Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-30 / 101. szám

Milyen is a mai munkásság? E

zerkilencszáznegyvenöttől, a népi demokrácia éveiben máius elseje a felszabadult dolgozó magyar nép. s mindinkább a munka ünnepe lett. A földosztás, a romok eltakarítása, a népi hatalmi szervek létrehozása, az úiiáéoítés. a proletárdiktatúra kivívása, az államosítások, a hároméves terv. maid az ötéves tervek, a szocializmus alapiainak lerakása. az ellenforradalmi támadás visszaverése, a párt és a nép kapcsolatainak — bizalmának — helyreállítása, erősítése, szolidaritás a világ munkásaival és a szabadságukért küzdő, elnyomott népekkel, a szocialista országok egységének erősítése: ezek lettek a legfontosabb május elseiei jelszavaink, s ta felvonulásokon ezek jegyében emeltük magasra egyszerre a vörös és a nemzetiszínű lobogót. Mint ahogyan ma is: a béke. a haladás, a szocializmus. a hatékonyabb munka. a szocialista nemzeti egység, a szovjet és a magvar nép barátsáea. a szocialista országok testvéri együttműködése iegvében ünnepeljük május elsejét. A

minap Balogh Sándor és Korom Mihálv történészek cikkét olvastam a magvar népi demokrácia első éveiről, akkori demokratikus hagyományainkról. Lényegében mindketten azonos következtetésre jutnak: az előző években az indokoltnál kevesebb figyelmet fordítottunk az 1944 őszétől fokozatosan létrejövő majd megerősödő népi hatalmi szervekre. Ilyenek voltak például a földosztó, a hetes-, a nemzeti és nem utolsósorban az üzemi bizottságok. A munkásosztálynak elsősorban az üzemi bizottságok létrehozásában volt döntő szerepe, de kétségtelen, hogy a többi népi hatalmi szerv létrehozásában is közreműködött. Az idősebb munkások ma is szívesen emlékeznek a felszabadulás utáni időkre: a romeltakarításra. a gépek beindítására, s általában mindarra, ami akkor, az úi élet kezdetével egvütt járt. Legnagyobb élményük az volt. hogy folyamatosan maguk vették kezükbe a gyárak irányítását; hogy a munkásság közvetlenül is részt vehetett a hatalom gyakorlásában. Fönt még az úri Magyarország hívei ágáltak: ők a hangadók a parlamentben és a kormánvban. de az üzemben már egészen másként alakult a helyzet. A gyárban már tőlük függött, raituk áflt hogy mi történik. Valószínű, hogy az »19-es munkástanácsokra is emlékezve, közvetlenül választott képviselőikből alakították meg az üzemi bizottságot, amelvnek meghatározó szerepe lett a termelés beindításában, az újjáépítésben, mindenben, ami akkoriban a gyárban történt A bér. a termelés, a jövedelem felhasználása, a vezetői" posztok betöltése, mind-mind a hatáskörébe tartozott Tehát jóval az államosítás előtt az üzemi bizottságokon keresztül gyakorlatilag már megvalósult a gyárak munkásellenőrzése és irányítása. Az addig kisemmizett dolgozórétegek lettek a gyárak urai. Az üzemi bizottságoknak valóban nagy szerepük volt a munkásegység erősítésében, a műszakiak és a munkások, a beosztottak és a" vezetők jó partneri kapcsolatában. De ezen túlmenően országosan is fontos szerepet vállaltak a reakció elleni harcban. Amikor a párt kiadta a jelszót, hogy ..Földet vissza nem adunk!". ..Ki a nép ellenségeivel a kormányból!" — az üzemi bizottságok élen iártak a tömegek mozgósításában, a harcos baloldali tüntetések megszervezésében. M

