Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-07 / 82. szám
9 <5 I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK^ Z MSZMP SZE GED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 74." evfolyaní 82. szám 1984. április 7.; szombat Ara: 1,80 forint A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tanácskozása Gazdálkodás — Bérpolitika — Együttműködés A Minisztertanács és a szültségeket okozó arányta- A tanácskozáson a MiSZOT vezetői április 5-én Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének; Gáspár Sándornak, a SZOT elnökének ós Méhes Lajosnak. a SZOT főtitkárának vezetésével tanácskozást tartottak a Szakszervezetek Országos Tanácsának székházában. Áttekintették a megelőző találkozón elfogadott megállapodások végrehajtását, amely kifejezésre jut az 1984. évi népgazdasági tervben és szabályozásban. a szocialista munkavensenyről, valamint a társadalombiztosítás és a munkavédelem állami irányításáról időközben megjelent határozatokban. A Minisztertanács és a SZOT vezetői megvitatták az 1984. év eddig eltelt időszakában végzett gazdasági munka főbb tapasztalatait. Megállapították, hogy a termelés összésségében a tervezett ütemben emelkedett, de a kivitel nem érte el az időarányos mértéket. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy minden ágazatban, de különösen a gépiparban fokozni kell az exportképes jó minőségű termékek előállítását. Abban is egyetértés volt. hogy a munka szervezettségének javítására, az energiával és az anyaggal való takarékosság fokozásának előmozdítására további intézkedésekre vbn szükség. A gazdálkodás eredménvességének javításához a vállalatok számára az eddigieknél kedvezőbbek a feltételek. Ez többek között a kormány .azon — a szakszervezetek kezdeményezésére is hozott — intézkedéseiből következik. amelvek nyomán nagyobb lehetőség van a béreknek a teljesítményekkel összhangban álló differenciálására. az anyagi ösztönzés fokozására, továbbá mód nvilik a melegüzemi, valamint a három és több műszakban doleozók béremelésének központi támogatására. Egyetértés vnlt abban is. hoau mind a központi bérpolitikai intézkedés, mind a rugalmasabb bérszabályozási formák alkalmazása csak akkor éri el a célját, ha a vállalatok ezeket a valós teliesítménvek anyagi elismerésére használják fel. A teljesítmény né'kül kifizetett bérek amellett, hogy felanságokhoz vezetnek, veszélyeztetik az árualapok és a vásárlóerő egyensúlyának megtartását. A kormány ezért szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy valamennyi ágazatban, szakmában és vállalatnál szigorúan érvénut kell szerezni a népgazdasági terv alapján a szakszervezetekkel egyetértésben meghatározott bérpolitikai elveknek. A szakszervezetek — az 1984. évi tervíeladatokat tárgyaló bizalmi testületi ülések tapasztalatai alapján — a jelenleginél határozottabb intézkedéseket tartanak szükségesnek az ütemes, folyamatos termelésért. az anyagellátás biztosításáért, a gyárak közötti és gyáron belüli kooperációs fegyelem megteremtéséért. Fontosnak tartják, hogy az állami vezetés következetesen kérje számon és ellenőrizze a vállalati helyi lehetőségek jobb felhasználását a termelési feladatok végrehajtása. az exportkötelezettségek teljesítése érdekében. Építsenek jobban azokra a belső tartalékokra — munkahelyi demokráciára —. amelyek javítják az eredményeket, a munkahelyi légkört, a munkakedvet. a közös felelősséget a munkáért. A szakszervezetek a maguk eszközeivel mindehhez továbbra is készek segítséget nyújtani. A gazdasági feladatok végrehajtásában, a szervezett, fegyelmezett munkában. a hatékonysáa növelésében. a takarékos gazdálkodásban fontos szerepe van a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára kezdeményezett munkaversenynek, a kommunista műszakoknak. A kollektíváknak ezeket az önkéntes kezdeményezéseit mind a szakszervezeteknek, mind a gazdasági vezetőknek