Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-23 / 119. szám

Sz»rda, 1984. május 23. 5 Canticum: kiemelt hangversenykórus A Fonó a Kisszínházban Morley Itt a vidám május! című művének címe adta a mottóját a Canticum kama­rakórus minősítő hangverse­nyének a Tisza Szállóban. A kórus először kért orszá­művek közül Is kiemelkedett Pilkington: Bölcsődalának tökéletes, átélt előadása. A második kórusblokkban XX. századi műveket hallottunk. Először Hindemith Hat goe minősítést, s hogy önálló chanson R. M. Rilke verseire hangverseny keretében, cél­juk is kitűnt: a legmagasabb fokozatot elérni. Bár közismertek sikereik, című, rendkívül igényes kó­rusművét énekelték, átgon­dolt zeneiséggel, Hindemith tárgyilagos szellemiségét zsűriről, a látszólag könnyű művek technikai nehézségei­ről. A szűnni nem akaró vastapsokat ráadásszámok sorával köszönték meg. A jól összeállított műsort zene­történetileg kapcsolta össze a kórus két tagjának magas művészi értékű zongoraszó­lója. Rozfnann Zsuzsanna Händel: g-moll szvitjének három tételét játszotta, nem árt néhány fontosabb sugárzóan. Igazi élményt állomásukat felidézni. 1979- ?yujto" *ttr°™S Emü~ amelyből a Sarabande elő. ben alakultak szegedi egye­temistákból és főiskolások­ból. A maiak nagy része már nem diák — van köz­tük orvos, tudományos ku­tató, zenetanár, általános iskolai tanár, óvónő —, né­gyen idén szereznek diplo­mát. Mostani szereplésük a 164. volt, gyakran szerepel­nek a rádióban és a televí­zióban is. Az együttes szá­mos elismerés birtokosa: egyebek között Nívó-díjat kapott 1980-ban és 1983-ban, legutóbb pedig a pécsi nem. Németh Tibor Játszik a szél és Karai József—József Át­adása emelkedett ki, de nagy sikerű volt Bizet Gyermek­tila Csodálkozás című mű- játékok című művének meg­vének megszólaltatása is, igazolva, hogy otthonosak a mai magyar zeneszerzők világában. A blokk befejező száma, Seiber Mátyás: Há­rom képtelen dala, külön zenei csemegének számított, hiszen Seiber Mátyást, a magyar származású angol zeneszerzőt kevéssé ismer­jük. E mű előadása is cso­dálatos volt, talán — a ze­neszerző személyiségét is­merve — színeiben lehetett szólaltatása is Illés Mária és Rozmann Zsuzsanna elő­adásában. Külön ki kell emelni az est főszereplőjét, a magát szerényen zenei vezetőnek nevező kiváló muzsikust, Gyüdi Sándort. Az ő gon­dolata volt a Canticum lét­A néptánc szegedi és vá­ros környéki népszerűségé­nek mutatója: kétszer is megtelt a Kisszínház az üllési Fonó Táncegyüttes reprezentatív, évad végi műsorára. Két előadást tar. tottak az elmúlt hét végén, válogatott műsorszámokból kötött, élénk, friss csokrot nyújtva át a hálás néző­seregnek. Az előadások bevezetője­ként Born Miklós koreog­ráfus,. a Dél-alföldi Nép­tánctanács elnöke ismertet­te az együttes életének ed­digi történetét, s méltatta mindazok munkáját, segítő támogatását, akiknek kö­szönhetjük. hogy szűkebb pátriánkban ilyen színvona­lasan működő, falusi nép­tánccsoport is létezik. Az országban is igen ritka je­lenség, ha nem éppen egye­dülálló. hogy ilyen, viszony­lag kicsi település lakóinak, intézményeinek, gazdálkodó szervezeteinek összefogásá­Egy színpadi „forgatós" rehozása; igényes személyi val 6zéles körű népszerű­zetközi kamarakórus-feszti­válón az „ideális kamarakó- volna rikítóbb' kevésbé íe" rus-hangzásért" különdí­jat és a közönség díját nyer­ték el. Hangversenyük első részé­ben angol madrigálokat éne­keltek rendkívül kiegyensú­lyozott hangzással, stilusbiz. tonsággal. Különösen a me­lodikus elemeket oldották meg kitűnő zeneiséggel. A nagyszerűen megszólaltatott