Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-19 / 92. szám

2 Csütörtök, 1984. április 19: Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ölésiről (Folytatás az 1. oldalról.) Szocialista Munkáspórt demint a Német Szociálde- legádójával hazánkban folymokrata Párt, a Spanyol tátott megbeszélések. II. A Központi Bizottság áttekintette gazdaságirányítási rendszerünk műaödését, «> meghatározta továbbíejlesztesenek feladatait. | A Központi Bizottság megállapította: az 196« óta érvenyes gazdaságirányítási rendszer a gyukortótban működőképesnek, eredményesnek bizonyult Elősegítette a népgazdaság gyarapodását, az ország előrehaladását népünk életszínvonalának, életkörülményeinek javítását a szocialista társadalom építését Fejlődtek a szocialista termelési és tulajdonviszonyok, tervszerűbbé vált a gazdasági előrehaladás. Nőtt a vállalatok önállósága, hatásosabban érvényesült az anyagi érdekeltség, a munka szerinti elosztás szocialista elve. Fokozódott a vállalatok, a dolgozók érdekeltsége a szervezett, jó minőségű munkában. O A Központi Bizottság megállapította: a szocialista építőmunkában növekvő társadalmi, gazdasági követelményekkel kell számolni. Feladataink megoldása. hosszú távú társadalmi, gazdasági céljaink elérése megköveteli, hogy reálisan számba vegyük a külső gazdasági feltételeket, de mindenekelőtt arra van szükség, hogy javítsuk a hazai munkánkat, maximálisan kihasználjuk gazdasági adottságainkat. a szocialista rendszerben rejlő lehetőségeket. A tapasztalatok azt bizonyítják, ' hogy * az ország adottságainak megfelelő, hatékonyan működő gazdaságirányítási feríüszer a szocialista társadalom építésének, a gazdaságpolitikai célok elérésének nélkülözhetetlen eszköze. Alapvető követelmény, hogy az irányítás összhangban legyen az ország gazdasagi fejlettségével, és segítse az építőmunka feladatainak megoldását. Gazdasági tevékenységünk középpontjában az elkövetkező években is a minőségi tényezők kibontakoztatása, a gazdaság jövedelemteremtő képességének és nemzetközi versenyképességének fokozass áll. Gyorsítani kell a műszaki haladást, csökkenteni a fajlagos anyag- és energiafelhasználást. ésszerűsíteni a munkaerő-gazdálkodást. Javítani kell a köztulajdonnal való gazdálkodást, s fejleszteni a dolgozók tulajdonosi tudatát. Olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek mozgósítják a kollektívákat és az egyéneket, s jelentős energiákat felszabadítva a gazdasági hatékonyság javulását eredményezik. Tovább kell javítani a népgazdasági tervezést, erősíteni a központi gazdaságirányitó tevékenységet. növelni a vállalatok önállóságát és kezdeményezőkészségét. bővíteni a szabályozott piac szerepét. O A Központi Bizottság úgy foglalt állást, hogy a gazdaságirányítás folyamatos, összehangolt tökéletesítése fogja át az irányítási rendszer minden elemét: a tervezést, a gazdasági szabályozást. az intézményi és szervezeti rendszert, és segítse az emberi tényező szerepének teljesebb kibontakoztatását. A szocialista állam gazdaságszervező funkciójának megfelelően a központi gazdaságirányítás fö feladatai a következők legyenek: a népgazdasági terv es az állami költség« atés kidolgozása, végrehajtásának szervezése, ellenőrzése. a gazdasagi folyamatok összehangolása, az irányítás eszközeinek a kimunkatóöa es működtetésé. A népgazdasági terv a társadalmi erdek ervenyesitésenek, a szocialista gazdasag irányításának alapvelő eszköze. A népgazdasági tervezésnek és a terveknek jobban meg kell felelniük a gazdaság intenzív fejiodési szakaszával, a változó külgazdasagi feltételekkel öszszefüggó feladatoknak. A váltuzo körülmények között is biztosítani kell, hogy a tervek reálisak, megalapozottak