Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-11 / 85. szám

4 Szerda, 1984. április 4. 4 flz anyanyelv: maga a nép Még februárban, a televízió Stúdió '84 cíxnű műsorában haliba ttunk egy fiatalembert műfordítói terveiről nyilatkozni. Ebben még nem lett volna semmi különös, csakhogy ez a fiatalember néger volt, szivet melegítő szépseggel beszélt magyarul; arról, hogy legkedvesebb költője József Attila, s már idézte is: semmi ágán ül színem. kis teste hangtalan vacog ..később arról, hogy Madách Tragédiáját wjarefcné anyanyelvére, egy nálunk Magyarországon eddig még alig említett 13 malHós afrikai nép nyelvére lefordítani. A riporter kérdésére, hogy jnem nehéz nyelv-e a magyar?", mosolyogva válaszolt, valahogy így: -Ellenkezőleg, nekem nagyon is könnyű, hisz mindkét nép, az enyém is és a magyar is pásztornép." Nem tudom, hogy a rendkívül rokonszenves néger fiatalember népe ma menynyire pásztornép; a magyar már régen nem az. sőt abban sem vagyok biztos, hogy önálló arculatú magyar néppé válásunk viszontagságos történetének volt-e olyan szakasza, amelyet pásztorkodónak nevezhetnénk egyáltalán. (Hogy eleink már az időszámítás legkezdetén lótartó. lón eveié, lovon íjjal harcoló nép voltak, azt éppen a szegedi egyetem nyelvészprofesszora, Mészöly Gedeon bizonyította be a húszas évek végén.) De nem ez a lényeg. A lényeg abban van, ami a néger fiatalember szavaiból egybecseng Illyés Gyula vélekedésével: „Jobbára kétkezi emberek nyelve volt a magyar. A magyar nyelvnek a maga sajátos természete onnan van, hogy kialakításában vajmi kevés köze volt az alkuszoknak, kereskedőknek, fiskálisoknak s más efféle csűrő-csavaró beszédű embernek." Valóban meglátszik egy nyelven, hogy kialakulásának hajnalán a létrehozó közösség mivel foglalkozott: juhot-kecskét őrzött. lovat nemesített, vagy ezekkel kereskedett ? És ha meglátszik, számít ez ma valaimit is? Igen. meglátszik. De amilyen könnyű ezt igazolni, olyan nehéz elfogadtatni azt, hogy számít, ma is számít, s nem is keveset. A nyelvi-tárgyi környezetbe születő gyermek a •nyelv s a tárgyak használatba vételével veszi birtokba emberi lehetőségeit, a nyelv s a tárgyak megfelelő használatával válik emberi lénnyé; a nyelvben, tárgyakban, szokásokban megjelenő képpel való azonosulás folytán veszi át, őrzi meg a köz,össég felhalmozott tapasztalatait, adja hozzá a magáét, amit ő. az ő nemzedéke hozott létre, ítélt fontosnak. Meglátszhatik-e. hát a magyar nyelven, hogy nem tengeri kikötők fürge nyelvű kalmárai hajlítgatták? A tatárt, a törököt — ha fegyverek nem — csiszolt szónoklatok megállíthatták volna? Ez a maroknyi nép történelme folyamán bármikor is volt-e, lehetett-e olyain helyzetben, erőben, hogy hízelgéssel-furfanggal ámítson-rászedjen más népet? Kell-e hát igazolni Illyést: „Jobbára kétkezi emberek nyelve volt a magyar. Olyanoké, akik valóságot és igazságot akartak közölni egymással. Akik világos, tiszta gondolatot fejeztek ki általa. Akiknek nem volt rejtegetnivalójuk egymás előtt. Akik nem szorultak se hazugságra, se