Délmagyarország, 1984. május (74. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-17 / 114. szám

Csütörtök, 1984, május 17. Ujabb kombájnok az aratásra Évről évre korszerűsödik « mezőgazdasági nagyüze­mek kombájnparkja. A ko­rabban használt, másodper­cenkent 4—5 kg gabonát fel­dolgozó arató-cséplő gépek helyett egyre-másra kerül­nek a gazdaságok tulajdonú­ba a ..hatkilós" gépek. A korszerű berendezésekkel rövidíthetik az aratás idejét, ami lehetővé teszi a betaka­rítási vesztesegek csökkenté­sét is. Az Agrofcer-vállalatok te­lepein az aratásig 1300 új kombájn áll a gazdaságok rendelkezésére. A gépek 80 százaléka a nagy teljesítmé­nyű típusok közé tartozik, az NDK-ból három külön­böző tfpusü kombájnt hoz­óak be. ezekkel széles kör­ben elégíthetik ki az igénye­ket Az E 514-es gép az újabb fejlesztések eredmé­nye. míg a7. E 512-es vi­szonylag olcsó berendezés1, és így a kisebb anvugi esz­közökkel rendelkező gazda­ságok számára is hozzáfér­hető. A harmadik gép a jól bevált és a hazai üzemek által keresett kombájn, amelynek szereléséhez, kar­bantartásához már jól érte­nek a gazdaságokban. Len­gyelországból érkezik a Bi­son-Rekord tipusú arató­cséplő gép. ez is nagy telje­sítményű berendezés, és ára is viszonylag kedvező. Az olcsó kombájnok közé sorol­ják az SZK—5/A szovjet gé­pet. amelyből szintén van a raktári készletben. A kombájnokat folyama­tosan értékesítik. A koráb­ban megrendelt gépeket már elszállították « termelőkhöz. A kereskedelem arra szá­mít. hogy május végén pót­megrendeléseket is feladnak, s ezek kielégítésére is felké­szültek. Hagyományok Tápén Kompjárat, jég út A tápai rév — tápaiak al­kun ré — évszázadokon át volt fontos tiszai átkelő­hely nemcsak a tápaiak életében, hanem a magyar történelemben is. A ma is létező — egykor fából, ma vasból készült — tápa; kompról az első biztos ada­tunk 1528-ból való. Szeré­mi György a Magyarok romlásáról szóló művében írja, hogy: ..Szapolvai Já­nos király' és Mehmed bég talalkozói ukat egy kis fa­lucska (villula). Tápé mellé tették ahol rév van a Ti­sza folyón." A Délmagyar­ország 1933. július 9-i szá­ma viszont ennél jóval ko­rábbi időtől, a 13. századtól említi a tápai révet Va­lami régi jog alapján Sze­ged még mindig hűbérese Tápé községnek, kegyura a tápéi templomnak, és fönn­tartója a tápéi kompnak. Ez a kötelesség onnét követke­zik. hogy megkapta a város a tápéi birtokát. A birtok­kal együtt vállalta a város a templom és a komp fenn­tartását, és azt. hogy az. idők beteljesüléséig szállít­ja Tápé őslakosságát." Szállította biz'. olykor nem is egy. Mert főként nyáridőn. a mezőgazdasági munkák dandárjában az egész falu átvonult a rétre dolgozni. Gyalogosok ladi­kon vagv deröglyén evez­tek át. kevés viteldíj fejé­ben. Ám az, aki egvúttal a kecskéjét vagv a tehenét is átvezette legelni, az a kis­kompon kelt át. Fogatosok a nagykompon mentek a rétre. Közöttük a Pg-sek. vagyis pajoros oazdák. akik viszont, mint örökföldesek nem fizettek átkélési díjat. Másoktól — gyalogostól, fogatostól — meghatározott összeget szedtek a révészek. Mivel sok tápai