Délmagyarország, 1984. április (74. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-18 / 91. szám

41 Szerda, 1984. április 18: Új körzeti népfrontbizottság Szegeden Megalakult a Hazafias Népfront 35. körzeti bizottsága Szegeden a Makkosházi városrészben. Amint Kulcsáráé dr. Kiss Piroska városi titkár elmondta. az ú.i körzeti bizottság létrejöttét a város terjeszkedése dinamikus fejlődése tette szükségessé. Makkosházán eddig 2800 új lakásba költöztek családok, s az itt élő. csaknem 8 «mer ember ügyes-bajos dolaaara külön társadalmi saervnek kell odafigyelnie. Emellett a népfront körzeti bizottságára hárul az a feladat is. hogy a gondok enyhítésére mozgósítsa cselekvésre serkentse a lakókat. Az alakuló ülésen megjelent nyolcvan ember a hiányosságok említésével bizonyította is. hogy szükség van a tettekre, az illetékes intézményékkel való összefogásra is. Az ABC. a körzeti rendelő, az óvoda. a bölcsőde megvalósítása nem rajtuk múlik, sokat tehetnek azonban maguk az ott élők is azért, hogy környezetük mielőbb kényelmes és rendezett legyen. Első. alakuló ülésükön föl is ajánlották, hogy társadalmi munkában járdát és parkolót építenék. padokat állítanak föl. Az úi. 24 tagú körzeti bizottság titkárául Antal Erzsébetet. elnökül Áfra Barnabásnét választották. A résztvevők megtárgyalták az iskolában működő bizottság munkatervét és a további feladatokat is. Tárlatok Lelkes István Hódmezővásárhelyen élő. és a szegedi Juhász- 'Gyula Tanárképző Főiskolán tanító festőművész alkotásaiból nyílik kiállítás holnap. csütörtökön délután 5 órakor Szekszárdon. a Szinyei Merse Pálteremben. A tárlatot Szegvári Menyhért. a Pécsi Nemzeti Színház szegedi származású vezető rendezője nyitja meg. Szabó Miklós festőművésznek. a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola volt docensének tárlatát Szolnokon, az Aba Nóvák Vilmos-teremben lábhatják az érdeklődők ugyancsak holnap délután 5 órától. Megnyitót Horváth Mihály, a Szegedi Szabadtéri Játéikok igazgatója mond. Fodor József vásárhelyi festőművész képeit a kaposvári Vaszarv János-terem mutatja be A megnyitó. Pogány Gábor művészettörténész. időpont holnap, csütörtökön délután 5 óra. Mindhárom tárlatot április 28-ig láthatják az érdeklődők. A rendszeralkotó Kiállítási napló Ritka alkalom együtt látni egy olyan korszakos jelentőségű mester életművét, mint Kondor Béla, Nem csoda így, hogy a Magyar Nemzeti Galériában rendezett Kondor-kiállításnak magas a „látogatási indexe". Érdeklődők, szakmabeliek sétálgatnak, szemlélődnek a termekben. fiatalok és idősebbek álldogálnak a művek előtt Van mit nézni, van mit feldolgozni. Mert hiába gondoljuk: ismerjük Kondor munkásságát az alkotásokkal szembesülve mégis elbizonytalanodunk. S minél tovább vizsgálgatjuk a grafikákat a festményeket, annál inkább elámulunk az életmű hallatlanul gazdag szellemi., formai dimenzióin. Pedig Kondort rendszeralkotó művésznek tartjuk. És valójában az is. Más kérdés, hogy e rendszerterambés rendhagyó támpontokkal és erővonalakkal rendelkezik. Már az alapok is félelmetesek. Kondor ugyanis kivételesen biztos kezű rajzoló. Ügy hallottam: főiskolás korában a Szépművészeti Múzeumba járt tanulmányokat készíteni. Kicsit talán irigyelte, ám tisztelte is a klasszikus mestereket Ennek ellenére nem lett belőle archaizáló, historikus nyugalmú alkotó Mint ahogy az avantgarde féktelen