Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-22 / 118. szám

8 Kedd, 1984. május 22. Szordínó Bizony, megfésült viták zajlanak, vagy inkább — mint csöndes csermelyek, zordon hegyek-völgyek, zúgó erdők között — csordogálnak. önkényesen kapcsolható össze néhány, a hét tévéműsoraira visszagondolva. Karinthy Ferenc Szellemidézés című darabjának Karinthy Márton-rendezte bemutatója kapcsán maga a rendező idézi föl azt a kellemetes feleselgetést, ami író e« kritikusok között mindig is megesett, valahányszor színházban játszották a színművet. Azzal, hogy a műsorlapban fölemlegeti az író (Karinthy Ferenc) fölszólítását, ne gondoljunk kulcsdrámára, mert „egy dráma alakjai vagy a maguk lábán állnak meg, vagy sehogy...'' Nos, a kritikusoknak kiváló kiindulási pontot szolgáltat ez az írói óhaj a bírálathoz, sose nem is hagyják ki: milyen igaz, de hát nincs mód eldönteni, hogy a Szellemidézés szereplői valóban megállnak-e a saját lábukon. Mert a képtelen kívánságnak — hogy tudniillik ne gondoljunk rá, ez a mű Karinthy Ferenc édesapjáról, Karinthy Frigyesről szól — lehetetlenség eleget tenni. Azon egyszerű oknál fogva, hogy szimpla fölszólításra bájos amnéziában szenvedni. A dolgot tudjuk, nem feledhetjük, belegondoljuk a darabba. Ha most jöttünk volna mondjuk a Fülöp-szigetekről, akkor meg nem egyszerűen azért lenne „problémás" számunkra a színdarab, mert nem ismernénk a Karinthy-familiáris viszonyokat, hanem azért, mert hozzá se tudnánk szagolni ehhez a jellegzetesen Közép-Kelet-Európához, melynek kultúrája, szellemisége. tragédiái és komédiái ott zsúfolódnak a novellából és emlékező esszékből írt drámában. És alighanem ez az értéke — érdekessége számunkra. A Szellemidézésben olyan eleven életképek vannak egy meghatározott korról és embereiről, amelyek mindig vonzzák figyelmünket. Frappáns, szellemes dialógusokból és helyzetekből ismerszik a sajátosan pesti polgári miliő, benne az európai kultúra emberei, tehetségükkel, esettségükkel, szellemi és hétköznapi vergődéseikkel — a háború köréjük fonódó gyűrűjében. Karinthy Márton rendezésében is ezek az életképek a legjobban megoldottak. Érezhetően azért is fordított külön figyelmet rájuk, mert az volt a szándéka, hogy amennyire lehet kívülről, a megismerés és a megértés igényével szemlélje-szemléltesse a múlt-világot Az unokák nézőpontjából. A megoldást abban vélte föllelni, hogy a darabbeli író, Donáti Sándor idősebb fiának, Dezsőnek az alakját kiemelte az epizódszereplők közül. Nyilván a távolságteremtő szándék munkálta ki azt a rendezői fogást, hogy az ideggyenge fiú sűrűn sétálva föl-alá, a lakás homályos zugaiból váratlanul előbukkanva, nekünk mondta énközpontú monológjait. Azt mondhatni, hatástalanul. A darab ugyanis nem „rendeződött át" oly mértékben, hogy ez a Dezső lehetett volna a főszereplője. Bizony benne maradt a meglehetősen erőszakolt konfliktus, Donáti Sándor belső drámája, a napi apró-cseprőre elfecsérelt tehetség önvádló elégedetlensége, AjneJy kon^iktus azért erőszakólt mért mint mondám, nem tudjuk feledni, hogy Karinthy Frigyes zseniális életművet hagyott ránk. Drámai konfliktussá növeszteni — meglehet valóságos — elégedetlenségeit, melyek egyébként minden nagy művészre jellemzők, ez ebben a darabban a lóláb, ami kilóg. A drámaszerkesztői igyekezet