Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-28 / 99. szám

Csütörtök," 1984. április 26. 3 Áruforgalmi jelentés A Belkereskedelmi Minisz­térium áruforgalmi jelenté­se szerint az év első negye­deben a kiskereskedelem folyó árakon 8.8. összehason­lítható árakon pedig 1.2 szá­zalékkal több árut értéke­sített. mint tavaly az év el­ső három hónapjában. Az élelmiszerek és élvezeti cik­kek forgalma folyóáron 6.7 százalékkal, a ruházati cik­keké 5.4 százalékkal, a ve­gves iparcikké pedig 11.6 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év azonos időszakában. A jelentés megállapítia. hogv márciusban — az elő­ző két hónappal ellentét­ben — a forgalom mérsé­kelt volt. változatlan ára­kon meeegvezett a múlt évi­vel. Alapvető élelmisze­rekből a kereskedelem ösz­szességében kielégítő ellá­tást biztosított. A hús és húskészítmények iránt a kereslet mérséklődött a ko­rábbi hónapokhoz képest, s a vevők az olcsóbb termé­keket keresték. Több hely­ről jeleztek kifogást húsfélék minőségére, elsősorban a szabványnak nem megfelelő zsiradék és faggvútartalom miatt. Halból. baromfiból. tojásból a kínálat a hónap folyamán megfelelő volt. s a kereskedelem a baromfi­félék iránti megnövekedett keresletet is kielégítette. Ugyancsak volt elegendő tej és tejtermék. zsira­dék. A konzervek — első­sorban a főzelékek és sa­vanyúságok. valamint a le­vesporok és mirelit áruk — csak hiányos választékban álltak rendelkezésre. A budapesti szabadpiacok­ra márciusban mintegy 11 százalékkal több árut szállí-» tottak a termelők a tavalyi­nál. zöldségfélékből 26 szá­zalékkal. többet. gyümöl­csökből viszont 2 százalék­kal kevesebbet kínáltak mint a múlt év márciusá­ban. Az árak átlagosan 13.9 százalékkal haladták meg a tavalyit. A hónap folyamán javult a háztartási vegyi áruk kíná­lata: növekedett a ha+ai iPar pipereszappan termelé­se. javult a kereskedelem készletösszetétele. s ezzel bővült a boltok választéka. A ruházati cikkek iránt mérsékelt volt a kereslet. Esetenként kevés volt a iersev és a pamut méter­áru. nem volt elegendő férfi átmeneti kabát, felnőtt­tréningruha. Férficipőből volt elegendő a női és gyermekcipők kí­nálata azonban, választék-, illetve mérethiányos volt. A vegyes iparcikkek közül kevésnek bizonyult a színes televízió, valamint a hazai hűtőszekrény. A szezonnak megfelelő volt a kínálat mezőgazdasági kisgépekből és szerárukból. Vetőmagból műtrágyából növényvédő szerekből és kertészeti fóliá­ból is kielégítette az igé­nyeket a kereskedelem. A bútorok közt még mindig hiánycikk az elemes bútor. és nem megfelelő a válasz­ték szekrénysorokból sem. A Tüzép-ek jelentései sze­rint egyre több a vevőkkel kötött anyagbiztosítási meg­állapodás. A telepeken im­port cserépből és falazó­anyagokból megfelelő a vá­laszték. s javult az ajtó és az ablakkeretek kínálata. Kielégítő a kínálat — az E­jelű vasbetongerenda kivé­telével — a födémszerkeze­tekből. panelből és FERT­gerendából. de még mindig kevés a hazai falazóanyag és a cserép. (MTI) ­Háztáji csirkegyár Az élet nagy törvénye a körforgás. Elpárolog a víz. felhő lesz belőle, és eső­ként tér vissza a földre. Tápanyagot vesz föl a nö­vény. és tápanyag lesz vé­gül maga is. Megmarad az anyag, csak átalakul. Meg­marad az energia is, csali átalakul az is. Az anyag megmaradásának a törvé­nye megingathatatlan, és változtathatatlanul stabil az energia megmaradásának a törvénye is. Mi hozhat ak­kor változást a világban? A természet föltehetően elkor­mányozná magát a maga törvényei szerint is, csodá­latos változatosságot terem­tett az ember megjelenése előtt is, de az egészséges agy terméke, a gondolat, lepkefinom rebbenéseivel. és minden természeti jelenség­nél gvorsabb száguldásával nem ismer határokat. A gondolat megmaradásának nincs törvénye, bár anyagi alapja elvitathatatlan. Ha lenne ilyen, a gondolat