Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-18 / 115. szám

ittajos 18. 5 Valami szúr 3. Egy tűpárna naplójából — DoMer úr, én nem há­ek az akupunktúrában. — Nincs egyedül. — ön hisz? — Azért csinálom... De én sem vagyok egye­Míert foglalkozik tú­1? — Mert bővíti a eselekvé­• lehetösegeimet. — Többet tud, mint »mo­dern orvostudomány? — Mást tud! Kiegészítője, és nem helyettesítője le­het — Misztikus ... — Az a misztikus, amit nem tudunk megmagyarázni a ím gondolkodási sémáink SBBrint. — Mondjon példát — Itt van mindjárt a diagnózis kérdése. Az ere­deti kínai elvek alapján, a pulzusból lehet megállapíta­ni a betegséget Tizenkét he­lyen mérnek pulzust, a füldiagnosztika... — Az milyen? — A lényege, hogy a fBV­kagylóban megvannak az emberek szerveinek a meg­felelő pontjai, amelyek ér­zékenységéből következtetni lehet azok állapotára. — Megmutatná? — Van valamilyen pana­— Fáj a derekain. — Itt ez az ábra a fül­kagylóról. Ezen a vonalon helyezkednek el a gerinoosz­— Nem, mert nem Is tud­nak róla. aki meg tud, ne­vetségesnek tartja. — Tűszúrás az injekció is, mégsem akupunktúra. — Az akupunktúra nem mjekciózásu Szúrás, de tö­mör tűvel. Az emberen kö­zel 800 olyan pont van. amelyen át hatást lehet gya­korolni a szervezetre. A tes­ten lefutó csatornák, tékek, a szervekkel ceolatban levó úgynevezett maridiának mentén helyez­kednek el. — Hogyan lehet megtalál­ni a pontokat? — Azokon a helyeken a bőr elektromos ellenállása kisebb. Egy magyar szaba­dalom, az elektromos pont­kereső segíti a pontos be­határolást. — Magyar szabadalom? — Egy évtizede még gyár­VaSy tották. Mielőtt leálltak, si­került egy példányt szerez­ni... No, vetkőzzön le! Kezembe ad egy párcentis fémhengert, amely a fe­szültségmérőre emlékeztető műszerhez csatlakozik, s a másik kivezető drót végén levő töltőceruza-szerű elekt­róddal a bőrömet pásztáz­za. — Szóljon. ha apró szó­rást, vagy csípést érez. Ott lesz a pont Érzem a szúrást, a csípést lop csigolyáinak megfelelő is, amely halványabb egy — A pont területen be­lül kell lennie egy pontnak, amelynél nem érzi a tű­szúrást Majd szóljon. Szúr? — Szúr. — Szúr? — Szúr. — Szúr? — Nem. — Szívja tele magát le­veze- vegővel, és feszítsen. Ügy kap- szinte nem is érzi. Jó, ki­engedhet. Fájt? — Nem. Benne van? — Benne. Most halad mé­lyebbre. — Most feszítést érzek. — Jó, ezután következik egy pici villamosüteshez ha­sonló ... — Most! — Ez jelenti, hogy elérte a megfelelő mélységet. — Mekkorát? — Ennél a pontnál úgy egy centi, de van olyan, ahol csak pár milliméter, más­hol tíz centi is lehet — Milyen vastag a tű? — Kéttized milliméter. Szúr? — Szúr. — Szúr? — Nem szúr. — Feszít... jó ... ex az utolsó ... kienged ... fi­gyel, mert itt először „éget", aztán „villanyoz". — Most! Minden tűre krokodílcsi­pesz kapaszkodik, s ahogy Múzeumi világnap K étes reklámsorozata zeum, illetve közgyűjte- minimálisan biztosított fel­zajlott a múzeumok- mény található. Jó néhány tétélek között végezhet ik. nak az elmúlt hónapokban, szakember szerint ezeknek A Múzeumok NemzerKo­A Szépművészeti Múzeum- jelentős része. mintegy zi Tanácsa az ICOM ni/olc ban tortént képrablás a kilenctizede „álmúzeum", esztendeje határozott ar­nemzet érdeklődését a mű- azaz