gyelmezett. Harmadik blokkjukban a komoly zene és könnyűzene határterületéről válogattak, igazolva, hogy a zene bár­mely területén járatosak. Igazi felszabadult muzsiká­lást hallhattunk, a 12 jó­kedvű énekes megfeledkezett a minősítés felelősségéről, a válogatással és gondos, ap­rólékos munkával jutottak el erre az igen magas mű­vészi fokra. Teljesen megér­demelten kaphatták meg a zsűritől az elérhető legma­gasabb minősítést, a „ki­emelt hangversenykórus" fo­kozatot. A forró hangulatú hang­verseny után a kórus — régi tagjaival együtt — pró­bára indult, hogy másnap a megalakulás ötödik évfordu­lóját ünnepi hangversennyel köszöntsék. Joó Ete Újra civilruhában Kiskunhalason, a határőr­ség kerületi parancsnoksá­gan ünnepélyesen szereltek le a tényleges katonai szol­gálatot letöltő fiatalok. Új­ra civilruhába öltöztek. s munkába állnak. A maga­sabb egyseg törzsfőnöke, Kátai József alezredes mél­tatta a leszerelők helytállá­sát a szolgálatteljesítésben. A leszerelő katonák közül példamutató szolgalatellátá­sért, a szocialista verseny­mozgalomban végzett ered­menyes munkájukért sokan előléptetésben. dicséretben és más elismerésben része­sültek. A leszerelők között volt Oltványi Róbert határőr is. Szívesen beszelt katona­élményeiről és szakmai mun­kájáról. Bevonulása előtt egy évet a Szegedi Sütőipari Vállalatnál dolgozott, gép­kocsivezetőként. A baráti köre ajánlotta ezt a mun­kahelyet, mert ott jó a kol- Csanádi István felvétele lektíva, és aki jól dolgozik, Oltványi Róbert gépkocsival szolgálati útra indul, leszere­azt erkölcsileg, anyagilag lése előtt megbecsülik. A munkahely- , Ível kapcsolatos informá- koltsegek csókkenteseben, gári életben, tömören így eiók megfeleltek a valóság- Arfa yolt különösen büszke, nyilatkozott: nak. Hajnali öt órára ment ho§y járművét egyszer sem — Megnősülök, lakástépí­be a vállalathoz hogy mire kellett. útról bevontatni, tek és továbbfolytatom mun­a/ emberek vásárolni men- meghibásodás miatt. Nagy kámat régi munkahelyemen, nek, reggel mindenütt le- tapasztalatokat szerzett a A munkatársaim visszavár­gyen friss péksütemény és szélsőséges időjárási körül- nak, ami különösen nagy kenyér A gépjármű-előadó mények között végzett veze- örömömre szolgál. Kellemes — fiatalember létére — szi- tésben, mert a határőröknek élményekkel szerelek le, a gorú rendet, fegyelmet kö- minden időben é® körűimé- határőrségről mindig csak az -•-»telt mec ami tetszett az .... . .... ensmeres hangjan tudok Iflu gé^sivTit^nek A nyek kozott végezmük kell szólni. m váltam érett, fel. határőrséghez bevonulás sem munkájukat. Oltványi Ró- nőtt férfivá, itt ismertem okozott különösebb gondot bert számára a legnagyobb meg úgy igazából az egv­szamara. Már a polgári élet- élményt katonai szolgálatá- másért' a közös munkáért ben megszokta a rendet, fe- nak ideje alatt a nyílt, gyeimet, a gépkocsivezető- őszinte, elvtársias légkör, az szakmát is jól megtanulta, emberséges bánásmód és a Az újonckiképzést követően nagyfokú bizalom jelentette, személygépkocsira került, amellyel a sorkatonákat elöl­aminek nagyon megörült. A járóik körülveszik. Gyakran határőrségnél magasak az érdeklődnek a fiatalok gond­elvárások a katonákkal jai, problémái iránt és azok szemben, és ezt férfibecsü- megoldásában segítenek, létből teljesíteni akarta. Eredményes munkájáért Szolgálati idejében közel 40 többször részesült dicséret­ezer kilométert teljesített ben és jutalomszabadságban, balesetmentesen. Aktivan be- Leszerelésekor első osztályú kapcsolódott a jól szervezett gépkocsivezetői és a „Határ­energiatakarékossági