legyenek. Erősödjék a tervezés nyitottsága, rugalmassaga. A népgazdasági tervek az eddiginél jobban mérlegeljék és vegyék figyelembe a gazdasághoz szorosan kapcsolódó társadalmi folyamatokat, az oktatásügyet, a szakemberképzést, a közművelődést, a szociálpolitikát. A gazdasági szabályozás, az üzemek közötti gazdasági verseny teremtsen olyan körülményeket, amelyek a gazdálkodás valamennyi résztvevőjét az eredmények és a teljesítmények növelésére, rugalmas alkalmazkodásra ösztönzik, szorítják. A termelő üzemekkel szemben általános és alapvető követelmény a nyereséges gazdálkodás. A társadalmi szempontból fontos szociálpolitikai, művelődéspolitikai szolgáltatást nyújtó vállalatoknál, szervezeteknél, az infrastruktúra néhány ágazatánál, az egészségügyben olyan pénzügyi szabályozás működjék, amely az alapfeladatok színvonalas/•««Hatását összekapcsolja a 'takarékosság 'követelményével. Az árrendszer fejlesztésével el kell érni, hogy a termelői árak csak a társadalmilag indokolt ráfordításokat juttassák érvényre, ennek révén fokozottan késztessék a termelöket es a felhasználókat a hatékony gazdálkodásra. Az árképzési és kalkulációs eloírásokat egyszerűbbé, áttekinthetőbbe es ellenőrizhetőbbe kell tenni. Folytatni kell a termelési ártámogatások leépítését. A fogyasztói árrendszer feleljen meg mind a gazdasági, mind a társadalompolitikai követelményeknek. A termelés és a szükségletek kellő összhangjának, a megfelelő áruellátás biztosításának feltétele, hogy a fogyasztói árakban érvényesüljenek a termelói árakban kifejezésre jutó szükséges ráfordítások. A fogyasztói árak tartósan ne szakadjanak el a termelői áraktól. Állami támogatást hosszabb távon csak a társadalompolitikai szempontból indokolt termékek. szolgáltatások fogyasztói ára tartalmazzon. A lakosság fogyasztásában alapvető termékek és szolgáltatások árát továbbra is központilag kell meghatározni. Változatlanul hatósági árformába tartozzanak az alapvető élelmiszerek, az üzemanyagok, a tüzelőanyagok és más meghatározott termékek és szolgáltatások árai. Biztosítani kell a jövedelmek és az árak tervszerű alakulását, a fogyasztói árak érdemi ellenőrzését. Gazdasági céljaink elérésének fontos feltétele, hogy a társadalmi, erkölcsi megbecsülés és az anyagi érdekeltség egyaránt a teljesítmények növelésére ösztönözzön. A keresetek jobban fejezzék ki a tényleges teljesítményeket. és tükrözzék a munka tarsadalmi hasznosságát. A szabályozás tegye lehetővé a hatékonyan gazdálkodó, nyereséges termelést folytató vállalatoknál a magasabb keresetet, s akadályozza meg a keresetek növekedesd ott, ahol a hatékonyság ezt nem támasztja ga. A vállalati tanács tagalá. A jelenlegi vállalati át- jai a dolgozók küldöttei és lagbér-szabályozás szűnjön a vállalatvezetés képviselői meg azokon a területeken, legyenek. Munkájában részt ahol a teljesítmény növelé- vesz a vállalat pártszervesére ösztönző módszerek al- ¿étének, szakszervezetének kalmazhatók. s a gazdasá- és KISZ-szervezetének titgi verseny, az ár- és költ- kara- A dolgozók kuldötte. ségérzékenység kéoes korlá- il meghatározott időre a tozni a teljesítménnyel nem vállalati kollektíva választmegalapozott bérkiáramlást. 