Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-20 / 117. szám

3 Vasárnap, 1984. május 20. Elismerés az együttműködésért A fogorvosok tegnap meg- fogászprofesszort. Tiszteletérendezett ünnepi tudományos ülésén dr. SzökefalviNagy Béla akadémikus méltatta a most 70 esztendős dr. Tóth Károly egyetemi tanár tudományos és közéleti tevékenységét, több mint húszéves klinikaigazgatói működését. Dr. Szabó György egyetemi tanár a volt tanítványok és munkatársak, dr. Bánóczy Jolán. a budapesti fogorvosi kar dékánja a pesti egyetem nevében köszöntötte a re Szegedre látogatott a Vajdasági Fogorvosok Egyesületének küldöttsége is, melynek vezetője. Milena Protic docens, a szegedi klinika, a Magyar Fogorvosok Egyesülete délkelet-magyarországi szakcsoportja, valamint a vajdasági egyesület több évtizedes sikeres együttműködése elismeréseként legnagyobb kitüntetéBéketanácskozás A leninvárosi ifjúsági diáknapok rendezvénysorozatának részeként szombaton a Kun Béla gimnázium kollégiumában megkezdődött a szociálista városok második béketanácskozása. A kétnaDOS rendezvényen Ajka, Dunaújváros, Kazincbarcika, Komló, Oroszlány, Paks, Tatabánya, Százhalombatta, Várpalota és a vendéglátó város küldöttei, valamint az Országos Béketanács és a KISZ Központi Bizottsága képviselői vesznek részt. A süket, plakettet és díszokle- tanácskozás központi témája: A beke es a társadalmi velet nyújtott át dr. Tóth Károlynak. haladás ban. kérdései napjainkKorszerűsítik a feldolgozógépsorokat Konzervgyári készülődés A konzervipar 16 gyára tsz-ek egy része jövedelme- segítve, hogy több azonos készül a szezonra. A mező- zőbb zöldségféle után nézett, gazdasági termelőkkel meg- Mivel azonban a borsó ,ió kötött szerződéseik szerint exportcikk, a konzervgyárak amennyiben az időjárás is különféle kedvezményekkel engedi — elegendő nyers- igyekeztek felkelteni az üzeanyag áll majd rendelkezé- melz termesztési kedvét, feldolgozó üzemben, amely sükre. Több helyen rekonst- A szigetvári és a nagykőrö- elsősorban a Duna-kanyarrukciókra. újabb beruházd- si gyár például zöldborsó- ban, Pest és Nógrád megyésokra kerül sor. vetőmagot és gépeket adott ben termő málnát, csereszJelenleg még az elmúlt év- partnereinek. A debreceni nyét, meggyet és őszibaracben előállított, úgynevezett üzem pedig közvetlenül is kot fogadja, féltermékek — gyümölcspé- érdekeltté tette a termelőpek és -velők — íeldolgozá- ket: a zöldborsóból szárma- árualapot igyekeznek nö velsa adja a munka zömét, zó többletjövedelmet meg- ni új beruházásokkal. A Dzsemek. befőttek. gvü- osztja velük. Mindezek ered- Szegedi Konzervgyár főként mölcslevek készülnek belő- ményeként a szerződések lük. Tizenegy üzemben szov- alapján mintegy 85 ezer jet exportra a különleges tonna zöldborsószemet dolsavanyúságot is most töltik gozhatnak fel a gyárak fajtájú és nagyságú nyersanyaghoz jussanak. Az idén a Dunakeszi Konzervgyárban megkezdik a termelést az új gyümölcsMás üzemekben az export külföldi megrendelésre termelő gyümölcsfeldolgozó-vonalat készít elő a szezonra. A hatvani, a szigetvári, a az üvegekbe. A hűvös ta- ami elegendő az igények ki- nagyatádi, és a debreceni vasz miatt a növények fej- elégítéséhez. üzemben nagy teljesítményű ... . v „. Id, ,, d »Uisnál később kor- piacon, kapós sűrítményeket' gépsorokat az 'idei ter- szerűsilették a feldolgozóvá- állíthatnak elő, ugyanakkor lödése 2—3 héttel megkésert, A nagy uborkafeldolgozó almafeldolgozót szerelnek emiatt a gyárakban a szo- üzemekben, Szigetvárott, fel. E berendezésekkel a külkásosnál később át a mékek feldolgozására. Az nalákat. Erre azért is szük- enyhítik az ősszel egy időelső termékből, a zöldborsó- ség volt, mert az uborka 73 ben érő. nagy