Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-04 / 80. szám
Szerda, 1984. április 4. 55 Az „időszerűtlenül" aktuális költő <5 a saovjet irodalom József [Attilája. Legalábbis én így, ilyesféleképpen helyeztem őt el magamban, ami nem is volna különösebben érdekes, ha annak idején — negyedikes gimnazista koromban — a meglepett, a már-már megvető, vagy az éretleneknek kijáró jóindulatú pillantásokat és megjegyzéseket nem kaptam volna szép számmal. amikor Vlagyimir Vlagyimirovics Majakovszkij akkoriban megjelent válogatott műveinek két kötetét megvettem. Már az Is föltűnhetne; aki ftyen szélsőséges indulatokat tud kiváltani, még akkor is, ha egy tizennyolc éves ifjonc bizonyos nevelői hatásokra, az óvatos érdeklődés ízlelgető bizonytalanságaival kezd foglalkozni vele. nem lehet akárki. Ám ennél jóval szemet szúróbb valami az, amit a kitűnő költő, fordító és publicista, Eörsi István öt esztendővel ezelőtt így fogalmazott meg Levél egy időszerűtlen klasszikushoz ómű írásában: „ön, Majakovszkij, nemcsak klasszikus lett, hanem ráadásul valóban az időszerűtlenség csúcsairól integet felénk: ön az elképzelhető legidőszerűtlenebb klasszikus.. i Csupa olyasmit üvöltözik át nekünk a két Majakovszkij-évtizedből, amelyben lakott, a tömegek gyakorlati mozgósításáról és más hasonlókról, ami nosztalgiánkat táplálhatja ugyan — már akiét, elég kévésünkét, attól tartok —, de amivel semmit sem kezdhetünk. Már roppant hangja és öblös szócsöve is. amellyel eljuttatja hozzánk napiparancsait, megbocsásson, merő anakronizmus." Igen. ha valaki. Majakovszkij aztán nem időszerű. Sót! Értelmiségi körökben, igen nagy arányban, bizonyos elnéző lesajnálással emlegetik, ha netán szóba kerül, úgy, mint a jámbor. naiv és persze jobb sorsra érdemes agitátorpoétát, olyasféle hangsúllyal, ahogyan a falusi temetőkben a szerelmesétől eltiltott s ezért a kútba ugrott lány temetésén az öregasszonyok mondogatják: szegényke, ez is jobban tette volna, ha szépen férjhez megy. Majakovszkij ugyanakkor. természetesen, »hogy Eörsi is fejtegeti. tananyag. es ..még az ön tekintélyromboló dühét is köztisztelet és megbecsülés övezi, azzal a megszorítással. hogy ez az indulat merőben történelmi, történelmi okok szülték, és ma már nincs időszerűsége. Éppen ezért ne is remélje, hogy valaki célba veszi szoparittyaköveiveL Gyűlölőit visszatartja ettől, hogy — hahaha: — hivatalos védelmet élvez. Hívei pedig olyan bejáratott mondatokban dicsérik, mintha nemrég kapott volna állami díjat". Igen. valahol itt kezdődik a baj. Annál a pontnál, hogy „hivatalosan" Majakovszkij nagy költő, viszont stílusa, egész esztétikai alapattitűdje, amely a propaganda és az agitáció világmegváltó feladatainak akart alárendelni egy, az avantgarde_ból kinőtt. szuverén, öntörvényű művészetet — manapság patetikusnak. „vonalasnak", legjobb esetben is időszerűtlennek ha.t. a fent nevezett módon és alapokon. Majakovszkijt nemcsak azért nem ' tartják aktuálisnak, mert az a történelmi pillanat, amikor fellépett, élt, alkotott és önként a halált választotta, valóban a múlté. Hanem abból az okból is. hogy a jól nevelt hivatalos elismertség és tananvagmivolt alól jottányit sem villan elő ennek a kivételesen tiszta embernek és — igen! — pompás költőnek mélyebb, ha úgy tetszik, személyiségközeli valósága és ebből következő morális tartása. Vagyis mondhatni, egész igazi, megmásíthatatlanul egyedi és varázslatos „majakovszkijossága". A párhuzam kísértő: a kép. valljuk be némileg emlékeztet a József Attiláéra. A Mondd mit érlel, a Favágó és a Szocialisták költője elsősorban a tananyagbéli az Óda. a Téli éjszaka. a Világosítsd föl vagy az Sszm&Ut szerzője inkább a „inasík" József Attila. Ám ne feledjük, ő magyar költő volt, s ha még mindig él is a fenti, nem valami rokonszenves „belső fölosztás", de mára már fölnőtt egy vagy talán két nemzedék is, amely (reméljük!) a teljes. a valóban „józsefattilás" József Attilát látja, érzi és szereti nagyon. Majakovszkijnál viszont más a helyzet: idegensége