3a- ., , . A bér-, illetve keresetsza- ~ Választott vezetőséggel bályozás továbbfejlesztésé- agában . a kisebb. mivel is elő kell segíteni az mfrtenum. es tanácsi valelosztás szocialista elvének aatok működjenek. A tufi- ¡t-JSSSüíSK losdi szemlelec es gyakorlat rofja A válIajatot az isaz visszaszorítását _ Elsősorban gató' es a V6IIal»ti vezetőa többet vállaló, a kezde- ^ iránvítja Az igazsatót ményező, a kimagasló teljeés a vállalati vezetőség sítményt nyújtó dolgozók tagjait a doIgozók válaMt_ anyagi megbecsülését kell fokozni. A vállalati vezetők anyagi érdekeltségét, jövedelmét a ják meg és hívhatják viszsza. A vállalati tanáccsal, illetve a választott vezetőségvállalati gazdálkodás haté- gei irányított vállalatok ese. konyságához kell kötni, fi- tében a törvényességi felgvelembe véve a kollektíva ügyeletet vagy az ágazati értékítéletét is. minisztériumok vagy a főTársadalmi juttatási rend- városi, a megyei, illetve a szerünknek az elmúlt évti- helyileg illetékes tanácsok zedekben kialakult alapvo- gyakorolják, násait meg kel] tartani. A J A Központi Bizottság áttekintette gazdaságszociálpolitika továbbfejlesztése, valamint a társadalmi irányítási rendszenünk fejjuttatásokra fordított eszkö- lesztésének, társadalmi öszzök erősítsék a létbiztonsá- szefüggéseit. Hangsúlyozta, got. mérsékeljék az indoko- hogy társadalmi és gazdalatlan társadalmi egyenlőt- sági céljaink elérése meglenséget. Arra kell töreked- követeli a népgazdaság telni, hogy távlatilag az össz- jesítőképességének jelentős jövedelmen belül növeked- fokozását, és az ezt akadá,iék a munkajövedelmek ará- ly°zó tényezők következetes nya. felszámolását. MegállapítotA gazdaságirányítási ín- u ho§y a gazdasági teijetézményrendszer, valamint a sítmények növelését akadávállalati szervezeti rendszer ^¿-¿a: a műszaki színvonal fejlesztésével elő keli moz- viszonylagos elmaradottsádítanl. a hatékonysági kő- ga' az anyagi, érdekeltség vetelmények érvénvre jutá- n,em kellc! érvényesülése, az sát. a vállalati önállóság nő- alacs°ny hatekonysagu vagy vekedését, és a vállalatok ^eszteseges gazdasági teveközötti gaz*,ingj. verseny'W«fÜE? bontakozását. A vállalati irállyIW f"unka Képméretek a gazdaságosság és tTny^émi á az ésszerű termelés követe!- Z'n^lyel^^Ltk s mónyeihez igazodjanak. a- élvenként a munkaerő víten. kell az allami valta- nem megfelelő foglalkoztatótok közötti kooperációt, va- tasa tómint az állami vállalatok A gazdaságirányítás taés a szövetkezetek együtt- vábbfejlesztésének az is működését. célja, hogy mindezekre a A gazdasagiranyító szer- problémákra olyan szociavek es az allami vállalatok lista megoldást találjunk, kapcsolatait olv módon kell amely a kedvezőtlen folyatovábbfejlesztenf. hogy nö- mátok fokozatos felszámovekedjék a gazdaságiránví- lását segíti elő. és biztosíttás hatásfoka, és bővüljön a ja alapvető társadalmi és vállalatok önállósága, fele- politikai feladataink meglőssége a gazdálkodásban. oldását. A jelenlegi vállalatvezető- A Központi Bizottság" issl formában — kinevezett mételten hangsúlyozta, hogy vezetővel, igazgató tanács- a gazdasági építésben a csal. felügyelő bizottsággal párt alapvető feladata a — működjenek a kommu- gazdaságpolitika meghatáronális és közszolgáltató vál- zása. érvényre juttatása é.s tótótok. valamint az állami a végrehajtás ellenőrzése. A érdekből a Minisztertanács pártszervezetek fő feladata által idesorolt vállalatok. a' gazdaságpolitikai elvek Az állami vállalatok kö- helyi érvényesítése, a végrerében — a tulajdon jellegé- hajtás segítése politikai nek vátozása nélkül — két eszközökkel, a tömegtámoúj vezetési formát kell al- gatás biztosítása, a tömegek kalmazni: a vállalati ta- mozgósítása. Megfelelő ideonács, illetve a választott lógiai, politikai tevékenyvezetőség útján történő irá- séggel alakítsák a közgonnvítást. Mindkét esetben dolkodást. fordítsanak fokoállami hatáskörben marad: zott gondot a káder, muna vállalatok alapítása, s kára. támogassák határoegvidejűleg a tevékenységi zottan a jó kezdeményekörük meghatározása, a zéseket. vállalatvezetési forma, va- A Központi Bizottság fellamint a vezetőkkel kapcso- 'hívja a szakszervezeteket, latos káderhatóskör megál- a Kommunista Ifjúsági Szölapítása, a vállalatok meg- vétségét, a társadalmi szerszüntetése. vezeteket, hogy sajátos esz— Vállalati tanács ]rá- közeikkel segítsék a gazdanvításával működjenek a ságiránvítási rendszer toközenes és eaves nagvmére- vábbfe.jlesztését. tű állami vállalatok. Á vál- A gazdaságirányítási lalati tanács a vállalat stra- rendszer továbbfejlesztésére tégiai döntéshozó szerve. 