Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-18 / 115. szám

2 Péntek, 1984. május 18: Tanácskoztak a szociaíisia országok kulturális miniszterei Közlemény Lázár György bulgáriai tárgyalásairól A szocialista országok kulturális miniszterei 1984. május 15—17. között a Magyar Népköztársaság­ban tartották meg XII. konferenciájukat. A tanácskozáson a Bolgár Népköztársaság delegációját Georgi Jordanov, miniszter­elnök-helyettes. a miniszter­tanács kulturális bizottságá­nak elnöke: a Csehszlovák Szocialista Köztársaságét Mi­roslav Valek, a Szlovák Szo­cialista Köztársaság kultu­rális minisztere; a Kubai Köztársaságét Armando Hart Davalos, kulturális minisz­ter; a Laoszi Népi Demokra­tikus Köztársaságét Somsy Desakhampou kulturális mi­niszterhelyettes; a Lengyel Népköztársaságét Kazimierz Zygulski, kulturális és mű­veszeti miniszter; a Magyar Népköztársaságét Köpeczi Béla művelődési minisz­ter; a Mongol Népköztár­saságét Dondogin Cevegmid, a minisztertanács elnökhe­lyettese. kulturális minisz­ter; a Nemet Demokratikus Köztársaságét Hans-Joachim Hoffmann kulturális minisz­ter; a Román Szocialista Köztársaságét Ion Traian Stefanescu, a szocialista mű­velődési és nevelési tanács első elnökhelyettese: a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetségét Pjotr Gyemicsev kulturális miniszter; a Viet­nami Szocialista Köztársa­sagát Nguyen Van Hiev kul­turális miniszter vezette. A megnyitó ülésen jelen volt es beszédet mondott Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, i a Minisztertanács elnök­helyettese. A résztvevők kölcsönösen tájékoztatták egymást nem­zetközi kulturális kapcsola­taik időszerű kérdéseiről, valamint országaik kulturá­lis-művészeti életének fon­tc>6abb eseményeiről és eredmenyeiröl. 1. A szocialista országok kulturális miniszterei nagy fontosságot tulajdonítanak a két- es többoldalú nem­zetközi kulturális együttmű­ködésnek. a kulturális érté­kek cseréjének, a népek kö­zötti megértes es bizalom elmélyítésében. Megállapították, hogy a szocialista országok kultu­rális együttműködése ered­ményesen fejlődik es jól szolgálja a népek közötti .baratság további erősödését. Megerősítették, hogy a mai bonyolult nemzetközi viszonyok közepette is. ami­kor a reakciós, imperialista erők a feszültség fokozásá­ra törekednek, szükséges és lehetséges az eltérő társa­dalmi berendezkedesű or­szágok kulturális kapcsola­tainak fejlesztése a békés egymás mellett élés alap­elveinek. a kölcsönös érde­keknek a tiszteletben tartá­sával. Rámutattak egvúttal arra. hogy az UNESCO mexikói kultúrpolitikai vi­lágkonferenciáján elfogadott ajánlások szellemében kö­vetkezetesen ¿érvényesíteni kell a kultúrák egyenjogú­ságának elvét, és fel kell lépni az ellen, hogy az or­szágok belügyeibe akár kulturális mezben, akár g tömegkommunikáció útján beavatkozzanak. A kulturális miniszterek kifejezték reményüket, hogy az 1985-ben Budapesten megrendezésre kerülő euró­pai kulturális fórum konst­ruktív hozzájárulást jelent az enyhüles ügyéhez, a köl­csönös bizalom elmélyítésé­hez. az európai kontinens, egyúttal a világ békéiének és biztonságának megszilár­dításához. A konferencia resztvevői rámutattak a nemzetközi : kulturális együttműködés kialakult intezmeimeacL' szerének megnövekedett je­lentőségére; elismeréssel szóltak az UNESCO tevé­kenységéről, amelyet fenn­állása óta végez a világkul­túra terjesztésében, a gyarma­ti-félgyarmati sorból felszaba­dult fiatal nemzeti álla­mok kulturális támogatásá­ban. A