szélsősége is távol áll tőle. Figurát vonalai telítve vannak valóságélmérmyel, közlésvággyal. célszerűséggel: nem ismerte az öncélú beszédet. Voltaképpen már fiatal éveibein rátalált arra a sajátságos figura típusra, és vonalvezetési metódusra, amely többé-kevésbé végigkísérte pályáján. Hogy milyen ez a vonal? Mindenekelőtt könynyed. lendületes. De. ha úgy adódik, akkor göcsörtös, szálkás, gubancos. Egyszóval Kondor rajztudása a művészettörténet legnagyobbjaiéval vetekszik. Módszerében pedig az apró gyerekekével. Hiszen csak azok képesek fesztelenül és virtuózán alkotni, akik jóformán semmit, vagy egyszerűen mindent tudnak a szakmáról. Vagyis biztos ösztönük van. Kondor Béla azonban nemcsak ösztönös művész. Nála a mindentudó rajzi felkészültség pusztán eszköz volt egy világképi mélységű, tartalmi telítettségű életmű kibontakoztatásához. Ahogyan a formaalakításban is az egyetemes mesterek fegyelme, leleménye inspirálta. úgy tematikájában, gondolatvilágában is az általános emberi kultúrát vette aiapoL Heroikus vállalkozás volt ez. Pláne egy olyan időszakban, amikor az alkotók többsége a darabokra töredezett világgal, a művészet értelmének dilemmáival foglalkozott. Kondor tehát megkísértette a lehetetlent, s végül győztesen került ki ebből a csatából. Egyebek közt azért, mert nem horgonyzott le egyetlen történelmi korszak példázatainál, nem kötődött egyértelműen Bosch, Dürer, Grünewald vagy Goya iművé6Si tanulságaihoz. Csupán okult belőlük. És szuverén módon válogatott, építkezett. Elvégre a kortársi világ emberi, etikai kérdéseire kereste a feleleteket. Persze, ilyenformán sem esett az ekiektika, a parttalanság csapdájába. Kondor művészete ugyanis elsősorban a középkor végi és a manierista periódus kozmikus, vizionárius világszemléletével analóg, amelyben a tragikus mozzanatoknak éppúgy helye van, mint a kesernyés, ironikus, groteszk vonásoknak. Volt idő, amikor munkásságára pesszimista, egzisztencialista címkét ragasztottak. Holott korszakunkban aligha volt nála igazabb, szenvedélyesebb humanista. Nemcsak szerette: féltette is, ostorozta is fajunkat Nem hitt a mechanikus törvényekben, inkább valóságunk több rétegű, disszonáns jelenségeit kutatta. Elég csak a Darázskirály és a Szent Antal megkísértése című művekre utalni, s mindjárt láthatjuk, hogy itt az aktuális emberi példázatok többszörösen is beépülnek a történelmi idő folyamatába. Ugyanakkor Kondor kíméletlen művész. Főként önmagával azt Hiába tobzódik az ötletekben, az egyéni felismerésekben: nem esik hasra saját zsenialitása előtt. Mert nála az érvényes forma majd mindig többet jelent az egyéni kézjegynél, a stiláris kontinuitásnál. Jeleneteit, látomásait tehát nem kényszeríti bele néhány jól bevált szerkezeti, kompozíciós sémába, hanem minduntalan továbbépíti, tipizálja és differenciálja megoldásait. Mondom: Kondor kíméletlen rendszeralkotó művész, mivel saját eredményeit is rendszeresen megkérdőjelezi. Bizonyára ő is tudta, hogy a grafika az erősebb oldaia. ám ilyenképpen sem mondott le az ecsetről, a festészetről. S ebben a műfajban is maradandó müveket teremtett. Saeflalaumarea nem érdekelte, hogy táblaképeinek pasztelles, trecentós dekorativitása és lágysága bizonyos mértékig ellentmond szikár, szerkezetes jellegű grafikáinak. Más lapra tartozik. hogy képeinek csontszerkezetét is a jellegzetes kondori vonalak