családnak voit „odaát" földje, dolog­időben hajnaltól sötétedésig mentek a vízialkalmatossá­gok. Hordás, betakarítás ideién éjjel is jártak a kom­pok. Egyébként, ha például súlyos beteget kellett át­hozni a rétről a faluba, la­dikkal mentek át érte. Télen a komp csak akkor pihent, amikor zajlott a Ti­sza. A révészek a legna­gyobb hidegben se hagyták, hogy befagyjon a víz ott, ahoi a komp lárt. Evezők­kel és csáklyákkal állandó­an ütögették a iegesedő vi­zet. miközben át. meg visz­s7.aeve7.tek a folyón. Olykor é.jjei a komp is fordult egyet-kettőt. A komp mellé jégvetőt — hosszú, vastag fenyőgerendát — kötöttek, ami védte a kompoldalt a jégtáblákkal szemben. Ugyanakkor a hídlás fölső oldalához jégvágóvasat ver­tek az iszapba, hogy a jeges ár ne sodorhassa el a kompföljárót. Annak ellené­re. hogy a komp a jégzajlás — régiesebben jégeredés — megindulásáig közlekedett, a két part között jéantat csi­náltak a tápai révészek. „Farkasordító hidegök jár­tak valamikor errefelé is. Amikor a Tisza vize mégis­csak befagyott hogy a ré­vészük tehetetlenné váltak, akkor parthon kötötték a kompot. A forgalom nem állhatott mög. mert gyüttek a Ieleiek. mög a rétiek Szö­gedébe mög a községház­hon. Hozzáfogtak jeget ne­velni. jeget hizlalni. Ki­vágtak az út mellett luka­kat. aztán abbúl lapáttal cserpákkal hajigálták a vi­zet az útra. Szórtak rá szalmát- homokot, hoyv mi­nél erősebb lögvön. Lött is kérőm olvan hogy tavasz­szal alig bírták szétverni. Olyan erős és vastag vót a iégút. hogv mögrakott ko­csik, szánkók möntek át rajta, elhiszöd-é?" El bi­zony, még azt is, hogy a lo­vat vezető parasztember ép­pen ügy jégpatkót kötött csizmája lágyára, mint a halász és a nádvágó. aki télen is dolgozott. ..Röggel­tűi délig iszánkottunk a jégön." A Tisza jegének kiter­melésével a tápai emberek is foglalkoztak. A műjég elterjedése előtt hatalmas tömeget vágtak ki fejszék­kel és jég vágó fűrésszel, s kocsiszámra hordták a köz­ségháza udvarán levő hatal­mas jeges verőmbe. Ami­kor megtelt, akkor vitték Szegedre a városi nagv Pincékbe, vermekbe, de jó pénzt fizettek a hentesek, a kocsmárosok és a szatócsok is érte. A régi tápai gyereket is azzal vigasztalták nagv hi­deg idején, hogy: .íanuár. február, itt. a nyár!" Az envhülés jelzését a med­vétől majd pedig Jégtörő Mátyástól várták. Akkor ugyanis (február 24-én) a régi időjárási regula szerint „Mátyás ront, ha tanálf" — vagyis megolvasztja, megtö­ri a jeget, öreg tápaiak szavával: ..Nyilallik a Ti­sza jege." A szó. hogy nyi­lallik. a jég hasadását je­lentette. ,.Ha pedig nem ta­nai, akkor csinál" — tart­ja a szólés. Vagvis: ha nem talált jeget, akkor fagyot hozott. A zimankós-zúzmarás, jég­virágos ablakokat hozó nagv hidegek hosszút szüneteltek. Az idei viszont megmutatta, milyen is az igazi tél. Tar­tósan mégsem fagyott be a Tisza vize. hiszen a ladik is átsuhafi, a dereglyét meg a kompot motor löki át a túlsó partra. hogy rako­mányt váltva újra kikössön az innenső oldalon. Ifj. Lele József 1984. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK — NÉVNAP: PASZKAI. A Nap kel 5 óra 5 perekor, ós nyugszik 20 óra 17 perckor. A Hold kel 23 óra 14 perckor, és nyugszik 6 ora 29 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél szerdán plusz 235 cm (áradó). \ STOP \ / reflektor A tapasztalatok másutt is hasznosíthatók Azt hittem, rosszul látok. Szegeden a József Attila sugárútra kanyarodtam vol­na autpval. a gedói iskola előtti úgynevezett „gyalogos­lámpa" fedezékében. Mert pirosat mutatott a berende­zés, a bizalmi elv alapján minden okom megvolt, hogy azt higgyem: Vásárhely fe­löl nem jöhet át j^rmű a lámpa tilosán. Az a KI-s vajszínű személygépkocsi, mely mégis semmibe vette a tilos jelzést, röviddel utóbb mér előttem haladt. A következő jelzőlámpánál, a Rózsa—Retek utcainál szinte meg sem lepődtem, hogy ismét a pirosba haj­tott. Ugyanaznap délelőtt, szin­tén a 47-es üt szegedi be­vezető szakaszán a záróvo­nal átlépésével jutott két autónyi előnyhöz egy mik­robusz. Pár méter múlva a lámpánál ugyanannyit kel­lett vezetőjénék várakoznia, mint a szabálytalanul meg. előzötteknek. Hát megérte? Néhány órával később a szegedi Közlekedésbiztonsá­gi Tanács ülésén a társa­dalmi munkában tevékeny­kedő testület titkára az el­múlt év balesetmegelőzési munkáját elemezte: „noha viszonylag rendezett felté­telek között áramlik terüle­tünkön a közúti forgalom, nem hagyható figyelmen kívül, hogy a közlekedési morál nem alakult kedve­zően, s ez negatívan hatott a kötekedés biztonsagára a balesetek számszerű alaku­lására." Szeged és a városkörnyék közúti közlekedését nem le­het mereven elkülöníteni a Csongrád megyeitől. (Hadd utaljunk csak arra. hogy a város közigazgatási, kultu­rális intézmények egész so­rával. munkahelyeinek nagy számával vonzza a megye más településein lakókat is, s arra, hogy mindhárom or­szágos főközlekedési út a városon át vezet. illetve onnan indul ki. Ennék kö­vetkeztében a megye tran­zitforgalma el sem kerül­heti Szegedet.) Ám fordítva is igaz: Csongrád megye központjának kisugárzó ha­tása van a tágabb környeze­tére, az itt megmutatkozó tapasztalatok érdemben hasznosíthatók a kisebb vá­rosokban, településeken is. Melyek ezek? A közúti közlekedés szer­kezetében bekövetkezett változósok, a lassú jármű­vek, kerékpárok és segéd­motoros kerékpárok számé­nak növekedése, főként nya­ranta tömeges megjelenésük az utakon tovább növelte a baleseti veszélyhelyzeteket. A szegedi KBT aktivistáinak tapasztalatai szerint felerő­södtek a közlekedés bizton­ságét zavaró káros jelen­ségek: a durva, agresszív magatartás, a szabályok szándékos megszegése. A rutintalanságra, az alkal­maikotUsi kepeaseg hianyá­ra vezethető vissza, hogy a leggyakoribb, balesetet elő­idező ok a sebesség helyte­len megválasztása. (Ha valaki nem rendszeresen Vezeti jár­művét, nem ismeri annak menettulajdonságait; kellő vezetési gyakorlat hiányá­ban „túlértékeli" járműve képességeit a „hétvégi autós"...) Az elmúlt évben — s ez bizony figyelmet érdemel — ugrásszerűen megnőtt a fi­gyelmetlen, gondatlan veze­tésből eredő balesetek szá­ma, s az ellenőrzések, a megelőző propaganda elle­nére egyre többen ültek it­tasan