Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-04 / 80. szám

Szerda, 1984. április 4. MAGAZIN 11 Álomvilág — fordulat előtt Lapozgatás egy régi folyóiratban Kezembe került. Végig olvastam. Az utolsó békeév lapszámait olvastam végig. A Magyar Üriasszonyok Lapja cikkeiben tallózom. Megtudom például, hogy — amint ezt egy szalagcím is bizonyltja — feleségüknek köszönhetik a milliárdosok karriérjüket és vagyonukat. Hát persze. Veressné Főző Erzsébet talán ezért állapítja meg, hogy: „A nő lelke tengerhez hasonló / Néha csöndes, legtöbbször / háborgó . . / Legkisebb hullám fölkorbácsolja: / S zátonyra fut lelkének hajója ..." Meg lehet tudni a lapból azt is. hogy a CAOLA szappan hamvassá és bársonyossá teszi a bőrt, valamint, hogy a kozmetikában az arc makacs pattanásainál melegítő és baktériumpusztító hatásánál fogva szép eredményeket ért el a rövidhullám. Továbbá azt is, hogy a Kormányzó úr őfőméltósága GerIóczy Géza min. tanácsosnak a Magyar Vöröskereszt érdemrendjét adományozta. — A társasági élet eseményei voltak Álgya Sándor és felesége vacsorája, báró Karg György és felesége, Piret de Bihain bárónő bridge-teája, balásfalvi Kiss Jenőné szül. urai Uray Margit estélye, báró Prónay György és neje cocktailpartyja, Kárpáthy Kamillóék disznótoros vacsorája, Geiszt Gyuláék teadélutánja, Koszmovszky Tiborék estélye, Mihalyfy Dezsőék bridge-estélye, Tormav Gézáék teája, Pignatelli herceg és felesége cocktail-partyja, Homonnay Tivadar és felesége vacsorája, amelyen a társadalmi és közélet előkelőségei szép számban jelentek meg. — A bolgár király Galánthay Glock Tivadar orsz. képviselőnek a Szent Sándor-rend nagy tisztikeresztjét a csillaggal adományozta. — A báli szezon kimagasló eseménye volt a február 1-én megtartott Atléta-bál, a Vigadóban, amelyen a MAC-teák közönsége és az előkelő báli közönség adott egymásnak találkozót" És hát persze vannak hímenhírek is. Tessék figyelni! „Kalmár Jolán kedves előfizetőnket Nagy László m. kir. vizsg. esendői őrmester oltárhoz vezette a balatonfüredi ref. templomban." És, kérem tisztelettel innen már csak kb. 9 hónap... Vagyis. „Angyalkák érkezése: Börgöndi Ödön és neje, Patkó Teruska felsógailai kedves előfizetőink örömmel jelentik, hogy fiúgyermekük született, aki a szentkeresztsegben az Ödön. Károly neveket kapta. Keresztszülők: Fat- , ko Mariska és Juhász János." Tarjánban lakom. Lakótelepen. Én is gondban vagyok, hogy miként ültessem le vendégeimet. A M. Ü. L. receptje szerint nehéz volna. Így hangzik ugyanis: „Célszerű, ha kis névjegykártyákat teszünk a teritékek mellé, de 8—10 személyes asztalnál ez fölösleges. A háziasszony vagy a házigazda mutatja meg vendégeinek a már előre meghatározott helyet. Nálunk az a szokás, hogy mindig a háziasszony ül az asztalfőn. A háziasszony jobbján ül az a vendég, akit leginkább akarunk kitüntetni. Ha nagyon sok vendégünk van, akkor lehetőleg mindig jobbról és balról férfivendég üljön. Részem, rói a régi szokás híve vagyok és örömmel állapítom még, hogy a divat is, a közfelfogás is a legszebbnek a régi, megszokott hófehér asztalneműt tartja, szép simára vasalva, ízléses kézimunka, utóval vagy miliővel." A miliő valóban fontos. Mert vagy van, vagy nincs. Mert például. Az e hónap egyik hétfőjére javasolt ebéd így kezdődik: „Hamis húsleves." Érthető