és motívumok alkotják, ennél fogva nemigen beszélhetünk itt stiláris törésről. Legfeljebb elcsodálkozik egy kicsit a szemlélődő. Minthogy a tragikus, fegyelmezett és gunyoros alkotó festményeinek egynémelyikén kimondottan Giotto lírai panteizmusát folytatja. Valami olyasmi ez, mint ami Derkovitscsal is történt. Az egyik oldalon úgy tudott kemény, haragvó és ironikus lenni, hogy a színek térfelén óhatatlanul megvallotta gyengéd, lírai természetét. Aki megnézi Kondor Béla átfogó kiállítását; sok mindent megérthet évtizedeink hazai művészetéből is. Észreveheti például, hogy az életmű tanulságai mind a mai napig elevenen hatnak. Ott vannak jelesebb alkotóink munkásságában, nem beszélve az epigonok sokaságáról. Azokról a művészekről, akik Kondor totális és szerves világképét aprópénzre váltották, s a legrosszabb esetben külsődleges formalizmussá silányították. Igaz, többnyire minden jelentős alkotóval ez történik. Világosan érezte ezt Kondor is, nyilván ezért igazodott Blake soraihoz: „Rendszert kell alkotnom, különben más rendszere igáz le Nem okoskodni és hasonlítgatni fogok, az én dolgom a teremtés!" Szuromi Pál Műemléki világnap Ügy tartják a tudósok, hogy a világ kulturálisművészeti értékei ebben a században megkétszereződtek. Sokat beszélünk mostanában a művelődési ismeretek özönéről, s ezzel összefüggésben az értékek devalválódásáról. A történelem viharai nemcsak az embereket nem kímélték, de az épületeket, művészeti értékeket sem. Sok kárt okoztak a természeti csapások, földrengések, árvizek, tűzvészek is. Csoda-e. ha az évezredek, évszázadok ma még föllelhető emlékeit fokozottan őrzik, védik a pusztulástól, igyekeznek .fölmutatni, s egyre nagyobb becsben tartani értékeiket. Hazánk, a történelem keresztútján, még inkább ki volt téve az elmúlt évezredben a pusztulás veszélyeinek. Nem büszkélkedhetünk világra szóló kincsekkel, Magyarország műemlékekben igencsak szegény. A statisztikák nyolc és fél ezer műemléket, műemlék jellegű, illetve városképi jelentőségű épületet vagy -maradványt tartanak számon. Kifejezetten műemléki kategóriába sorolható kincsünk mindöszsze 1800 található. Még szerényebb Csongrád megye műemléktérképe. Szegeden 15, a megyében öszszesen 29 műemlék található. Különböző fokozatú védettséget 183 épület, illetve -együttes élvez. Napjainkban különös ellentmondás jellemzi e területet Részint sokan emelik fel szavukat a pusztuló emlékek megmentése, fölújítása érdekében, de vajmi kevés az erre fordítható pénzösszeg, meg kell találni a mecénásokat, és föl kell készülni a funkcióváltásra. Másrészt viszont mindinkább hirdetett társadalmi feladat minden igazi érték — nemcsak műemléki 'védettséget élvezők! — óvása, védelme, mentése. Ügy tűnik, e tájon mind értőbb és felelősségteljesebb figyelem pásztázza a regi emiekeket. Nemrégiben szépült meg a felsővárosi barokk minorita templom és környéke, mely egyik csomópontja lehet majd a Felsóváros rekonstrukciójának. Éppen ma, a műemléki világnapon adják át a nagyközönségnek hazánk egyik legrangosabb középkori műemlékét, a kiszombori hatkaréjos román stílusú rekonstruált körtemplomot. A Mátyás téren folyik az alsóvárosi gótikus templom teljes felújítása. A népi műemlékek megmentésének nagyszerű lehetősége az 56 épületet fölsorakoztató csongrádi belváros halászfaluja, valamint az ópuszr taszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban egyre gyarapodó népi épületegyüttes. Feladat természetesen van bőven. Gondoljunk csak az alsóvárosi napsugárdíszes oromzatú népi lakóépületekre, amelyek egyre pusztulnak, vagy az átépítések 6orán veszítenek eredeti képükből; jusson eszünkbe az oly sok szélmalom, hisz az ország állományának jelentős hányada itt található; vegyük sorra a felújítás alatt álló romantikus Feketeházat, a beállványozott színházat, az átalakításra váró Hungária Szállót, a vásárhelyi ógimnáziumot, a nagymágocsi kastélyt, vagy a tápéi gótikus templomrészietet ... Mindehhez jelentős szellemi kapacitast és effektív munkát is ajánl a nemrégiben megalakult Szegedi Városszépítő Egyesület. Aktivistái nyilván érzékenyebb szemmel figyelik a málló vakolatokat, a beomló födémeket, a szuette ablakkereteket, a betort színes üvegablakokat, a tönkrement freskókat, a rozsdásodó vaskorlátokat, tehát mindazt, ami eleink munkáját, fantáziáját dicséri, mindazt, ami alapot teremtett mai életünknek. Az Országos Műemléki Felügyelőség önmagáhan kevés volna e szerteágazó és sokszínű munka elvégzéséhez. Számit hát minden városát szerető és hazája iránt felelősséget érző állampolgárra. így kapcsolódhat mindenki a műemléki világnap gondolatához: óvjuk, védjük, ápoljuk műemlékeinket, történelmünk tanúit! A Délmagyarországban jó néhány évvel ezelőtt népszerű sorozat jelent meg Szeged szobrai címmel. A műemléki világnap eseményeit fölhasználva, a közeljövőben új sorozatot indítunk Szeged műemlékei címmel. Bízunk abban, hogy ez a sorozat újabb híveket szerez a műemlékvédelem ügyének éppúgy, mint az egészséges lokálpatrióta érzéseknek. Tandi Lajos A politikai humor természetrajza A Mikroszkóp Színpad Szegeden A Mikroszkóp Színpad ne- mondatik, voltaképpen ön- erős a gyanúm, a Mikrosz« ve immáron jó ideje foga- magát és barátait hallja kóp igen magas átlagnívó« lom. A néhai Komlós János hangosan szólni a színpad- jához viszonyítva csak ametalálmányát hosszú éveken ról. Ez a sajátságos vissza- lyan jó közepes szintű élát elsősorban Hofi Géza csatolás-forma a politikai ményben lehetett részünk. A címkéje fémjelezte, s jólle- humor egyik régi és örök többletet éppen a politikai het azóta lefolyt némi víz a titka: némi rosszindulattal humor fent vázolt elemei Dunán, Tiszán, viszont a már ezt szokták ama bizonyos biztosították, a negatívumc* Marton Frigyes vezette Mik- „levezető szelepnek" monda- ugyanakkor a műsor kimonroszkóp egyvalamiben ki- ni, józanabbul viszont min- dottan rosszul megszerkesztart óan folyamatosságra tő- ezt szemlélve azt sem árt tett egésze. Ugyanis kózturekszik: a politikai humort tudni, hogy az effajta kaba- dott: minden kabaré strukprezentáló alaphangnemben, ré mindig szeizmográférzé- túrájának alapja, hogy far Igaz, szinte monopolhelyzet- kenységgel és -pontossággal kozza a tempót, azaz egyre ben lévén, kontrázhatnánk, mér is valamit: a körzéleti hangosabb és hatásosabb a Komlós—Hofi-féle tradí- demokratizmus fokát. El le- patronok sülnek el mind ciókat továbbvinni és némái- hetne meditálni e hasábokon később és később. Ezútképpen változtatva „egyéni- arról, hogy az elmúlt 20—25 tal nem így történt, teni" tán nem is tűnik oly esztendőben ugyan mit és Egyedül Verebes István nehéznek, mindenesetre mennyit „hozhatott' is ma" konferansza volt egyenletes, puszta létük egy rendkívüli