hízelgésre." Mi van ebben a jellemzésben : dicsekvés, „kivagyiság". vagy épp ellenkezőleg, önsajnálkozás? Egyik sem illenék Illyéshez. A valóság szól belőle szabatosan, áttétel nélkül, ahogy a korongon forgó nedves agyag simul, a fal téglasora emelkedik, a határban kizöldül a vetés az ember keze nyomán. Nos. ha mindez így van is: ha nyelvünkben kétkezi elődeink tárgyi világossága tükröződik is, számít ez ma valamit? Ma. amikor minden nép minden fórumát olyan fogalmak uralják, mint a termelékenység, hatékonyság. önköltség — s ez még jó!; de amikor az óvodások szerte a világom rakétákkal. rakétaelhárítókkal és lézerfegyverekkel játszanak a homokozókban; amikor már van olyan szó, az atom. amely a mai világ mindháromezer nyelvén mind a hatmilliárd emberben ugyanazt a rémképet idézi fel, akkor számít, hogy egy szóban egy nép miféle vágyat, intést örökít tovább? Igen, számít, mégis, minden rémkép ellenére száimít, s legyen most nyelvünknek ez az egyetlen szava a példa. Ezen a mégisen egy francia, német vagy svéd alighanem megütköznék: logikátlannak találná, értetlenül várná a bizonyítást. Nekünk, magyaroknak azonban ismerős logikátlanság az elveszettel, reménytelennel szembeforduló mégis: ,i... S mégis, amikor jön [a reggel S pernyét fújnak a szelek. A grófi földön ott zokog Egy egész koldus-sereg ..." — írta Ady; s így fordult szembe minden társadalmi rosszal József Attila is: „ ... S mégis, magyarnak [számkivetve, lelkem sikoltva megriad — édes Hazám, fogadj [szívedbe, hadd legyek hűséges [fiad!..'." S ez nemcsak huszadik századi tünete a magyar sorsvállalásnak. Már Vörösmarty így intette le a kataklizma rémképéig űzött Vén cigányt: „... Húzd, de mégse, [hagyj békét a húrnak, Lesz még egyszer ünnep [a világon ..." Más nyelvek költészetében — legalábbis ily jellemző magatartásként — nem ismeretes a- mégis, a mégse. Mi ez hát akkor? Vörösmarty. Ady.. József Attila formai leleménye? S a Tragédiában a minden bukásból talpra álló, úi küzdésre kész Ádám szántén csak forma, egy hatásos szerep? Csupán formának, szerepnek aligha lenne hatásos, ha nem állana mögötte a valóság. Nem csupán és kizárólag a magyar valóság — a legszerencsésebb népek is szenvedtek éppen eleget —, e magyar mégis jelentésének azonban megvan a kollektív fedezete. Maga a nép szól belőle — ma nemcsak magyaroknak. Békési Imre Számtalan otyan nap van az életünkben, amikor borúsabbnak tűnik minden, lehangolóan elszomorítónak látszik a világ, idegesítő számunkra mindenki, a hangulatunk csapnivaló, s úgy erezzük, élni sincs kedvünk. Ilyenkor szoktuk mondogatni: ma olyan depressziós vagy«*. Valójában pedig rossz kedvűnk, pillanatnyi lehangoltságunk összehasonlíthatatlan azzal a szörnyű érzéssel. amit a depresszióban szenvedő ember él át — Milyen az igazi depresszió — amely súlyos lelki kór. t amelyet a benne szenvedők földi pokolnak neveznek? — kérdezem ár. Szeniisványl Istvánt. az orvostudományaik kandidátusát a SZOTE ideg- és elmegyógyászati klinikájának adjunktusát. — A normális, ielklleg