mesterkedése. A rendezői igyekezeté pedig: az ennek jótékony homályosítására való törekvés (Dezső alakjának kiemelésével). Így állt elő a „több lólábas", kissé zavaros tévéadaptáció — több jó részletmegoldás és több jó színészi teljesítmény ellenére. De hát a Szellemidézéssel kapcsolatos kritikai megjegyzések — voltak, s lesznek — amolyan szolid, halk dörmögések, végtére zseniről, jó író, tehetséges rendező beszél. Mint ahogy amolyan csöndes jószándékkal folyik a purparlé mostanában a tehetség dolgáról. Az országgyűlésen kezdte Király István ... A múlt héten ríportázs volt róla a Stúdió '84ben, s kerekasztaltéma lett a Pedagógusok fórumán. A népesedési problémákról meg a Tudósklub vendégei beszélgettek nemrégiben. Mindezek hogy jönnek egy lapra? Magamnak se tudom precízen indokolni. Homályos rossz érzés bujkál bennem; lapokat olvasva, tévét nézve — meg a való életünket, olyan benyomásom támad rendre, hogy szorongatóan szordínós, jól fésült beszélgetéseink, „vitáink" vannak mostanában, életbe vágóan fontos dolgokról... Talán nem pontosan tudjuk, mi most az életbe vágó jelentőségű? - • « II •- C. - — —\ . Sulyok Erzsébet Madame Chauchat teste Ömóndhataflan kár. ahogvan közhellyé kopnak legnegyőbb költóirik-iróink bizonyos sorai. írásrészletei. 'Példákat hosszú lenne idézgetni. de fölösleges is: legyen elég most mindössze a József Attila által megénekelt Thomas Marín-üdvözlésre utalni, s benne érre a rövidke részletre: ..... ahogy Hans Castorp Madame Chauchat testén, hadd lássunk át magunkon ez estén." Ekét sor, mint annyi más hasonló József Attila-i gondolat is: páratlan tömörségében beláthatatlan mélységeket érzékeltetni tudó. önmagunkon — saját személyiségünktől a világegyetemig — átlátni: talán a legplasztikusabb megfogalmazása Thomas Mann művészetének. s ezén belül ama csodálatos alkotásának, amélynek A varázshegy a címe. s amelyet két héten át négy folytatásban sogárzott a Kossuth-adó. A rádióváltozatot rendező Török Tamás vallomása szerint .különösen szívszorító föladat... az évszázad talán leggazdagabb, legegyetemesebb gondolatívű és legnagyobb hatású szépprózai teljesítményének" földolgozása. Hogy ez a rokonszenves alkotói kezdő lépés mennyire igaz is. akkor érthető meg igazán, ha az ember — mondjuk két Varázsheev-részlet között — tízegynéhány év után ismét előveszi a regényt, és megmerül benne. Az élmény egyszerűen lenyűgöző. Mit tehet ilyen esetben a rádió? Hiszen maidnem biztos, hogv mindazok, akik a rádiós ftd*Ot*aoóái akárcsak egyetlen (egy-másfél órányi hoezszúságú) darabot is meghallgattak. később e sorok írójához hasonlóan belemerültek a könyvbe, amit pedig sem könnyed strandfürdői kötetként, sem pedig nekibuzdult elméleti tanulmányboncolgatással nem lehet olvasni. S így a rádióban hallható, szükségszerűen tömörített részletek legföljebb ha a katalizátor szerepét tölthetik be. Török Tamás — gondolom. a művet rádióra alkalmazó Zeley Lászlóval eavtitt — ezen a műfaji gondon úgy segített, hogv tökéletesen megvalósította hitvallását, miszerint a rendezés mindenekelőtt olvasástudomány. az olvasás jól alkalmazott művészete. ,.Az én látomásom", írja „csupán annyi volt, hogy a fogalommá rögződött Varázshegv-figurák a manni látásmódhoz minél hívebben válianak valóságossá, öltsenek testet, képzeletünk szférájából, ha