gával a kabaré, nagyjából a és az előzetes várakozásoktársadalmi fontosságú jelen- Patyolattal és a beiglivel nak teljes egészében megfeség természetrajzát mu- kezdődően a miniszterhe- lelő. A két nagyágyú, a matatja föl minden esetben: a lyettes titkárnőjén át a Ká- gyar kabaré utóbbi években politikai humorét.. dár-paródiákig és még to- feltűnt két kiváló tehetsége, Ha a néző azt hallja, ami- vább. de talán elég csupán vagyis Markos György es ről naponta dühöngve, gú- a folyamatra fölhívni a fi- Nádas György, úgy tűnt, ranyosan, vagy csak viccelőd- gyeimet. A haladás — sok gyogó talentumának csak ve önmaga beszél, a vissza- egyéb szempont mellett — egy bizonyos hányadát adta igazolás láttán arra gondol, a politikai humor határai- ki magából, ha nem is viszha mindezt nyilvánosan ki- nak rugalmasságán nagyon szafogottnak, de amolyan is mérhető, s a Mikroszkóp „félgőzzel" produkálóknak ebben az összefüggésben leg- hatottak, az egyébként stílualábbis kordokumentum, sosan és többnyire ízléssel Nem is akármilyen. viccelgető, de nem valami természetesen ;'h?ide meiredek." szövege' L A humor ket prezentáló (és sajna, Csúj jogát ót Szakszervezeti munka a pedagógusképzőkben A Juhász Gyula Tanárkép- Dr. Siposné dr. Kedves ző Főiskolán kétnapos ta- Éva, a szegedi főiskola szak- I detisége is. (A fellépők télen- f S ^ Vt ? poennal fokmérője persze mégsem csak a bátorság: hiszen mi- szilveszteri met eloado) Koos Jánost penosit az eloadasmod, a mu- dig a műsor végére hagyni sorok megszerkesztettsége, kifejezetten melléfogásnak vagy az egyes számok ere- bizonyult. És ráadásul jó nénácskozást tart a Pedagógu- szervezeti bizottságának tit•sok Szakszervezetének köz- kára vitaindító referátuponti vezetősége. A tegnap, mot tart a Minisztertanács kedden délelőtt kezdődött és a SZOT együttes határoüiésen a pedagógusképző fel- zatának végrehajtási tapaszsőoktatási intézmények szb- talatairól. (A két évvel eztitkárai, a pedagógusszak- előtt született határozat a szervezet vezető tisztségvise- munkahelyi demokrácia tolói, a Művelődési Miniszté- vábbfejlesztését célozza, rium, valamint a megye, a megfelelő kereteket biztosít város és a vendéglátó főis- ahhoz, hogy a felsőoktatási kola párt-, állami és szak- intézmény demokratikus szervezeti képviselői vesznek fórumain határozottan, gyorrészt. Tájékoztatót hallgat- san, célirányosan lehessen nak meg aktuális társada- dolgozni.) lombiztosítási kérdésekről és szfrve,etf* tnlSnuk értea hatályos lakásügyi rendel- kezlete ma, szerdán délben kevf^k rői fejezi be amakajat. . találkozhattunk, ami azért, tumarol mar nem is beszel- vaUjuk be. nem az a kimonve.) Ha a Mikroszkóp Szín- dott eufórikus öröm. •pad hétfő esti, a Tisza- Summa summárum: eme szállóban bemutatott szege- gyöngeségek dacára is örömdi előadását vesszük szem- teli esemény volt a Mikroszügyre, vagyis a Fogjuk a k°p Szegeden. Nemcsak azt húsúnkat! című produkciót bizonyította be, hogy a poli(április 30-án ugyanitt ismét t'kai humor mennyire és mifellépnek, más műsorral és ként él nálunk, de reményt más szereplőkkel) — hál' is- is adott, hogy megfelelően tennek nem kell a szabvány egyenletes színvonalon több, haknik szintjéhez igazítva igen értékes teljesítményekvéleményt formálni. Mert re képes. Talán majd legköilvesminél akkor is jóval zelebb. tette torjára» aa (WMgrtoftB« Donaoukss Laszlo