miniszterek fontos­nak és szükségesnek tart­ják. hogy az UNESCO foly­tassa es szélesítse tevékeny­ségét az alapokmány és a közgyűléseken elfogadott határozatok alapján. Kife­jezték eltökéltségüket, hogy hozzájárulnak az UNESCO 1985 őszén Szófiában sorra kerülő XXIII. közgyűlésé­nek eredményes munkájá­hoz. 2. A miniszterek megál­lapították. hogy a szocia­lizmus építésében nő a kul­túra és a művészetek való­ságfeltáró es eszmei nevelő szerepe. Ezzel összefüggés­ben ismertették országaik fiatal művészértelmiségének helyzetét, véleménvt cserél­tek nevelésének, a szocialis­ta építés folyamatába. a társadalmi és kulturális életbe való beilleszkedésé­nek tapasztalatairól. A kulturális miniszterek egyetértettek abban. hogv nagyobb figyelmet kell fordítani arra: a fiatal mű­veszek kölcsönösen megis­merjék az országaikban folytatott szocialista építő­munkát: hogv erősödienek baráti, művészi kapcsolata­ik. Szükségesnek tartják, hogy a fiatal művészeket nagyobb arányban vonják be az országaik közötti kulturális együttműködés­be. Ösztönözni kell a kap­csolatok olyan formáit, mint a két- és többoldalú talál­kozók, tanulmányutak, fesz­tiválok. művészeti verse­nyek; bővíteni érdemes a kiállításokon és más ren­dezvényeken való részvéte­lük lehetőségeit. 3. A konferencia nagy fi­gyelmet fordított a fasiz­mus feletti győzelem közel­gő 40. évfordulójának mél­tó megünneplésére. Állást foglalt amellett, hogy az évfordulós rendezvények is fejezzék ki a fasizmus meg­semmisítésének világtörté­nelmi jelentőségét és azt a klönleges szerepet, amelyet a szovjet nép töltött be az emberiség megmentésében, a hitleri fasizmus és a ja­pán militarizmus legyőzésé­ben. Tanúsítsák a szocialis­ta országok mély elkötele­zettségét a világbéke meg­őrzése. a nukleáris világhá­ború veszélyének elhárítása, a leszerelés és az enyhülés ügye iránt. A tanácskozás résztvevői megvitatták több rendez­vénv szervezését, amelyek alkalmasak arra. hogy be­mutassák a szocialista or­szágoknak a háború óta el­telt négy évtized alatt el­ért eredményeit, kulturális fejlődését. A szocialista országok kulturális minisztereinek konferenciája a barátság és a kölcsönös megértés légkö­rében végezte munkáját. A soron következő konferenci­át 1986-ban rendezik a Lengyel Népköztársaságban. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) sokoldalú együttműködése a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacio­nalizmus elvei alapján a két ország barátsági, együtt­működési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződése szellemében sikeresen fejlő­dik. A kormányfők mél­tatták Kádár János és Tó­dor Zsivkov találkozóinak és megbeszéléseinek jelen­tőségét, és megelégedéssel szóltak arról., hogy a leg­felsőbb szintű találkozók megállapodásai sikeresen teljesülnek. A felek megállapították, hogy gazdasági együttműkö­désük az 1983 júniusában aláírt. ..A Magyar Népköz­társaság és a Bolgár Nép­köztársaság gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működése, a szocialista in­tegráció távlati fejlesztésé­nek fő irányairól" című dő­kumentummal összhangban fejlődik. Előrehaladt a gyártásszakosítás, a terme­lési kooperáció és a műsza­ki-tudományos együttműkö­dés. A felek ismételten kifeje­zésre juttatták készségüket, hogv a jövőben is aktívan hozzájárulnak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa keretében megvalósuló együttműködés és szocialis­ta gazdasági integráció el­mélyítéséhez és fejlesztésé­hez. A miniszterelnökök