Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-07 / 82. szám

9 <5 I VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK^ Z MSZMP SZE GED VÁROSI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 74." evfolyaní 82. szám 1984. április 7.; szombat Ara: 1,80 forint A Minisztertanács és a SZOT vezetőinek tanácskozása Gazdálkodás — Bérpolitika — Együttműködés A Minisztertanács és a szültségeket okozó arányta- A tanácskozáson a Mi­SZOT vezetői április 5-én Lázár Györgynek, a Minisz­tertanács elnökének; Gás­pár Sándornak, a SZOT el­nökének ós Méhes Lajosnak. a SZOT főtitkárának veze­tésével tanácskozást tartot­tak a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának székhá­zában. Áttekintették a megelőző találkozón elfogadott meg­állapodások végrehajtását, amely kifejezésre jut az 1984. évi népgazdasági terv­ben és szabályozásban. a szocialista munkavensenyről, valamint a társadalombizto­sítás és a munkavédelem állami irányításáról időköz­ben megjelent határozatok­ban. A Minisztertanács és a SZOT vezetői megvitatták az 1984. év eddig eltelt idő­szakában végzett gazdasági munka főbb tapasztalatait. Megállapították, hogy a ter­melés összésségében a ter­vezett ütemben emelkedett, de a kivitel nem érte el az időarányos mértéket. A ta­nácskozás résztvevői egyet­értettek abban, hogy min­den ágazatban, de különösen a gépiparban fokozni kell az exportképes jó minőségű termékek előállítását. Abban is egyetértés volt. hogy a munka szervezettségének ja­vítására, az energiával és az anyaggal való takarékos­ság fokozásának előmozdítá­sára további intézkedésekre vbn szükség. A gazdálkodás eredmé­nvességének javításához a vállalatok számára az eddi­gieknél kedvezőbbek a fel­tételek. Ez többek között a kormány .azon — a szak­szervezetek kezdeményezésé­re is hozott — intézkedései­ből következik. amelvek nyomán nagyobb lehetőség van a béreknek a teljesít­ményekkel összhangban ál­ló differenciálására. az anyagi ösztönzés fokozására, továbbá mód nvilik a me­legüzemi, valamint a három és több műszakban doleozók béremelésének központi tá­mogatására. Egyetértés vnlt abban is. hoau mind a központi bér­politikai intézkedés, mind a rugalmasabb bérszabályozási formák alkalmazása csak akkor éri el a célját, ha a vállalatok ezeket a valós teliesítménvek anyagi elis­merésére használják fel. A teljesítmény né'kül kifize­tett bérek amellett, hogy fe­lanságokhoz vezetnek, ve­szélyeztetik az árualapok és a vásárlóerő egyensúlyának megtartását. A kormány ezért szüksé­gesnek tartja hangsúlyozni, hogy valamennyi ágazatban, szakmában és vállalatnál szigorúan érvénut kell sze­rezni a népgazdasági terv alapján a szakszervezetekkel egyetértésben meghatározott bérpolitikai elveknek. A szakszervezetek — az 1984. évi tervíeladatokat tár­gyaló bizalmi testületi ülé­sek tapasztalatai alapján — a jelenleginél határozottabb intézkedéseket tartanak szükségesnek az ütemes, folyamatos termelésért. az anyagellátás biztosításáért, a gyárak közötti és gyáron be­lüli kooperációs fegyelem megteremtéséért. Fontosnak tartják, hogy az állami ve­zetés következetesen kérje számon és ellenőrizze a vál­lalati helyi lehetőségek jobb felhasználását a termelési feladatok végrehajtása. az exportkötelezettségek telje­sítése érdekében. Építsenek jobban azokra a belső tarta­lékokra — munkahelyi de­mokráciára —. amelyek ja­vítják az eredményeket, a munkahelyi légkört, a mun­kakedvet. a közös felelőssé­get a munkáért. A szak­szervezetek a maguk eszkö­zeivel mindehhez továbbra is készek segítséget nyújta­ni. A gazdasági feladatok végrehajtásában, a szerve­zett, fegyelmezett munká­ban. a hatékonysáa növelé­sében. a takarékos gazdál­kodásban fontos szerepe van a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára kezdemé­nyezett munkaversenynek, a kommunista műszakoknak. A kollektíváknak ezeket az önkéntes kezdeményezéseit mind a szakszervezeteknek, mind a gazdasági vezetők­nek támogatniuk, segíteniük kell, hogy