nimbuszokra törő he- ról, hogy május 18-án a aeumok felé fordította. Ke- lyi vezetők szándéka sze- Föld valamennyi orszagá­serűen jegyezte meg azES rint összehordott rendezet- ban rendezzék meg a mú­egyik számában Miklós len, feldolgozatlan helytör- zeumi világnapot. Ma Pál, az Iparművészei Mű- téneti anyag, falugyújte- Csongrád megye valasmen.v­zeum főigazgatója, hogy: mény stb. Tény viszont, nyi múzeumába ingyen „A képlopással ti) korszak hogy 1982-höz képest az léphetnek be az érdeklődök, kezdődött a magyar múze- elmúlt évben 900 ezerrel . szegedi Móra Ferenc umok történetében." A többen, mintegy 18 és fél A Múzeum történetéber. cikkíró „tárgyszerűen, de millióan látogatták a mú- az ide[ mdzeumi világnap nem megnyugodva" vetette zeumakat, közgyűjteménye- mérföldkövet is jelent. A papírra gondolatait, kéte- ket. s ebben benne vannak százéves intézmény a kö­lyeit. S bár a hazai iö- a helytörténeti gyújtemé- zelmúItban vetle át a Mi­megkommunikáció „az év- nvek, falumúzeumok is. S nlsztertanács elismerő ok ­század képlopásának" mi- az is igaz. hogy a múzeu- jevejét ezekben a napoK­nősítette Raffaello, Gior- mokban fölhalmozott mint- ban költözött ki a Közmú­gione, Tintoretto és Tiepo- egy 9 milliónyi tárgyat veiődési Palota felső szint­lo műveinek elrablását, eb- nemcsak a tolvajoktól kell jéről a Somogyi-könyvtár, ben több volt a szenzáció- védenij hanem g túlzott melynek helyiségeit a jö­ehseg, mint a tenyszerű w.nnvwptt vőben a múzeum veszi bir­megallapítas. Egy biztos: fe"yto1' * Mennyezett leve- A tervezgetés ,d6_ soha annyit nem beszeltek gotol, a nem kívánt ned- ^^ ^ ^ igények és le. a múzeumainkban folhal- vességtől, tehát az időtől, hetöségek összebékítésének az elmúlástól is. mozott értékekről, a nem­zet kincseiről, a társada­lom és a múzeumok fele- A múzeumok ma már 1 ősségéről, mint az elmúlt nem csupán régiségek rak­hónapokban. Annyi ered- tárai, kincsek gyűjtőhelyei, ménye mindenképpen volt Tudományos műhelyek, ennek a szerencsés véget melyek szerteágazó tevé­ért történetnek, hogy vizs- kenységet folytatnak a fel­sálat és önvizsgálat igveke zett földeríteni a hazai múzeumügy megannyi el­lentmondását, valós sze­génységét és viszonylagos gazdagságát. nem mindig könnyű perió­dusa. De a szegedi muzeo­lógusok immár száz esz­tendeje mindig megtalál­ták a módját hogy gyara­pítsák gyűjteményeiket, megőrizzék értékeiket, tu­dományosan földolgozzák tapasztalataikat, és minél többünkkel megosszák is­tárástól. leletmentéstől a konzerváláson és restaurá­láson át a történeti-eszté­tikai, tudományos elemzé- mereteiket. Ez pedig nem­sekig és a népszerűsítő- csak a múzeumi világnap közművelődési munkáig, ünnepi programja, hanem Ezt a differenciált teve­Hazánkban több mint kenységet pedig csak kö- a mindennapok munkája, félezer, pontosan 557 mű- rültekintően, és bizonyos, T. L. pontok. Most ezt a tűt vé- szűnyogcsípésnél. Nem szó- rákapcsolja az áramot, az grghúzom a fülében ezen az íven é® szól, ha fáj, vagy érzékenyebb valahol. — Figyelek... Most aem érzek semmi különöset. — Most? — Ott fáj. — Ez az. Végigmegyek a vonal mentéé.. — ott"* — Magának egy hátcnao­lyája is fáj! Nézzük to­vább ... — Moet! — És a nyaki szakaszon M. Ezt sem