némiképp ugyanúgy determinálja úgynevezett időszerűtlenségét, mint az optimista, patetikus, harsány, teli torokiból szóló pártpoéta tankönyvízű fantomképe. Amelyre ilyen összefüggésben, sajna, nagyon is rímel a sokféle pillantás és megjegyzés, amit valamikor 1969—70-ben a válogatott műveit olvasó tizennyolc eves kapott. Aki megvan győződve arról, hogy a paprikás krumpli a legjobb étel a világon, annak fölöttébb nehéz megmagyarázni, hogy — teszem azt — a pizza vagy a hagymás bélszín azért inkább. Hogy mégis megkísérlek némi, hangsúlyozottan „nem hivatalos" revíziót Majakovszkij ügyében, annak a nagyon is általános művészi morál óriási világképi fontossága az oka. Megkockáztatom: legelőször is egy időre most felejtsük el A marxizmus fegyver, a Vers a szovjet útlevélről vagy a Komszomol-dal című Majakovszkijverseket, sőt — még a híres Letun-poémát is. Próbáljuk nézni „csak" a szolgálat vállalását, „csak" a kíméletlenül kemény, megalkuvás nélküli elvhűséget, az etikai normák könyörtelen számonkérését mindenkitől, legfelülről legalulig. az önérzetes, néha már-már fenséges emberi tartást, a szívósságot, a hihetetlenül eredeti, tűzön-vízen át válialt „másságot", a taktikázgatás helyetti barcosságot és a mélyen átélt, őszinte humanizmust. Ha csak ezeket, a művészi morál eme alapvető fontosságú világképi követelményeit vesszük szemügyre, időszerűtlenség helyett nagypn is kínzóan hiányzó aktualitást, naivul ágáló agitátor helyett valóban, átélten — mert merszenvedetten — tisztességes embert és főként: egy izgatóan időszerű, nagy művészt találunk Különben sem mindig az az időszerű, ami pro forma csak tartalom: a mód. ahogyan ez kifejeződik, az emberi tényező, ami aranyfedezetként mögötte áll, a sors. amit csillagpályáján az igazi alkotónak be kell futnia — a Művet nem pár évtized alatt gyorsan megváltozott históriai körülményekhez és mégcsak nem is politikai megfontolásokhoz köti. „A vezetőségek mennek, a művészet marad" — így vigasztalta magát csalódásai során Vlagyimir Majakovszkij. Persze az is igaz, amit Eörsi úgy fogalmaz meg: ,.a művészek is mennek — ön is elment —. és a vezetőségek is maradnak". De a költő mondata, azzal a kiegészítéssel, hogy a művészetet erkölcsileg minősítő tényezők igenis maradnak, teljesen igaz. Miként az is, hogy éppen ezért az „időszerűtlenségéért" lehet és kell csodálni ezt a majdnem József Attila-! kort megért, életének 37. esztendejében e földi siralomvölgyből önként eltávozott, korát, korunkat egész mai megítélésével is minősítő költőt. Aki — nagyon is aktuális. Vagy az kellene, hogy legyen. Ahogyan József Attila. Juhász Gyula vagy az erdélyi Szilágyi Domokos. Ha valakinek azt bizonygatjuk. hogy talán mégsem a paprikás krumpli a legjobb étel a világon, még elismerhetjük, hogy azért igenis jó dolog a paprikás krumpli :s (sok kolbásszal pláne). és a hagymás bélszín drága. a pizzát meg nem mindenütt csinálják jól. Csak egyvalamiről nem kéne megfeledkezni. ami ezerszer íontosabb mint. holmi gasztronómiai allegóriák: hogy a művészet mindig és mindenek'ölöt i elsősorban erkölcsi kategória. És e? ö-öv aktuabtás Jót rni, ahogvan Illyés Gyula mondta. jellemkérdés És Majakovszkij jól írt De még milyen jól. Legyen otthonunk a város! S zeged legrégibb műemléke, a Dömötör-torony került a Szegedi Városszépítő Egyesület jelvényére és pecsétjére. Nem véletlenül. Ez a település legrégebbi műemléke, alapfala XI. századi, alsó, négyszögletes részét román stílusban építették a XII. században, felső, nyolcszögletű traktusa koragótikus. A másik ok, amiért jelképéül választotta e társadalmi szervezet, a megmentésével függ össze. A városvédő szeretet és kiváló lokálpatrióták — mindenekelőtt Cs. Sebestyén Károly és Móra Ferenc — mentették meg a pusztulástól. Móra 1930-ban írott Impériumátvétel című tárcájában szállt szembe azokkal, akik le akarták bontani azzal az ürüggyel, hogy zavarja a dóm hatását Gunyorosan javasolta; ha itt útban van, tolják ki az átokházi legelőkre. írják rá: „Épült az első magyar