a kormány mögé. A megelőzést szolgálják a közlekedésbiztonsági taná­csok és társszervezeteik — módszerekben, eszközökben Igen változatos — rendezvé­nyei. A közlekedési vetél­kedők. filmvetítések, szak­mai előadások, továbbképzé­sek tekintélyes tömegeket mozgattak meg tavaly is. „De" — idézzük a városi KBT titkárát — „olyan embereket tudtunk többsé­gében mozgósítani, akiknek szabályismeretét, emberi magatartását eddig sem ér­hette kifogás. Sajnos, a ma­gángépjárművezetők jelen­tős része nem vesz részt semmilyen oktatásban." rületen, a volt járásban 19.3 százalékkal. Szegeden egyéb­ként a tízezer lakosra jutó balesetek száma (16.1) a me­gyei átlag (17,1) alatt van. A városkörnyéki községek­ben szükségesnek mutatko­zik a közlekedési nevelés élénkítése, főleg a járműve­zetők körében, akik tíz szá­zalékkal többször hibáznak. Az erőfeszítések ellenére a balesetek száma nőtt tavaly. Szegeden 4.4 százalékkal, a megszűnt közigazgatási te­mint a vácoei járműveze­tők. Ugyancsak mtő tanul­sággal szolgél a következő adat: a városkörnyék hét­végi baleseti aránya (40.4 százalék) sokkal rosszabb, mint a városi szombatoké, vasárnapoké (22,9 százalék). A mér hagyományos ren­dezvények, akciók — egye­bek között a szocialista bri­gádok munkavédelmi és köz­lekedésbiztonsági vetélkedő­sorozata, a Nemzetközi Is­kola Kupa, a közlekedési akadémia — szervezése mel­lett az idén újabb feladat is hárul a közlekedésbizton­sági tanácsokra. A KRESZ­módosítások oktatása, értel­mezése. az egységes szerke­zetbe foglalt szabálygyűjte­mény megismertetése az idei esztendő programjának, fel­adattervének része. Nehezíti a szervező, előkészítő mun­kát. hogy a július elsején életbe lépő rendelet értel­mezése körül még ma Is szakmai viták dúlnak, s an­nak ellenére, hogy a jog­szabály már mindenki által hozzáférhető, a szervezett tanfolyamok mindmáig nem kezdődhettek el. Igaz. nem­régiben — közlekedési új­ságírók körében — felelős szakemberektől hallhattuk a megnyugtatást: a módosított KRESZ újdonságainak meg­ismerésére lesz elég idő. (Sajnálatos, hogy a halogatás miatt egy, már február 1-én életbe lépett rendelet sem ment át eléggé a köztudatba. Az, amely megtiltotta pót­féklámpák felszerelését, s a régebben beszereltek eltávo­lítását írta elő december 31-1 határidővel. Az a ren­delet, amely még a H-betűs matricát, s persze minden más, a kilátást, átlátást aka­dályozó függönyt, fóliát is eltávolíttatott a mozgó sze­mélygépkocsik ablakairól — február 1-i határidővel.) NYOLCVAN ÉVÉ született Jean Gabin (1904—1976) világhírű francia színiművész. Hosszt) éveken át főként operett színésziként működött. 1930 óta filmezett is: a francia filmmű­vészet nagy korszakának egyik jellegzetes alakja. Száznál több filmszerepet alakított: közülük sok hazóiAban is nagy sikert aratott. Alakításait egyszerű, ter­mészetes és mégis sajátos játék­stílus jellemzá. Kőiként köznapi embeieket. munkásokat alakit megragadó erővel. 