mondta... — A fülemről tudta meg, hogy fáj a hátam! Szerény anatómiai tudásommal sém­im összefüggést nem látok a fülem és a gerincem kö­zött. Számomra ez fantasz­tikus De én e beteg va­gyok. Egy orvos mit mond? — Annak is fantasztikus, mert az összefüggést nem jwnei i. Ezt nevezik audio­nervális reflexnek. Egy fran­cia akupimktúrás szakem­ber írta le, milyen elven működik, és rendkívül nagy segítséget, jelent — jelent­hetne — például a minden­napi diagnosztikában. — Hogyan? — Kevesebb vizsgálat Js eftég lenne, mert könnyeb­ben be lehetne határolni a beteg szervet. Aztán, azt le­hetne célzott vizsgálattal alaposabban kontrollálni! — Tettek-e már próbát kollégák? lok. Csakazértse! mögött éles sípolás szeren bordópiros lámpa vil­lan, — Itt van. Nem érezte? — De — vallom be. A másodkinál erősebb • csípős érzés. — ' Most! na jeteekt ­— Ez az oldala fáj - job­ban?' Ugye? — Igen. Hőimen tudja" — Jobban kilendült a mu­tató. A betegebb résznél még kisebb az elektromos ellenállás. Ügy látszik, megtanulható az együttműködés. A tize­diknél hamarabb észlelek, mint a pontkereső. Most jönnek a tűk. Hátain előbbihez hasonló műszer­a mű- bői jövő vezetékeken, elne­hezülök. Derekamat malom­kövek súlya nyomja. A hát­csigolyám mellé szúrt tű ütemesen inog jobbra-balra — látom a tükörből. Foko­zatosan kienged a feszült­ségem, elernyedek (lehet, hogy féltem?) s hirtelen.'far­kaséhség tor rám Csöng az óra. a tíz perc lejárt. Megszabadulok az elektródáktól, a tűktől. a malomkőtől. Felülök. Felál­lók. Hajlongok jobbra-balra, előre-hátra. Nem fáj a de­rekam. Vagy én Í6 csak hi­szem? ... Igriczi Zsigmond II lakásépítés dilemmái Osztrák kiállítás Szegeden (Következik: Cireulus vitiostts.) Országos bemutató Az amatőr képzőművészek ferenciája. mely megvitatja 12. országos kiállítását jú- az amatőr képzőművészeti mus 2. és 8. között rendezik mozgalom aktuális problé­meg, a hagyományoknak máit, és újraválasztja ve­megfelelóen, Óadon. Csöng- zető testületeit rád megyét öten képviselik Bata Albertné (Szeged). Bé­nák János (Makó), Popo­vi cs Lőrinc (Szeged), dr. Sántha Sándor (Makó) és Sejben Lajos (Szeged). A tárlathoz kapcsolódva ül össze az AKT országos kon­A-,lakásépítés,„a világon mindenütt politikai kérdés. Saját .. tapasztalatainkból tudhatjuk, micsoda erőfeszí­tések és ellentmondások kö­zött valósult meg az elmúlt két és fél évtizedben az a hatalmas lakásépítési prog­ram, melynek során eddig több mint egymillió új la­kás épült. Ám mind több szó esik e téren is a hu­mánus társadalom elidege­nítő lakókörnyezetéről. a 6zociológiai-p6zichológiai szempontok figyelmen kí­vül hagyásáról, a szűk anyagi lehetőségekről és a jó kezdeményezések, kísér­letek elsikkadásáról. Nem könnyű higgadtan beszélni ma ezekről a kérdésekről. Csoda-e. ha ilyen körülmé­nyek között mindjobban fi­gyelünk mások eredmé­nyeire. kísérleteire. Ezért Orvoslcongresszus Csütörtökön Tatabányán nem egységes és szervezett megkezdődött a Magyar Dia- a diabetes ellátás, hetes Társaság VII. kong- Beszámolók hangzanak el resszusa. Az angol, dán, cseh- a betegek diétás oktatásának szlovákiai, jugoszláviai, ma- programjáról, gyár, NDK- és NSZK-beli, A kongresszus nyitó nap­továbbá osztrák, svéd és ro- ján első ízben