1985-től folyamatosan és amely átruházott hatáskör- összehangoltán kerülj >n ben gvakorolia a szociális- sor. A KözDonti Biz.ottság ta tulajdonnal kapcsolatos felkéri a Minisztertanácsot, eaves rendelkezési és mun- hogv dolgozza ki a gazdakáltatói jogokat. A vállalat ságiránvítási rendszer fejfolyamatos irányítása. a lesztésével kapcsolatos állavállalati terv megvalósításé- mi feladatokat, terjessze az hoz szükséges döntések országgyűlés elé a szüksémeghozatala a vállalati ges törvénymódosítási jaigazgató feladata, illetve jo- vastótokat. • A KözDonti Bizottság köszönetét és elismerését feiezte ki a kommunista és párton kívüli tudósoknak, elméleti és gyakorlati szakembereknek, a közreműködő intézményeknek. mindazoknak, akik a tárgvalt napirend előkészítésében részt vettek. A Központi Bizottság úgv döntött, hogv állásfoglalását a gazdaságirányítás továbbfejlesztéséről teljes terierielemben nyilvánossá <>ra hozza a Társadalmi Szemlében és a Pártéletben. (MTI) Andrej Gromiko látogatásáról (Folytatás az 1. oldalról.) lentősdgét, azt. hogy e szervezet megbízhatóan garantálja a tagállamok biztonságát. hatékony eszközül szolgál békeszerető külpolitikai irányvonaluk megvalósításához. aktív tenyezője a béke megőrzésének Európában és az egész világon. Magyarország és a Szovjetunió a jövőben is kész erőfeszítéseket tenni annak érdekeben. hogy a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tat ácsa keretében tökéletesedjen a szocialista országok gazdasági együttműködése. mélyüljön a gazdasági integráció minden egyes tagország és a szocialista közösség érdekeinek megfelelően. A nemzetközi kérdésekről folytatott eszmecsere tükrözte a felek nézetazonosságát az agresszív imperialista erők tevékenységének következtében kiéleződött világhelyzet értékelésében. A magyar fel nagyra értékelte azokat az újx szovjet békekezdeményezéseket, amelyeket Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke terjesztett elő. Külön kiemelte annak jelentőségét, hogy a Szovjetunió kész a többi nukleáris hatalommal bármikor olyan megállapodás megkötésére, amely kötelező normatívák formájában szabályozza viszonyukat. Ezzel összefüggésben ismét felhívták a figyelmet az amerikai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták nyugat-európai telepítése megkezdésének rendkívüli veszélyeire. Az Egyesült Allamokt és a NATO-beli szövetségeseinek a katonai erőfölény megszerzésére irányuló politikája megingatja az államok közötti bizalmat, akadályozza a normális együttműködést. a helyzet veszélyes megromlásához vezet Európában és az egész világon. A Szovjetunió és a többi szocialista ország a kialakult katonai erőegyensúly megbontásának megakadályozása érdekében védelmi jellegű válaszintézkedéseket kénytelen tenni. Ezekre nem lenne szükség, ha az USA és a NATO más országai visszatérnének az új rakéták európai telepítése előtti helyzethez. Ez megnyitná az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló Igazságos tárgyalásokhoz vezető utat. Magyarország é.s a Szovjetunió úgy véli, hogy a jelenlegi körülmények között is lehetséges az áttérés a konfrontáció politikájáról az enyhülés és az együttműködés politikájára. Ezt elősegítené az államok közötti komoly és becsületes párbeszéd a béke megőrzésének és megszilárdításának kérdéseiről; a