1042—46 kö­zött az amerikai Hollywoodban *élt. Femandelle: produkciós oé­get alapított, dél-franciaországi, birtokán nettig versenylovakat tenyésztett HARMINCÖT ÉVF hunyt el Balázs Béla (1884—1949) költő és filmtudós. Szülei ésének szezadik évfordulóját idén, au­gusztus 4-én ünnepeljük. K1SSZÍNH AZ Ma délután fél 6-kor: Jó estét nyar ... — Mórá 1. bérlet. MOZIK Vörös Csillag: de előtt 10 óra­kor: Klaplra-légló (rzines. ma­gyar) : délután negyed 4. féJ 6 házomnegyed 8 órakor: Sok pénznél jobb a több (színes, m. b. francia 16 even felülieknek. III. helyár!) Fáklya: délután háromnegyed 3. negyed 6 és fél 8 órakor: Ki«oka-légió (színes, magyar). Kertmozi: este 9 órakor: A kéjnö Kalifornia na készül (szí­nes, m- b. amerikai. 14 éven fe­lülieknek; IL helyár). Filmtéka: este 7 órától: A sziép íogolvnö (színes francia). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér .3. sz. (13/37-eB) este 8 órától réggel 7 óráig. Csak sür­gős esetben. BALESETI. SEBÉSZETI ÉS ÜROLÖGTA1 FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett sze­mélyeket Szegeden a II. sz. Se­bészeti Klinika (Pécsi u. 4.) ve­szi fel. sebészeti és urológiát felvételt ügyeletet az I sz. se­bészeti Klinika tart GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától más­nap reggel fél 8 óráig, szomba­ton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától más­nap reggel tél 8 óráig u Lenin krt. 50 szám alatti körzeti gyer­mekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunvadt János sgf. 1. sz. alatt. Telefon: 10-100. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 18 órától reg­iéi 6 óráig, szombaton reggel 7-tól hétfő reggel 7 óráig: Szeged. Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-420. S. O. S. LELKISEGÉLY­SZOLGALAT Mlnder.nor, este 7-től reggel 7 óráig. Telefon: 11-OOfl. BELGRÁD 2. 18.15: Tudomány 18.45: Időszerű a kultúrában 19.00: Lépések 19.30: Tv-naplő 20.00: Művészeti est 22.30: Zágrábi körkép Ü.T VIDÉK 17.00: Tv-hfrádó magyarul és szerb-horvátul 17.45: Gyalogos autóban 18.15: Ismeretterjesztő műsor 18.45: Testrevelés 19.00: Minihangverseny 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-hirhdó magyarul 20.áo: Palesztinok — dok­ftlm 22.40: Tv-híradó szerb­horvátul PENTEK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8.00: Tv-toma — (ism.) 8.05: Iskola-tv 10.05: Erdei lexikon csehszlovák kisfilim 10.30: A szász kincstár — NDK rövidfilm 11.00: A Hardanger fennsík­élete — norvég rövidfilm 11.«: A gólyák visszatérnek — román rövidfilm 11.35: Képújság BUKAREST 19.35: Fiatalok stúdiója 15.24): Rajzfilmek 19.00: Tv-híradó 19.20: Gazdasági figyelő 19 35: Dalok 19.50: Az eszmék harca 20.40: 40 év a szocialista kultúráért 20.30: A sas repülése — »véd— NSZK film 21.20: Tv-híradó BKlI BMy hatóim BUDAPEST 1. 8.00: Tv-torna — (ism.) 8.05: Iskola-tv 9.30: Arany mézeshetek — amerikai film — (ism.) 10.20: Humor Harold — amerikai burieszkfUm — (sz.) 10.45: Képújság 15.00: Iskola-tv 16.20: Hírpk 16.25: Egy este a büvészkörben — 2. — (ism.) 17.10: Adni érdemes... 17.20: Beszédművelés — 2. 17.40: Tv-börze 17.45: Vasúti járműgyártás — riport 18.2«: Kéoújság 18.30: Telesport 19.10: Tv-torna 19.15: Esti mese 19.30: Tv-híradó 20.00: Derrick — NSZK bűnügyi tv-filmsorozat 21.05: Panoráma 22.03: A fele sem Igaz! 22.35: Tv-híradó 3. BUDAPEST 2. 