adták át a mán orvos, együttesen mint- Pro Diabetologia-díjat azok­egy 250 szakember részvéte- nak az orvosoknak, akik több lével lezajló háromnapos tu- évtizedes munkásságukkal a dományos tanácskozáson négy legtöbbet tették a cukorbete­témakörben több mint száz gek gyógyításáért. Életmúvé­elöadás hangzik el. Foglal- ért dr. Bartha Lajos, a koznak többek között azzal, SZOTE I. számú Gyermek­milyen szerepúk van a klini­kai laboratóriumoknak a cukorbeteg-ellátásban, elem­zik az immunitás és a fer­tőzések kapcsolatát. A dia­betes hazai helyzetével kap­csolatban a cukorbetegek el­látásának úgyszólván vala­mennyi kérdése napirendre klinika nyugalmazott pro­fesszora és dr. Szűcs Zsu­zsanna. a dunaújvárosi kór­ház nyugalmazott belgyó­gyász főorvosa kapta meg ezt az elismerést. Átadták még a fiatal kutatók számá­ra kiírt pályadijat is. Az egyetemi hallgatók tudomá­nyos diákköri konferenciá­ján elhangzott és legjobbnak kerüL Vitatéma lesz az is, ítélt diabetológiai munkáért hogy hazánkban egyelőre járó eliemerest is. (MTI) Pécsi Nyári Színház A Pécsi Nyári Színház idei. hetedik évadjának nagy részét változatlanul a táncos produkciók uralják. Azzal a különbséggel, hogy a szervezők minden eddigi­nél változatosabb progra­mot ígérnek: prágai, szov­jet. török, tahiti, délszláv és természetesen magyar előadásokat nézhetnek meg az érdeklődők. Az évadot június 20-án a Tettyei Romok színpadán Wassermann—Leigh La Mancha lovagja című musi­caljével nyitják (a darab a tavalyi előadás fölújítása), június 25-ig adják. A Bó­bita Bábszínház is tavalyi előadását frissíti föl, Ope­rasaláta című paródiamúso­ruk június 21-én és 22-én látható az Anna-udvarban. Június 27-től 30-ig a Prá­gai Balett vendégjátéka várja az érdeklődőket a Szabadtéri Táncszínen. A Tettyei Romok színpadán június 28-án, 29-én, 30-án lép föl a Baranya Tánc­együttes. közben 29-én és 30-án a Danaidák című ka­marabalett is megtekinthe­tő, amely szintén fölújítás, az Anna-udvarban. A tö­löfc »ép folklórjával július 2-án ismerkedhet a közön­ség a Tettyei Romoknál. Kütahyaiból, Pécs testvér­városából való a népi együttes. A Szovjetunióból a Moldáviai Nemzeti Szín­ház opera- és balettegyüt­tese vendégszerepel Csaj­kovszkij Hattyúk tavával, július 2-től 6-ig. a Szabad­téri Táncszínen. Az Anna­udvarban július 11-től 14­ig tekinthető' meg a Hóha­lál című kamarabalett. A Tettyei Romok pódiumára összesen 7 alkalommal ke­rül Sárosi István drámája. Az áldozat. Az első előadás­ra július 26-án kerül sor. Huszka Jenő operettjét, a Gül Babát, hatszor tervezik előadni a Szabadtéri Játék­színen. iúlius 18-tól. A nemzetközi zenei tábor csehszlovák vendégtanárai­nak koncertjét — Legyen a vendégünk! címmel — jú­lius 16-án az Anna-udvar­ban hallhatják a zene ked­velői. Itt, az Anna-udvar­ban adják kamarazenei zá­rókoncert.júket a nemzetkö­zi zenei tábor ifjú muzsiku­sai is, július 26-án. Másnap, 27-én, tőlük hallható a tá­bor záróhangversenye is, a Szabadtéri Játékszínen. tanulságos és fontos más országoic. erőfeszítéseine k megismerése, a tapasztala­tok számbavétele, hazai al­kalmazása. A Magyar Épí­tőművészek Szövetsége jó kezdeményezésként kiállítás­sorozatot indított, melynek első bemutatója elkerült Szegedre is — a DÉLTERV új, Rózsa Ferenc sugárút 16—20. szám alatti székhá­zának aulájában mutatták be. A címe: Bécs — a la­kásépítés új útjai. A bécsiek sem dicseked­hetnek lakáshelyzetükkel. Mint minden nagyvárosban, ott is küszködnek a szűkülő zöldterülettel, a zajártalom­mal, a levegőszennyeződés­sel. De Ausztria fővárosá­ban igen jelentős hagyomá­nyai vannak — a két hábo­rú közötti időszakra visz­szanyúlva — a tömeges la­kásépítésnek. A mostani tárlat négy olyan pályázat anyagát vonultatja föl, amely már a megvalósítás stádiumába került. Ezért beszélhetünk róla már úgv, mint többről, kísérletekről, tervezői fantáziáról, ötletek­ről. A bécsi tanács úgy hirdette meg pályázatát, hogy kijelölte a lakótelepek helyét, meghatározta a la­kásszámokat. és az érre for­dítható pénzösszegeket is. A részt vevő építészeknek te­hát lehetőségük volt egy adott környezetbe egyéni­leg megformált lakóépüle­tek tervezésére. Legfigye­lemre méltóbb tanulságait — melyek számunkra is megszívlelendőek — érde­mes összefoglalni. Elsőként említem építtető és az építészek alkotó együttműködésének fontos­ságát, melyben az építtető pontosan megfogalmazott gazdasági céljaira az építé­szektől kreatív választ vár. az adott kereteken belül támogatja a kísérleteket, ösztönzi új gondolatok föl­vetését. Másik az építészet ereje és megújuló képessé­ge. Erre példa a bemutató érdekes, szellemes alapraj­zú lakóházainak sora. ahol az épület áttekinthető üte­mezee szériát épül, alacso­nyabb épületmagasságokat követ, jól alkalmazkodik a természethez, gyakoriak a nagy zöldterületek, megkísé­relték a házak közötti te­rep differenciált kiképzé­sét. fontosnak tartották a parkok, kertek elhelyezését is. A parkolók nagy részét a föld alá tervezték, az au­tóforgalmat minimálisra csökkentették. Szociológu­sok vizsgálatai, tapasztala­tai alapján szinte minden lakásban kiemelt helyet kapott az étkező, azaz a családi találkozók színhe­lye, melyeknek üvegfala élő kontaktust teremt a kinti természeti környezettel. Sok az új típusú függőfolyosó, a beüvegezett erkély, a sokfé­le teraszmegoldás. Jelentős vívmány a korrekt minősé­gi kiválasztódás. Ennek egyik pontja, hogy minden feladatra vensenv útján vá­lasztják ki a legalkalma­sabb tervezőt; a későbbi­ekben pedig ezt a tervezőt versenyt követi a kivitele­zők és megvalósítók vetél­kedése. A bécsi lakásépítési pá­lyázat tervdokumentumai a funkcionalizmus vívmányait felhasználva építészetileg érzelmesebb választ adnak a kor kihívására. A lakás funkcióiból kiinduló szem­léletük szerencsésen talál­kozik emberközpontú gon­dolataikkal. Nem hiszem, hogy akár másolni lehetne őket, vagy utánérzéseket megfogalmazni. De minden­képpen bátoríthatja ez a ki­állítás a hazai tervezőket, építtetőket és kivitelezőket, hogy szembenézzenek saját problémáikkal, anyagi éa szellemi lehetőségeikkel, hogy higgyenek — Borven­dég Béla építész, a MÉSZ elnöke szerint — a becsü­letes kísérletezés létjogo­sultságában és szükségessé­gében. az építészetben meg­levő potenciális erőben az építészek alkotókészségében, abban, hogv a társadalom igényeire és szükségleteire lehet becsületes választ ad­ni a nehéz és ellentmondá­sos feltételek közepette is, Tandi Lak»«

Next

/
Thumbnails
Contents