Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-20 / 93. szám

Péntek", 1984. április 20. 3 Áz autóalkatrész-ellátásról tanácskoztak Szegeden Személyautók alkatrészellátásáról tanácskoztak Szegeden, a XI. számú au<tójavitó vállalatnál kereskedők, javító szakemberek és anyaggazdálkodók. A szovjet és az NDK-gépkocsik pótalkatrészeit az idén január 1-től az Autótechnika Vállalat forgalmazza közösen a Mogürttel. Az ellátás javításában máris jelentős eredményeket értek el. Mindenekelőtt úgy, hogy az alkatrészeket igyekeztek a vevőkhöz, illetve a felhasználókhoz közelebb szállítani, felkínálni. A gyakorlatban ezt úgy valósították meg, hogy az ország különböző pontjain levő javítóiparral létesítettek partneri kapcsolatot. így Győrben, Várpalotán, Pécsett. Egerben, Hajdúszoboszlón, Budapesten és Szegeden. A Xl-es autójavítónál 14 millió forintos raktárkészlet áll rendelkezésre a Trabantokhoz, a Wartburgokhoz és a Lada-család tagjaihoz. Az Autótechnika — természetesen a társvállalataival közösen — a szinte napra pontos alkatrészhelyzet ismeretének céljából már tárgyalásokat folytat különböző szervező, illetve számítástechnikai intézetekkel egy olyan eljárás kidolgozására, amellyel — kódszámok segítségével korszerű adatfeldolgozással — majd meg lehet állapítani a pontos árukészletet. Ez várhatóan a jövő év elejétől valósul meg. Az említett vállalatok vezetői részvételével néhány hete úgynevezett Autótechnika — Rayon ügynökséget alakítottak, remélve ettől, pontosabban a rendszeres kapcsolattartástól és tapasztalatcserétől a személykocsik alkatrészellátásának további javulását. Permetezők csatárlánca Rügyek pattánásával fészket rak az öröm a kertészkedő emberben. Melegítő reménysugarak táplálják a bizodalmat, hogy a színes virágok majdan ízes gyümölccsé növekednek. Az apró elégedett megnyilvánulások leginkább a kiskertben szorgoskodó emberekre jellemzők, de a végeláthatatlan gyümölcsíarónák, szőlősorok alakítói sem gondolkodnak másként. Sok idő nem adatik az elmélyült merengésre, mert az egyik munka végezte a másik kezdete. A koronaalakító metszéseket követik a kerttisztító gazolások, s más tavaszi tennivalók. Csatárláncba álltak a permetezők, hogy az első hívatlan vendégeket távoltart» sák a gyümölcsösöktől, szőlőskertektől. A zsombóiak kedden reggel a majorból indultak. A gabonaföldekre Farkas Péter es Szilágyi Ernő vezette a gépeket. A vízzel Terhes István teherautója döcögött. A többieknek a gyümölcsösbe vitt az útja. — Aki méreggel bánik, nem szabad mérgesnek lennie — summázhatnák Kádár Németh Lajos véleményét, aki a beszélgetéskor a Bábadűlőben, permetezőgép tartályában keverte föl a rovarölő levet. Szerinte, aki mérget szór, annak nyomában ott settenkedik a halál. A figyelmetlenség, a hanyagság könnyen tragédiát okozhat, hiszen a méreg a legalattomosabb ellenség. Nem is tudni, mikor tapad áldozatára, hogy szép lassan elsorvassza erejét. Szigorú előírásokhoz kötik a vegyszerező brigádok munkáját. A növényvédők gyakori panasza, hogy a gazdaságokban „dupla méreggel" dolgoznak. A zsombói Gyümölcsös Szakszövetkezetben Sárközi Ernőnét kérdeztük ennek igazságáról. A fiatalasszony kesereg: nehéz embereket találni a mérgekhez. — Egyre kevesebben jönnek. hiába fizetünk többet. Pedig a gazt. a kártevőt irtani kell, hogy jussunk is valamire. A vegyszer az ember helyett dolgozik — mondta. — Sokat permeteznek? — Nálunk márciusban innulnak a gépek. A lemosópermetezésekkel kezdődik a munka és tart szeptemberig, a téli alma locsolásáig. Közben gyomot irtunk és a szőlőt is megszórjuk néhányszor. ősszel még a gabonát csávázzuk. Jut a méregből bőven. — Amiatt, hogy nem találnak embert a méregszóráshoz? — Sajnos, lassan odajutunk, hogy könyörögnünk kell az embereknek. Évente egy-két vizsgázott permetező elmegy. Akik helyettük jönnének, nem nagyon akarnak menni a növényvédős tanfolyamra. — Anélkül nem permetezhetnek? — Az alapvető ismeretek szükségesek. Aki ismeri a mérgeket, tisztában van hatásukkal. jobban tud vigyázni magára. Amint hallottuk, az ember egészségét óvó védőruhák