mennyiségű bó] május vége helyett csak százaléka már nem a nagy- termés elhelyezésének gondjú nius derekán fogadhatják üzemektől, hanem a kistér- ját is. Több gyár nagy ütema földekről érkező első szál- melőktől érkezik. Ez pedig ben fejleszti a csomagoláslítmányokat. azzal jár, hogy a termés technikát korszerű berendeBiziató, hogy a korábbi várhatóan kevésbé lesz egy- zések beállításával. Debreévekhez képest nagyobb te- séges; különböző nagyságú cenben és Nyíregyházén rvleten vetettek zöldborsót uborkák érkeznek majd a egy-egy konzervdobozgyártóaz üzemek. Az elmúlt 2—3 gyárakba, emiatt az üzemek- sort szerelnek fel, évben a vártnál rosszabb ben válogatógépsorokat keil cenben a befőttes termést adott a borsó, azért felszerelni. Vetőmaggal is zárására korszerű az állami gazdaságok s a ellátják a kistermelőket elő- gyártanak. Debreüvegek fedőket Á 40 órás munkahét bevezetésének első tapasztalatai Zökkenők nélkül Az elmúlt másfél évtized- sa — a már korábban is heti lalat és 19. az ipari és épíben fokozatosan mérséklő- 40 órát dolgozó mintegy 20 tőipari szövetkezeti dolgozók dött a dolgozók munkaideje, ezer főn kívül — további 58 20,7 százalékát foglalkoztató Először 1968-ban 4 órás ezer főt érint —. olvashat- szövetkezet élt. Január elecsökkentéssel az iparban és juk a KSH megyei igazga- jével csak az átállás első az építőiparban tértek át a tóságának legutóbbi kiad- szakasza zárult le. további heti 44 órás munkarendre, ványában. A sokakat érintő. 34 vállalat és 22 szövetkezet és a kéthetenkénti szabad illetve érdeklő összegezés a azóta vezette be a 40 órás szombatra, majd az 1970-es Csongrád megyei tanács vb munkahetet. Figyelembe években a többi népgazdasá- munkaügyi osztálya adatai- véve a már korábban is 40 gi ágban is megtörtént az nak felhasználásával ké- órás munkarendben dolgoáttérés. A következő váltó- szült. zó mintegy 20 ezer főt. az zás 1981—1982-re esett. Az A munkaidő-csökkenés vi- iparban és építőiparban fogötnapos munkahét bevezeté- szonylag kis mértékű. hi- lalkoztatottak 88,6 százaléka sével az egy műszakban dol- szen az ötnapos munkahét májustól már 40 órás mungozók munkaideje heti 42 bevezetésével az iparban karendben dolgozik. A közórára. a többi műszakosoké dolgozók heti munkaideje igazgatás valamennyi érin40—42 órára csökkent. Ez a 41,5 óra. az építőiparban tett dolgozója március 5-töl rendezés azonban alacso- foglalkoztatottaké 41,8 óra. tért át az új munkarendre, nyabb mértéke. vala- a közigazgatásban alkalma- így összesen körülbelül 110 mint az ebédidő mun- zottaké 42 óra volt. ezer ember dolgozik hetente kaidőbe való beszámításé- Az összességében mintegy 40 órás munkaidőben. nak megszüntetése miatt 4 százalékos munkaidő-csök- A dolgozók életkörülmémár nem járt számottevőbb kenés eltérő mértékben érin- nyeit javító újabb munkaidőmunkaidő-kedvezménnyel. A ti a vállalatokat. A több csökkentés feltételeit a vélheti munkaidő 5 napra való műszakos, illetve vszélves lalatoknak, szövetkezeteknek beosztása így a napi mun- munkakörülmények között kell kigazdálkodniuk. A kaidő meghosszabbodásával dolgozókat nagyobb arány- gazdálkodó egységek tervjárt, ami a hétvégi növekvő ban foglalkoztató, a koráb- szerű intézkedésekkel felszabad idő ellenére elsődlege- bi munkaidő-csökkentés le- szültek fel a kieső munkásén a több műszakban dol- hetőségével jobban élő vál- idő pótlására: a technológiai gozóknak. a gyermekes szü- lalatoknál — például a Ken- folyamatok korszerűsítésélöknek. a vidékről bejáró derfonó és Szövőipari Válla- vei. az üzem- és munkadolgozóknak okozott oroblé- latnál, a konzervgyárnál, a szervezés javításával, a telmát. Zavarok jelentkeztek a Ruhagyárnál, a nyomdában, jesítménykövetelmények