keresztény király idejében, de nem helyben." Vagy ha lebontják, néhány tégláját majd kiállíthatják a múzieumjban ezzel a magyarázó szöveggel: ,xt modern keresztény barbárság abban különbözik a régi tcutyahitű barbárságtól, hogy a török a saját ódon szent helyeit nem pusztította el". Juhász Gyula pedig így írt: —A csonka torony nekem is szívügyem. Ez a beszédes emlék túlélte a tatárokat és Mátyás királyt, Dózsa Györgyöt és a törököket, a szegedi boszorkányokat és Dugonicsot, a szabadságharcot és a világháborút. Bennünket is túl fog élni, Szeged szebb lesz mint volt és ő, nagy idők tanúja bizonyságot tesz ezer esztendő mellett." A történelmi folytonosság, a városvédői szív és a közös akarat jelképe a Dömötör-torony, s mint ilyen, summázata a mai városszépítők feladatainak, felelősségének, kötelességeinek. Az elmúlt év nyarán jelent meg az első felhívás lapunk hasábjain a városszépítő egyesület alapítására. December 19-én öszsze is gyűltek a városukat szerető,' a település természeti és épített környezetének óvását és gyarapítását személyes közreműködéssel és társadalmi összefogással előmozdítani szándékozók, s kimondták társadalmi egyesületük létrejöttét. Azóta megtörtént a bejegyzés, elkészült az embléma, csekkszámlát nyitottak, tagsági könyveket nyomtattak. Elindulhat hát a reményeink szerint hosszú időre szóló, sok-sok embert megmozgató munka! H ányszor halljuk a hízelgő mondatot: Szeged az ország legszebb városa! A városszépítök ezt úgy teljesítenék ki. hogy megfogalmazták mindent átfogó ielmondatukat: Legyen otthonunk a város! Él bennünk a lokálpatriótái büszkeség, de élnie kell az öntudatnak és felelősségnek is. A Szegedi Városszépítő Egyesület az eddig is meglevő ám sok szálon futó kezdeményezéseket igyekszik összecsomózni, az ötleteket. javaslatokat egy tégelybe gyűjteni, az akciókat közös mederbe terelni, a város érdekeiért szólók hangját fölerősíteni. Nem elégednek meg a meglevő értékek védelmével, az örökség ápolása éppúgy legfontosabb feladataik közé tartozik, mint a karakter erősítése, az értékes vonások gyarapítása, a jövőkép alakítása és a személyesen vállalt aktív részvétel. Nem az a dolguk, hogy átrajzolják Szeged térképét, átrendezzék a város struktúráját, máról holnapra piinden igénynek kielégítői. minden panasznak gyógyítói legyenek. Nem akkor végzik jól dolgukat, ha kielégíthetetlen igényeket támasztanak, ha a reális lehetőségeket meghaladó vágyakat ébresztenek, ha kiveszik a vonalzót és a rajzceruzát a tervezők, a szerszámot az építők, a döntési jogot az arra illetékes szervek és szervezetek kezéből. Erejük a tömegességben és a nyilvánosságban rejlik! E nyitott társadalmi szervezet fórumot teremt a városát szerető polgároknak, a Szegedért tenni is kész embereknek. Feladatuknak tekintik, hogy népszerűsitik a városi környezet értékeit, segítik ezek megismertetését és megszerettetését, figyelemmel kísérik a történeti, régészeti, városszerkezeti, építészeti, ipar- és képzőművészeti, technikatörténeti, kegyeleti és természeti emlékeinek és értékeinek óvását támogatják ezek méltó állapotban való fennmaradását. védelmét és igyekeznek előmozdítani rangos, új értékek létrejöttét. Az ötletek, észrevételek és javaslatok itt gyűlnek össze, rejtőzködő értékek kerülnek napvilágra, így közösen tudunk elébe állni a pusztulásnak és pusztításnak, teret adni a véleményeknek és vitáknak, megfogalmazni egy város közösségének javaslatait, képviselni álláspontjait. S azzal, hogy tartalmas és mély kapcsolatot kötöz város és lakója között, tudatot formál, személyiséget fejleszt. Ha erősödnek a városlakókat idekötő gyökerek, ha mélyebb lesz a lokálpatriotizmus tartalma. jobban tudjuk majd becsülni mások erőfeszítéseit, otthonosabban érezzük magunkat nemcsak saját bőrünkben és nemcsak városunkban, de ebben a hazában is. A Szegedi Városszépítő Egyesület legutóbbi választmányi ülésén — figyelembe véve a már eddig is beérkezett levelek és telefonok észrevételeit — körvonalazta egy program ívét. Több mint