Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-10 / 84. szám

95 Kedd, 1984. április 10. 5 Meghalt Lacsán Mihály Az utóbbi években már pacemakerral élt, gép sza­bályozta a szívműködését. Am Lacsán Mihály töretlen lendülettel dolgozott to­vább; a másokért végzett munka öröme és felelőssége éltette utolsó percéig. Ta­valy. amikor 75. születés­napján. párttagságánalt 50. pltó tagja a esztendejében köszöntöttük. nek 1958-tól melye­a terveiről beszélt, ket immár sem pártbizott­ságunk tagjaként, sem a mellette működő pártépíté­si bizottság munkásaként nem valósíthat meg. Laosán Mihály hatgyer­mekes munkáscsaládból származik: felcseperedvén egy kötélgyártó kisiparoshoz állt. majd cipésztanuló lett Oklevelét 1926-ban kapta meg. Dolgozott az első sze­gedi kisipari szövetkezet­ben. később a DÉMA cipő­gyárban. A munkásmozga­lomba 1933-ban kapcsoló­dott be. ekkor lett tagja a bőripari szakszervezetnek is. A fasiszta megszállás alatt bebörtönözték, a Mo­soni utcában raboskodott Budapesten, majd a nagy­kanizsai internálótáborba hurcolták, ahonnan sikerült megszöknie. A fölszabadulás után az ország sok cipőgyárában dolgozoztt, míg visszakerült Szegedre. Helyt állt a mun­kában, helyt állt az ellen­forradalom idején is. Ala­munkásőrség­1967-ig a II. kerületi tanács vb-elnöke volt Személyi igazolványá­ban ugyan az áll: nyugdí­jas 1967 óta, de ez nem egészen igaz. mert a párt­munkások igazából soha sem vonulnak nyugdíjba. Lacsán Mihály dolgozott huszonkét esztendeig ta­nácstagként bírósági népi ülnök volt 1971 óta. Munkásságát tóbb kitün­tetéssel ismerték el; vit­rinjében őrizte a Felszaba­dulási Jubileumi Emlékér­met, a Munkásőr Érmet és Emlékérmet, a Munka Ér­demérmet, a Munka Érdem­rendet és a Szocialista Ha­záért Érdemrendet sok más elismeréssel együtt. Lacsán Mihály temetésé­ről később intézkedünk. MSZMP Szeged városi Bizottsága amatőrfilmesek sikere Sikerrel zárult a szegedi amatőrfilmeseknek a múlt hét végén Nyíregyházán ren­dezett amatőrfilm-fesztivál. Az ország legjobbjai adtak egymásnak randevút a Kósa Ferenc filmrendező elnökle­tével ítélkező zsűri előtt. A magas színvonalú vetélkedé­sen a mezőny legeredménye­sebb alkotója Hencz Alajos volt, aki a Törvény című drámai erejű természetfilm­jéért kapott ezüstoklevelén túl elnyerte a Magyar Tele­vízió elnökének díját i6. A másik második díj ugyancsak szűkebb pátri­ánkba került: a Szegedi Filmstúdió Egy kerékkel ke­vesebb című, sodró lendületű burleszkfilmje, a stúdió tag­jainak — M. Péter László, Farda József, Szilágyi Imre, Kelsch János. Samu Ferenc és Kiss Károly — közös al­kotása érdemelte ki. Ezen­kívül a Szegedi Filmstúdió — a Juhász Gyula Művelő­dési Központ amatőrfilm­klubja — 1983. évi munká­jáért elnyerte az ország leg­jobb filmklubjának ítélt ki­tüntető oklevelet is. Jojó... Á hét végén, Szegeden Társadalmimunka-akció Szeged felszabadulásának kodóra és városát szerető la- Tarjánban, Felső városon, Ró­40. évfordulója tiszteletére amint arról már lapunkban beszámoltunk — társadalmi­munk^-akciókat szerveznek. Az elsőt március végén tar­tották, s a tavaszi második környezétcsinosításra a hét végén, szombaton kerül sor. Az előzetes jelentkezések alapján 2500—3000 szorgos­kóra számítanak. A főbb munkahelyek a következők: Sancer-tó és környéke, Honvéd tér, Kál­lai liget, újszegedi liget, a Csongrádi, a Kossuth Lajos és a Petőfi Sándor sugárút, a Nagykörút, valamint