ha­lálát. röghöz kötését vagy kalodába zárását jelentené. Pedig a gondolatnak is megvan a maga körforgása. ha amazoknak a költségei a csillagos egeket kezdik rúg­ni. Vegyük elő a példákat, mindjárt érthetőbb lesz minden. Kitalálták, hogy egy ember hány száz disz­nót. hány száz marhát tud gondozni, aztán ugyanazok az emberek, akik az állat­tenyésztő telepeken dolgoz­tak. elkezdték nem elfelej­teni tapasztalataikat hazaér­kezésük után is. Otthon is hizlalták a disznót húszasá­val, ötvenesével. százasá­val. Harminc évvel ezelőtt az ilyen gondolat a kárho­zattál lett volna egyenlő, mert a föltételei sem vol­tak meg. Hirdették a pla­kátok a bikahizlalási szer­ződéseket akkor is de ha előállt volna valaki, hogy húszat is hizlalna egyszerre, eltették volna hűvösebb ég­hajlatra. Pedig a húsra ak­kor is szükségünk volt. 2. Az MSZBT szegedi munka­bizottságának megbeszélése Szegeden immáron 26, ba­rátságot ápoló kollektíva dolgozik évről évre színvo­nalasan és egyre jobb ered­ménnyel. A város üzemei­nek dolgozói, az intézmé­nyek alkalmazottai, továbbá a diákok jórészt az ő köz­reműködésükkel gyarapít­ják ismereteiket a testvéri Szovjetunió népeinek életé­ről. hétköznapjairól, a tár­sadalom építésében elért eredményeiről. Ezt az ered­ményes tevékenységet az MSZMP Szeged városi bi­zottsága mellett működő MSZBT-munkabizottság segíti, amely tegnap, pén­teken délután tartotta ülé­sét a MÁV-igazgatóságon. Kormányos « András, a munkabizottság elnöke kö­szöntötte a résztvevőket, majd előterjesztette a • tes­tület következő időszakra szóló munkatervére a ja­vaslatot. és ahhoz szóbeli kiegészítést fűzött E napi­rendi ponttal kapcsolatban elmondta véleményét: Híd­végi István, Hunyadi Lász­lóné, valamint Donáth Mik­lós. A kérdésekre Kormá­nyos András, Garainé Csa­nádi Mária, a megyei párt­bizottság és dr. Wiegand Gyula, a szegedi városi pártbizottság- munkatársa válaszolt. Az előterjesztett javaslatot a résztvevők — módosításokkal — elfogad­tak. Ezután Kormányos And­rás és dr. Wiegand Gyula ismertette, hogy a munka­bizottság tagjai a jövőben milyen módon segítik majd közvetlenül is a városban működő tagcsoportok mun­káját. Dr. Szögi Istvánná, a Gor­kij nyelviskola szegedi ta­gozatának munkájáról és a soron következő feladatok­ról beszélt. Hangsúlyozta, hogv elsősorban a város üzemeiben kell a jövőben nyelvtanfolyamokat szer­vezni, és tovább kell kutat­ni mindazokat a munkahe­lyeket, ahol e téren érdek­lődésre számíthatnak. E napirendi témához Garai­né Csanádi Mária fűzött szóbeli kiegészítést. A tanácskozáson Garainé Csanádi Mária az MSZBT országos elnökségének ju­talmát adta át Hunyadi Lászlónénak, a munkabi­zottság tagjának. Gáztároló Űj kompresszortelep épí­tését kezdték meg a Nagy­alföldi Kőolaj- és Földgáz­termelő Vállalat hajdúszo­boszló-gólyási üzemében. A negyedszázaddal ezelőtt fel­fedezett hajdúszoboszlói gáz­mezőnek ma is jelentős sze­repe van az ország energia­ellátásában. Az eredetileg felmért szénhidrogén-meny­nviségnek ugyan 90 százalé­kát már kitermelték, de az újabb kutatások szerint meghosszabbítható a gázme­ző élettartama. Az ennek ér­dekében megkezdett és 1986­ban befejeződő 130, millió forintos beruházás eredmé­nyeként a korábbinál szá­I mítotthoz képest egymilliárd köbméterrel több földgáz I hozható felszínre. Á Kazinczy-verseny országos döntője Szegedi résztvevők Az ország 19 megyéjéből, dísztermében a legszebben Budapestről, továbbá az öt beszélő középiskolás diákok­vidéki nagyvárosból: Győr- nak és szakmunkástanulók­ból, Pécsről, Szegedről, Deb- nak. recenből és Miskolcról érke- mmnamm^^mtarm^^mmmmr^^^mmmma zett 120 gimnáziumi és szak­középiskolai, valamint szak­munkástanuló részvételével pénteken megkezdődött Győ­rött a Kazinczy szép magyar beszéd verseny országos dön­tője. Ök az iskolai, a váro­si, a kerületi versenyek mintegy 40 