fegyverkezési verseny beszüntetésének gyakorlati útjairól; az egyoldalú előnvök megszerzésére irányuló próbálkozásokról való lemondásról. a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek és normáinak. az érvényes szerződéseknek és megállapodásoknak szigorú betartásával. Az érdemi tárgyalásokhoz és a megállapodásokhoz reális alapot »-vújt a Varsói Szerződés számos kezdeményezése. amelyeket a tagországok prágai politikai nyilatkozata és a moszkvai közös nyilatkozat tartalmaz. A felek leszögezték, hogy a többi szocialista országgal együtt a jövőben is aktív és következetes erőfeszítéseket tesznék e program valóra váltására, amely a nukleáris háború elhárítására, a nemzetközi feszültség enyhítésére, az államok közötti egyetértés és együttműködés fejlesztésére irányul. Magyarország és a Szovjetunió sikraszáll a középeurópai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó bécsi tárgyalások sikeréért. Ehhez az szükséges, hogy a tárgyalásokon részt vevő nyugati államok érdemben foglalkozzanak a szocialista országok konstruktív javaslataival. A felek kifejezték határozott szándékukat: továbbra is erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és a leszereléssel foglalkozó stockholmi konferenciát olyan megállapodások szülessenek. amelyek csökkentenék a katonai szembenállást, erősítenék a kölcsönös bizalmat és ezzel elősegítenék a nemzetközi helyzet kedvező irányú változását. Magyarország és a Szovjetunió ezzel összefüggésben ismételten hangsúlyozta a szocialista országok Javaslatainak nagy jelentőségét: a stockholmi konferencián részt vevő nukleáris hatalmak vállaljanak kötelezettséget arra, hogy elsőként nem alkalmaznak nukleáris fegyvert, és kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról, a békés kapcsolatok fenntartásáról. A felek áttekintettek több más időszerű nemzetközi kérdést is. köztük a közelkeleti. a közép-amerikai es a karib-tengeri, valamint az Afrika déli részén kialakult helyzetet. Állást foglaltak amellett, hogy to. vábbra is síkraszállnak a meglevő feszültséggócok es fegyveres konfliktusok felszámolásáért, újabbak kialakulásának megelőzéséért, a nemzetközi problémák békés, politikai rendezéséért. Magyarország és a Szovjetunió szolidaritásáról biztosította az agresszív imperialista politika ellen,' a szabadságért, a függetlenségért. és a társadalmi haladásért küzdő népieket. A felek eredményesnek értékelték a megbeszéléseket. és kifejezték meggyőzödésüket, hogy azok hozzájárulnak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió együttműködésének elmélyítéséhez, a két ország népei barátságának erősítéséhez. Bővülő eplliiiiiés A magyar—szovjet sz.erszámgyártási együttműködés 15 évének eredményeit bemutató kiállítás nyílt szerdán a Szovjetunió budapesti kereskedelmi képviseletének Kerepesi úti bemutató központjában. A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában pedig, ünnepélyes keretek között emlékeztek meg az évfordulóról, és az együttműködésben élen járó vállalatok dolgozóinak mind a magyar, mind a szovjet partnerek kitüntetéseket és okleveleket adtak át. A Pnodinform műszaki tanácsadó vállalat másfél évtizeddel ezelőtt kezdte el; terjeszteni és forgalmazni a magyar ipari felhasználók köreben az ügynevezett szuperkemény szerszámokat. A ezupjerkemény szerszám elnevezése abból adódik, hogy gyártásuk során természetes és mesterséges gyémántot, és más, tartós alapanyagokat használnak fel. Elsősorban a gépgyártásban alkalmazzák, de az üvegipar és a kőzetmegmunkáló ipar is hasznosítja. Felhasználásukkal nőtt a megmunkálás pontossága, jelentősen csökkentek a termelési költségek, növekedett a termelékenység. tartósabb, megbízhatóbb gyártmányok készülnek.