negyven témakör gyűlt össze, melyeket értékelve, súlyozva kialakult egy terv, amelyhez várják mindenki véleményét, kiegészítését. De vegyük sorjában! Mindenképpen elengedhetetlen egy olyan katalógus készítése. amely a város értékeinek pontos felmérésén alapul. Ez a leltár tartalmazza majd a már meglevő műemlékeket és műemlék jellegű épületeket, azoknak állagát és az egyesület javaslatait: fölsorakoztatja a védésre erdemes városrészeket, épületeket, 'díszeket, tereptárgyakat, s javaslatokat tesz óvásukra. Ezen kataszterek elkészültekor dokumentálni lehet a mai állapotot és javasolni a fejlesztés irányait Jelentős erőfeszítéseket szeretne tenni az egyesület a város tisztasága parkosítása érdekében. A lakosságra számítva föltérképezik a város azon pontjait, ahol rendszeresen és indokolatlanul szemetet, különböző hulladékot raknak le. A Járj nyitott szemmel!" akció keretében észrevételeket, ötleteket és javaslatokat igyekeznek gyűjteni (akár írásban, akár szóban) ezekről a pontokról, a parkok, ligetek gyarapítási lehetőségeiről. Természetesen mozgósítják tagságukat a Hazafias Népfront tisztasági és parkosítási munkaakcióira. Szegedi városszépítök napját szerveznek — először ez év őszén, majd a jövő esztendőtől az április 18-1 műemléki világnaphoz kapcsolódva. Ezeken a napokon a gyerekektől a nyugdíjasokig olyan munkára hívják a város polgárait. amelyeknek céija az emléktáblák, szobrok, városképi jelentőségű műtárgyak és emlékek tisztítása, gondozása. Ezeken a napokon kiállításokat rendeznek, ilyenkor tartják majd az egyesület közgyűléseit. Számítanak a fiatal korosztáiyokra is. Terveik között szerepel játékos pályázat kiírása középiskolásoknak és szakmunkástanulóknak. Ennek keretében a tizenévesek nemcsak jobban megismernék szűkebb környezetüket. de elkészítenék javaslataikat, kiáltványaikat is. Kiderült az is, melyek Szeged legallergiásabb pontjai. Ezeket dokumentumkiállításokon mutatják be, s nyilvános beszélgetéseket is szerveznek. Már látható a Szegedi Nemzeti Színház épületet és az átalakulás munkálatait bemutató tárlat a szegedi Sajtóházban (április 12-én vitát rendeznek a városi teátrumról), ősszel a Dóm tér kerül „terítékre , majd az újszegedi üdülőkörzet és Alsóváros, illetve a Mátyás tér környéke. Pályázatot írnak ki egy városi információs rendszer kialakítására, melv segítené az eligazodást, a tájékozódást, és színesítené a városképet is. Terveik között szerepel egy olyan műhely létrehozása, ahol részint összegyűjtenék a régi városkép dokumentumait, az egykori építkezések terveit, rajzait, részint az idős mesterek szerszámait, épületdíszeik, kovácsoltvas dekorációik, famunkáik megmaradt példányait, sablonjait, mintáit. Pályázat útján igyekeznek választ kapni arra a kérdésre: Milyen is a jó játszótér? A terveket, elképzeléseket oldaiakon keresztül sorolhatnánk. Ám jól tudja mindenki, hogy mennyi ötlet szunnyadhat a varos lakóiban. E zért kérnek mindenkit, hogy javaslataikat, elképzeléseiket juttassák el a Szegedi Városszépítő Egyesület címere (6720 Szeged, Vörösmarty utca 3.), vagy személyesen mondják el ugyanott az egyesület fogadóóráin hétfőnként délután 5-től 6-ig (első alkalommal április 9-én). Azok akik már kitöltötték és leadták jelentkezési lapjaikat postán megkapják azokat a csekkeket, amelyeken befizethetik évi tagsági dijukat (120 forint) Akik a fogadóórákon kívánnak belépni az egyesüleibe. a helyszínen juthatnak csekkhez. A befizetést igazoló szelvény birtokában kapják meg a tagsági könyvüket. Eddig több százan vannak, akik jelentkeztek e nemes célokért küzdő társadalmi egyesületbe, de bízunk abban, bogv számuk a közeljövőben jócskán növekedni fog. T. L •I Meze/ András Mintha hívásra Mintha az erdőn minden é éjszaka szárnyat bontana, gyökerestől szakadna ki erős talajából a fa. mintha hívásra törne föl önmagából a iegenye úgy hallani a zúgását, ahogy a lélek száll vele: nvr.ths harám mintha hazád szállna - eled szállna velem. Felismert édes szabadság lélegzete lélegzetem. DOMON&ttó LAPéLO