mert... az OZOM PÚDER francia módszerrel készül, a hajfestés pedig KOMOL hajfestékkel. Szóval. .. „Az állástalan okleveles tanulók „Házitanító" című lapja felhívja a szülő figyelmét, hogy ha eleim sta vagy polgárista gyermekük mellé instruktorra, házitan ítora, nevelőre lenne szükségük — forduljanak a „Házitanító" szerkesztőségéhez, Budapest, V., Szent István körút 20. I. 5." Aztán pedig azt írja, Debreczeny Árpád: „Szobrot a köztisztviselőnek! Öh, hány bölcs államférfi, tüzes politikus ajkán virágzott ki e szókép és hány közíró szántott barázdákat vele a fehér papíron. Szobrot a köztisztviselőnek! A kötelességteljesítés szobrát, mert híven teljesítette feladatát a nagy világégésben, a világháború idején." És most hadd halljunk valamit a női cipellők történetéről! „Amíg a kecses női lábat" eltakarta az uszályos szoknya, a suhogó alsószoknya, a zsopán, addig nem győztek érte rajongani a költők. Mióta rövid szoknyák jóvoltából reggeltől estig látható ugyanez a kecses lábacska — elnémultak a poéták, kiment divatból a női láb." Tallózzunk tovább! A társaságból című rovatban olvasom, hogy csaknem íztelen és szagtalan a csukamájolaj. És azt is, hogy férje esedékes nyugdíjba vonulása után letelepedhetnek. Valahol. És főtanácsosné jeligére. Fiam van. Nem lányom. Ám engem is megragadott egy cikk a folyóiratból: „Mit adjunk uzsonnára, ha kislányunk barátnőit látja vendégül?" Az ugyanebben a lapban szereplő receptek közül a burgonyás almás heringsalátát eleve elvetettem. Maradtam a javasoltaknál: „Nem is olyan egyszerű a mai modern időben a helyzete a mamának, ha kisleánya avval állít be, hogy anyukám, kérem most már legyen szíves és hívja meg a barátnőimet, mert én már annyi helyre voltam hivatalos az iden és ezt nekünk is viszonozni kell. A régi jó világban, mikor a jó habos kávé, vagy csokoládé volt a kitűnő uzsonna, mazsolás csokoládés kuglóffal, gyümölccsel és esetleg egy tortával, nem okozott nagy fejtörést az uzsonna összeállítása. Ma azonban, amikor a gyerek elmeséli otthon, hogy Mártáéknál libamájas szendvics volt, Ilonkáéknál meg még parfét is kaptunk, sőt likőr is volt, gondolkodóba esik a mama, hogy ő vajon mit is adjon? Én most nem a bálozó nagy lányokról beszélek, hanem a 12 —16 évesekről, akik ma már kiforrott, tapasztalt nagy leányoknak képzelik és érzik magukat, és akikről nem egyszer hallottam, hogy olyan kijelentéseket tesznek, hogy anyukám, ez más, mint a maga fiatalságában volt, ma modern kort élünk, stb." Hölgyeim, lehetséges, hogy kiment a divatból a lábuk. Mégis megkérdezem, nem jobb így? PETRI FERENC Milyen lesz 2000-ben a magyar népgazdaság? Már-már belátható közelségben van a „bűvös" ezredforduló. Várhatóan mi történik addig, milyen lesz 2000-ben a magyar népgazdaság? Miből menynyit és hogyan termelünk, és miképp élünk? Hol tartunk maid a világ hasonló fejlettségű országaihoz viszonyítva? Megannyi nyitott kérdés, amelyre azonban — mert az idő sürget — legalább tervezéssel. előrelátással válaszolni kell. Ezért bízta meg a Minisztertanács az Országos Tervhivatalt, hogy készítse el a hosszú távú, 2000-ig szóló tervet. Nehezebb feltételek Lehet-e a mai nehéz és bizonytalan világgazdasági helyzetben csaknem két évtizedre előre tervezni? A válasz: nemcsak lehet, de feltétlenül kell is! Éppen azért, mert a világgazdasági