nagv. ra értékelték az egymás kölcsönös megismerését. a két nép barátságát erősítő kulturális, oktatási és tudo­mányos együttműködés eredményeit. A miniszterelnökök aggo­dalommal állapították meg. hogy a nemzetközi helyzet bonyolult és feszült. Ennek oka, hogy az Egyesült Ál­lamok és a NATÓ agresszív körei a katonai erőfölény megszerzésére törekszenek. A felek véleménye szerint a mostani bonyolult hely­zetben is lehetséges az át­térés a konfrontációról az enyhülés és az együttmű­ködés politikájára. Arra van szükség, hogv érdemi és ko­moly tárgyalások űtián va­lamennyi érdekelt fél biz­tonságát kölcsönösen szava­toló megállapodásokat ér­iének el. Ezzel összefüggés­ben a felek megerősítik, hogy eltökélten tevékeny­kednek a szocialista közös­ség egységének erősítésén, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének 1983 januári- prágai politi­kai nyilatkozatában és a párt- és állami vezetők 1983 júniusi moszkvai találkozó­ja közös nyilatkozatában el­fogadott javaslatok valóra váltásán. Hangsúlyozták a Varsói Szerződés tagállamainak a NATO tagállamaihoz 1984. május 7-én intézett felhívá­sa jelentőségét. A Magvar Népköztársa­ság és a Bolgár Népköztár­saság a jövőben is hozzá­járul az európai bizalom­és biztonságerősítő intézke­désekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi kon­ferencia sikeres munkájá­hoz. A katonai szembenál­lás szintjét csökkentő és a kölcsönös bizalom megte­remtését elősegítő megálla­podások eléréséhez minden résztvevő erőfeszítésére szükség van. A felek megerősítették hogy támogatják az atom­f egy vermen tes övezetek lét­rehozását a Balkánon. Eu­rópa északi részén és a kontinens más térségeiben. Meggyőződésüket fejezték ki. hogy a Magyar Népköz­társaság Minisztertanácsa és a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsa elnökeinek tárgyalásai, amelyek szívé­lyes légkörben, a teljes egyetértés és nézetazonos­ság szellemében folytak, hozzájárulnak a testvéri kapcsolatok, a két ország együttműködésének fejlesz­téséhezt a szocialista kö­zösség egységének erősítésé­hez. Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miftiszterta­nácsának elnöke magyaror­szági látogatásra hívta meg Grisa Filipovot, a Bolgár Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnökét, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. léi 9flB(1\*dO OJJÍ5S xwi "X. Btabnomie; A tisztességtelen gazdálkodás tHalmáróh Országgyűlési bizottságok ülése Közéleti napló ÜDVÖZLÖ TÁVIRATOK Az MSZMP Központi Bi- végia nemzeti ünnepe al­zottsága táviratban köszön- kalmából. — Losonczi Pál tötte a Máltai Kommunista táviratban üdvözölte Vesze­Párt május 18-án kezdődő lin Gyuranovicsot, a Jugo­rendkívüli kongresszusát. — 6zláv Szocialista Szövetsegi Losonczi Pál, az Elnöki Ta- .. . . • nács mnBk^^mdWn «dpo^genek el­jezte ki jókívánságait V. nőkévé történt megvalasz­Olaf norvég királynak, Nor- tása alkalmából. ' ACZÉL GYÖRGY TALÁLKOZOTT PJOTR GYEM ICSEVVEL A tisztességtelen gazda­sagi tevekenyseg tilalmá­nak átfogó es korszerű szabalyozasa erdekében új törvényerejű rendelet megalkotására készül az Elnöki Tanács. A jogsza­bály tervezetét előzetes véleményezésre megküld­ték a parlament illetékes bizottságainak, s így a képviselői vetemények és javaslatok egybegyűjtése végett ülést tartott csütör­tökön — az Országházban — az országgyűlés terv- és költségvetési, valamint jogi, igazgatási és igaz­ságügyi bizottsága. Bog­nár József vezetésével. Dr. Petrik Ferenc