etíészséges ember életének velejárója a kedélyhullámzás. Természetes, hogy egyik napon vidámabbak vagyunk, a másikon kevésbé jó a hangalatunk. Az élet sikeres történései, vagy éppen kudarcai mozgatják ezt az egyszer lent, máskor fent érzető hullámvasutat Az egészséges ember azonban még a legrosszabb hangulatában sem érzi, érezheti azt, amit a depresszióban, a kedélyzavarban szenvedő, akit amellett, hogy kórosan szomorú hangulat jellemez, még számos kínzó tünet gyötör. így a testi és szellemi lét vágytalan elhanyagolása. A teljes reménytelenség, kilátástalanság érzete keríti hatalmába, amely önpusztító vággyal társul. A Világegészségügyi Szervezet adatai szerint a Földön jelenleg 200 millió depressziós közül tíz századlék kérdőjelezi meg a létezést és lesz öngyilkos, s mintegy 30 százaléka tesz kísérletet az önhalálra. A depresszióban szenvedő semmire sem becsüli önmagát, undorodik az élettől, erőtlenséget érez, szellemi és fizikai teljesítőképessége Iík^I^I a» Szerzőtársunk a pszichológus A depresszió földi pokol dása, állandóan szorong, alvászavarokkal küszködik, étvágytalan, csökken a szexuális vágya és teljesítménye. Figyelmét csak a kudarcokra a sikertelenségekre képes összpontosítani, úgymond beszűkül a nehézségekre, s csak az árnyoldalát veszi észre az élet dolgainak, A betegek — elmondásaik szerint — valóban a poklok kínjaival küzdenek, a depresszió mélységeinek szenvedései egészséges ember számára elképzelhetetlenek. — A depressziónak az agy betegsége — tehát biológiai, szervi rendellenesség — oz oka, vagy kiválthatja valamilyen súlyos lelki megrázkódtatás? — Az elsődleges depresszió szervezeti zavarokra, az anyag-cserefolyamatok agyi rendellenességeire vezethető vissza. Példa erre az időskori depresszió, amelyet egyértelműen az agy szervi bántalmai okoznak. Biológiai folyamatok függvénye e betegség, bizonyítja az a tény is, hogy gyógyszer által is kiváltható. Nemrégiben igazolták a Rausedil nevű vérnyomáscsökkentőről. hogy depressziót okozhat A másodlagos depresszió kialakulása környezeti hatással magyarázható, Minden esetben valakinek vagy valaminek az elvesztése idézi elő. Közeli hozzátartozó halála például igen „hatékony" depresszókiváltó körülmény, éppen úgy, mint egy esetleges erkölcsi bukás, presztízsveszteség, sikertelenség a munkahelyen, a magánéletben, vagy úgynevezett szerepveszteség a társas környezetben. Ilyen és egfiHbcz hasonló kudarcok dönthetik depresszióba — sokszor nem is történésük pillanatában, illetve közvetlenül megtörténtük után —, hanem esetleg évek múlva. Nem ritka, hogy valamikor a gyermekkorban történt veszteség, trauma okán — amelyet az illető lelkileg nem dolgozott fel — a felnőttkor derekán, esetleg később jelentkezik, a kóros kedélybétegség. — Az életben mindenkit érnek veszteségek, nagy megrázkódtatások. mégsem lesz mindenki ezek miatt depressziós. Mi az oka tehát a különbségnek, azaz annak, hogy az egyik ember ugyanarra a traumára viszonylag egészséges reakciót ad, míg a másik súlyos depresszióba esik? — A pszichiátria