nölakosság ellátásában, a ke- ahol a heti munkaidő hosz- velésével. a munkafegyelem reskedelemben, a szolgálta- sza 40,3 és 40,8 óra között szigorításával tervezték eltásban is. volt — alig jelent változást, lensúlvozni a kieső munka1984-től újabb munkaidő- A Paprikafeldolgozó Válla- időt. Intézkedéseik úgy tűreform bevezetésére kerülhe- latnál, a Tejipari Vállalat- nik sikeresek, tett sor: a dolgozók életkö- nál, az Alföldi Bútorgyárnál. összefoglalva: ttz újabb rülményeinek javítására a viszont mintegy 5 százalék- munkaidőreform a jelenlegi 40 órás munkaidőt a több ka] csökkenti a munkaidő- munkaerőgondok ellenére, a műszakban dolgozó munka- alapot. meglevő tartalékok mozgósívállalóira. valamint az ál- A gazdálkodó szervek — tására építve született. A lamigazgatásban dolgozókra felmérve lehetőségeiket — bevezetés óta eltelt rövid is ki lehetett terjeszteni. A terveket készítettek az átté- idő megalapozott következrendelkezés. a munkaerőfor- rés megvalósítására. Az tetések levonására még nem rás tartás csökkenése, a ie- azonnali bevezetés lehetősé- ad módot, úgy tűnik azonlenleg is élő munkaerőgon- géve] az iparban és építő- ban. hogy a gazdálkodó szerdok ellenére, a gazdálkodás iparban 22 minisztériumi vek pótolni tudják a kieső még mindig jelentős tartalé- irányítású, a létszám 43.5 munkaidőt, kaira építve született. Hatá- százalékát foglalkoztató vál- G. I. Gazdaság és pártmunka Gazdálkodásunk főbb kérdései a Pártélet új számában ELMENTÜNK autót vizsgáztatni Csörögtek a minap, és kérdezve panaszkodtak. Tudakolták: hol vizsgáztatnám a kocsimat, ott-e, ahol 310 forint, vagy ott-e. ahol 150ért nyomják a stemplit a forgalmiba, ragasztják a matricát a szélvédőre. Fura kérdés volt, hisz' tudtommal egységes a vizsgadíj. Magam is „rá csörögtem" az autóklubra, ahol 160 forintos felárral bélyegeznek. Igaza volt a panaszosnak: a rókusi műszaki telepen 310 forintért engedik közlekedni az autókat de csak a klubtagok részesülhetnek ebben a „kegyben"! Magyarázta az autóklub vezetője, hogy miért magasabb náluk a tarifa. Értettem is, meg nem is. Jó dolog a telefon, de vizsgáztatni alkalmatlan. Bebocsátást kértem hát a klubba. Kaptam is egy udvarias megjegyzéssel: ha lehet, ne rójam meg őket nagyon, hiszen a klub szakemberei azt teszik amit rendelet ír ele- számukra. Ismeretlenül mentem a műhelybe. Autósnak nézhettek a vizsgabiztosok, aki lábatlankodik. idegesen vária sorát. Ök tették dolgukat. Fékhatást. szénmonoxidot mértek, lámpákat és futóművet ellenőriztek. Mindezt természetesen műszerekkel, nyugodtan körültekintően és főleg udvariasan. Tudtuk nélkül változtatták meg máeok formálta véleményemet: hozzájuk viszem a kocsimat műszakira. Elmondták: nincs mindennap vizsgáztatás. Kedden és pénteken szinte rendszeresen fogadnak kuncsaftokat, de bármely más napon is vizsgáztatnak az igények szerint. Ajánlatos idejekorán jelentkezni telefonon. mikor is tájékoztatnak, hogy hányadikára várják autómat. Az úgynevezett zárt technológia miatt naponta csak 32 kocsival tudnak foglalkozni. Aki oda bemegy, az autója garantáltan nem bukik meg, ugyanis a műszeres ellenőrzésen kiderült hibákat kijavítják! Ha kell. beállítják a féket, lámpát vagy igazítanak a porlasztón, egyszóval: karoszszériamunkán kívül mindent megcsinálnak. Amikor ezt láttam, megértettem az emelt árat. Az j autóklub öt éve jogosult J vizsgáztatni. A befizetett . összegből 150 forintot a j közlekedési felügyeletnek utalnak. 