támogatniuk, segíteniük kell, hogy ezzel is kifejezésre jusson az. öntevékenység. az eredményes munka megbecsülése. A szakszervezetek értékelik a kormány azon intézkedéseit amelyekkel gondjaink ellenére is biztosította és biztosítja az áruellátás folyamatosságát. A szakszer, vezetek az árak alakításában nagyobb körültekintést és megfontoltságot várnak a vállalatoktól. hatékonyabb ellenőrzést igényelnek az állami szervektől. nisztertanács és a SZOT vezetői áttekintették az állam és a szakszervezetek együttműködésének javításával összefüggő tennivalókat, valamint véleményt cseréltek a szociálpolitika távlati fejlesztésével kapcsolatos közös feladatokról. A Minisztertanács és a SZOT vezetői megállapították. hogy az ipar, az építőipar és az államigazgatás területén a negyvenórás munkahétre való áttérés rendben folytatódik. Szükségesnek tartják felhívni a gazdasági vezetők figyelmét, hogy a szakszervezetek és a dolgozók bevonásával továbbra is fordítsanak gondot azoknak a munka- és termelésszervezési intézkedéseknek a kidolgozására és gyakorlati alkalmazására, amelyek biztosítják a kieső munkaidőalap pótlását, s ily módon a termelési feladatok maradéktalan teljesí. tését. (MTI) Bővítik a piacot, termeltetnek Külkereskedelmi vállalatok új kezdeményezései Korszerűsödik a magyar külkereskedelem szervezete. A 46 szakkülkereskedelmi vállalat mellett mind több termelő önállóan kapcsolódik be a külpiaci munkába: jelenleg 180 termelő-. kereskedelmi és szolgáltatószervezet rendelkezik önálló külkereskedelmi joggal. A Külkereskedelmi Minisztérium eseti engedéllyel is lehetővé teszi a termelők külpiaci jelenlétét. évente félezernél több engedélyt adnak ki. A magyar külkereskedelem ily módon mind rugalmasabban alkalmazkodhat a piaci lehetőségekhez. Ám külpiaci eredményeinkben továbbra is meghatározó a szakkülkereskedelmi vállalatok munkája: ezért is figyelemre méltó, hogy tevékenységükben számottevő változások tapasztalhatók. Szolgáltatásaik bővítésére, a termelőkkel kialakított együttműködésük korszerűsítésére törekednek, és maguk is részt vállalnak az exportálható cikkek felkutatásában. s az új piacképes termelői kapacitások létrehozásában. A Hungarotex exportbővítő termeltető vállalkozásokba kapcsolódott be. A Pápai Állami Gazdasággal például nyúlszőrfeldolgozásra kötöttek együttműködési szerződést. Külföldi partner bevonásával Hungarofeder Kft néven tollfeldolgozó vegyes vállalatot alapítottak; az új üzemet közelmúltban avatták fel Makón. A Hungarotex évente képződő fejlesztési alapjából a továbbiakban is jelentős összeget fordít ilyen vállalkozásokra, mivel ezek eredményeként a legfontosabb piacokon a csökkenő kereslet ellenére is bővíteni tudta értékesítését. A külkereskedelmi vállalat kiterjedt külpiaci hálózatának eddigieknél jobb hasznosítására fejleszti kereskedőház jellegű tevékenységét. Újabb kutatások A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemének geológusai Üllés után Szeged-Kiskundorozsmán is újra kezdik a korábban csekély eredménnyel biztató olajés földgázkutatásokat. Ullésen ez több milliárd köbméteres többlet földgázkészlet föltárását eredményezte; Kiskundorozsmán pedig bizonyos geológiai jelekből arra következtettek, hogv az olajmezőn érdemes nagyobb mélységbe is lefúrni, ezért több száz méternyire még az elsüllyedt alaphegység kőzetébe is behatoltak. Ilyen mélységű közettúrásra még nem volt példa a hazai olajkutatásban. Az eredmény: az ösheguség összetört csillámpala kőzetanyaga száz méter vastagságban jó minőségű kőolajat rejt. Az első ilyen kút hozama a kísérleti méréseknél megközelíti a napi száz köbmétert, vagyis a korábbi kutak hozamának tízszeresét. Kiskundorozsmán az idén további nyolc kutató illetve termelő fúrást mélyítenek. lehatolva legalább háromezer méteres mélységig. A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemének olajbányászai az év végéig százezer méternyi