ezer résztvevőjé­nek legjobbjai. A résztvevők két zsűri előtt kezdik meg a versenyt, A bíráló bizottság diszelnó­ke Péchy Blanka érdemes művész, a • Kazinczy-díj ala­Dítója. Ö adja át a díjakat vasárnap, a győri városháza Aki háztáji filozófia foly­tatását várja ettől a beve­zetőtől. ne is olvassa to­vább. Földönjáró, hétközna­pi dolgokról lesz szó. Ar­ról, hogy sok százezer év tapasztalatait hömpölygette magában az emberiség az állatok megszelídítése óta, aztán jött a nágyüzem, hir­telen fölpörgött a gondolat, jól megfejelte az okos ta­pasztalatot, és világraszóló eredményeket ért el. A rög­höz kötött elme azt hitte, ezek az eredmények el nem választhatók a nagyüzemtől. Ha mégis belegondolt, szentségtörésnek vélte. és bocsánatot kért magától is. Százával hozta az érveket bizonyságul: sokkal több búzánk, kukoricánk, cukor­répánk termett. gyümöl­csünk is több. zöldségünk is. borunk is. Jött a meg­termékenyítő gondolat, és oda sodorta mezőgazdasá­gunkat igen-igen rövid idő alatt a világ élvonalába, er­ről az útról tehát letérnünk nem szabad. Dehogynem szabad. Ha most beprogramoznánk ma­gunkat arra, hogy semmin nem változtatunk, néhány év múlva lent ücsörögnénk a porban. A gondolat kör­forgása azt hozta magával, hogy a legnagyüzemibb ta­pasztalatokat is ki kell pró­bálni kisebb adagolásban, Áz AFOR-kutak nyári menetrendje Május 1-én lép életbe az Áfor üzemanyagtöltő állo­másainak tavaszi-nyári nyit­vatartási és szolgáltatási menetrendje. Ennek legfon­tosabb változásairól és a szolgáltatások fejlesztéséről tartott sajtótájékoztatót csü­törtökön Ternyák Benő, az Áfor vezérigazgatója, a Ma­gyar Újságírók Országos Szövetségének székházában. Bejelentette, hogy június 1­től valamennyi üzemanyag­töltő állomáson hatásfokja­vító adalékkal kevert ben­zinnel szolgálják ki az au­tósokat és motorosokat. Ez az adalék ugyanolyan össze­tételű, mint amilyent a fej­lett nyugati országokban használnak. Az Áfor tavaszi-nyári nyit­vatartási menetrendje sze­rint a 413 üzemanyagtöltő állomás közű) mintegy száz­nak a működését igazították hozzá az autósidény nagyobb forgalmához. Tüzeléstechnikai szaküzlet nyílik Szegeden, a Petőfi Sán­dor sugárút 46. szám alatt, a Prometheus és Ramovill vál­lalatok közös gondozásában. Gáztűzhelyek, vízmelegítők, gáz- és olajégők, hűtőszekrények, tüzelés- és hőtechnikai berendezések várják vásárlóikat, és ami a legfontosabb: mindezek tartozékai, alkatrészei is. A gázkazánok és hűtő­ládák még mindig a hiánycikklistán szerepelnek, remél­jük, azokból is kerül majd elegendő a boltba. Felvételünk nyitás előtt készült Addig forgott a gondolat saját tengelye körül, amíg rá nem jöttünk, akkor okos a nagyüzem, ha nem agyon­verni akarja a kisebb kez­deményezéseket, inkább se­gíti. Az otthoni disznóhizla­lást és marhatartást takar­mánnyal es biztos fölvásár­lással támogatja. Apróra ügyel rá. hogy jól járjon ő is, és megtalálja számítását az is. aki szerződik vele. Nem megyünk most bele a részletekbe, mert nem ide akarunk kilyukadni. de meggyőződésünk, hogy a tehenészetek még nem ta­lálták meg a fölpörgető ru­gót. a kölcsönös érdekeltség elvét. A mechanikusok tud­ják. ha gyönge egy rugó, erősebbet kell beletenni a szerkezetbe. Nehéz lenne megmondani, mióta tart baromfit az em­beriség a ház körül. Hagy­ta kapirgálni, enni is adott neki, elkergette a rókát, hogy maga ehesse meg a tojást is, tyúkot is. Ize fi­nom. 1 húsa tápláló, jércék ¡és kakasok tehát mindig voltak. Aztán jött a nagy­üzem. kitalálta, hogy mérni kell mindent. Dekázgatta, mennyi takarmányból meny­nyi hús lehet, és azokat a fajtákat tartotta meg, ame­lyek leghamarabb nőttek. A baromfiudvart ólakra, te­lepekre cserélte föl, az is belekerült a számításba, mennyit lehet kicsi helyre bezsúfolni. Ezret, kétezret, százezret? És elindult a körforgás itt is: a nagyüze­mi telep