Jelenlegi ismeretei szerint erre még nincs magyarázat. Valószínűleg ez esetben is az ember és ember közötti biológiai szervezeti eltérés okozza a különféle reakciókat. Mint ahogyan nem egyformán tűrjük a hideget, illetve nem egyformán vagyunk ellenállóak a bacilusokkal szemben, úgy más-másképpen tűrjük a lelki nehézségeket: egyikünk belebetegszik, a másikunk igyekszik mihamarabb túltenni magát a kudarcokon. — A depresszió nem egy állandó lehangolt állapot, hanem különböző fázisai vannak. — Háromféleképpen is jelentkezhet: Az úgynevezett mániás-depressziós betegség jellemzője, hogy van egy bizonyos ideig tartó íelhangoit kedélyállapota a betegnek, majd következik a normális szakasz, amelyből egy idő után belezuhan a mély depcesöaióba, abba a bizonyos pokoli lelkiállapotba. Ez a folyamat ciklikusan ismétlődik. A másik esetben csak depressziós mélységek és normális hangulatok váltogatják egymást, tehát itt nincs mániás szakasz. Míg a harmadik típusú betegre a csak feldobott, úgynevezett mániás kedélyállapot a jellemző. Ez azonban rendkívül ritka / — Mi jellemzi ezt a mániás szakaszt, illetve a mániás ember viselkedését? — A mániás beteg túlontúl magabiztos, ami hibás önértékeléséből, túlzott önbecsüléséből ered. Mindenhatónak, természetfeletti képességekkel, isteni erővel mégáldottnak képzeli magát Jóllehet, nincs rá különösebb oka, mégis extatikus örömöt érez. Fizikai teljesítőképessége, aktivitása az átlagosnál többször nagyobb. Hatalmas energiával mozog, s a saját maga gyújtotta tűzben ég el. Ennek a felfokozott fizikai, szellemi és lelki tevékenységnek pedig szükségszerű következménye a kifáradás. — A szegedi idegklinika munkacsoportja kiváló eredményeket ér el a hangulali élet zavaraiban és gyógyításában egy gyógyszer segítségével. Amerikai tanulmányútján ön is e gyógyszer hatásának kutatásával foglalkozott többek között. — E „csodaszer" neve Lítium. Gyógyító hatásának lényege pedig, hogy ritkítja vagy teljesen megszünteti a mániás-depressziós szakaszok, illetve a súlyosan lehangolt állapotok ciklikus ismétlődését. Segítségével tehát kivédhető a beteg kedélyállapotának kóros hullámzása, beállítható a normál hangulat. A Lítiumot azonban az elsődleges depresszió gyógyítására alkalmazzuk, míg a másodlagos depresszió esetében a gyógymód a pszichoterápia. A legfontosabb, hogy mindkét esetben nélkülözhetetlen az orvos; beavatkozás. Kalocsai Katalin 1984. ÁPRILIS 11., SZERDA — NÉVNAP: LEO A Nap kel 6 óra 3 perckor, és nyugszik 19 óra 2« perckor. A Hold kel 13 óra 40 perckor, és nyugszik 4 óra 22 perckor. VÍZÁLLÁS A Tisza vízállása Szegednél kedden plusz 262 cm (apadó). SZAZ ÉVE született Piero Jahiner (1884— 196«) olasz költő és regényíró. Nagy népszerűséget szerzett neki háborús naplója (Velem és a hegyivadászokkal 1919), valamint ugyanebben az évben megjelentetett A fiú című regénye. A fasizmus uralomra jutásakor teljesen elnémult, és csak a fölszabadulás után, 1945-ben keze dett írni újra. HATVANÉVES Horkai János (sz. 1924) Jászaidíjas színművész, a