furatot mélyítenek. többet. mint amennyi a tavalyi tervükben szerepelt. Somogyi Károlyné {elvételei Húsz jókedélyű idős ember népesiti be az új napközi otthon helyiségeit a zákányszéki Dózsa György utca 44. szám alatti lakóházban. Január elsején érkeztek az első lakók — tanyán élő, társtalan, vagy társaságra vágyó — öregek, akiknek ezután nem lesz gondjuk fűtéssel, főzéssel, takarítással egész héten át. Öt személy részére éjszakai szállást is bizto sítottak, ők csak hét végére látogatnak haza saját otthonukba. Zemanek Albertné — Ilonka — intézményvezető gondozónő két társa. Hebők Miklósné és Árokszállási Imréné segítségével sok szeretettel veszi őket körül, igazi otthoni légkört teremtve a 12 helyiségből álló házban. Sok társadalmi munka segítségével hozta létre az otthont a megyei tanács egészségügyi osztálya. A község lakói segítettek az épület berendezésében, takarításában, az Egyetértés Szakszövetkezet Komócsin Zoltán és Törekvés szocialista brigádjainak tagjai pedig rendszeresen dolgoznak az öre gekért. Nagy szükség volt erre a szép kis otthonra, mert sokan élnek még magány osan ezen a környéken, akiket a házi szociális gondozók, Csamangó Jánosné és Födi Józsefné látogatnak rendszeresen lakásukon. Felvételeink az öregek napözi otthonában készült. Ennek egyik módja, hogy nemcsak itthon, hanem külföldön gyártott cikkeket te eladásra kínálnak. Jelenleg mintegy 2—3 milliárd forint értékben forgalmaznak külföldi eredetű árut; ezzel tovább bővítik piacaikat, s a forgalom növekedésével pedig javítják jövedelmezőségüket. A Konsumex Külkereske. delmi Vállalat a belföldi kereskedelmi vállalatokkal szélesíti az együttműködést. Az első ilyen jellegű megállapodásokat a szombathelyi Borostyánkő, illetve a szegedi Centrum Áruházzal kötötték. Az Aranypók Vállalattal Budapesten, a Váci utcában rendeztek be áruházat. A napokban Veszprémben Komfort-Consumex néven nyílt műszaki áruház, amelyet társulási szerződés alapján a Komfort Veszprém, megyei Iparcikk Kereskedelmi Vállalattal közösen üzemeltetnek. Az együttműködés lehetővé teszi, hogy a külkereskedők az új cikkek behozatalánál felmérjék a vásárlói igényeket. IA megállapodásokkal mint Jobb magyar kereskedelmi egységet kapcsolnak be a külföldi áruházakkal kialakított közvetlen cserébe, ami hozzájárul a hazai választék bővítéséhez is. A; Intercooperation Kereskedelemfejlesztési Rt. — amely alapvetően hazai és külföldi cégek kooperációit szervezi — bekapcsolódott a kis tételű exportáru forgalmazásába. A termeltetési lehetőségek felkutatására, a az együttműködés szervezésére Békéscsabán önálló irodát nyitottak. Tavaly a kis tételű áruforgalmuk értéke elérte á 200 millió forintot, s az idén már mintegy 310 millió forintos konvertibilis elszámolású exporttal számolnak. Segítik a kisvállalkozók — gazdasági munkaközösségek. kisszövetkezetele — és a kisiparosok áruinak, szolgáltatásainak külföldi értékesítését is. Az ilven export támogatására vállalati szakmai tanácsadó szolgálatot hoztak létre. A Transelektro Külkereskedelmi Vállalat, amely elsősorban erőművi berendezéseket és villamosipari termékeket exportál. újabban más jellegű gyártmányok ér. tékesítését is vállalja. (En. nek érdekében kereskedőház létrehozását is tervezi.) A jól jövedelmező exportcikkek gyártását saját befektetéssel is segíti a vállalat. Első lépésként kereskedelemfejlesztési részleget alakítottak. Ebben mintegy 50 —60-féle árucikk exportját, gyártását szervezik. Az év eleje óta már több üzletet kötöttek, jó néhányról pedig tárgyalnak. Egyebek között játékok, kötöttáruk, műanyag és gumicikkek, s biotermékek — vegyszer és műtrágyázás nélkül termesztett zöldségek — piacát keresik. A tapasztalatok szerint sok hagyományos — elsősorban közel-keleti és tengerentúli — vevőjük vásárolna rendszeresen ilyen cikkeket; a Transelektro mindinkább ezeknek az igényeknek is igyekszik eleget tenni. (MTI)