problémák nem lehetnek örökéletűek. gondosan kell előre tervezni az utána következő időszakra. S tervezni kell azért is. mert a hosszú távú tervezés eredményeit hasznosítani lehet a középtávú — ötéves — tervek elkészítésénél, a gazdaságirányítás korszerűsítése során. De nem utolsósorban azért is, mert ez segít a KGST-tagországokkal folytatott tervegyeztetésben. és általában a külkereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztésében is. Természetes, hogy az ilyen, hosszú távra szóló terveknél sok bizonytalansági tényezővel kell számolni. Elsősorban talán a munkaerőhelyzettel, hiszen ha feltételezzük, hogy ugyanannyi lesz a munkaképes ember az országban, mint ma — közben meghosszabbodik a tanulási idő. viszont rövidebb lesz a munkaidő, és mind több munkaerőt igényélnek a szolgáltató ágazatok. Mindebből következik. hogy a termelő ágazatok számára a mainál kisebb munkaidőalap marad. Előrelátható az is. hogy a beruházások mértéke — bár a mainál gyorsabb gazdasági növekedéssel számolunk — nem éri el a korábbi évtizedek átlagát. Energia- és alapanyag-ellátásunk mintegy fele ma importból származik, ennek növelésére kevésbé lesz lehetőség, mint eddig. Tartósnak kell tekintenünk, hogy piaci pozícióink kedvezőtlenebbekké váltak, több a versenytárs, nehezebben tudiuk értékesíteni a mezőgazdasági és más termékeinket a feilett tőkésországokban, a diszkriminációs és protekcionista intézkedések miatt. Nehezebben tudiuk árucikkeinket értékesíteni a KGST-tagországokban is. Mindez nem túl biztató. Hozzá keTI azonban tenni, hogy a hosszú távú terv a legnehezebb feltételekkel számolt, s ha ezek közül valamelyik (vagv akár több is) kedvezőbben alakul, az mindenképpen éreztetni fogia ió hatását. Versenyképesség és nyitottság A teljes foglalkoztatottságot ügy kell fenntartani — húzza alá a Minisztertanács által elfogadott terv —. hogy az segítse elő a munkaerő hatékony hasznosítását, mobilitását és a kollektív újító törekvéseket. Ehhez tartozik, hogy jobban kell honorálni a minőséget, a jövedelmező termelést, a hozzáértést: a vállalkozó- és innovációs készséget. A termelés hatékonyságának elsősorban a belső és külső piac elismerésében, azaz a többletjövedelemben kell kifejeződnie. Minőség, minőség és ismét minőség. Ennek kell előtérben állnia a termelésben — de a közéletben. a mindennapi életvitelben is. Része ennek az ésszerű takarékosság, az anyagi értékek, a nemzeti vagyon gondos megőrzése is. Minőségileg magasabb szintre kell emelkednie a szocialista tulajdonformák együttműködésének és munkamegosztásának is. Gazdasági kapcsolatainkat erősíteni kell a KGST-tagországokkal. a harmadik világ országaival és a fejlett tőkés országokkal is. Meg kell őriznünk gazdaságunk nvitottságát és kiegyensúlyozottságát. Túl a jelenlegi kapcsolatokon, módot és lehetőséget kell adni arra. hogv a gazdálkodó egységek úi tornákat, önálló és közvetlen kapcsolatokat alakítsanak ki a határokon túl. s hogy íeileszléöi dcwHeüeikben mérlegelhessék, erveayesíthessék azokat az irányelveket és követelményeket. amelyek a világ gazdasági-technikai fejlődésében mutatkoznak. Nem megy ez egyik napról a másikra, ele meg egyik évről a másikra sem. hiszen ehhez jelentős szerkezeti átalakításokra és a hatékonyság javítására van szükség. Olyan termékeket kell előállítani. amelyek