Nemzeti Színhúz tagja. ZENÉS SZÍNHÁZ Este 7 órakor: Az eladott menyasszony — Jancsó MiklósJózsef Attila-bérlet. MOZIK Vörös Csillag: délelőtt 10, délután fél 6 és háromnegyed 8 órakor: Ezermilliárd dollár (színes. m. b. francia, 14 éven felülieknek, IL helyárral). Filmtéka (MTESZ-székház, Kígyó u. 4.): Megközelítések (színes, m. b. svájci—francia, 14 éven felülieknek, este 6 órakor). Fáklya: háromnegyed 3 órakor : Süni a ködben (színes szovjet mesefilm-összeállítás). negyed 6 és fél 8 órakor: Kisapák és nagyapák (színes, m. b. szovjet). ÜGYELETES GYÓGYSZERTÁR Klauzál tér 3. sz. (13/57-es) este 8 órától reggel 7 óráig. Csak sürgős esetben. BALESETI, SEBÉSZETI ÉS UROLOGIAI FELVÉTELI ÜGYELET Ma a balesetet szenvedett személyeket Szegeden a II. sz. Sebészeti Klinika (Pécsi u. 4.) veszi fel, sebészeti felvételi ügyeletet az I. sz. Sebészeti Klinika, urológiai felvételi ügyeletet a II. Kórház (Tolbuhin sgt. 57.) tart. GYERMEKORVOSI ÜGYELET Munkanapokon 13 órától másnap reggel fél 8 óráig, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon reggel fél 8 órától másnap reggel fél 8 óráig a Lenin krt. 20. szám alatti körzeti gyermekorvosi rendelőben történik a sürgős esetek orvosi ellátása. ÉJSZAKAI ORVOSI ÜGYELET Este 7 órától reggel 7 óráig a felnőtt lakosság részére: Szeged, Hunyadi János sgt. 1. az. alatt Telefon: 10-100. FOGORVOSI ÜGYELET Mindennap este 10 órától reggel 6 óráig, szombaton reggel 7-től hétfő reggel 7 óráig: Szeged, Zöld Sándor u. 1—3. Tel.: 14-420. S. O. S. LELKISEGÉLYSZOLGALAT Mindennap este 7-től reggel 7 óráig. Telefon: 11-000. 19.20: Gazdasági figyelő 19.50: Viszontagságok — saovjet film 21.10: A nap eseményei 21.20: Tv-híradó CSÜTÖRTÖK DÉLELŐTT BUDAPEST 1. 8.00: Tv-toma — (ism.) 8.06: Iskola-tv 10.10: Kippenberg — NDK tv-ftlm — 2. 11.46: Képújság Emi BUDAPEST 1. 8.00: Tv-torna — (ism.) 8.05: Iskola-tv 9.50: Delta — (ism.) 10.15: Kippenberg — NDK tv-film — L 11.35: Képújság 15.00: Iskola-tv 16.45: Hírek 17.00: Foglalkozása: előadóművész — riportfilm 17.35: Képújság 17.50: Magyarország— Bulgária olimpiai selejtező labdarúgómérkőzés 19.45: Tv-torna 19.50: Esti mese 20.00: Tv-híradó 20.30: Szélhámosok parádéja — lengyel tv-fiimsorozat 21.30: Kőrös! Csorna Sándor — portré 22.25: Tv-híradó 3. BUDAPEST Z. 18.10: Csak gyerekeknek! — (ism.) 18.50: Képújság 18.55: szülök iskolája — lí. — (ism.) 19.25: „Hát annak születtem!" — a pécsi körzeti stúdió műsora 20.00: Anton Bruckner: III. d-moll szimfónia — NSZK film 2L00: Tv-híradó 2. 21.20: Ezek te üvegek — román kisfilm 21.30: Torquato Tasso — Johann Wolfgang von Goethe színművének tv-vóltozata 22.45: Képújság BELGRÁD 1. 