moz- őrség Kiváló Katonája" ki­galomba és számottevő ered- tüntető címek tulajdonosa ményt ért el az üzemanyag- volt. mMZakaritasban, a jawítási Terveiről, céljairól a pol­érzett felelősséget, egymás segítését. Bakos Péter ségnek és szakmai elismert, ségnek örvendő amatőr mű­vészegyüttes alakujon és fejlődjön. Az üllési csoport fönntartója a helyt áfész és a művelődési ház, a legkü­lönfélébb formákban segíti a fiatalok munkáját az is­kola — és úgyszólván a fa­lu minden lakója. Nagy Al­bert koreográfus, a Szeged Táncegyüttes művészeti ve­zetője látja el ennek a cso­portnak az irányítását is. a zenei vezető Virágvölgyi Márta, az együttesvezető Dinnyés Géza. A szakmai rangot jelző minősítő rend­szerben pillanatnyilag a leg­magasabb fokozat előtt vannak egy lépéssel. Arany 2-es minősítésükkel. Kétrészes önálló műsoruk láttán a „hivatásos néző­nek" legelőször azt szüksé­ges megállapítani: tudatos, rendszeres, szervezett tánc­pedagógusi és művészeti munka a „mögöttese" ennek a produkciónak. Másként nem képzelhető el. hogy a majd' kétórás, fizikailag is megerőltető, művészileg igé- j nyes, „nehéz" táncszámok­ból válogatott műsort ennyi­re fegyelmezetten, gyakor­lottan. nagyjából egyenlete­sen jó színvonalú előadás­ban tálalhassák. S az sem, hogy mindezen erények egyként jellemzőek legye­nek a legkisebbekre, a kö­zépső korcsoportra és a fel­nőtt táncosokra. Az után­pótlás-nevelés jelentőségét alig szükséges ecsetelni, akár laikusoknak. Az üllé­siek előadásából mégis fel­tűnő, hogy Nagy Albert mű­vészeti vezetői tevékenysé­gének különös erénye: a kicsik, a gyerekek táncsze­retete és tudása. Nem min­dennapos látványt jelentett • a műsor nézőinek: a legki­sebbek a nagyon szép és sokoldalú felkészültséget megkövetelő széki táncok sorából „vezettek elő" egy koreográfiai egységbe ötvö­zött csokort. Túlzás lenne persze azt mondani, hogy ennek az archaikus mozgás­kincsnek minden szépségét sikerült kibontaniuk; e ré­gi stílusú táncoknak főleg a lassú tempóit érzékletesen, szépen eltáncolni, a jelleg­zetes érzelmi tartalmakat fölvillantani — a legjobb felnőtt táncosoknak is min­dig próbatétel. A gyerekek mindenesetre képesek vol­tak a motívumsorok hűsé­ges eltáncolására. összekap­csolására — és ez nagy szó. E fegyelmezett pontosság egyébként az egész együt­tes sajátja, előadásmódjuk legfőbb jellemzője. De akár a gyerekek produkciójából (mi életkoruk miatt tökéle­tesen érthető), a felnőtteké­ből is hiányoztak néha (fő­ként a láthatóan lámpalá­zas első részben) a fino­mabb gesztusok, a mozgás felszabadult könnyedsége, a hangulati árnyaltság. Az a bizonyos előadásmódbeli többlet, ami a koreográfiák hűséges, biztos tánctudáson alapuló tolmácsolásán túl. a beleérző-képesség és ér­zelmi átélés jeleként átfor­rósitja a levegőt — aligha­nem csak igazán ritka tánc­színpadi eseményekkor. Amilyenekhez azért ha­sonlítottak a műsor második részének legjobb percei; például a Tímár Sándor­mű, a vajdakamarási táncok előadása, vagy Nagy Albert Maros menti táncokból szőtt kompozíciójának bemutatá­sa. A kezdeti feszültség fo­kozatos, talán a tapsoknak is köszönhető ernyedésével néhány táncos — például Tóth Tamás, Nagy Róbert — megmutatta, a fegyelme­zettségben is „terem" egyé­ni előadói stílus. Nem „csak" arról tettek bizonv. ságot. hogy a férfitáncok rendkívül virtuóz mozdulat­kincsét bírják, a sajátjuk: de a magabiztos tudás tít­kolhatatlan öröme, játékra, vígságra hajló egyéniségük, fiatal lendületük is átütött a koncentrált figyelmen, fegyelmen, s elérte a néző­ket. Végtére, az összkép jel­legzetességei