kényelmetlenek. A melegben nem szellőznek, s némelyikben alig lehet közlekedni... — Azt is nagyon meg kell gondolnunk, milyen anyaggal permetezzünk. Mi mindig a legolcsóbb vegyszert rendeljük. Az áremelkedések óta például a 30 mázsás átlag gabonatermésnél a drágább méregre már ráfizetnénk — árulta el a zsombói növényvédősök irányítója, akinek csaknem ezer hektár közös terület tisztántartása és óvása a feladata. — A tavalyi szárazság még a dupla adag méregre is tett egy lapáttal. Sajnos. Méreg ide, méreg oda, » bogarak egyre jobban szaporodnak. Üjvári Pálné mondta, hogy kedden is muszáj volt Csibi Gyulának, kenderbogarazni a kisbarackost, mert 10—15-öt számoltak pillanatok alatt. Az őrködő aszszony még azt is tudni vélte, hogy olyan idegmérget szór Nagymihály József és Mészáros István, amitől megáll a bogarak lába. Viszont olyat is tapasztalt, amit eddig még soha. Íme: — Megöregedtem, de most láttam először, hogy a fülbemászó bogár is tud repülni. A múltkor beszállt egy a fényre. Lehet, hogy már a sok méreg keverte meg a homok fürgelábú futkározóját (lexikonban : forficula auricularia), s dühében a mázsálólámpánál kereste a levéltetveket. A levelesedé káposztát is ellepnék a bogarak, ha nem lennének fölszerelkezve a gazdák az otthoni permetezésre. Tóth Ferenc Balástyán például sárga műanyag gépet akasztott a hátára miután beleunt a kapálásba, és a fóliáskrumplit is megszellőztette, hogy az élősködőket elpusztítsa. A gajgonyai birtokon már spriccelő öntözőt is be kellett kapcsolni jelezve, hogy a rovarpermetezés végeztével kezdődik az újabb helytállás. Esőt muszáj permetezni a szomjazó növényekre. Ehhez talán jó hír, hogy a Gazdasági Bizottság — a Minisztertanács elvi állásfoglalásának megfelelően — a gazdaságokat 1984-re mentesítette az öntözési alapdíj fizetése alól. Az idén nem kell vízdíjat fizetniük... Majoros Tibor Önállóan, felelőssé! Dániel János köszöntése Az ünnepeltet (középen) Papdi József és Berta István kösz önti A 75 esztendős Dániel Jánost köszöntötték tegnap, csütörtökön a városi pártbizottság székháziban. Dánlel János 1909-ben született Szapárligeten (Tiparon). Fiatalon lépett az SZDP soraiba, Nagykamaráson, néhány év múltával a vezetőségbe választották. Sajtót terjesztett és szervezte a községben az agrárproletármegmozdulásokat. Tevékenységére fölfigyelt a rendőrség, munkahelyéről majd a községből is távozni kényszerült. Lakóhelyén az MKP községi szervezetének alapító tagja volt. Részt vett a földosztásban, a helyi termelőszövetkezet megalakításái ban, a termelőszövetkezet pártszervezetének titkára lett. Sorsa, egész élete a munkásmozgalomhoz kötötte. Eredményes mozgalmi tevékenysége elismeréséül egyéb kitüntetések mellett megkapta a Szocialista Hazáért Érdemrendet, a Felszabadulási Jubileumi Emlékérmet. A 75. születésnapját ünneplő Dániel Jánost a megyei pártbizottság nevében Papdi József, a pártbizottság titkára, a városi pártbizottság nevében Berta István, a pártbizottság titkára köszöntötte. Papdi József az MSZMP Csongrád megyei bizottságának köszöntő levelét, Berta István a városi pártbizottság emlékplakettjét adta át az ünnepeltnek. A

z utóbbi két és fél évtizedben két nagy reformszakasz nyitott utat a gazdaságban a további, gyorsabb fejlődés számára. Az első nagyobb reformlépésre az 50-es évek végén került sor, amikor az irányítási mechanizmus változtatása nyomán elsősorban a mezőgazdaság. de az ipar számára is úi gazdálkodási feltételek alakultak ki. Az iparban — bár fennmaradt a tervutasításos rendszer — a változtatások a korábbi időszaknál szabadabb mozgásteret nyitottak: még kisebbet ugyan a termelés összetételének, vagv a termelés mennyiségének megválasztásában. de már szélesebbet az erőforrásokkal való gazdálkodáshoz. Ekkor léoett életbe a nyereségrészesedési rendszer. az átlagbér-automatizmus, a műszaki fejlesztési alapok képzésének a gyakorlata. vagyis váltak ¡«mertté azok az első szabályozók, amelyek már érdekeltté tették a vállalatokat a költségek alakulásában. Ezzel együtt mérséklődött a tervmutatók száma. A mezőgazdaságban pedig — mint ismeretes — a beeyűjtési rendszert felváltotta a felvásárlási rendszer, s megszűnt a központi kötelező vetésterv. A 60-as évek végén bevezetett reform az első szakasz újításaihoz képest gyökeresebb változásokat hozott: a tervezés alapvetően úi rendszere alakult ki. a népgazdasági célokat a közgazdasági szabályozók — az árrendszer, az adó- és hitelpolitika. a normatív keresetszabályozás — közvetítették a vállalatoknak. Számottevően megnőtt a vállalatok önállósága, tevékenységükben mind nagyobb szerephez jutottak a piaci impulzusok. Nagy. de nem indokolatlan óvatossággal helyeztük a gazdaságot a közgazdasági irányítás úi feltételei közé. A fejlettebb és összetettebb feltételek között működő szocialista gazdaság jó hatásfokú irányításának receptje nem állt rendelkezésre. Ráadásul a felelősség az új úton haladva. szemernyit sem csökkent. A fejlődés gyorsult, jelezve, hogy a reform a termelési tényezőknek a fejlődéshez valóban kedvezőbb összhangiát teremtette meg. az elért újabb, magasabb szint viszont rendre úiabb változtatások szükségességét teremtette meg. úiabb „ismeretlen" területek felé csábítva — kényszerítve — az irányítást. A még megfelelő számú, általánosítható tapasztalat hiányában, a még kellően ki nem kristályosodott elméleti közgazdasági tanulságok nélkül, no és a túl gyorsnak tűnő változtatások miatt aggálvoskodók intelmei közepette nem volt egyszerű a reform kibontakoztatásának ésszerű és reális ütemét kialakítani. Sem a túlzott, a kalandorság felé közelítő kockázatvállalás. sem a változtatásokkal együttiáró bizonytalansági tényezőktől való túlzott félelem nem lehet ió tanácsadó, ha tízmillió ember sorsáról kell határozni. Csak a folyamatosság, a körültekintő haladás és a reformok megfelelő összhangja, ritmusa alaDOzhatia meg szilárdan a társadalom anvagi biztonságát és gyarapodását Sokan hangoztatták az utóbbi időben, hogv aki nem lép. nem vállalkozik, az kockáztat igazán. Pedig „nem lépni", vagy a vállalkozáshoz a legalkalmasabb pillanatra várni, illetve az ésszerű változtatásokhoz szükséges feltételeket megteremteni — nem ugyanaz a magatartás. Lépni akkor kell. amikor annak eljön az ideje, amikor az a valószínűsíthető legkisebb kockázattal jár. Egy ilyen döntés egy ország számára akkora vállalkozás, amelyet csak meggondoltan, körültekintően, tervezetten. s nem rögtönözve szabad elhatározni. Egy vállalat, üzlet, vagv gmk viszonya a kockázathoz teljesen más dolog. Egy-egy kollektíva a saiát zsebére annyit enged meg magának, amennyit akar. Ugyanakkor akadt példa — nem is ritkán —. hogy egyesek az ország kockázatvállalását bátran sürgetik, a reform továbbfejlesztésének ütemét keveslik, ám saiát maguk a vállalkozásban, úiításban alig jeleskednek. Mintha arra várnának, hogy a főhatóság írásban adia nekik: tessék vállalkozni. Mert ez esetben, ha kudarc éri őket. nem ők a felelősek. Az efféle magatartás átalakítása miatt is eljött az ideje a reform továbbfejlesztésének — átgondoltan, öszszetetten és fokozatosan, ahogyan ezt a Központi Bizottság legutóbbi ülésének állásfoglalása leszögezi. 1985-től fokozatosan újabb pályák nyílnak az önállóbb és felelősségtelibb gazdálkodás számára. A továbblépés egyik fő iránya, hogv a vállalatok a vállalkozáshoz. kezdeményezéshez szükséges mozgásterüket egyre inkább saiát maguk alakíthatják ki. A törvényes keretek között olvan programot tervezhet magának a vállalat, amelynek végrehajtására képesnek tartia magát. Társulhat, leányvállalatot alapíthat, fejlesztésbe kezdhet, szerződésekkel. közös fejlesztő és értékesítő vállalatok alakításával más-más ágazathoz tartozó egységek egyesülhetnek egy-egy gazdaságos export vagv belföldi üzlet kivitelezésére. E formákon keresztül a fejlesztéshez szükséges pénz is átáramolhat az egyik ágazatból a másikba, vagy akár az egvik szektorból a másikba is. a vállalkozó gyárak, szövetkezetek önálló döntése és persze kockázata alapián. Mindettől a vállalatok közötti együttműködés színvonalának javulása is várható. A lényeg tehát — egyszerűbben szólva —. ha van ötlet, s az