igazság­ügyminiszter-heiyettes kom­mentálta a képviselőknek a törvényerejű rendeletnek vitara bocsátott tervezetét, mindenekelöt azzal érvelve az új szabályozás mellett, hogy a tisztességtelen ver­senyt jelenleg hat évtizedes jogszabály, az 1923. évi V. törvény szabályozza. Ez ma mar korszerűtlen. egyebek között azért, mert csak az egyik versenytársat védi a másik versenytárs üzleti tisztességbe ütköző cselek­ménye ellen, a szabályozás tehát nem terjed ki a fo­gyasztók érdekeinek védel­mére. A gazdaságirányítási rendszer jelenlegi tervszerű, piacszabályozáson alapuló mechanizmusában alapvető gazdasági és jogpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a gazdasági kapcsolatok te­rén — a megváltozott, meg­növekedett követelmények­kel összhangban — hatéko­nyan felléphessünk a tisz­tességtelen gazdasági tevé­kenység valamennyi for­májával szemben. Ezt a jelenlegi szabályozás telje6­körűen nem biztosítja. A miniszterhelyettes vé­leménye szerint — amely­lyel a vita során aztán a képviselők is egyetértettek — az új szabályozás főbb céljai közé kell tartoznia (a korszerű külföldi verseny­jogi szabályozásokkal össz­hangban) a tisztességtelen gazdasági tevékenység olyan paragrafusainak, visszaszorító rendelkezései­nek, hogy azok egyaránt védjék a fogyasztók es a versenytársak érdekeit, nyújtsanak védelmet a tisz­tessegtelen gazdasági tevé­kenység valamennyi for­májával szemben. Mivel vállalati szervezet­rendszerünk még mindig túlzottan centralizált, s a piacon a kereslet-kínálat egyensúlya helyeit sos. te­kintetben a hiány dominál, fokozott gondot kell fordí­tani arra, hogy hatékony jogi védelmet kapjon min­denki — minden gazdálko­dó szerv — a gazdasagi erőfölény tisztességtelen ki­használásával szemben. Jo­gos és a tervezett intézke­désekkel várhatóan teljesü­lő igény: a szabályozás mozdítsa elő a gazdasági verseny kibontakoztatását, illetőleg megfelelő szabá­lyok érvényesüljenek-érvé­nyesülhessenek a gazdasagi verseny korlátozását célzó magatartás ellen. A szank­ciónak — mutatott rá dr. Petrik Ferenc — elő kell mozdítaniuk a gazdasagi kapcsolatokban a szocialis­ta gazdálkodási elvek. az üzleti tisztesség gazdálkodá­si-etikai normáinak érvé­nyesülését. A jogszabály tervezete — amelyet sokoldalúan ele­meztek a képviselők — ál­talános formában tiltja a tisztességtelen gazdasági te­vékenység folytatását. En­nek keretében külön ki­emeli. hogy tilos a gazdasá­gi tevékenységet a fogyasz­tók törvényes érdekeit sér­tő, vagy azokat veszélyezte­tő, illetőleg az üzleti tisztes­ség követelményeibe ütkö­ző módon folytatni. A jog­szabály majdani alkalmazá­si köre kiterjed valameny­nyi gazdasági tevékenység folytatására jogosult jogi személyre és magánszemély­re, ideértve a magánszemé­lyek társaságait is. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is tiltja majd a iogszabaly a hírnévrontást, valamint a hitelképességet sértő, vagy veszélyeztető magatartást. Az élet szülte viszont azt a paragrafust, hogy a jogi személyek és magánszemé­lyek például tervezett ár­emelést megelőzően, indo­kolatlan gazdasági előnyök céljából az erintett arukat nem vonhatják ki a forga­lomból. Általános érvény­nyel megtiltják a fogyasz­tóknak az áruval kapcsola­tos megtévesztését. A terve­zet szerint jogilag is tilossá lesz az árukapcsolás. A Polgári Törvénykönyv ren­delkezéseivel összhangban az új rendelkezések meg fogjak tiltani a gazdasági erőfölénnyel való vissza­élést; a szerződéses rend­szer megfelelő működését szolgálva