korszerűek, s éppen ezért versenyképesek több piacon is. Nagyon időszerű a technikai-technológiai korszerűsítés, elengedhetetlenül fontos a szervezés megiavitása. a termelési folyamatok ésszerűsítése. Így lehet csak a mai magas fajlagos anyag- és energiaköltségeket jeientőeen csökkenteni. Indokolatlanul magas ma az élőmunka-ráfordítás is. A vállalatok és az állam Javításra, korszerűsítésre szorul a magyar gaz-' daság belső munkamegosztása, a gazdasági egységek közti együttműködés — például a nyersanyagot. az alkatrészeket félkés «termékeket szállító vállalatok és a készterméket előállítók között —. továbbá, nem utolsósorban az ehhez kapcsolódó érdekeltségi rendszer. Ismét példaként: az exportból származó jövedelemtöbbletben nincs érdekeltsége a mégoly fontos félkészterméket vagy alkatrészt gyártó vállalatnak. Növelni kell az érdekeltséget az importot helyettesítő anyagok bevezetésénél. felhasználásánál is. Növekszik a következő, bő másfél évtizedben az infrastruktúra, azaz a szolgáltató ágazatok szerepe. Ez —úgynevezett háttériparral együtt — feltétele annak, hogy növekedjék az ipari fés általában az anyagi) termelés hatékonysága. Az iparon belül pedig a feldolgozóipar egyes tevékenységeit kell már a 80-as évek második felében korszerűsíteni, versenyképessé tenni bernhazasai arányának növelésével. önállóság, vagy irányítás? Sokszor feltett kérdés ez napjainkban, s kétségtelen, hogy az ezredfordulóig — vagyis hosszú távon — erre feltétlenül válaszolni kell, mégpedig egyértelműen. A Minisztertanács által elfogadott terv kimondja: a struktúraváltozások döntő részéhez vállalati kezdeményezésre van szükség, a piaci követelményekhez és lehetőségekhez alkalmazkodva. Ez azonban nem zárja ki, sőt feltételezi a fő irányok megjelölésénél, a műszaki-termelési kultúrák, tudományos irányzatok elterjesztésénél az állami befolyásolást, illetve azt, hogy a fejlesztéseknél az állam határozza meg az elsőbbséget, a sorrendet. Ugyancsak az állam tevékeny, irányító részvételére van szükség a termelés fejlesztéséhez szükséges képzési és egyéb feltételek megteremtésénél, az együttműködési területek gyors kijelölésénél és összehangolásánál. A növekedés várható üteme Hosszú távon ilyen elsőbbséget ad az állam a „bioprogram"-nak, a mikroelektronika és a számítástechnikai kultúra népgazdasági elterjesztésének, az anyag- és energiatakarékos, környezetkímélő technológiák és technikák kifejlesztésének és alkalmazásának. Ugyancsak állami feladat a komplett technológiák és komplex rendszerek olyan mértékű és irányú fejlesztése, hogy azok exportálhatók legyenek, továbbá a szellemi export súlyának növelése. Mit jelent mindez a számok közérthető nyelvére lefordítva? Húsz év (1981—2000) átlagában évenként a nemzeti jövedelem 2—3 százalékos növekedésével számol a terv. Ugyanakkor a lakosság fogyasztása évenként másfél, két és fél százalékkal, a reáljövedelem ugyancsak éves átlagban 1,8—2,9 százalékkal növekszik. S hogyan alakulnak addig a feltételek? A tervdokumentum erre vonatkozólag több változatot dolgozott ki. Rugalmasan, hogy alkalmazkodni lehessen az élet változásaihoz. S hogy a népgazdaság minden lehetőség legjobb, legésszerűbb kihasználásával fejlődjék tovább az ezredfordulóig, meg azután is, ILLÉS JÁNOS, ka Or&aafiCb TecKjuwuaá fóosétaáxweaeeóje