ezzel is kifeje­zésre jusson az. öntevékeny­ség. az eredményes munka megbecsülése. A szakszervezetek értéke­lik a kormány azon intézke­déseit amelyekkel gondja­ink ellenére is biztosította és biztosítja az áruellátás folyamatosságát. A szakszer, vezetek az árak alakításá­ban nagyobb körültekintést és megfontoltságot várnak a vállalatoktól. hatékonyabb ellenőrzést igényelnek az ál­lami szervektől. nisztertanács és a SZOT ve­zetői áttekintették az állam és a szakszervezetek együtt­működésének javításával összefüggő tennivalókat, va­lamint véleményt cseréltek a szociálpolitika távlati fej­lesztésével kapcsolatos közös feladatokról. A Minisztertanács és a SZOT vezetői megállapítot­ták. hogy az ipar, az építő­ipar és az államigazgatás területén a negyvenórás munkahétre való áttérés rendben folytatódik. Szük­ségesnek tartják felhívni a gazdasági vezetők figyelmét, hogy a szakszervezetek és a dolgozók bevonásával to­vábbra is fordítsanak gon­dot azoknak a munka- és termelésszervezési intézke­déseknek a kidolgozására és gyakorlati alkalmazására, amelyek biztosítják a kieső munkaidőalap pótlását, s ily módon a termelési fel­adatok maradéktalan teljesí. tését. (MTI) Bővítik a piacot, termeltetnek Külkereskedelmi vállalatok új kezdeményezései Korszerűsödik a magyar külkereskedelem szervezete. A 46 szakkülkereskedelmi vállalat mellett mind több termelő önállóan kapcsoló­dik be a külpiaci munkába: jelenleg 180 termelő-. ke­reskedelmi és szolgáltató­szervezet rendelkezik önál­ló külkereskedelmi joggal. A Külkereskedelmi Minisz­térium eseti engedéllyel is lehetővé teszi a termelők külpiaci jelenlétét. évente félezernél több engedélyt adnak ki. A magyar külke­reskedelem ily módon mind rugalmasabban alkalmazkod­hat a piaci lehetőségekhez. Ám külpiaci eredményeink­ben továbbra is meghatáro­zó a szakkülkereskedelmi vállalatok munkája: ezért is figyelemre méltó, hogy te­vékenységükben számottevő változások tapasztalhatók. Szolgáltatásaik bővítésére, a termelőkkel kialakított együttműködésük korszerű­sítésére törekednek, és ma­guk is részt vállalnak az exportálható cikkek felkuta­tásában. s az új piacképes termelői kapacitások létre­hozásában. A Hungarotex exportbő­vítő termeltető vállalkozá­sokba kapcsolódott be. A Pápai Állami Gazdasággal például nyúlszőrfeldolgozás­ra kötöttek együttműködési szerződést. Külföldi partner bevonásával Hungarofeder Kft néven tollfeldolgozó ve­gyes vállalatot alapítottak; az új üzemet közelmúltban avatták fel Makón. A Hun­garotex évente képződő fej­lesztési alapjából a további­akban is jelentős összeget fordít ilyen vállalkozásokra, mivel ezek eredményeként a legfontosabb piacokon a csökkenő kereslet ellenére is bővíteni tudta értékesítését. A külkereskedelmi vállalat kiterjedt külpiaci hálózatá­nak eddigieknél jobb hasz­nosítására fejleszti kereske­dőház jellegű tevékenységét. Újabb kutatások A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemének geológu­sai Üllés után Szeged-Kis­kundorozsmán is újra kez­dik a korábban csekély eredménnyel biztató olaj­és földgázkutatásokat. Ullé­sen ez több milliárd köb­méteres többlet földgázkész­let föltárását eredményezte; Kiskundorozsmán pedig bi­zonyos geológiai jelekből arra következtettek, hogv az olajmezőn érdemes na­gyobb mélységbe is lefúrni, ezért több száz méternyire még az elsüllyedt alaphegy­ség kőzetébe is behatoltak. Ilyen mélységű közettú­rásra még nem volt példa a hazai olajkutatásban. Az eredmény: az ösheguség összetört csillámpala kőzet­anyaga száz méter vastag­ságban jó minőségű kőolajat rejt. Az első ilyen kút ho­zama a kísérleti méréseknél megközelíti a napi száz köbmétert, vagyis a korábbi kutak hozamának tízszere­sét. Kiskundorozsmán az idén további nyolc kutató illetve termelő fúrást mé­lyítenek. lehatolva legalább háromezer méteres mélysé­gig. A Kőolajkutató Vállalat szegedi üzemének olajbá­nyászai az év végéig száz­ezer méternyi furatot mé­lyítenek. többet. mint amennyi