Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-13 / 87. szám

h A Z M s Z M P SZEG E D ¿V A R O S I B,rz OTTS ÁGÁ N A K LA P j A 74. évfolyam 87. szám 1984. április 13.; péntek Ara: 1,40 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka Magyar—olasz tárgyalások Törvény az Alkotmányjogi Tanácsról — A népi ellenőriési törvény módosítása — Az oktatás korszerűsítésének kérdései Az olasz miniszterelnök csütörtöki programja Csütörtökön délelőtt 10 órakor is­mét megteltek a Parlament üléster­mének széksorai: megkezdődött az országgyűlés tavaszi ülésszaka. Leg­felső államhatalmi, népképviseleti tes­tületünk tanácskozásán részt vett Lo­sonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, a Maauar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának első tit­kara. Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke. Ott voltak a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizott­ságának más tagjai, a Központi El­lenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság titkáray valamint az Elnö­ki Tanács és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyban foglalt helyet a budapesti külképviseletek több veze­tője és tagja. Apró Antal, az országgyűlés elnö­ke nyitotta mea a tanácskozást. Ezt követően az országgyűlés tudo­másul vette a Népköztársaság Elnö­ki Tanácsának jelentését a téli ülés­szak óta végzett munkáról, és döntött a jelenlegi tanácskozás napirendjé­ről: 1. az Alkotmányjogi Tanácsról szó­ló törvényjavaslat: 2. az országgyűlés ügyrendjének ki­egészítése az Alkotmányjogi Tanács működéséről: 3. a népi ellenőrzésről szóló 1968. évi törvény módosításával kapcsola­tos törvényjavaslat; 4. a köz- és felsőoktatás távlati fej­lesztési programja; 5. interpellációk. Az elfogadott tárgysorozatnak meg­felelően. az országgyűlés az első két napirendi pontot együttesen tárgyal­ta. Elsőként dr. Markóia Imre igaz­ságügy-miniszter tartotta meg expo­zéját az Alkotmányjogi Tanácsról szóló törvényjavaslat előterjesztésé­vel. A vitában felszólalt dr. Antalffy György. Csongrád megyei képviselő, egyetemi tanár, az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságá­nak titkára is. Végezetül a képviselők egyhangúlag elfogadták a törvényja­vaslatot. Ezután Borbándi János, a Minisz­tertanács elnökhelyettese terjesztette elő a népi ellenőrzésről szóló 1968. évi V. törvény módosításával kapcsolatos törvényjavaslatot, amelyet a hozzá­szólásokat követően, ugyancsak egy­hangúlag elfogadtak a képviselők. A délutáni órákban emelkedett szó­lásra Köpeczi Béla művelődési mi­niszter. hogy előterjessze a köz- és felsőoktatás távlati fejlesztési prog­ramjával kapcsolatos expozéját, amely felett megkezdődött a vita. és fel­szólalt többek között dr. Petri Gá­bor egyetemi tanár, a SZOTE rekto­ra, szegedi képviselő is. (Dr Antalffy György beszédét la­punk második. dr. Petri Gábor fel­szólalását vedig lapunk 3. oldalán kö­zöljük.) Az országgyűlés tavaszi ülésszaka ma folytatja munkáját. Dr. Markója Imre expozéja — Alig néhány hónapiéit el azóta, hogy az ország­gyűlés a legutóbbi üléssza­kon »torvényt hozott az al­kotmány módosításáról — mondotta bevezetőjében Mar­kója Imre igazságügy-mi­niszter. Ez a törvény egye­bek között azt az új rendel­kezést is az alkotmányba ik­tatta, hogy az országgyűlés a jogszabályok és a jogi iránymutatások alkotmányos­ságának ellenőrzése céljából létrehozza az Alkotmányjo­gi Tanácsot. Ennek az al­kotmányos rendelkezésnek a végrehajtásaként terjesztem elő — a Minisztertanács meg­bízásától — az Alkotmány­jogi Tanácsról szóló törvény­javaslatot. amely részletesen szabályozza e nagy jelentő­ségű alkotmány védő. a tör­vényességet oltalmazó szerv feladatait, szervezetét és el­járását. A törvényi sízintű szabá­lyozásra