it ér az ember, ha munkás? — erre a kérdésre rendkívül sokféle választ kaptam, közöttük homlokegyenest ellentmondóakat is. Hadd idézzek közülük néhányat. Idős üzemvezető magvarázta: amikor ő évtizedekkel ezelőtt megkapta a szakmunkás-bizonyítványt, a legszívesebben kitűzte volna a mellére, hogy ezzel is felhívia magára a figyelmet. Akkoriban nagyon nagy dolognak számított, ha valaki „segéd úr" lett. Ahogv akkor mondták: az ilven akár azonnal nősülhetett. Most viszont — folytatta mondókáját — sok fiatal szakmunkás hovatovább letagadja a lányok előtt hogy ő „csak munkás". Logarléccel dolgozó, érettségizett idomszerész panaszolta felháborodva: ha bemegy a gyár valamelyik irodájába, úgv bánnak vele. mintha alacsonyabb rendű dolgozó lenne. Akad műszaki vezető. aki a kávéfőző kislánnyal nagyobb tisztelettel beszél, mint az idős szakikkal. Pedig annak ideién még a tőkések is lementek a műhelyekbe, egy kis pofavizitre. mert tudták, hogy az efféle gesztus, a vezetők és a beosztottak között, gazdasági szempontból is érdemes „befektetés". E véleményekben bizonyára van némi túlzás, bizonyos körökben mégsem haszontalan dolog úira emlékeztetni néhánv alapigazságra. Közöttük olyanokra is. amelyeket annak ideién alapfokú szemináriumokon, vagy fiatalabbak az általános iskolákban tanulhattak meg. Ilven például. hogv nem szubjektív elhatározásból, hanem objektív társadalmi okok miatt a munkásosztály a szocializmus építésének vezető ereje. Csak utalásszerűén említek néhánv tényt. Változatlanul igaz. érvényes: a munkásság a legszervezettebb társadalmi osztály, amelvnek az osztálvérdeke megegyezik a nemzet sőt a világ dolgozóinak érdekeivel, s megvan benne a bátorság és az áldozatkészség is ahhoz, hogy betöltse forradalmi hivatását. Bonyolult időszakban is a leginkább képes felismerni a haladás irányát Hogv milyen is volt valójában a Rákosi-korszak. azt nem a politikusok, mégcsak nem is a tudósok. vagy akár a művészek ismerték fel. először a munkásság adott hangot elégedetlenségének. E

gyénileg természetesen sokféle munkás van; művelt és műveletlen, az egvik elsősorban testi ereiével, a másik inkább az eszével dolgozik. Van. aki bonyolult, számjegyvezérlésű gépeket irányít, mások nehéz „szívlapátot" emelgetnek. Mindannyiunk — benne az értelmiség, a paraszt az összes társadalmi réteg és csoport — érdeke azonban, hogy a munkásnak és az áltála végzett munkának megfelelő rangja, presztízse legyen társadalmunkban. Az első szabad május 1. 1945-ben Kádár János az 1957-es nagygyűlés résztvevői közölt Bényeí/ózsef A szél törvényei Ha megszólal a hajnali harang felébrednek az éjszakai fák fészkeiben a zsongó madarak és reménységet ringat a világ. A város minden mozdulást figyel l s felébreszt egv-egv lakótelepet s a múlandóság törvénveivel pilickáznak az utcagyerekek. A hangok harsány huszárkürtieit teli tüdővel fúiiák a falak. Takard el tegnapi sebhelyeid. — te is a ha inal alkatrésze vagy. Húzód i a fénvlő sugarak alá. a rádcsanódott sár maid lenereg és túlszállnak a panaszok falán a törvényeket hordozó szelek. Szepesi Attila Oszét tánc lányok földig hajolnak fűbe horgad homlokuk ordas szélben egyikük táncba szökken kígvó-karia égre száll talpa dobban farönkön üszkös farónk visszaszól szálas szikla felfelel hallgasd évek zúgását pirul tested gvümölcse rózsaörvénv elsodor érik arcod romlásba égen keselvű keringel horhón bömböl hiéna denevér-barlang megbolydul medve-szurdok visszhangzik táncoló lánv aláhull társa szökken magasba szárnvak ívét idézi lángok lobogását röpte evorsul pázsiton ág gvúl hegyorom feldobban csörren csörgődob hallik sikogó aranykürt fekete leánv hollóként fehér leánv -/erceként sziklák körül elszökken kavicsot csördít patakba tűzimádók unokái hesvi sasok lánvai messzi gonsok bongásában szállnak sziklabércen futnak pezsgő hullámon vacogó lábuk megcsobban szalamandrák közt billegnek mohos kövön megállnak iáriák hűlt avar üszkében málló venvigén zöld havon tavaszváró táncukat csontok sárgult ívein Történelmi májusok Felvonulás 1919. május elsején KOPASZ MARTA METSZETE