállás után egy fogságba ejtett német elhárítós tiszttől megtudja, hogy csekélyke 16 millió dolcsi értéket jelentő holmi aranyrudak találhatók messze a front mögött, s máris megy a dolog. Vagy­is a harc, abszolúte érde­keltséggel. önkéntes vállal­kozók tömkelege alakít há­borús kincskereső-komman­dót — és kezdődhet a buli. Azaz a film. Roppant furcsa dolog ám az amerikai filmgyártás, tu­lajdonképpen nem lehet rajta eleget meditálni. Hi­szen legalábbis igencsak szórakoztató, ahogyan a western klasszikus USA­műfaját és a későbbi, szint­úgy tipikusan tengerentúli háborús kalandfilmeket egy csipetnyi irodalmi alap­anyaggal — pikareszk és szatíra — koktéllá keverni tudják, mindezt a szabvány szupertechnikai generál­szósszal leöntve. A .képlet, nagyjából: világsztárok a vásznon, rendkívül eredeti tehetséggel és játékstílussal. (Elég tán Telly Savalasra gondolni, aki nekünk im­már az idők végezetéig Ko. nyak felügyelő marad. In. ke László hangjával és jel­legzetes hanghordozásával, vagv akár Donald Suther. landra, aki oly csúnya, hogy az már szinte gyö­nyörködtető — tényleg! —, és jobb napokban volt már Casanova is.) Ugyanakkor adott egy őskori kövület­számba menő kincskereső­meskete, amelyről epeimé­jűek néhány tizedmásod­perc után sejthetik, hogy órák múlva csakis kétféle végkifejlete lehet: vagy a döntő pillanatban elhappol­ják (eltűnik, megsemmisül stb.) hőseink orra elől a Kincset (ez a gyakoribb), vagv céljukhoz érnek és boldogan, amíg meg nem halnak, miként a mesében. Hogy most ez utóbbi törté­nik, légyen bármilv hihetet­len. nem is annyira idege­sítő. Mert a Kelly hősei két mozzanatban üdvösen különbözik a hasonló típusú mozidaraboktól. (No, szó sincs róla. hogy holmi ma­gasröptű műalkotással lenne dolgunk, hiszen ha már ele­ve Telly Savalas neve sze­repel a plakáton, az ember többé-kevésbé tudja, mire számíthat. Olyan ez, mint autózáskor a zebra előtt: hogv két bátor ember vá­ratlanul elénk ugrik, az fíx.) Viszont: Biran G. Hutton filmjében a tökéletes rende­zés gyakran olyan valósze­rű illúziót kelt, amit min­denki átérézhet, aki csak valaha volt katona (ha sze­rencsére csak békeidőben is). A jellegzetes hadsereg­beli típusok „nemzetekfölöt­tiek" (is), ugyanakkor az U. S. Army könyvekből megismert valósága, a Mez­telenek és holtaktól a Most és mindörökkéig és tovább — még így is plasztikusan áll előttünk. Ráadásul ló néhány, egészen komoly fe­szültséget .sugározni képes snittben is vészünk lehet. S mindezeken fölül: e néha sajátosan bájos katonapika­reszkben igen ügyesen be­csempésztetett ama tanulság is. hogy a háborút lezser kalandként fölfogó amerikai hadsereg tagjai, akiket több országban természetesen felszabadítóként' ünnepeltek, lám-lám, úgy lettek csak hősökké. hogy igazából pénzimádó, bár különben aranyos fickók voltak — íme. ez van sokszor az úgy­nevezett hősiesség 'mögött. Meglehetősen illúziótlan, jócskán cinikus és majdnem biztos, hogy nagyrészben hamis e sugallat, de hogy szórakozni lehet rajta, az kétségtelen. Azok meg, akik netán hittel haltak meg a zsarnokság elleni harcban, amúgysem kalandfilmbe va­lók. nem igaz? Rendben, úgyis mese az egész, mond­hatnánk. de hát ettől még nem valami ízléses a dolog. Még akkor sem. ha a film blődségében garantáltan a jobbak közül való. s hőse­ink boldogan meglépnek az aranyrudakkal, lehet, azóta a legtekintélyesebb millio­mosok között vannak odaát, fúj! Innen nézve. Domonkos László megosztása, s az elmúlt évtized legelején a finn üveggyártás ismét jelentős szerkezeti változásokon ment át. A szegedi bemutatón né­hány múlt századi szép for­májú üvegtárgy és pár sze­cessziós darab mellett első­sorban az utóbbi 20—30 esztendőt reprezentáló tár­gyak szerepelnek. A funk­cionalizmushoz kapcsolódik az üvegtervezők jelmonda­ta: „Szépséget a hétközna­pokba!" Az egész finnor­szági design ezt a szemléle­tet követi, üvegművészetük különösen reprezentálja e2t. Az öntött és fúvott techni­kával készült használati és dísztárgyak rendkívüli vál­tozatossága, forma-, dekorá­ció- és színvariációja példa­mutató. A formák között nem nehéz fölismerni a természeti ihletést: virág­kelyhek. gombaformák, ka­vicsok, jégképződmények, vízcseppek inspirációit. Egy nagy múltú, jelentős ipari háttérrel és kiváló tervező­művészekkel rendelkező üvegművészeti kultúra ta­nulságos kiállítása a szege­di. FAFARAGÓINK MEKKÁ­JA VELEM. A Vas megyei kisközség sok tanulsággal szolgáló műhelyét, a velemi faragóházal 1978-ban tervez­te Erdei András építész, és két nyáron, kétszer két hét alatt 30—35 