a tavalyi tervük­ben szerepelt. Somogyi Károlyné {elvételei Húsz jókedélyű idős ember népesiti be az új napközi otthon helyiségeit a zá­kányszéki Dózsa György utca 44. szám alatti lakóházban. Január elsején érkez­tek az első lakók — tanyán élő, társtalan, vagy társaságra vágyó — öregek, akik­nek ezután nem lesz gondjuk fűtéssel, főzéssel, takarítással egész héten át. Öt személy részére éjszakai szállást is bizto sítottak, ők csak hét végére látogatnak haza saját otthonukba. Zemanek Albertné — Ilonka — intézményvezető gondozónő két társa. Hebők Miklósné és Árokszállási Imréné segítségével sok szeretettel veszi őket körül, igazi otthoni légkört teremtve a 12 helyiségből álló házban. Sok társa­dalmi munka segítségével hozta létre az otthont a megyei tanács egészségügyi osz­tálya. A község lakói segítettek az épület berendezésében, takarításában, az Egyet­értés Szakszövetkezet Komócsin Zoltán és Törekvés szocialista brigádjainak tag­jai pedig rendszeresen dolgoznak az öre gekért. Nagy szükség volt erre a szép kis otthonra, mert sokan élnek még magány osan ezen a környéken, akiket a házi szociális gondozók, Csamangó Jánosné és Födi Józsefné látogatnak rendszeresen la­kásukon. Felvételeink az öregek napözi otthonában készült. Ennek egyik módja, hogy nemcsak itthon, hanem kül­földön gyártott cikkeket te eladásra kínálnak. Jelenleg mintegy 2—3 milliárd forint értékben forgalmaznak kül­földi eredetű árut; ezzel tovább bővítik piacaikat, s a forgalom növekedésével pedig javítják jövedelmező­ségüket. A Konsumex Külkereske. delmi Vállalat a belföldi ke­reskedelmi vállalatokkal szé­lesíti az együttműködést. Az első ilyen jellegű megál­lapodásokat a szombathelyi Borostyánkő, illetve a sze­gedi Centrum Áruházzal kö­tötték. Az Aranypók Vállalattal Budapesten, a Váci utcában rendeztek be áruházat. A napokban Veszprémben Komfort-Consumex néven nyílt műszaki áruház, ame­lyet társulási szerződés alap­ján a Komfort Veszprém, megyei Iparcikk Kereskedel­mi Vállalattal közösen üzemeltetnek. Az együtt­működés lehetővé teszi, hogy a külkereskedők az új cikkek behozatalánál fel­mérjék a vásárlói igényeket. IA megállapodásokkal mint Jobb magyar kereskedelmi egységet kapcsolnak be a külföldi áruházakkal kiala­kított közvetlen cserébe, ami hozzájárul a hazai választék bővítéséhez is. A; Intercooperation Ke­reskedelemfejlesztési Rt. — amely alapvetően hazai és külföldi cégek kooperációit szervezi — bekapcsolódott a kis tételű exportáru forgal­mazásába. A termeltetési le­hetőségek felkutatására, a az együttműködés szervezé­sére Békéscsabán önálló iro­dát nyitottak. Tavaly a kis tételű áruforgalmuk értéke elérte á 200 millió forintot, s az idén már mintegy 310 millió forintos konvertibilis elszámolású exporttal szá­molnak. Segítik a kisvállal­kozók — gazdasági munka­közösségek. kisszövetkezetele — és a kisiparosok áruinak, szolgáltatásainak külföldi értékesítését is. Az ilven export támogatására válla­lati szakmai tanácsadó szol­gálatot hoztak létre. A Transelektro Külkeres­kedelmi Vállalat, amely el­sősorban erőművi berende­zéseket és villamosipari ter­mékeket exportál. újabban más jellegű gyártmányok ér. tékesítését is vállalja. (En. nek érdekében kereskedőház létrehozását is tervezi.) A jól jövedelmező exportcik­kek gyártását saját befekte­téssel is segíti a vállalat. Első lépésként kereskede­lemfejlesztési részleget ala­kítottak. Ebben mintegy 50 —60-féle árucikk exportját, gyártását szervezik. Az év eleje óta már több üzletet kötöttek, jó néhányról pe­dig tárgyalnak. Egyebek kö­zött játékok, kötöttáruk, mű­anyag és gumicikkek, s bio­termékek — vegyszer és műtrágyázás nélkül termesz­tett zöldségek — piacát ke­resik. A tapasztalatok sze­rint sok hagyományos — elsősorban közel-keleti és tengerentúli — vevőjük vá­sárolna rendszeresen ilyen cikkeket; a Transelektro mindinkább ezeknek az igé­nyeknek is igyekszik eleget tenni. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents