Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-24 / 120. szám

74. évfolyam 120. szám 1984. május 24.; csütörtök Ara: 1,40 forint AZ MS Z M P SZEG ED VÁRÓ S I B IÍZ Ó tTSÄ'GÄRA IC L A P j A mm VILÁG PROLETÁRJAI, EGYECÜLJETEK! BET Megnyitotta kapuit a BNV Veress Péter beszéde — Szakmai napok Dlést tartott a Szeged városi pártbizottság Veress Péter megnyitja a vásárt Huszonnyolc ország és Nyugit-Berlin 1800-nál is több kiállítójának részvételé­vel szerda delelőtt ünnepé­lyesen megnyitották a tava­szi 79. Budapesti Nemzet­közi Vásárt, a beruházási javak szakvásárát. A vásárváros főterét a részt vevő országok nemzeti lobogói és a Nemzetközi Vásárok Szövetségének emblémája díszít ették. A megnyitó ünnepségnek áz időjárás nem kedvezett. A szakadó eső miatt a főtér helyen ? ->B" -payilopban gyülekeztek ' fez ünriepseg vendégei: fiarast Ferenc, az MSZMP Poijtikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, továbbá az Elnöki Tanács és a kormány tóbb tagja. Megjelent a diplomáciai képviseletek több vezetője és tag.ia. a ha­zai és külföldi kiállítók képviselői. A Himnusz elhangzása után Veress Péter külkeres­kedelmi miniszter mondott beszédet. Bevezetőben köszöntötte a vásár külföldi és hazai ki­állítóit, a megnyitásra érke­zett vendégeket. Külön üd­vözölte az első ízben jelen levő kubai kiállítókat. El­mondotta, hogy az idén a tavalyinál 10 százalékkal több vállalat — összesen 1840 — képviselteti magát a BNV-n. A hazai vállalatok részvétele jelentősen, 15 szá­zalékkal haladja meg a ta­valyit. Ezután így folytatta: — A — A vásár színvonalának és remélt sikerenek most is egyik meghatározó eleme a szocialista országok — min­denekelőtt KGST-partne­reink — jelenléte. Sok­színű és színvonalas áru­bemutatójuk meggyőző bizonyítéka annak, hogy a szocialista közösség or­szágai az ellenmondásoktól és feszültségektől terhes nemzetközi és világgazdasági körülmények között is szá­míthatnak egymásra. Azt re­méljük, hogy a vásár sike­resen teljesiti hivatását; hoz. zájárul legfontosabb gazda­sági és kereskedelmi cél­jaink eléréséhez és jól szol­gálja a vásáron résztvevők üzleti érdekeit. Elősegíti a Központi Bizottság legutóbbi ülésén megfogalmazott tö­rekvésnek a valóra váltását is; miszerint gazdasági te­vékenységünk középpontjá­ban az elkövetkező években is a minőségi tényezők ki­bontakoztatása, a gazdaság jövedelemteremtő képessé­gének és nemzetközi ver­senyképességének fokozása áll. A miniszter kifejtette: a vásár alkalmat kínál arra, hogy bemutassuk szocialista gazdaságunk eredményeit, s hogy a vásár adta eszkö­zökkel hozzájáruljunk a nemzetközi együttműködés elmélyítéséhez. Cél továbbá, hogy a bemutató a szak­embereket az eddiginél gaz­daságosabb gyártási, fej­lesztési és külkereskedelmi tevékenységre ösztönözze. A nehezebb külső és belső skörülqaéi)y.ek. ugyanakkor árra .sárkáilják. a- magyar gazdaságot, hógv a műsza­összekötő kapocs jellege, a politikai feszültséget csilla­pító szerepe. Azért akarunk többet exportálni, hogy töb­bet vásárolhassunk, hogy gazdaságunk zökkenőmente­sen fejlődjék, s belső ellá- I tásunk zavartalanabb le­gyen. A gazdaság valameny­nyi területén szeretnénk együttműködni azokkal, akik a kölcsönös előnyök és érdekek szem elölt tartásá­val erre készek. Kapcsola. taíhk a szocialista orszá­gokkal sokoldalúan, megala­pozottak " gs' régdez.ettek. Mibél 'fö))b nem szocialista országgal is eredményes; kilag és pénzügyileg lag- , kölcsönösen előnyös viszony előnyösebb beszerzési forrá­sokat válassza, s ezért is alapvető érdek a külföldi kínálat minél pontosabb megismerése. A siker érdekében mó­dosították az árucsopor­tok korábbi rendszerét. A tavalyihoz képest a legfon­tosabb változtatás — ami­ben elsősorban a magyar iparnak az új világgazdasági követelményekhez való alkal­mazkodási törekvései érzé­kelhetők —, hogy a koráb­ban egy árufőcsoportot al­kotó energetikai részleget három részterületre válasz­tották szét. A vásáron külön árucsoportot alkot az elekt­ronikai ipar, a hagyományos energetika és az erősáramú ipar. Veress Péter a továbbiak­ban elmondotta: — Aligha kell bár­kit is rábeszélni an­nak belátására, hogy ko­runkban — különösen most — mennyire megnőtt a nem. zetközi gazdasági kapcsola­toknak az egymásra utalt­ság felismerését erősítő, kialakítására törekszünk. Egyoldalú előnyöket nem kérünk, de a kárunkra al­kalmazott hátrányos meg­különböztetéseket elítéljük és azok megszüntetését igé­nyeljük. A jóhiszemű part­ner ebben is felismeri a kölcsönös érdeket. Végül sikereket kívánt a kiállítók munkájához, és megnyitotta a 79. Budapesti Nemzetközi Vásárt, amely egyúttal a tizenkettedik a tavaszi szakosított vásárok sorában. Veress Péter beszéde után a vendégek körsétát tettek. * Szerdán a BNV-n megnyílt a 16. nemzetközi műszaki és tudományos könyvkiállítás, melyet a Műszaki Könyv­kiadó rendezett. A bemuta­tóra, amely jelenleg a világ egyetlen szakosított könyv­kiállítása, 60 külföldi kiadó hozta el a legújabb kiadá­sokat. Délután a nagyközönség előtt is megnyílt a vásár. Csütörtökön délelőtt meg­kezdődik a szakmai napok eseménysorozata. A Magvar Szocialista Munkáspárt Sze­ged városi bizottsága tegnap, szerdán dél­után tartotta soros ülését a tanácsháza dísztermében. Berta Istvánnak. a pártbi­zottság titkárának elnökletével. A testü­let a következő elfogadott napirend szerint végezte munkáját: Jelentés a szakszerve­zeti munka továbbfejlesztésével kapcsola­tos partfeladatokról — előadó: Oláh Mik­lós. a pártbizottság titkára: Tájékoztató az előző pártbizottság i ülés óta végzett munkáról — előadó: Török József, a párt­bizottság első titkára. A pártbizottság az első napirendi pontot kibővített ülésen tárgyalta. A szakszerve­zeti munka továbbfejlesztésével kapcsola­tos téma vitájában, az írásban kiküldött jelentés és az előadói szóbeli kiegészítés ismeretében felszólalt: Tóth Tamás. Kónya Sandorné (a KSZV partbizottságának tit­káruk dr. Rusz Márlc. dr. Csonka István. Juhász Lászlóné (a Szegedi Konzervgyár pártvezetőségének titkára). Sztanó János, dr. Pap Jánosné (a Pedagógusok Szak­szervezete városi titkára), dr. Faragó Vil­mos. dr. Balogh Rózsa. Gorcsa Attila (a kábelgvári pártbizottság szervező titkára). Réti Csaba. Király Erzsébet. Ungi Gyula és dr. Ágoston József, a megyei párt-vég­rehaitóbizottság tagja, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára. A vita után összefoglaló értékelésében a pártbizottság a következőket állapította meg: Az MSZMP Szeged városi bizottsága át­tekintette és értékelte az irányítási terü­letén folyó szakszervezeti munkát, a párt­szervek és -szervezetek ez irányú tevé­kenységét. A testület megállapítja, hogy