17.00: Magyar nyelvű tv-napló 17.30: Videooldalak 17.40: Hírek 17.45: Gyerekeknek 18.15: Tv-naptár 18.45: Népi muzsika 19.15: Rajzfilm 19.30: Tv-napló 20,00: Sportszerda 22.00: Tv-napló ÜJVIDÉK 17.00: Tv-híradó magyarul és szerb-horvátul 17.45: Európa öröme — gyerekeknek 18.15: Pályaválasztási tanácsok 18.45: Versec 19.15: Rajzfilm 19.30 :Tv-híradó magyarul 20.00: Sportszerada 22.00: Tv-híradó szerbhorvátul BUKAREST 14.06: Nőkről nőknek 14.30: Magyar nyelvű műsor 19.00; Tv-hirado KOSSUTH Kb. 8.20: Mai kulturális programok 8.27: Kötődésem a tájhoz — Vallomások Fekete István író szülőföldszeretetéről — (ism.) 8.57: Igazgatói állást vállal — Pásztor Magdolna riportja 1.12: Az Állami Népi Együtten felvételeiből 9.4«: Kis magyar néprajz 9.53: Tarka mese, kis mese 10.05: Mindenki iskolája — 2. 10.35: Páter Tarziclusz — Marünkó Károly dok.-játé-ka 11.11: A Tátrai vonósnégyes felvételeiből 12.46: Magvetők 13.05: Operaslágere* 13.36: Dzsesszmelódiák 14.29: Miska bácsi levelesládája 15.06: Fúvó6 kamarazene 15.28: MR 10—14 16.05: Népzenekedweűőfcneíc 16.35: Filmzene 16.49: Kritikusok fóruma 17.06: Munkások 1964-ben — 2. 17.30: Bemutatjuk űj Melódialemezünket 18.15: Hol volt, hol nem volt... — Grönlandi mesék 16.25: Mai könyvajdntettzik — (isim.) 10.15: Vörös Sári Dankónótákat énekel 19.35: A Magyar RácBó és Televízió szimfonikus Zenekarának hangversenye Kb. 21.36: Huguette Dreyfus csembalóziik 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Kórusmuzsika 22.42: Gondolkodunk, vagyunk — de fejlődő-e az embert gondolkodás? 23.02: Kamarazene 23.02: Kamarazene 0.10: Sehönok Ottó tán oda Iáiból PETŐFI 8.06: Loránd István dalaiból 8.20: Tíz perc külpolitika — (ism.) a.35: idősebbek huHáayhosszán 9.30: Válaszolunk hallgatóinknak 8.46: Román dzsesszfelvételekből —. (az.) 10.00: Zenedélelőtt 11.35: A Szabó család — (tere) 12.05: Népi zenekarok műsorából — (sz.) 12.35: Tánczenei kóktál — (sz.) 13.30: Labirintus 14.00: Garam Zsuzsa Ravelműveket zongorázik — — (sz.) 14.15: Nóták 14.36: Szimfonikus könnyűzene — (sz.) 14.46: A BKV Konoertfúvószenekara játszók — (sz.) 15.02: Dlákíocf 15.15: Meseautóban — IS. 16.00: Tanár űr kérem ... — 2. 16.40: Fiataloknak! — (sz.) 17.30: ötödik sebesség 18.35: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai — (sz) 18.55: Sport 19.50: Operettrészflete* 20.40: Rádiószínház — Zsuzsánna és a vének 21.54: A Ralnbow együttes felvételeiből — (sz.) 22.34: Nóták 23.20: Deseő Csaba szerzeményeiből 3. MŰSOR 8.57: A kiállítótermek programjából 9.00: Fiatal zeneszerzőik a szocialista országokban — 2. — (sz.) 10.25: Elektra — részletek Richárd strauss operájából 11.06: Népzenei együttesek felvételeiből — (sz.) 11.30: Könnyűzenei stúdiónk felvételeiből — (sz) 12.00: Zenekari muzsika — (sz.) 13.07: A Költészet Hete — n/l. — pályakép József Attiláról 14.05: Vivaldi-művek — (sz.) 16.16: Népdalcsokor — (sz.) 15.40: Kamaramuzsdka — (sz.) 17.00: Magyar zeneszerzők — (sz.) 17.30: A Magyar Néphadsereg M ű vészegyü ttesének énekkara énekel — (sz.) Kb. 16.10: Idris Muhammad dzsesszzenekara Játszik — (sz.) 18.30: A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora 12.05: Angol társalgás kezdőknek 19.20: Alapfokú német társalgás 19.35: Budapesti beszélgetés Vlctorla de Los Ange lessel 20.22: Külföldi tudósoké a sz/ 20.37: Pophultám — (sz.) 21.20: Operaest — (sz.) 22.25: Haydn: C-dur szimfónia — (sz.) 22.53: Oj zene és hagyomány — ».