a törvényes keretekből nem lép ki. s van pénz. vagy mecénás, akkor nem kell engedélyre, jóváhagyásra várni a megvalósításhoz. Ehhez az önállósághoz azonban az eddiginél sokkalta nagyobb, intézményesebb, kollektív felelősségvállalás szükséges. Ezért a VII. ötéves tervidőszakban a vállalati kollektívák egyre tágabb körének nagyobb szava, szerepe lesz munkahelyük sorsának alakításában, mint eddig. Ennek révén a vállalatok irányításában egyre több szerephez jut a ..belülről vezérlés" a külső irányítás helyett. A külső irányítást, a népgazdasági terv érvényesítését az egyértelműbb orientációt közvetítő szabályozók veszik át. A társadalom időszerű és távlati érdekei két csatornán vezérlik maid a termelőgazdálkodó egységeket. Egyrészt a közgazdasági szabályozás segítségével, másrészt — s ez az úi elem — a termelő-gazdálkodó egységek meghatározott körében. a munkavállalók intézményesítettebb beleszólása révén is. A megalakítandó — elsősorban a közepes üzemek — vállalati tanácsaiban, illetve a kisebb vállalatoknál a vezetőség közvetlen megválasztása útján nem kevés felelősség kerül a dolgozó kollektívák vállaira. Ott. ahol a vállalatvezetés új formáit alkalmazzák — a feldolgozóipar nagv részében — a közösségek most már nemcsak a végrehajtásban, hanem a vállalati tervek, stratégiai döntések összeállításában. kialakításában is részt vállalnak maid. Az érintett vállalati kollektívák a gazdálkodási programok demokratikus összeállításával a tulajdonosi funkciók egy részének közvetlen gyakorlását kezdik meg. A tulajdonosok egvre inkább a jó gazda módiára alakíthatják maid a gondjaikra bízott közvagyon sorsát. A szabályozók — 1985-től fokozatosan — egyértelműen csak a jó gazdákat honoráliák maid. akik a társadalom vagyonát, jövedelmét valóban gyarapítják. Üi feladat, úi szerepkör lesz ez több tízezer dolgozó ember számára. Átalakul a vezetők és a vezetettek felelősség-megoszlásának aránya is. Mert igaz az. hogy a megválasztott igazgató, meghatározott ideig továbbra is egyszemélyben lesz felelős a vállalat mindennapi munkájáért. de már nemcsak a törvénves felügyelet számára tartozik felelősséggel, hanem a vállalati tanács, vagy az iparvállalat „közgyűlés" számára is. Nyilvánvalóbbá lesz a vezetés és a végrehajtás közös érdeke, közös gondja. E

záltal jelentős erőforrások tárulnak fel az eredményesebb munka számára. és növekvő társadalmi-gazdasági szerepével összhangban álló befolyáshoz jut az „emberi tényező". Az úi tér kínálta pályával persze mindenütt, mindenkinek nagv tudással, körültekintéssel, kötelességérzettel kell élnie. Azzal is számolni kell ugyanakkor, hogy egv új. hatásos eszköz birtokba vétele még nem jelenti azt. hogv azonnal tökéletesen bánni is tudunk vele. Tehát ne keltsen kétségeket. ha az eredmények nem jelentkeznek azonnal. Bízhatunk abban, hogy néhány év múlva az eredmények sokasodása, az ipar teljesítményének növekedése igazolni fogia. hogy most is a legmegfelelőbb iránvba léptünk a reform továbbfejlesztésének útján. Gerencsér Ferenc Hél és fél millié tégla terven felül Hét és fél millió darab — tehát kétszáznál több 70 négyzetméter alapterületű, tetőtér-beépítéses családi házhoz elegendő — kisméretű, illetve energiatakarékos „Thermoton" és „Uniform" téglát készítettek terven felül az év eddigi részében az Alföldi Téglaipari Vállalat gyárai. A már az év elejétől rendkívül élénk kereslet kielégítésére törekedve avál; lalat néhány gyárában még a nagyjavítást is későbbre halasztották, hogy amint lehet, nyomban kezdődhessenek az építkezések. Van példa külső segítség igénybe vételére is. A Martfűi Téglagyárban például a mezőhéki Táncsics Tsz tagjai vállaltak ideiglenesen munkát. A vállalat gyárai az idén együttesen 279 milüó tégla előállítását tervezik. Az előirányzat valóra váltása érdekében folytatják a nehéz fizikai munka gépesítését. Saját műhelyükben modern, rakodógépeket gyártanak, feleannyi költséggel, mintha ugyanezt importálnák. Ilyen berendezés működik már a Hajdúszoboszlói Téglagyárban. és még az év első felében az abonyihan is felszerelnek egyet,