a pártszérvek eredményesen látják el a szakszervezetek elyi-pqlitikái1 irányítását, önállóságukat tiszteletben tartva segítik feladataik kidolgozását, megvalósítását. Ennék eredményeként a szakszervezetek tói látják el feladataikat. Alapvetően ele­get tesznek p velük szemben támasztott. • egyre növekvő követelményeknek, önálló­ságuk hangsúlyozása mellett a pártpoliti­kai. a szocialista építőmunka elkötelezett­jeként végzik munkájukat. A gazdálkodást, hivatali munkát segítő tevékenységük minden alkalommal kap­csolódik a párt- és állami célokhoz. A brigádmozgalomban meglevő hiányos­ságok ellenére törekednek arra. hogy a szocialista munkaverseny-mozgalom mind jobban bekapcsolód ion a helyi fó felada­tok megoldásába. Módosult. kiszélesedett érdekvédelmi munkájuk, melv egyben fokozottabb fele­lősséget is jelent a népgazdasági, a cso­port- és az egvéni érdekek képviseletében, egyeztetésében. A szakszervezetek érdekvédelmi munká­jának rangja van. A testületek aktív re­szesei a munkahelyi feladatok, bérpolitikai elvek kidolgozásának, ismertetésének. Erősödött a politikai nevelő munkához való szocialista viszony fejlesztése, az üzemi és munkahelyi demokrácia kibonta­koztatása. tartalmának feilődése. a dolgo­zók szakmai és általános műveltségének növelése érdekében végzett tevékenységük. Növekedett részvételük a területpolitikai munkában. a társadalmimunka-akciÓK szervezésében, a várospolitikai feladatok megvalósításában. A szakszervezetek az elmúlt évek során munkamódszerük tökéletesítésével töre­kedtek alkalmazkodni a megváltozott^ kö­rülményekhez. az építőmunka és a társa­dalmi fejlődés változó feltétéleihez. Az elért eredmények elismerése mellett a testület felhívja a pártszervek figyelmét a politikai irányító munkának a követel­ményekhez. történő folyamatos igazítására, s feladattervben jelöli meg azokat a ten­nivalókat, melyek helyileg leginkább elő­segítik a pártirányítás, a szakszervezeti munka fejlődését. Több halat kínálnak Megkezdődött a szezon a halászati gazdaságokban, s több halat kínálnak. Az iva­déktelepítés adja most a legnagyobb munkát; a táro­lókból a termelőtavakba szál­lítják át a 20—30 dekagram­mos pontyot, busát, hogy A halászat a kifizetődő ágazatok közé tartozik. A jövedelmezőséget új módsze­rek alkalmazásával, techno­lógiai fejlesztésekkel bizto­sítják. Erre az idén is szám­talan példa van. A halgaz­daságok összesen mintegy ezer hektárnyi új tó létesíté­sénél az eddig szokásosnál ősszel egy kilogramm körüli mélyebb medret alakítottak súlyban halászhassák majd le a piacra szánt halat. A már „betelepített" tavakban a napi feladatok közé tar­tozik a takarmányozás. Mi­vel jelenleg a tavak bővel­kednek a természetes fehér­jetartalmú tgpkdékban, má­jusban csupán kiegészítést kapnak a halak, általában gabonával dúsítják az „ét­rendet". Tetőzött az árhullám Az idei első árhullám te­tőzött és apadás következett be mind a Tisza magyaror­szági alsó szakaszán, mind a Maroson. A Tisza szintje Szegednél egy nap alatt har­mincnégy centiméterrel csök­kent, a Maros pedig Makó­nál kilencven centimétert apadt a tetőzés óta. Az Alsótiszavidáki Vízügyi Igazgatóságtól ^ kapott tájé­koztatás szerint a májusi 'zöldár a folyók vízgyűjtő te­rületein hullott csapadékvi­zekből képződött. Mivel má­jusban sok helyen nyolcvan millimétert is