a Vér­tó menti kiserdő. Ezeken kí­vül a Hazafias Népfront kuson és Alsóvároson szer­vez társadalmi munkákat. Mindezeken túl a peremke­rületek lakossága már szám­talan nyíltszelvényű vízelve­zető csatornát rendezett. Ahol ez elmaradt, most pó­tolható. A társadalmimunka-akció reggel 7-től délután 1 óráig tart. Titokkereső rádiófigyelő Nem fogadnék, mert biz­tcean szálka, sokak szemé­ben az a tévéjáték-sorozat, amely szombat éjszakánként tálaltatik. Eleinte alighanem desszertnek szánták, a kok­télparti hazai egzotikumáé­nak, a nyugati encsem-ben­csemek, Menő Manók, Bre­kik és zenés show-k koro­nájának. Aztán indult a Hitschcock-sorozat, és eme, Gyurkovics Tiboré egyre hát­rébb szorult az éjszakába, s lett mi volt is, utolsó, blőd­fogás a koktél legkitartóbb résztvevőinek. Szálka, hal nélkül. Ügy kell nekik, mért nem térnek nyugovóra idő­ben. Magam Is kitartóan tá­masztottam eddig elnehezedő pilláimat e szálkákkal. Ké­nyelmetlen volt, de biztosat akartam tudni, mert eleinte nem hittem a saját, bár ál­mos szememnek. Hihetetlen­nek tetszett hogy egy jó költő, kevésbé jó, de azért neves drámaíró ennyi zöldet legyen képes kiadni magá­ból. E jegyzet megírása után engemet több szálkával nem etetnek, elég volt az eddigi negy, köszönöm. De, hogy nyugodt álmom legyen, kö­telességemnek tartom előad­ni : nem annyira Gyurkovics a hibás. Egyrészt: folyton hiányol­juk a mai magyar' írók „je­lenlétét" a képernyőn. S amikor egyik-másik végre rászánja magát, hogy for­gatókönyvét tévés kezekbe vesse, nem győzi tépkedni magáról a vizes, lepedőket. Amiket mindig rájuk, az írókra húzunk. Csoda-e, ha a mai magyár írók retteg­nek a tévétől (a víztől), mint a tűztől. Kötelességünk hát legalább megpróbálni, re­konstruálni e hidegzuhanyos eset történetét. Úgy képze­lem tehát (másrészt), hogy Gyurkovicsnak támadt egy ötlete, ami ötletnek éppen nem lehetett rossz. Gondol­hatta tudniillik, hogy a mai honi valóság publicisztikák­ban főszereplő, mert gond­terhes helyszínein rajzol egy­két szatirikus képet, amo­lyan könnyed, „tévében szó­rakoztató" vonalakkal. Úgy­mint: a családban (lásd a gyermeknevelés kudarcai, az iskola és a szülők kapcsolat­teremtési képtelensége és egyáltalán: a bomlás maga!); a bíróságon (lásd igazság helyett j ogszolgáltatás ? M in­denki válik, vagy vált, vagy válni fog stb.); a kórházban (óh, a nőosztály, a felelőt­lenség, a hálapénz, hát per­sze, a nővér meg az or­vos...); az alvilágban (lásd: nálunk minden betörő olasz, csak a nőismerőseik magya­rok). Már csak a kulcsfigu­rák kellettek, amolyan esz­közemberek, apropók a lelep­lezésekhez. S lön Wagner és fia. családi vállalkozás, ge­neráljavítók természetesen. Így aztán mindenhova be­jutnak; pincétől padlásig be­cserkészhetik az empátiás lelkükkel ezt a romlott, kies országot, s jópofán, hogy ne legyen azért annyira büdös, elénk görgethetik a szemet­jét. S miközben a fenekére nézünk ennek a kukának, még vihogunk is — magun­kon? Gondolhatta az alkotó. Mégegy6zer mondom, ötlet­nek nem rossz, de meg is csinálni.., Így, ahogy — penetráns. Ágoston György (drama­turg), Dobray György (ren­dező) keze bőven benne van a dologban. Mondom én, ta­lán Gyurkovics mentségére, mert ismétlem, nem nagyon hiszem, hogy ennyi blődség egy embertől kitelik. A so­rozat több jelenete nem is egyszerűen ostoba, hanem íz­léstelen. S mint minden dol­gok, ha többször ismétlőd­nek. ezek is — unalmasak. Egyetlen ügyes ötletet sem szabad elhasználni (a végte­lenségig használni), mert az ember, ha felnőtt, egyszer tán kipróbálja, hogyan is működik a jojó, de hogy an­tul csak jojózzon, furton furt? Talán ez ifjabb Wag­ner, a Lajos... Ha mind­nyájan rá hasonlítanánk (mellesleg az a legfontosabb jellemvonás, hogy jojóznak a szemei, valahányszor meg­lát egy női alkatrészt, egyéb­ként semmije sem működik szóval, talán­rendeltetésszerűen), ha rá hasonlítanánk, tán végigbírnánk a sorozatot. Így azonban hiába bukkant fel részenként legalább egy, már-már életszerű figura (általában egy-egy színész­nek köszönhetően), a jojó­zás általános légkörében leg­följebb a hivatásos figyelők és írómentegetők vették ész­re. Előlük is hamarost el­tűntette az a generálszósz, amivel az egészet leöntötték, s amit ezúttal nem kívánok megnevezni. Végül is ezeken a szombat esti tévés koktélpartikon nem muszáj részt venni. Sőt, nem is kell. Ha egyszer azt látjuk, ott mindent szabad! Még etetni is! Sulyok Erzsébet Oly sokat hallottam Róla. hogy — nem valami nagy zeneértő lévén is — már­már legendás alakként kel­lett Öt elhelyeznem magam­ban. Ha személyesen (sokad­magammal) nem is ismer­tem, művészi keze nyoma, amely rendkívül mélységgel maradt meg egy egész vá- getik ros zenekultúráján, aligha- csak a nem a laikust is feljogosít- hivatott ja a kíváncsiságra. Arra s művészi személyiséget kuta­tó attitűdre, amelyet oly jól fejez ki a műsorcím: Mi a titka? E programban szom­baton délután a Kossuth ­adón Meixner Mihály mű­sora kereste a választ — Vaszy Viktor művészetével kapcsolatosan. A röpke életrajz az adás elején persze köztudott: le­xikális adatokat közölt Hogy sok minden, ami muzsika a személyben számított. ..a" Tisza partján. Az igazi, a színháznak, és ezen belül valóban izgalmas, a hőn várt mindenhez értett mint a ré­gi reneszánsz mesterek — de a titokhoz, az igazihoz, úgy érződött, nem tudott igazán közel férkőzni. S eközben és utána, hosszasan sok-sok ze­ne, általa dirigált és így mindmáig, ahogyan megidézett operarészletek, jó Nagymestert ismerni sokáig. Vagyis egyre több dolog — maga a titokm.­gyarázat volt. Miért, mitől, hogyan? Miért van. miért lehetett, hogy volt tanítvá­nyai, kollégái, ismerősei — tanúsíthatom — úgy emle­szerencsések egy­más közötti, cinkos-titkos, „összeesküvői" hévtől átfű­tött hangján ilyesmi lehetsé­ges? Nem csupán óriási tisz­telettel, de — a legkülön­bözőbb vérmérsékletű és vi­lágképű emberek — teljesen egységesen, az igazi nagyok­nak kijáró, mindig ihletett­nek tűnő mondatokkal meg­lett a zene. és egyre keve­sebb a titokmagyarázat. Amire pedig a műsor alap­vető célkitűzésén túl a ze­néhez nem értő laikus is fö­löttébb kíváncsi lett volna. Talán jobban, mint a Tu­randot, a Fidelio, vagy akár a Vaszy által szerzett víg.iá­téknyitany vonatkozó leját­szott részleteire. Azután — összesen csak a második (és utolsó) emléke­idézvén alakját? Mitől lehe­tett ilyen szédületes hatást zőként — jött Gregor József kiváltani képes karakter ez és (nem először) megmentet­az ember? Hogyan válhatott ^í mtef ££ Koestler és Kodály tanítv£- neve fogalomma, Műve pe- ként: természetes hangnem­nya volt, hogy 1941-ben a na3y nosztalgiák és még ben, nagyon őszintén, tisz­kolozsvári opera igazgatója nagyobb lelkendezések tár- í^'a""! Ü^íí? lett, hogy 1957-től 1979-ig, gyává? Telt-múlt az idő a műsor háromnegyed