nem is teljesen földöniárókká átvarázsolódva. mégis éles. hegvi megvilágításban." Vajon kell-e több ennél. kérdezhetnénk Az éles. metsző hegví levegő, vagyis ama bizonyos látásmód egésze — e grandiózus vállalkozás legnagyobb dicsérete — végig érződött. olykor szinte áradt kifelé a hangszóróból. Wagner-muzsikával. és kiváló Mensaros László-i narrációval együtt. Általában a rádiós Varázshegv-alakok ritka akusztikai telitalálatoknak bizonyultak: Gáti József Behrens tanácsosa éppúgy. mint Pa-pp Zoltán Settembrinije vagy Márton András Naphtája. Nekem mégis a Dunai Tamás-féle Hans Castorp tetszett leg jobban. Nemcsak azért, mert időnként zseniális hanghordozással volt képes érzékeltetni ..az élet féltett gyermekének" bájosan polgári lényét, és pedagógiai „terepnek" roppantul alkalmas személyiségét, s még csak nem is azért mert rádiószínházi bravúrnak számított. ahogvan (akárcsak a regényben) franciául vallott szerelmet Madame Chauchatnak (úgy, hogv egyszerűen nem lehetett nem érteni) a világirodalom egvik legvarázslatosabb szerelmi jelenetében. Dunai úgv volt Castorp. ahogyan Kovács Nóra (persze jóval rövidebb időtartamú szereplése alatt) Clawdia Chauchat: átláthattunk testükön, ezen keresztül önmagunkon egy nagy író télies világképi univerzumán, s mindezekkel egvütt az egész mindenségen is. Szuverén, öntörvényű, a rádiószínház műfa Iában az adaptációk között akár mée úttörő jelentőségűnek is nevezhető produkciót hallhattunk négyszer egvmás után az elmúlt két hétben. Ahogyan Madame Chauchat. a kiálló pofacsontú tatár szépség teste megvilágosodott a varázshegvre föl zarándokolt, és ott gyökeresen megváltozó polgárfiú előtt, úgy állt elénk ®gv bámulatos műalkotás ezzel egyenértékű akusztikai változata. Befejezés helyett: ilyesmit csak megköszönni lehet. Domonkos László Érettségiző gimnazisták, szakközépiskolások Hétfőn, tegnap, az ország középiskoláiban megkezdődtek a két napig tartó közös érettségi-felvételi vizsgák. Matematikából több mint 18 ezer, fizikából mintegy 13 ezer, biológiából csaknem 8 ezer, kémiából 2900 fiatal írja dolgozatát A szakközépiskolákban csak a főiskolára jelentkezettek számára szerveztek összevont érettségi-felvételi vizsgát és ott, ahol azt legalább 15 tanuló kérte. Így az idén összesen 1600 szakközépiskolás tesz a falvételi vizsgával összevont érettségit A gimnáziumok nappali tagozatán idén csaknem 22 ezer, a szakközépiskolák nappali tagozatán majd 27 ezer tanuló ad számot a négy éven at tanultakról. A gimnáziumban érettségizők egy idegen nyelvből és három kötelező tárgyból — magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika — adtak számot tudásukról. Ötödikként olyan fakultatív tárgyat — például fizikát, kémiát. biológiát — kellett választaniuk a diákoknak, amelyet a harmadik és negyedik osztályban tanultak. A szakközépiskolások írásban és szóban vizsgáztak magyar nyelv és irodalomból, csak szóban történelemből. Szaktól függően kötelező vizsgaanyag lehetett a matematika, a biológia, a fizika, vagy más tantárgy. Minden szakközépiskolásnak érettségiznie kellett a szakmai elméleti tantárgyból és a gyakorlatból. Azok a gimnazisták, akik a gyakorlati fakultatív tantárgyak valamelyikét nagy óraszámban tanulták, záróvizsgát tehettek. Erre az érettségin is módjuk nyílott, ám, ha valaki