160-ért pedig elvég- i zik a már említett javításokat. igazításokat. Ez utóbbi összeg tulajdonképven a műszereik használati díja. Nem tagadom. először magam is az olcsóbb megoldás mellett voksoltam de látva a klub mestereinek precíz munkáját, megváltozott a véleményem. Végtére is saját érdekem, hogy a kisebb-nagyobb hibákat kijavítsák az autómon, s ne kelljen útvonalengedéllyel szerelőt keresnem. Ezek után értem azt is, hogy az évi 200 forintos (első évben 250 forintos) tagsági díjért szolgáltatnak is. Jól! Ács S. Sándor Egész előrehaladásunk egyik kulcskérdése az ösztönzés és a differenciálás hatékonyabbá tétele, vagyis a teljesítményelv következetesebb érvényesítése. Ezért is tarthat nagy érdeklődésre számot az a kerekasztal-beszélgetés, amelyet a Pártélet szerkesztősége rendezett, s tanulsága, it most. a májusi számban adja közre. A résztvevők egyebek között megállapították. hogy a teljesítmé. Vágják a lucernát Molnár József felvétele A májusi esők után vágásra érett a lucerna. A balástyaí Móra Termelőszövetkezet tábláján dolgozó gép nyomában gyorsan szaporodtak a levágott rendelt. A vezetőfülkében Parragi József irányította a gépet nyek elmaradnak a termelőerők fejlettségi szintjéből adódó lehetőségektől. Pedig gazdasági helyzetünkön nem tudunk javítani, ha nem valósul meg a teljesítményre való erőteljesebb orientáltság. Jelenleg a teljesítmények növelésének legnagyobb tartaléka a vállalati vezetők önállóságának a fokozása, ezen belül viszont egyik további lényeges feltétel a gyáregységek és az üzemek önállóságának növelése. Az ezt követő és az egyik legnehezebben megoldható feladat a művezetők felelősségének és érdekeltségének a megteremtése. Mindezzel együtt a hatásosabb ösztönzés szervezeti feltételeit is meg kell teremteni. A kerekasztal-beszélgetés résztvevői — vállalatvezetők. vállalati, gyári pártbizottságok titkárai — egyetértettek abban, hogy figyelmet érdemel az a gyakorlat, ahol a kereset tekintetében viszonylag elmaradt, ugyanakkor a termelésben meghatározó szerepet játszó csoportok bérét az átlagosnál nagyobb mértékben növelik. Élénk vita bontakozott viszont ki a körül, hogy ki lehetne-e szélesíteni azoknak a vállalatoknak a körét, amelyek a kísérleti bérgazdálkodási módszert alkalmazzák. A kísérleti bérgazdálkodási formákat általában pozitívan ítélték meg. Gondot jelent ugyanakkor, hogy a jelenleg érvényben levő bérezési rendszer nehezen érthető formái között az átlagdolgozó jóformán nem ismeri ki magát. Ezért is szorgalmazzák több helyen a teljesítmények egyszerűbb meg* ítélését, hiszen csak a köz. érthető ösztönzési módszer képes kellő hatással lenni a dolgozókra. A rendkívül tanulságos kerekasztal-beszélgetés alapvető észrevétele az volt, hogy a meglevő hiányosságok ellenére is a jelenlegi feltételek sokkal nagyobb lehetőséget biztosítanak az ösztönzésre, mint amennyire élnek velük. E témakörhöz bizonyos mértékig kapcsolódik a Pártélet májusi számában a nagyvállalat és kisvállalat szerepét fejtegető vitaírás (Szentgyörgyi Zsuzsái, valamint a pártszervezeteknek a gazdaságban folytatott politikai munkájáról szóló jegyzet (Erdélyi Sándor). Mindezek a gazdasági cikkek mintegy illusztrálnak egvegy részletet a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésének feladatairól szóló MSZMP KB állásfoglalásból, amelyet közöl a folyóirat, Havasi Ferencnek, a Központi Bizottság április 17-i ülésén elmondott előadói beszédével együtt. A Szemle rovatban a fiatal párttagokról olvashatunk (Nemes Péter), a pártszervezetek életebői rovat ezúttal négy cikkben is foglalkozik a nyugdíjas párttagokkal, s általánosítható jelenségek, megállapítások szerepelnek a Szolnok megye közéleti kérdéseit bemutató három írásban, amelyekhez a pártpolitikai munka néhány Győr-Sopron megyei tapasztalata társul. Olvasórovat, két megemlékezés (Nógrádi Sándorról és Ajtai Miklósról), valamint cikkszemle egészíti ki a Pártélet legújabb számát.