fafaragó közre­működésével. föl is építet­ték. A velemi íaragóház az­óta elsősorban a hazai nép­művészetből sarjadt fameg­munkálásnak a központja. Már az építése nagyszerű példa arra, hogy a tájra jellemző sok-sok ősi jelet magába sűrítő népi építé­szeti formákat újraalkotja, kifejezi emberformáló és embert tükröző lényegét, összehangolja háznak és környékének sajátosságait. Négy jelből építették föl ezt a házat: az első a fedeles híd. a második a faragott sárkányos kapu, a harmadik a kőből és fából készült ház. míg a negyedik a bel­ső tér. S hogy ez az épület nemcsak keretet jelent, ha­nem tartalmi üzeneteket is hordoz, azt a Bartók Béla Művelődési Központban rendezett kiállítás is igazol­ja. Ahol nemcsak a ház születésenek fázisait doku­mentálják a fotók, de be­mutatják az ott készült nagyméretű, naiv szemléle­tű faszobrokat, hímzéseket, szőtteseket. szőnyegeket, szűrhímzéseket, cserepeket, vesszőmunkákat is. SARBÓL ÉS TŰZBŐL SZULETTEK Tóth Magdol­na legújabb kerámiái, ame­lyeket Inkarnáció tűzben címmel mutat be az Ifjúsá­gi Ház Stúdió Galériájában. Tóth Magdolnát eddig mint a népművészet formakincsé­ből táplálkozó. letisztult, szép edények készítőjét és dekoratív, levél- és növény­nyomatos dísztárgyak meg­formálóját ismertem. Most új oldaláról mutatkozik be. mintha erőszakkal szeretné fölszakítani egy, még nem létező skatulya oldalait. Meglehetősen drasztikus váltásnak tűnik a forgástes­tekből kialakított öklömnyi fejformák variációsora. Nem eppen eredeti az ötlet, de egy induló pályaszakaszban erthelő. s eredményei lát­tán még további ösztönzés­re is érdemes. Azt keresi a fiatal keramikus, ho"v egy szokványos forgástestet •— melyből lehetne akár egy kupa. bögre, korsó — mi­féle beavatkozásokkal képes humanizálni. Gesztusai sok­félék. Vágásokkal, repeszté­sekkel, hajlitásokkal, hor. pasztásokkal. lyukasztások­kal jelzi a fej legfontosabb formáit. Attól függően, hogy milyenek indulatai és szán­dékai, ezek a samottfejek az égetőkemence gyomrában hol félelmetes fintorrá, hbl fájdalmas mosollyá. hol megejtően kedvessé. hol groteszk dühhé „véglegesül­nek". Mintha a nagyhírű amerikai Másnap című film megégett, figyelmezte­tő alakjai lennének. Eav fiatal keramikusművész még nem tisztán artikuláló de mindenképpen felelőssé­get érző felkiáltása ez a tárlat. A FÉM KÖLTÖJE Szilá­gyi Ildikó, akinek kiállítá­sa a Közművelődési Palota Kupola Galériájában látha­tó. A szecesszió kifinomult­sága, egv mai alkotó gro­teszk világlátása, a rideg fém „meleg" szerelete es a mesterségbeli tudás precizi­tása találkozik használati es dísztárgyain. Nemcsak for­mai utalásai vezetnek a sze­cesszióhoz (ovális képkere­tek, rózsaszálak, csipkék, monogramos elefántcsont­kitűzők. lornyok), hanem témái is, mint például Édesanyám emlékére. Em­lékműk Idő-néném. Vlrá®. sorozat stb. A pusztulás és az élét szinte közhelyszerű ellentétét is képes eredeti módon megfogalmazni fém­plasztikáiban. Ilyen például a Romlás virágai. Ágyúk és virágok. Gyermekjátékok. Szellemes és ötletes mun­kák sora jelzi a groteszk iránti érzékenységet (Férra­rium, Fül-S2ív, Mai muzsi­ka). Néhány alkotása szo­borigényű, mindenekelőtt a József Attila-versre kompo­nált Mama. mely figura nélkül is képes jelezni a vers hangulatát és üzenetet. Ékszerei is erőteljesek, fél­drágakövekkel, „talált" tár­gyakkal, kisplasztikákkal díszítettek. A fém költésze­te, a vörösréz és a krómó­zott felület számtalan le­hetősége ötvöződik Szilá­gyi Ildikó tartalmas mun­káiban. Tandi Lajos Látom, hogy ... .. gaz övezi a szemetes­konténert. Igaz, fényképen láttam, mert a Vajda ut­ca 5 B egyik jogosan dü­hös lakója megörökítette a nem éppen esztétikus lát­ványt. Rövid levele mellé két fotót is küldött — ta­lán a nyomaték kedvéért. Ebből pontosan kiderül : hat hete hordták két sze­metesdoboz közé az elszá­radt gallyakat. AZért kö­zé, mert valamilyen ren­delet tiltja az indák kon­ténerbe gyűrését. Érthető is, meg nem is! Hiszem a levél igazát, csak a hetek számával ber­zenkedek, ugyanis az egyik képen még fenyőfamarad­vány is látható. Emiatt gyanúsan kevés a hat hét Más téren is jogos a fel­háborodás. Lakásszövetke­zettől jött a panasz. s mondják. írják, hogy fenn­tartási költségre évente közel négyezer forintot fi­zetnek: ennyiért sem lehet elszállítani az ágas-bogas giz-gazt? Gondolom. a városgaz­dálkodók érdeke is a köz­tisztaság. viszont ha nem az ő asztaluk, akkor is kell. hogy legyen gazda. Bízunk: hamarosan lesz felelős. s ez kiderül, ha nem lesz gaz. (ács)

Next

/
Thumbnails
Contents