meghaladó esők zúdultak a földekre, most már telítettek a tala­jok. Ezért további nagy mennyiségű csapadék min­den bizonnyal újabb, gyor­san jelentkező árhullámot okozna annál ¡s inkább, mert a folyómedrek is telítettek. Érdemes tehát a hullámtéri üdülőtelepeken úgy beren­dezkedni, hogy szükség ese­tén idejében el tudják szál­lítani az értékeket. Szerencsére a tiszai strand­fürdőket eddig elkerülte a veszély, nem hatolt ki a víz a magasabb fekvésű hullám­térre. Gondot okozott viszont a csongrádi hídépítőknek. Az. ottani új vasúti híd meder­pillérének alapozását, cölö­pözését alig több mint egy hónapja kezdték meg. Ezt a munkát, amit egy dupla testű hajóról, katamaránról végeznek, átmenetileg kény­telenek szüneteltetni. Amint jelentősebb apadás követ­kezik be — s erre most na­gyon várnak — folytatják az alapozást. A vízügyi szervek­től idejében értesítést sze­reztek az áradásról, és a hullámtéren levő szerszám­tároló- és öltözőbódékat a töltés mögötti, védett terü­letre vitték. Amíg vízre nem szállhatnak, a szentesi olda­lon levő hídfőnél zsaluzási munkákat végeznek. ki. A hagyományos egy mé­ter vízmélység helyett 150— 160 centiméter magasság­ban töltötték fel a tavakat, a többi között Dinnyésen, to­vábbá a Szegedi Állami Gaz­daság és a Rákóczifalvi Termelőszövetkezet tavaiban. Ezzel egységnyi területen több hal tartására, nevelé­sére nyílt lehetőség. A na­gyobb arányú termelés egy­úttal a legkorszerűbb mű­szaki berendezéseket követe­li meg, ezért szivattyúkkal, gépi halkiemelőkkel, silós ta­karmánytárolókkal „szerel­ték'' fel az új tavakat. A takarmány-, illetve a halszál­lítás egyszerűsítésére a sze­gedi gazdaság a központi te­lephely körül csillag rend­szerben építette ki az új ta­vakat, így egyszerűbb meg­közelítésük, s csökkenthetik a szállítás költségeit. Nagyobb arányban lehetne forgalmazni az olcsó húsok kategóriába tartozó busát, amúrt, de jelenleg még ke­vés helyen árulják e nö­vényevő halakat. Ezért a termelő üzemek közül töb­ben is maguk veszik kézbe az értékesítést Kukorica­termesztési konferencia Háromszáz szakember rész­vételével országos konferen­cia kezdődött szerdán Szé­kesfehérvárott, a kukorica­termesztés és -felhasználás helyzetéről, fejlesztésébek feladatairól. A háromnapos tudomá­nyos fórumon Magyar Gá­bor mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes elemezte a gabona-, s azon belül a kukoricatermesztés feladatait, jövedelmezőségé­nek alakulását, s a feladato­kat. Ez utóbbiakról szólva hangsúlyozta: mezőgazdasá­gunk célja, hogy gondos­kodjék az alapvető élelmi­szerek, s az állattartáshoz szükséges abrak megterme­léséről, s teljesítse export­kötelezettségeit. Mezőgazda­ságunk feladatai között a jelenlegi ötéves tervben is a gabona- és a húsprogram teljesítése szerepel első he­lyen: 1980—1985 között 2,9 millió hektáron 71—72 millió tonna búzát, kukoricát és egyéb gabonafélét kell beta­karítaniuk a gazdaságoknak. Az elmúlt három évben 41 millió tonna, a tervezettnél 3,2 százalékkal kevesebb ga­bona került a magtárakba, éppen ezért is fontos, hogy az idén 15 millió tonna, jö­vőre pedig még annál is több, 15,5 millió tonna gabo­nát takarítsanak be. Kuko­ricából az idén a hattonnás átlagtermés elérése szükséges ahhoz, hogy a gabonaprog­ram idei célkitűzései telj»­süljenek. *

Next

/
Thumbnails
Contents