ezzel. Az előterjesztést kiegé­szítve dr. Fekete Károly, a Legfelsőbb Bíróság elnök­helyettese hangsúlyozta, hogy a szabályozás célja: előremozdítani az üzleti tisztesség követelményei­nek érvényesítését. Ezért — javasolta — célszerű len­ne a tisztességtelen maga­tartás általános tilalma mellett a tisztességes gaz­dasági tevékenység meg­fogalmazása is. Ez egyebek közt magában foglalná a gazdasági partnerek köl­csönös együttműködésének fontosságát, illetve azt. hogy a többletnyereség mögött mindig többletteljesítmény­nek kell állnia. A vitában elhangzottakra dr. Petrik Ferenc válaszolt. A két országgyűlési bizott­ság a képviselői vélemé­nyek alapján úgy foglalt állást, hogy a tisztességte­len gazdasági tevékenység tilalmáról szóló jogszabályt törvényi szinten kellene megfogalmazni. (MTI) Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Központi Bizottság tit­kára csütörtökön találkozott Pjotr Gyemicsevvel, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagjával, a Szov­jetunió kulturális miniszte­rével. aki a szocialista or­szágok kulturális miniszte­reinek tanácskozására ér­kezett hazánkba. A szívé­lyes, baráti légkörben, a teljes egyetértés szellemé­ben lezajlott találkozón vé­leményt cseréltek a nemzet­közi helyzet időszerű » kér­déseiről, valamint az MSZMP és az SZKP napirenden le­vő feladatairól és a két párt együttműködésének to­vábbfejlesztéséről az ideo­lógia, a kultúra, a tudo­mány és az oktatás terü­letén. EDWARD TEIXEIRA LÁTOGAT ÁS A A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására lá­togatást tett , Magyarorszá­gon Edward Teixeira, az Egyesült Államok Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának tagja. Az ame­rikai vendéget fogadta Szű­rös Mátyás, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titké­MAGYAR—SZOVJ TÁRGYAL Pullai Árpád közlekedési miniszter és Nyikolaj Ko­narjov, a Szovjetunió köz­lekedési minisztere tárgya­lásokat folytatott Budapes­ten. A miniszterek és szak­értőik áttekintették a két ország közötti vasúti köz­lekedési kapcsolatok alaku­ra. megbeszélést folytatott vele Horváth Ferenc, Látos István és Kovács László, a Központi Bizottság osztály­vezető-helyettesei. Edward Teixeira látogatást tett a Szakszervezetek Országos Tanácsánál és a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nál. Az amerikai vendég csütörtökön elutazott ha­zánkból. ET KÖZLEKEDÉSI ÁSOK lásat. és megvitatták az idej feladatokat. Kiemelt figyel­met fordítottak a Záhony­Csap átrakókörzet össze­hangolt forgalmi fejlesztési munkálataira. A szovjet mi­nisztert fogadta Borbáhdl János miniszterelnök-helyet­tes. Jelen volt Pullai Árpád is. FOGADÁS Per Naevdal, a Norvég lvettes és Melega Tibor kül* Királyság budapesti nagy- kereskedelmi miniszterhe­követe hazája nemzeti ün- lyettes. valamint a gazdasá­nepe alkalmából csütörtökön gi. a társadalmi és a kultu­fogadást adott a Hilton Szál- rális élet számos képvise­loban. A fogadason reszt „ , , , vett Pullai Árpád közieke- loje' 0tt volt a budapestl dési miniszter. Esztergályos diplomáciai képviseletek több Ferenc külügyminiszter-he- vezetője és tagja is. KUBAI IGAZSÁGÜGYI DELEGÁCIÓ BUDAPESTEN Dr. Mavkója Imre igaz- igazságügy-miniszter. A lá­ságügy-miniszter meghívá- togatás során a miniszterek sára hivatalos látogatásra kölcsönösen tájékoztatják csütörtökön, delegáció élén egymást a két ország jog­hazánkba érkezett dr. Jüan életének időszerű kérdé­Efccalona Reguera kubai seiről,

Next

/
Thumbnails
Contents