között minden­képpen a magas fokú kon­centrációkészséggel párosult tánctudás, s p. , .színpadké­pesség" nélkülözhetetlen kellékeként a fegyelem és a fizikai állóképesség kerül az élre. A bemutatón ..pro. fi" színpadképeket élvez­hettünk (Kálmán Ferencné és a táncosok munkáját di­cséri a pompázatos kosz­tümtár), gonddal, a hatás törvényeinek ismeretében szerkesztett, igényes műsort láthattunk. Sulyok Erzsébet Három hónapig Szentendrei Nyár Pénteken kiállítással és népművészeti kirakodo vé­hangversennyel megkezdődik sárral, nemzetiségi tánc- és az idei Szentendrei Nyár há- énekegyüttesek fellépésével, rom hónapig tartó rendez- Júliusban a Fő téren ismét vénysorozata. Első eseménye- felállítják a szabadtéri szín­ként a programok nagy ré- padot: a Miskolci Nemzeti szének helyet adó Pest me- Színház művészei Goldoni gyei művelődési központban Két úr szolgája című da­megnyílik Reismann Mariann rabjával szórakoztatják a fotóművész kiállítása. A Za- közönséget. A Barcsay-gyűj­vartalan kapcsolat című tár- temény udvara júliusban lat felvételei a szülők és a Verdi- és Wagner-esteknek, gyerekek kapcsolatáról val- valamint jazzkoncerteknek lanak a fényképezőgép ob- ad helyet. Az idei Szentend­jektivitásával. Ezt követően — az esti órákban — a szín­házteremben a fuldai Win­fridia ftoncertkórus, a Fővá­rosi Pedagógus Szimfonikus Zenekar közreműködésével, rei Nyár programját gazda­gítja a Pest megyei ifjúsági napok rendezvénysorozata is. A képzőművészetek kedve­lői számára két kiállítás is Haydn Évszakok című orató- nyílik: júniusban Csóti Gá­riurnát adja elő. Vasárnap bor iparművész, júliusban a gyerekeket várja egész na- pedlg Szlávik Lajos festő­pos program Visegrádon: a művész mutatja be alkotá­királyi palotában és a Sala- sait; a fotók kedvelőinek pe­mon-toronynál rendeznek djg az STB nevet vi6elő esz­számukra foglalkozásokat, il- tergomi fotóművészeti cse­léivé bábszínházat. Az idén nyáron is — a ko­rábbi évekhez hasonlóan — rendszeresen szerveznek majd zenés- városnézést, hétvégi templomtéri sokadalmat port képeiből nyílik kiállítás. Fuvaroztatók ankétja A 10-es Volánnál tegnap, kedden a legnagyobb fuva­roztató partnerek találkoz­tak a szállítások zavarta­lanságáért felelős -vállalat vezetőivel. (Az ankéton részt vett Takács Béla. a Központi Szállítási Tanács titkára is.) Dr. Bérezi Mi­hály igazgatóhelyettes adott tájékoztatást a Vplán Tröszt megszűnése után kialakult helyzetről, az átszervezés hatásáról, a fuvarpiac ala­kulásáról. Elmondta: a 24 Volán vállalat január else­jétől önállóan alakítja ki kapcsolatát megbízóival — s ennek megfelelően igyekszik rugalmasan alkalmazkodni az igényekhez. E célt szolgálta a felada­tokat egyeztető, a fuvaroz­tatók egyéni és általánosít­ható tapasztalatait összegző tanácskozás. Ezen egyebek között a Volánon belüli szervezeti változásokról, a megrendelők és a fuvart vállalók közti szerződések pontosságáról, a járműpark átalakításáról, a szolgáltatá­sok minőségéről, a nemré­giben alakult ipari üzem­egység tevékenységéről kap­hattak áttekintést a részt­vevők. {¡ismerés kisiparosoknak A KIOSZ szegedi alap­szervezetének küldött-tag­gyűlésén az 50 évi kisipari munkásságért járó arany gyűrűt kapta Szabó Ferenc kovács, örhalmi Sándorné és Gémesné Császi Mária női szabó. Huszonöt évi kis­ipari munkásságért ezüst gyűrűt vett át Babos Sándor és Farkas József órás. Pálfi József és Juhász József fod­rász, valamint Kaposi Fe­rencné kalapos. A Kiváló Kisiparos kitüntetés ezüst fokozatát Kovács Györgyné gombkészitő erdemei te k i.

Next

/
Thumbnails
Contents