nem élt ezzel a lehetőséggel, az érettségit kővető két éven belül záróvizsgázhat Gimnáziumi érettségi, Illetve szakközépiskolai érettségi-képesítő bizonyítványt azok kapnak, akik minden tárgyból megfeleltek a követelményeknek. A szakmunkásképzést folytató szakközépiskolákban kapott érettségi-képesítő bizonyítvány szakmunkásállások betöltésére, a középfokú szakképzést folytató szakok bizonyítványa pedig középfokú szakmai képzettséget igénylő munkák végzésére képesít. A felsőoktatási intézményekbe pályázó végzős gimnazisták felvételi eredményeibe a magyar nyelv és irodalomból, a matematikából, a történelemből, egy idegen nyelvből, a fizikából, e biológiából, vagy a kémia, a földrajz és egy további idegen nyelv valamelyikéből a harmadik és negyedik osztály végén szerzett ^rdernjigyeket beszámítják.' A szakközépiskolákból jelentkezőknél a magyar nyelvés irodalomból, a matematikából. a történelemből és az intézmény képzési irányának megfelelő tantárgyakból a harmadik, negyedik osztály végén szerzett érdemjegyekből alakítják ki az eredményt. A 12, tanév végi osztályzat alapján hálván pontot vihetnek a tanulók a középiskolából. A felvételi vizsgán is hatvan pont szerezhető; ebből 15—15 a két felvételi tárgy Írásbeli vizsgáján. Himosz — Dorottya Az ógörög szó — „mimos" — utánzót, az emberi viszonyokat, jellemeket ábrázoló színészt jelent, latinos formája — „mimus" — pedig ókori népi bohózatot, illetve ilyenben szereplő, még pantomimet is előadó színészt, sőt, még a drámai költészet egyik prózai nemét is, amely hű utánzása a különféle szenvedélyeknek, indulatoknak. E talán hosszadalmas, de talán elkerülhetetlen szómagyarázat után lehet érthető, ha egy mai amatőr színpad a Mimosz nevet viseli, elnevezése többszörös értelemben jelent profilt és sajátos hitvallást, utalva a csoport alapvető ábrázolási föladataira is. A Volán 10-es számú Vállalat és a DÉLÉP munkásszínpada a Mimosz, harmadik éve létezik, s a vezetőrendező, Tóth Gyula szavai szerint nincs is más célja, mint alapvetően vidám műveket előadva, örömet, gondtalan időtöltést biztosítani munkában megfáradt embereknek. A cél szép, de a Mimosz színpad esetében ennél többről is szó van. Egyszerre foglalkoztatnak fiatal, tehetséges munkásokat, és propagálnak olyan, a fenti repertoárstílusba illő műveket is. melyeket, megismerni másképp is lenne módja közönségüknek. Ilven darab Csokonai Vitéz Mihály Dorottya című, eredetileg „furcsa vitézi versezetnek" nevezett komikus eposza amelyet előadásukban szombaton este a Juhász Gyula Művelődési Központban levő Volán-klubban láthattunk. Előre bocsátandó: nem az eredeti, még csak nem is egy. az amatőr színpadi előadásmódhoz igazított Dorotytva került a nézők elé. Hanem a jő néhány evvel korábban a debreceni színházban bemutatott Tarnay— Cser-féle musicalváltozat, amelyet a valamikori Minerva Színpad is játszott annak idején. Ezt a Dorottyát a Mimosz színpad mostani produkciója úgy vette elő, hogy egyrészt „visszaprózásította" a darabot, másrészt a, rendező Tóth Gyula néhány eredeti ötlettel föl is dúsította a művet — s ez az előadás így egyszerre vált az amatőr színpadot minősítő észrevételek és a Dorottya lehetséges színpadi megvalósításainak foglalatává. öst világirodalmi műfajhoz kapcsolódik Csokonai Dorottya, vagyis a dámák