17.50: Képújság 17.55: A szegedi stúdió román nyelvű nemzetiségi műsora 16.1«: Az Örmény Televízió estje — Bevezető 18.20: A szülőföld — dok.-ftlm 18.45: Jereván a gyerekeikért 10.15: Lavas — dok.-ftlm 10.30: Az Elibakjan család — dok.-film 20.00: Bevezető 20.05: Artúr Pelesjan filmjeiből 21.05: Évszakok — dok.-film 21.56: Jereváni álmodozói: — dok.-film 22.35: Etűdök — komoly zenei hangverseny 22.55: Képújság BELGRÁD I. 16.45: Videooldalak 16.55: Veszélyes hadsereg 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.10: Pályaválasztási tanácsadó 17.40: Hírek 17.45: Gyalogos az autóban — tv-sorozat gyerekeknek 18.15: Tv-naptár 18.45: Eurogol 19.00: Kis konoert 19.15: Rajafilm 19.30: Tv-napló 20.00: színkép 21.05: Nem olyan régen — iUHi TVHeftlű KOSSUTH 8.27: Rita Gorr és Tito Gobbi operaárlákat énekel 9.00: Nótacsokor 9.42: Nefelejcs 10.OS: Norvég költök versel 10.22: Zenekari muzsika 11.01: A Válaszolunk hallgatóinknak külön­kiadása 11.21: A podolini kísértet — 10. Krúdy Gyula regénye 12.30: KI nyer ma? 12.45: Régen találkoztunk 13.00: Brúnó Watté r hangverseny- ¡, felvételeiből 13.51: Könvtpremier 14.31: Suppé és MtUöcker operettjeiből 15.28: kagylózene — Budakeszin 16.34: Régi muzsika 16.49: Hubay Miklós: A dráma sorsa 17.05: Családtervezési modell — 5. 17.30: Kodály: Mátrát képek 17.42: Téves kapcsolás — Iván Osz.tnkov hangjátéka 16.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Bemutatjuk új opera­felvételeinket 19.34: A varázshegy — Thomas Mann regénye — 4. 20.40: örökzöld dallamok 21.40: Miért irta meg? 22.20: Tie perc külpolitika 22.30: Walter Bohle (zongora) és a Barehet vonós­négyes felvételeiből 23.30: Bach: D-dúr szvit 0.10: Virágénekek PETŐFI 8.05: Népzene Norvégiából 8.20: Tíz perc külpolitika — (ism.) 8.35: Napközben 10.00: Zenedé lelőtt — (sz.) 11.35: Csak fiataloknak! — (sz.) — (Ism.) 12.35: Nemzetiségeink zenéjéből 13.00: Múltunk morzsái 13.20: Éneklő Ifjúság 13.33: Málusi dal 14.00: lelátó 15.10: Az én rádióm 10.00: Látogatóban 16.35: Idősebbek h u llám h 1 > sszán 17.30: Tanakodó 18.35: Hétvégi Panoráma 19.55: Slágerlista — (sz.) 20.35: Szociológiai figyelő 21.10: Kabarécsütörtök 22.20: Jgyolc rádió nyolc dal» — (sz.) 23.20: A mai dzsessz — (»z.> 3. MŰSOR ».00: Walter Berry (ének) Schubert­hangversenye — (97.) 16 »0: Dzsesszhangverseny — (sz.) n.05: zenekari muzsika — (sz.> 12.27: Az aranykakas — részletek Rimszkij-ICorszakov operájából — (sz.) 13.07: Fiataloknak I — (sz.) — (Ism.) 13.57: Zenekart muzsika — (sz 15.29: Ol kamarazene­felvételeinkből 16.29: Zenei lexikon 16.55: Pophullám — (sz.) 18.03: ;.A Pázmán lovagtól a Petőfi operáig" operaházi esemenvek a II világháborúban ideien — 3. 16.30: A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi músora 19.05: Iskolarádió 19.35: A Magyar Állami Hangversenyzenekar hangversenye — (sz.) Közben : Kb. 20.25: Képzőművészet a gyárakban es a tsz-ben Kb. 21.40: Népdalok — (se.) 22.00: Napjaink aemeje — 8. —

Next

/
Thumbnails
Contents