vonatkozó javas­latunk összhangban van az országgyűlés által is megerő­sített, azzal a törekvésünk­kel. hogy a legfontosabb ál­lami, társadalmi és gazdasá­gi viszonyokat törvények szabályozzák, és ezzel is erő­teljesebbé váljék az ország­gyűlés törvényhozó tv. vé­kenysége. Miután az alkot­mányosság és a törvényesség következetes érvényre jut­tatása a jogalkotásban ilyen típusú kérdés, úgy véltük, a tőrvényi szabályozás teljes mértékben indpkólf. Az élőttünk lévő törvény­javaslat jelentőségét min­denekelőtt az a kimagasló szerep adja meg, amelyet alaptörvényünk, a Magyar Népköztársaság alkotmánya, az egész állami és társa­dalmi életünkben betölt. A továbbiakban a napi­rend előadója hangsúlyozta: — Külön is nagy figyel­met kell fordítanunk arra, hogy a jogalkotás alkotmá­nyossága, törvényessége szi­lárd legyen. Ez alatt elsősor­ban azt értjük, hogy össz­hangban legyenek a külön­böző szintű jogszabályok az alkotmánnyal, illetve az ala­csonyabb szintű jogszabályok a magasabb szintű jogszabá­lyokkal, a jogi iránymutatá­sok pedig a jogszabályokkal. Emellett az alkotmányosság és a törvényesség követel­ményének érvényesítése a jogalkotásban azt is jelenti, hogy a társadalom életét döntően befolyásoló kérdése­ket, az állampolgárok alap­vető jogait és kötelességeit törvényi szintű szabályozás rendezze. Tapasztalataink alapján nyugodt lelkiismerettel ki­jelenthetjük, hogy a magyar jogalkotást — és a jogalkal­mazás irányítását is — ál­talában az alkotmányosság és a törvényesség tiszteletben tartása jellemzi. Eseti, -gon­dok azonban e tekintetben is nemegyszer észlelhetők. Az egyre bonyolultabbá és dif­Kádár János az országgyűlés tavaszi ülésszakán, mellette Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, mögöttük (balról jobbra) Ta­kács Iinre, az MSZMP Fejér megyei bizottságának első titkára és dr. Szilbereky Jenő, a Legfelsőbb Bíróság elnükc. (MTI-telefotó — KS) ferenciáltabbá váló életvi­szonyok mind szélesebb kö­rű szabályozása ebből a szempontbői is sok hibale­hetőséget rejt magában. Sajnálattal keli megállapí­tani, hogy ezeket a hibákat Hfem mindig és nem kéllő időben észleljük, és sokszor ezért marad el a szükséges, vagy a gyors beavatkozás. Azt is be kell vallanunk, hogy olykor a fogyatékossá­gokat észlelő felelős állami szervek sem léptek fel a szükséges eréllyel és határo­zottsággal a jogrendszer kü­lönböző elemei közötti össz­hang megteremtése, az al­kotmányossági és törvényes­ségi követelmények követ­kezetes érvényesítése érde­kében. Mindezek miatt vált szük­ségessé, hogy az alkotmá­nyosság védelmének jog­rendszerünkben már kiépí­tett állami és jogi biztosíté­kait továbbfejlesszük. Ez tette indokolttá, hogy az országgyűlés az alkotmá­nyosság érvényre juttatásá­nak elősegítése céljából egy új, önálló szervnek: az Al­kotmányjogi Tanácsnak a létrehozását rendelje el — hangsúlyozta a miniszter, majd így folytatta: — Az Alkotmányjogi Ta­nácsra és feladatára vonat­kozó legfontosabb alkotmá­nyos rendelkezések éppúgy jól ismertek önök előtt, mint a most előterjesztett törvény­javaslatban foglalt új szabá­lyok általános és részletes indokai is. Ezért engedjék meg, hogy az Alkotmányjo­gi Tanács feladataival, szer­vezetével ós eljárásával kap­csolatban csak néhány alap­vető kérdést emeljek ki: Az alkotmány szerint az Alkotmányjogi Tanács a jog­szabályok és a jogi irány­mutatások alkotmányosságát ellenőrzi. Ennek megfelelő­en a javaslat egyrészt — ál­talánosságban — úgy hatá­rozza meg az Alkotmányjo­gi Tanács feladatát, hogy az közreműködik a társadalom alkotmányos rendjének vé­delmében, a jogszabályok és a jogi iránymutatások al­kotmányosságának biztosí­tásában; másrészt fel is so­rolja a jogszabályokat és — külön is részletezve — azo­(Folytatás