diadalma a fársángon című vígeposza. A régi iskoladrámák, a népies farsangi vér.lánvcsúíolók és a debreceni kollégium hagyományosan vaskos-izes tréfái nyújtottak alapot az aggszüzek lázadásának könnyed és eleven ábrázolásához, amelyet a Mimosz nagyrészt hagyományos eszközökkel, bár olykor egy sajátosan „szavalókórusos" hangvételt is tükröző színpadi formációban valósított meg. Az előadás legjobb percei azok voltak, amikor a rendezés teljesen szabadjára engedte az amatőröknél olyannyira kívánatos önfeledt-játékos előadásmódot, s e percek (például Hímes karneválherceg megjelenései) szerencsésen eg\ beestek a mű harsányabb részleteivel Külön érdemes megemlíteni a sötétben Csokonai verseibe „átúszó" befejezést, amely nemcsak hangulatosnak, de megkomponáltságában igen eredetinek, hatásosnak is tűnt. A szereplők közül az Orsolyát alakító Raffai Sarolta, továbbá a karnevál herceget játszó Nagy Mihály említhető elsősorban, a többiek fi a műkedvelői teljesítmények szokásos hiányosságai és időnkénti erényei jellemezték. Ám gyanítható: ennél a Mimosz-produkciónál sem ez utóbbi szempont * dönű5. Hanem az időnkénti nyíltszíni tapsok, a derű a nézőtéren, és a boldog, önfeledt szórakozás-szórakoztatás ténye. Vagyis. ha ugy tetszik, a betöltött funkció maga D. L. Vízi tragédia Az. elmúlt hét végén, vasárnap délután 6 órakor kétségbeesett szülők jelentkeztek — segítséget kérve — a szegedi rendőrkapitányságon, bejelentve egyben, hogy nyoma veszett 7 éves kisfiúknak és vele egy idős játszótársának. Aznap Újszegeden, Traktor utcai kiskertjükben tartózkodtak, amikor észrevették a két gyermek eltűnését. Hiába igyekeztek megtalálni őket. A rendőrség rögtőn nagy erőket mozgósított a kisfiúk felkutatására. Még vasárnap I éjszaka sikerült rájuk találni a Maros — a kerthez nem messzire levő holt ágának vizében: de már a kis Szabó Péter Pái és Erős István halott volt. Rekonstrukció Végéhez közeledik az Iparművészeti Múzeum több mint két éve tartó felújítása. A megifjodott műemlék épület a tervek szerint idén nyáron nvitia meg kapuit a látogatók előtt, akik elsőként — iúnius 29-től — finn üvegművészeti kiállítást láthatnak. A múzeumot 1982 januárjában zárták be. mivel az 1896-ban. a millennium évében Lechner Ödön és Pártos Gvula tervei alapián elkészült épület az esztendők során igencsak megkopott, fűtési és világítási rendszere elavult. Tavaly 14 ember lelte halálát megyénk szabad vizeiben, és közülük két gyermek éppen ilyenkor, májusban, az egyik szegedi bányagödörben. Testvérek voltak, az idősebb érte meg csak a hetedik esztendőt. Országszerte ugyanakkor 1983-ban 156 fiatal vált a meggondolatlan fürdőzés áldozatává, és közülük 43-an nem töltötték még be 14. életévüket. A Belügyminisztériumban áz> Országos Rendőr-főkapitányság közbiztonsági osztálya az elmúlt héten tartott tájékoztatót á vízi balesetek — fulladások — elmúlt hétévi adatairól, tapasztalatairól. Ott hangzott el egyehfk között az is, hogy tavary az országban 32U ember lelte halálát tavainkban, folyóinkban, egyéb szabad vizeinkben, s ugyanakkor 294 fuldoklót sikerült megmen-' teni. A strandolás, fürdés a foI lyókban,. más vizekben még csak most kezdődik. A mostani kettős családi tragédia legyen minden szülő és egy| ben minden felnőtt számára I is nem felejtendő figvelmeztetes! Z. P.