drága, próbáljuk meg otthon, valamivel ki­sebben. Igaz, a csirkeevők tábora is átrendeződött. Van. aki hajlandó megenni a kapir­gáló csirkét — nálunk ta­nyai csirkének mondják —. de hátat fordít a csúfondá­rosan nejloncsirkének neve­zett valaminek. Zsombó és Szatymaz között. Lápos tón. Sípos Mihályék tanyájában azt láttam nemrég, hogy sa­ját fogyasztásra meghagy­ták a fák alatt kapirgálót, és a még finomabb gyöngy­tyúkot. eladásra pedig a másikat nevelik négyezres adagokban. Egyszer aztán azt is láthattam, hogy nej. loncsirkét kopaszt az asz­szony, mert szerinte ránta­ni az jó, paprikásnak meg emez. Ügy látszik, mindent meg lehet 6zokni. Sokfelé láthatók háztáji csirketelepek mostanában. A szegedi Móra téesz a szervező, ő adja a csirkét és a takannányt, és ő szál­lítja el, ha megnő. Néhány helyen azonnal téglából épí­tették a telepeket. Síposék a lehető legegyszerűbb meg­oldást választották: farost­lemezből ütötték Ö6sze. Azt hitlem. ami egyszerű. az olcsó is. kiderült, így is százötvenezer forint kellett az induláshoz, es az egész tanyát „betétként" kezeli a szövetkezet. Ha fuccsba menne az igyekezet, a szám* lát a tanya árából egyen­lítenék ki. Nagy tehát a kockázat. Kályhát közönsé­ges kondérból hegesztettek! iszapszénnel és brikettel fű­tenek. és áldják a termé­szetfelelöst, hogv nem tar-, tott sokáig a didergő hideg a télen. Villanyszámlájuk három-ötezer forint — két­havonként fizetik —. de az is nagy szerencse, hogy a nagy hóviharban náluk nem szűnt meg az áram. Gyógy­szerre és vitaminra is el­megy legalább tízezer fo­rint. Rakodásnál húsz em­berre van szükség — való­di csirkefogók ók a szó rá­ragadt értelme nélkül —. és kizárólag éjjel dolgoznak. Ha nappal mennének közé­jük. egymásra rohannának rémületükben, és megful­ladnának. Az éjszakai mun­kának viszont magasabb az ára. 3. Apróra kiszámítottunk mindent. Ha nem érné meg. biztosan nem csinálnák, de arra se mernek időt mon. dani, meddig lehet bírni. Az ember már szabadulna tőle, és azt mondja, egyre jobban irigyli a régi pa­rasztembert, aki szombat délben hazament, fölsöpör­te az udvart, és a vasár­napjával szabadon rendez­kedett. Igaz, nem összkom­fortban élt, de a közérzete jobb volt. Minden gazdasá­gi eredmény azt mutatja, most sokkal jobban élnek, de szerinte az az ember él jól. aki jól érzi magát. A nagy hajtás kiszívja a velőt is belőlünk. A feleség • vi­szont úgv gondolkodik, két gyermekük van. a család érdeke, hogy tanuljanak, és a kor követelménye szerinti színvonalon éljenek. Az * legfőbb jó benne, hogy t otthon maradhat. Ha el kel­lene járnia — így fogalmaa —, el kellene csapniuk a gyerekeket valahová. Elméletek születnek mos­tanában a mesés meggazda­godásról. Való igaz, egy hold paradicsomból akáf nyolcvanezer forint Is zseb­be mehet. De ki tud beül­tetni egyedül egy holdat pa­radicsommal? Oda már gép kell, és segítség. És ki győz­né két kezében elcipelni a termést? Ahhoz is gép kell. A mesés hasznot megeszik a kellékek, ha órabérre számítjuk át a maradékot, azonnal kevesebben vágnak bele. Valahogy ígv vagyunk a csirkével is. Ha bármi miatt nem éri el nyolc hét alatt a 160—170 dekát, meg­eszi saját hasznát. Az udvaron kapirgálok, nál ilyesmit nem számol­gatnak. Horváth Dezső Rendőrorvos­tanácskozás Pénteken, tegnap Siófo­kon befejeződött a rendőr­orvosok tudományos ülése. A tanácskozás második nap­ján hét előadás hangzott el az alkohol hatásáról. A szak­értők vizsgálták a magas véralkoholszint és a cselek­vőképesség közötti összefüg­géseket. Szóltak az ittas ál­lapotban elszenvedett halá­los sérülések orvosszakéríói vonatkozásairól, az alkohol­nak az öngyilkosságokban játszott szerepéről. A tudományos ülés befe­jezéseként kerekasztal-kon­ferenciát tartottak a rendkí­vüli halálesetekkel kapcso? latos rendőri eljárások ta? pasztalatairól.

Next

/
Thumbnails
Contents