a 2. oldalon.) Lázár György üdvözli vendégét, Beitino Craxit. (MTI Telefotó — KS) Lázár György. a Minisz­tertanács elnöke és a hiva­talos látogatáson hazánkban tartózkodó Bettino Craxi olasz miniszterelnök csütör­tökön reggel a magyar kor­mányfő parlamenti dolgo­zószobájában szűkkörű meg­beszélést folytatott. Megbe­szélésükön a kölcsönös ér­deklődés előterében álló nemzetközi kérdésekről, va­lamint a két ország kapcso­latainak helyzetéről. azok további bővítésének-- és fej­lesztésének lehetőségeiről volt szó. Bettino Craxi hivatalos programja során a délelőtti órákban megkoszorúzta a magyar hősök emlékművét a Hősök terén, s ugyancsak koszorút helyezett el az el­ső világháborúban meghalt 1 olasz katonák emlékművén a Rákoskeresztúri temető­ben. Bettino Craxi a délelőtti órákban a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetke­zetbe látogatott. A Pest me­gyei mezőgazdasági nagy­üzem központjában Marjai József miniszterelnök-helyet­tes. Villányi Miklós mező­gazdasági és élelmezésügyi államtitkár és Esztergályos Ferenc külügyminiszter-he­lyettes fogadta, majd Furu­lyás János tsz-elnök tájé­koztatta a mintegy 6 ezer hektáron gazdálkodó szövet­kezet tevékenységéről. Bettino Craxi — útban Budapest felé — a Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában megtekintette Amerigo Tot „A mag apo­teózisa" című alkotását, amelyet az idős művész ta­valy ajándékozott az okta­tási intézménynek. Délután a Parlament de­legációs termében plenáris üléssel folytatódott a ma­gyar—olasz kormányfőj ta­lálkozó. A magyar tárgyalócsopor­tot Lázár György vezette. Tagjai: Várkonyi Péter, Baj­nok Zsolt államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke. Eszter­gályos Ferenc, Palotás Re­zső, a Külügyminisztérium főosztályvezetője és Szita János, A Bettino Craxi .ve­zette olasz delegációban foglalt helyet Giulio And­reotti, Umberto la Rocca. a külügyminiszter kabinetfő­nöke Antonio Ghirelli, a miniszterelnökség sajtóiro­dájának vezetője, kormány­szóvivő és Emilio Paolo Bassi. Az őszinte légkörű meg­beszélésen áttekintették a kétoldalú gazdasági kapcso­latokat. Közös álláspontra jutottak abban, hogy a fej­lesztési irányok meghatáro­zása a soron következő szakértői, szakminiszteri ta­lálkozók feladata lesz. Ügy ítélték meg, hogy a jövő­ben további lehetőségek nyílnak az együttműködés­re a termelési kooperációk­ban, . valamint a harmadik . piacokon való közös fellé­pésben. A nemzetközi témákat il­letően — bár eltérően ítél­ték meg a feszültség kiala­kulásának okait — egyet­értettek abban, hogy a ke­let—nyugati kapcsolatokban párbeszédre van szükség, amelv elvezet az érdemi tárgyalásokhoz. Este a Parlamentben Lá­zár György vacsorát adott Bettino Craxi tiszteletére. A városi tanács vb "I # # s • f . • »1 uieserol /elent/uk Szeged megyei város ta­nácsának végrehajtó bizott­sága tegnap délelőtt tartot­ta soros ülését. A testület az előterjesztések sorában megtárgyalta a közterületen felállított pavilonokról szó­ló jelentést; elfogadta az ál­lami lakóház-felújítási pá­lyázat felhívását; jóváhagy­ta az 1983. évi pénzmarad­vány elszámolását; döntött üres lakótelkek tartós hasz­nálatba adásáról; orvosveze­tői kinevezéseket hosszabbí­tott meg; jóváhagyta .az idei tanácstag-beszámolókról szóló tájékoztatást. majd önálló napirendi pontként vitatta meg a Móra Ferenc Múzeum művészeti és tudo­mányos ismeretterjesztő te. vékenységét. illetve a taná­csi vállalatok 1983. évi gaz­dálkodását. Tekintettel az országgyű­lés ülésére, helyhiány miatt a követező napokban té­rünk vissza a végrehajtó bi­zottság ülésének a közvéle­ményt leginkább érdeklő té­máira: a tanácstag-beszámo­lók értékelésére, illetve a közterületen emelt pavilo­nok ügyére.

Next

/
Thumbnails
Contents