órájából, s haláláig, Szeged első számú zenei emberének számított és a többi. Még az a megál­lapítás is jól ismert, hogy virágzó operakultúrát terem­tett városunkban, igen je­lentős mértékben munkájából ól és lamit Például azt, hogy Va­szy Viktor „vagy szigorú volt, vagy még szigorúbb", to­vábbá, hogy a különben őszintén szólva - egy icipl- szinte mindenkit kedves lt_ zserséggel tegező Gregor Jós­éi csalódásfélét kezdtem érezni. Mert Moldován Ste­fánia ugyan elmondta, hogy ma is Vaszy „egészen különleges építkezik egyéniség volt", hogy egy Körösi Csorna emlékezete Körösi Csorna Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából ünnepi diszülést rendeztek kedden a Magyar­Tudományos Akadémia dísztermeben. A tanácskozáson Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes, a Körösi Csorna Sándor országos emlékbizottság elnöke „Nemzeti ludat, nemzeti egység" (laam-ii tartott eloadast. Kamarazenekar Jerevánból Zaven Vardanjan karmester kezdemé­nyezésére alakult meg. a Jereváni Szim­fonikus Zenekar tagjaiból, a Jereváni Ka­marazenekar 1979-ben. Bemutatkozásuk nagy sikerrel zajlott le. Az örmény fő­város zenekedvelő közönségét számos új műve! ismertették meg. hiszen az együttes összetetele. mozgékonysága, kisegítő mu­zsikusokkal való együttműködése a zene­irodalom addig nem hallható remekmű­veivel gazdagította a zenei életet. A ka­marazenekar repertoáriában — a barokk, klasszikus és romantikus mesterek mű­vein kívül — tág teret foglal el a szovjet és örménv zeneszerzők kamarazenekari együttesre komponált műveinek sorozata. Tevékeny reszt vállalnak nemcsak az ör­mény. de az egész szovjet zenei életben. Számos értékes mű született, amely az együttes gondozásában került első ízben közönség elé. A szovjet és a helyi zene­élet legrangosabb hangszeres művészei szerepeltek a zenekarral, amely hamaro­san a szovjet zenei élet egvik legrango­sabb együttesévé vált. A Jereváni Kamarazenekar csütörtökön este fél 8-tól ad koncertet Szegeden, a Ze­nés színházban, a filharmónia főbérleti sorozatában. Műsorán Csajkovszkij Vo­nósszerenádja. Bartók Divertimentója. Haydn f-moll (La passione) szimfóniája és Gyenyiszov Variációk című müve szere­ML ka öt képtelen volt vissza­tegezni, jóllehet a Mester er­re többször föl is kérte. És ..ha valamilyen feladatra ké­szülök, gyakran behunyom a szemem és Vele beszélgetem, mit mondana ..." íme, a titok maga. Itt van. Kitűnő ötlet volt Gregort megkérdezni, ós még kitű­nőbb szerkesztői megoldás a műsor végére hagyni ezt a vallomást. Ami már jócskán fölmutatott abból a titokból, amely a hozzám hasonló ze­nei analfabétákat is izgat­hatja, fölvillanyozhatja, és meg Is hathatja, ha egy nagy muzsikus megidézéséről van szó. S a titokkeresés utolsó néhány percének hallatán már azt is másképp, igazab­ban élheti ut az ember, amit eddig is tudott: hogy Vaszy Viktor a szó szoros értelmé­ben a színházért balt meg. gyönyörű halállal: egy pró­bán, a karmesteri dobogón. Már értein: ez egyszerűen nem is történhetett másképp. Domonkos László Vetélkedő A múlt hét végén a me­gyei áfészei ós a Konkordia Szövetkezeti Vállalat szocia­lista brigádjai mérték össze tudásukat a Munka és mű­veltség hagyományos vetél­kedőn. A 11 szocialista bri­gád közül a területi fordu­lóról a két legjobb — az üllési Ifjú Gárda és a csa­nádpalotai áfész Zóia­szocialista brigád jutott a waeevei döntőbe. *

Next

/
Thumbnails
Contents